Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-07-26 / 30. szám
5. oldal. Mátészalka, 1912. MÁTÉSZALKA julius h<$ 26. A cigányasszony ugyanis azt tanácsolta Sz. Gy.-né asszonyomnak, hogy beretváljon le a szeretője beretvájával a maga testéről egy-néhány szőrszálat, de ne a fejéről, (mert mi köze annak a szerelemhez) és ne is a lábáról, (mert ugyan annak sincs sok köze a szerelemhez) hanem valahonnan olyan helyről, amelyre a fentebbi tagadásokat nem lehet vonatkoztatni. (Persze a cigány- asszony sokkal egyszerűbben tudatta megértetni Sz. Gy.-né asszonyommal, hogy honnan is hát.) A levágott szőrszálakat jószagura kellett pörkölni hosszu- tözön és kész a hatás. Persze e diszkrét müvelete- tet a szemérmetes Sz. Gy.-né elbújva, nagy szégyenkezések között vitte véghez, ami alatt azután »a pénzesbögre bucsujárni ment örökre és ami csak könnyen mozdult, lába kelvén mind eltűnt« a furfangos cigányasszonnyal együtt. Hogy mit szólott ehez a leberetvált Sz. Gy.-né és hogy vajon visszatért-e a szerelő, nincs feljegyezve a krónikába. Talán megnyugodott abban, hogy az idő mindent meggyógyít és megnöveszt. P —or. 4-1 i R E K. V® _____ 'R égi vágy. Sokszor bolyogni visz a lábam A frissen szántott puha földre. {Csak az bolyong el igy magában, Ki nem gondol csupán egy hölgyre) Nézem soká a zöld faágat, Nézek a szöges boronákra S magamban gondolok csodákat, Amit oly régóta szeretnék, Arcával ezüst pénzt veretnék S a hány forint csak nálam volna, Felváltanám mind koronákra. Don Kát lösz. Nyírbátor — Contra Mátészalka. — Futball Mérkőzés A Mátészalkai Éi Nyirbál« ri Diákok Között. -- A Győztes Szálkáink. — Eredatéay 8:8.— Mátészalka, 1912. julius 2i. Mint múlt heti számunkban megírtuk, a mátészalkai tanuló ifjúság futball csapatot szervezett, ínely 1—2 hét óta trenírozta magát, az lévén a szándéka, hogy mielőbb nyilvánosság elé lépjen. Ez hamarább következett be, mint gondoltuk volna, vagy mint ők erre előre elkészülhettek. Bekövetkezett pedig abból az alkalomból, hogy a nyirvelő hatással lesznek e lapok ezentúl azon nagy- emberektől is, kik az egyetemes emberiség s a haza sorsát előre vitték, mert hisz a kulturegyéniségek nevelő hatása ép oly nagy. Ide sorolom a nagy Széchenyit, Kossuthot, Aranyt, Eötvöst, Tompát, a lánglelkü Petőfit, hogy csak róluk szóljak. Nagy királyaink, kik a hont kulturális tekintetben emelték, is ide sorolhatók: Nagy Lajos, Mátyás. Végül ide sorolom az emberiség nagy jóltevőit: Koper- nikust, Keplert, Newtont, Schopenhauert, Goethei, Hugo Viktort, — kit csak most a XXVI. században ismertek fel igazában — Marxot, Spencert és sok mást. A céltalan, a háború s militariznnisért kidobott milliókat ezentúl a kultúra oltárán fogjuk áldozni . . . A háború elszakította a gyermekektől atyjukat, a szerető és a kenyérkereső férjet, az anya fiát, támaszát, a menyasszonytól a vőlegényt. Ezentúl senkisem fogja készakarva a boldogtalanságot előmozdítani, hanem a közös boldogságért munkálkodni nagy örömmel és lelkesedéssel lesz a jövő feladata. Már egy csillagász a XIX. században — neve Fiammarion — mondotta az eddigi viszonyokra : »Ez a szegány emberfaj nem azt a problémát oldotta meg, hogy boldogan éljen a természet fényében, de nyájakra oszlott és nekimennek egymásnak«. Sajnos, úgy volt eddig, de ma véget vetettünk e barbárságnak, amely ezentúl már soha bennünket fenyegetni nem fog.« így beszélt az elnök, még pedig uj magyarsággal. E nyelv — az uj magyarság — az espe- ranto az egész világ nyelve. Különben ily beszédek tarttattak másutt is. insBti bátori már régebben működő labdarugó csapat értesülvén a »Mátészalkából« a mi tanuló ifjúságunk ebbeli szándékáról, nyilvános mérkőzésre hívta ki a mieinket. Diákjaink nem valami nagyon bíztak magukban, de a kihívást elfogadták, hogy megmentsék a haza becsületét. így aztán f. hó 21.-én délután meg is tartották a mérkőzést. Ha figyelembe vesszük a fentebbi körülményeket, úgy az elért 0 : 0 eredmény a ml tanuló ifjúságunkra nézve fényes és nem várt eredménynek mondható. A bátoriaknak, akik már több versenyben vettek részt, sokkal rutinirozottabbaknak kell lenniük, mint a mi most kezdő ifjainknak, kik a kezdet nehéz munkájában magukra vannak hagyatvai mert a közönség teljesen közönyös és nem tudja, vagy nem akarja felfogni és megérteni a jelentőségét ennek a testedző sportnak. Rendezés egyáltalán nem volt és a bátoriak, kik a V2 5-ös vonatta! már vissza mentek, sürgették a verseny megkezdését, úgy, hogy arra az időre, mikor kezdeni kellett volna, már vége is volt a meccsnek. Egyrészt ez, másrészt pedig a megeredt eső volt az oka annak, hogy a pályán csak kis számú — az igaz, hogy lelkes — közönség jelent meg. A mátészalkai csapat felállítás a következő volt: Vasas István kapus. Barth János é3 Laskai Miklós hátvédek. Nevelés János Schwartz Zoltán Solo Tibor jobb- center- balfedazet, Klein Lajos, Petrócy József, Bérsss László, Béress Gyula jobb szélső jobb összekötő bal összekötő bal szélső Kerekes Bertalan conter csatárok. A mi ifjúink közül dicséretet érdemelnek Schwartz Zoltán és Béress László, kiknek jó érdé műk az, hogy biztos és gyors lövésekkel sokszor veszélyeztették a bátoriak abbeli reményét, hogy Mátészalkának fölibe helyezik Nyírbátort, az itt elérni remólyt győzelmükkel. Meg kell még említenünk a néző közönségről azt, hogy — tekintve, hogy a belépő dij a közönség tetszésére volt bízva — egyáltalán nem fizettek be. ügy, hogy a szegény diákoknak a saját zsebükből kellett fedezni a verseny költségeit. A bátoriakról csak annyit Írhatunk, hogy akár otthol is maradhattak volna a inamukájuk szoknyája mögött mert az illemnek még avval a leg- alapelemibb szabályaival sincsenek tisztában, hogy ha egy idegen helyre jönnek, be szokás mutalkozAz iskolában szünet volt és a boltok zárva voltak. Voltak még népünnepélyek és alkoholmentes bankettek. A keletről, ahol még a japán harc utójátéka folyt, már elébb hivattak vissza a katonák a házi tűzhely mellé. Az emberiség nagy tévedései megörökítésére egy vaskos könyv jelent meg »Az emberi barbárság áldozatai« címen csstatörténetekkel telve. Nem retteg már senki egy kitörő háború eshetőségétől, nem borítják fekete felhők az eget, nem tépi szét a sors még ezzel is a szerelő feleket. Egy felhőtlen azúrkék színben ragyogó eget látnak szemeim, amely alatt minden, mit emberi kéz alkotott, tudomány, művészet, társadalom egyaránt virul. Az emberiség még csak most ébred annak tudatára, hogy e földön kell neki megalkotnia paradicsomát, boldogságát. És megalkotta, ledobta a barbárság utolsó maradványát, hogy ujraszületve, az emberi elnevezéshez méltóan nemes tulajdonságának, a szellem világainak éljen. És ez a gyönyör megváltoztatja az egész emberi nemet. Testének nemes vonásai jobban-jobban kidomborodtak, egész lénye visszatükröztette lelke magasfoku kifejlődését és nemének igazi rendeltetését. * * Lelkemet gyönyör fogta el, látva a nagyszerű képet, amelyben ringatódzott. Felém mosolygót! az egész természet, az egész emberiség . . . midőn egyszer csak szétfoszlott a kép. Hirtelen felébredtem s magam előtt láttam a rideg valót. Az egész csak álom volt. 29. (173.) számj ni. De hamár ezt nem is tették kötelességük lett volna neveiket megmondani, ők azonban, mikor kiküldött munkatársunk, vagy mikor Róth Miksa játék-biró vagy valamelyik szálkái ellenfelük kérdezte nevüket válasz helyett elfutottak. Mint értesülünk a mi futballistáink rövidesen átrándulni szándékoznak Bátorba, hogy ott még a mostanitól Í3 jobb eredménnyel bizonyítsák be fölényüket. — Szerencsésen sikerült elfuccsolni az aszfaltot! Mátészalkán vagyunk, ezt ne méltóz- tassanak elfelejteni, Mátészalkán pedig a hires-ne- ves szálkai-tnódszer dívik és ezzel intéznek el minden elintézendőt. Mért volna hát kivétel az aszfalt? Nos, nem is az. Tessenek megáliani a Kossulh- utcán a Friedman Testvérek üzletének ajtaja előtt és méltóztassanak végig nézni az aszfalt külső peremén, el a dr. Varjas házának a Rosenberg-ház felé eső szegletéig és nyomban meg méltóztatnak látni, hogy igenis: kitünően sikerült elfucscsolni a legfőbb utcán, annak is frekventáltabb oldalán az aszfaltot. A Friedmann Testvérek háza előtt széles és egyenes aszfalt fokozatosan keskenyedik, 111 ig a végén az özv. dr. Guttmanné-féle háztól a dr. Varjas házáig befelé domborodó nagy körivet csap és úgy megy ki a dr. Varjas háza elé, hogy(a*tan ottan, éppen ellekező irányban, könyökbe törjön. Típusa ez annak, amire a magyar ember találióan jegyzi meg: »olyan, mintha kiharapta volna a kutya«. Ezzel — ismételjük — sikerült alaposan el- fuccsolni az egész utca-oldalrészlet járdáját. De hát Mátészalka a Brassay Samuk, az en- ciklopedisták, polihisztorok, Pulszkyk hazája. Itt csupa univerzális zseni, csupa mindenttudó szaladgál, aki mindenhez ért. Ma aszfaltszakértő, holnap ménló szakértő, holnapután pedagógiai szaktekintély itt mindenki. Szóval mindnyájan értünk mindenhez, mindenki beleszól, sőt bele is avatkozik, mindenbe és a vége az, hogy dühöng a szalkai-mód- szer és elfuccsolunk mindent. A sok hozzáértő között elvesz a hozzáértés. — A tűzjelző gyári kürt. Igen életrevaló, helyes eszmét vetett fel Fazekas Arthur községünk tűzoltóságának parancsnoka. Nevezetesen azt, hogy más, megfelelőbb tűzjelző készülék és tüzoltóőrto- rony hijján.Jaz erős hanggal búgó gyári kürt ad- jen vészjelt tűz esetében szakadoztatott bugással. A vészjelzés után pedig hosszan annyit bugatna a kiirt, a hányadik kerülethez tartozó utcában van a tűz. Egyidejűleg t. i. Fazekas a község területét kerüleiekre óhajtja beosztani. így aztán elkerülhetők volnának egyszer és mindenkorra azok a tragikomikus esetek, amikor fel és le szaladgál az oltásra kész népség, mig végre sikerül megtudnia: holj a tűz. Reméljük: az eszme megtestesül és agyártelep szívesen fogja a tűzoltóság e tekintetbeni kérését honorálni. — Tiltakozó népgyülgst óhajtanak tartani a mátészalkai választókerület függetlenségi polgárai. A népgyülés előkészítése céljából /. hó 29.-én d. e. V2 11 órára, a Hungária nagy termébe értekezletet hívtak össze. A mozgalom élén a helybeli gazda és iparos osztály hangadói állanak, kik mozgalmuk támogatása érdekében kéréssel fordultak a Justh-párt utján az egyesült ellenzéki pártok vezetőségéhez, az országos diákbizottsághoz, a vármegyei függetlenségi párthoz és a kerületünkben függetlenségi párt elnökségéhez. — Mérgezés. Katona Sándor tunyogi lakos és egész családja vasárnap délután szardíniát uzsonnázott, melyet egy ottani üzletben szereztek be. A szardínia tömlőit lehetett, mert azj egész család ételmérgezést kapott tőle. Hogy végzetessé nem vált e szerencsétlenség, azt csak a gyors és radikális orvosi segélynek köszönhetik. — Vandáliztnus. Régen tudjuk, hogy a mátészalkai nép nemcsak hijján van a nemesebb szép iránti érzékeknek, de egyenesen valóságos vandalizmussal van telítve. Többször leszögeztük ezt n csúnya tulajdonságot, melynek ujabbi megnyilatkozási alkalma az aszfalt építése. Figyeljük meg csak: a hány gyerek, az mind felmászik a homokhalmokra, a kavics darabokat szét hajigál- ja, bemászik a lécekkel elkerített puha betonra. De nagyon sok felnőtt se kivétel. A dunántúli részen, a felföldön nemes gyümölcsfákkal szegélyezettek az országutak. Az utas jól lakik belőle kedf
