Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-04-07 / 14. szám
4. oldal. MÁTÉSZALKA a lépésre magát, — faggatja a főjegyző tovább. — Hát bizony kérem — feleli Q. — mióta a vezérigazgatóság az apai hatalomnál fogva az ő kezében van, azóta pang a barátság közöttünk .. * P ÁR nap előtt Amerikából érkezett haza egy benszülött, kit világjártában is annyira érdekeltek az itthoni események, hogy állandó és hűséges előfizetője volt éveken át a tengeren túlról is lapunknak. Hazaérkezte után egyik legelső dolga volt kiadónkat meglátogatni s megköszönni a lap pontos, lelkiismeretes expediálását. Ott találván a kiadóhivatalban egyik munkatársunkat, mindjárt érdeklődött a helyi és vidéki újdonságok iránt, melyeket munkatársunk a következőkben adott le neki: Csengerben az az újság, hogy Marosvásárhelyen egy 20 éves gimnázista vőlegény lett. Vásárosrtaménybart a legújabb, hogy Kuro- palkin Péter orosz nagyherceg egy világhírű, rendkívüli érdekfeszitö könyvet irt, mely minden könyv- kereskedésben 1 korona 90 fillérért kapható. Jffáté szalmán pedig egy zseniális matematikus felfedezte, hogy egyik hét péntekjétől a másik hét péntekjéig sokkal hosszabb idő telik el, mint csü törtöktől csütörtökig. . . . ö. ő. jlz egyenes uf. Hogy görbéből miként lehet Uk-műk-fűk egyenes, Fejét ezen már rég töri Minden fiakkeres. A resekol, a nőegylet Ezért hévül csak itt, Mégis csak úgy érhetjük el, Ha — földrengés segít . . . Hazánk a külföld előtt. Pária, 1812. április hó 2. A mi szerencsétlen hazánk nyomorúságáról őszintén beszélni nagyon hálátlan dolog. Nemcsak azért, mert az igazság mindig keserű, hanem azért is, mert mindjárt túlzott honfiuskodásért nevetnek ki, vagy gyanúsítanak meg bennünket. De engem talán meg fognak ettől kímélni, ha megismerik az okot, mely indított. Már berlini tartózkodásom ideje alatt igen kellemetlenül érintett, mikor néha hallottam: »Ungarn in Oesterreich*. Itt azonban a tények helyes és heves kifejezése után azzal nyugtattam meg magamat, hogy az csak természetes, ha a német sovinizmus szívesen hiszi el, hogy a szintén német Ausztria tartományaként rendelkezik Magyarországgal. S különben is hivatalos ügyekben nem lehetett panaszom. Mig jöttem azonban Párisba, már is kelle" metlenül kellett éreznem az osztrák sajtó munkájának eredményét a külföldi véleményekben. Az egyetemi beiratkozásnál szükséges a rendőrség letelepedési bizonylata. Megkérdi az eljáró tisztviselő a születési évet s helyet. Nationalité? Hong- rois ! Felelem hangosan. Látom amint írja : osztrák. De kérem, az tévedés, nem osztrák, hanem magyai! Magyarország. Erre aztán dühösen a szc mein közé vágja, hogy az nincs, nem létezik, az Ausztria. Ha a vér nem boritná lángba az arcomat, neki volna igaza. És minden hiába. A saját konzulátusunk sem segít a dolgon. A párisi rendőrség nyilvántartási Osztályában bárki olvashatja : Valentin Tóth, Etudiant en drolts, nationlailé: autrichien. Ez aztán lelkesíthet minket magyar fiukat, a- kik külföldre jövünk tanulni, hogy lépést tartsunk és tapasztalatainkat hazánk javára fordítsuk. Hazánk? Van nekünk hazánk, van nekünk nemzetségünk? Tudd meg te szeg ény teremtés, aki reggeltől estig túrod a földet a fekete kenyérért, hogy legyen mi mellett éhezni és büszke vagy arra, hogy őseid a szabadságért haltak meg és végig verték az osztrák ármádiát, tudd meg, hogy magyar nincs, te is osztrák vagy, honnélküli magyar, osztrák és Ausztriában élsz! Te iparos, aki görnyedsz és izzadsz, tudd meg, hogy nem Magyarországért hozod vér- és pénzáldozatodat, hanem Ausztriáért! És tudjátok meg mindnyájan, akik addig azt hittétek, hogy magyarok vagytok ! Vájjon tudják-e azok az urak, akik a nemzet megbízásából az ország sorsát tárgyalják, intézik, hogy a külföld nem ismer független Magyarországot? És mindezt az osztrák lapok rosszakaratú híresztelései csinálják. Magyarul a külföldi nem tud, ő rólunk csak a bécsi harsonák utján hall valamit. Tessék most elképzelni, mennyit árt az hazánknak, nemzetünknek, ha a külföldi köztu- dat szerint Magyarország Ausztria alárendelt provinciája! Erről fájdalom-és törvénysértés,nélkül nem lehet beszélni. Magyarország nincs, hanem volt. Most husvét van. Hisztek ti a »feltámadás«- ban ? Én kételkedem benne, mint Tamás . . . Tóth Bálint. — Ingatlan forgalom. Néhai Ilosvay Endre forrás-utcai lakóházát telekkel együtt megvette Berger Elemér nyircsaholyi lakos 17000 koronáért. Az Elek Alajos-féle nagyvég-uícai telket pedig Fogarasy Dezső debreceni lakos, május 1-áre ide áthelyezett vasúti alkalmazott vette meg 20000 koronáért. 14 (157). szám. PANYOLA NYOMORBAN. 458,223 kor. kár — 8000 kor. segély. — Sziget a sártengerben. — A gavallér állam és a bölcs kormány. — A szatmármegyei közutak. — 1. Az árvíz sújtotta szomszédos Panyola község borzalmas nyomorúságát tárja fel az Új Szatmár. A színes megkapó riportot csak részleteiben közölhetjük, de ebből is fogalmat alkothat magának az olvasó Panyola rémséges helyzetéről és a mentésre hivatott körök, különösen pedig az állam indolenciájáról. A panyolai nyomort csak fokozza az a szerencsétlen állapot, amelyben Szatmármegyében a közutak leledzenek s amelynek következtében hónapokon keresztül eltemetve fekszenek egész környékek az át nem gázolható sdrtengerben. Nem Panyola az egyedüli. Ez nincs is semmiféle összefüggésben az árvizzd. Régi, sokat panaszolt nyomorúsága ez a szatmármegyei községeknek, hogy kora ősztől késő tavaszig szünetel útjainkon mindenfajta közlekedés. Bármilyen felháborító állapot is ez, bármennyire elkeseredetten panaszkodjék is emiatt a lakosság, segíteni nem sikerül rajta. Ha valaha valamire raillett ez a kopott frázis, hogy ázsiai állapot, akkor a szatmármegyei községek útjára ezt, mint legenyhébb kifejezést rá lehet huzni. Panyola 12 kilométernyire van Fehérgyarmattó!. Itt az utolsó vasúti állomás. Innen azonban lehetetlenség számba megy Panyolára jutni. Semmi pénzért sem kapni fuvart. 20—30 koronáért ad egy-egy megszorult ember felnyergelt lovat. 12 km. ut, 20—30 kor.-ért, lóháton ! És van rá oka. Embernek — aki ezt az utat nem járta még — fogalma nem lehat arról a sárteugerről, amit Fehér- gyarmattól Nábrád, K«ér, Semjén községeken áthaladva Panyoláig meg kell úsznia. A ló szügyig gázolja a pocsolyát, de néhol annyira belesüpped a sárba, hogy a nyeregben ülő csizmaszárába foly a pocsolyalé. Keservesen, nagyokat nyögve dagaszt a pihent erejű csikó a rettenetes habarékban, szemet, szájat lelecsapkod sárral, de a gróf Károlyi uradalom mentén könnyíteni tud magán. »Kereken négy óra hosszat tartott, amíg a 12 kilométeres utat megtettük.€ — írja az Uj Szatmár riportja, »őszintén kívánom a panyolaiaknak, hogy egy kiküldendő miniszteri biztos minél sürgősebben szálljon ki a helyszínére és felejtse el fuvarosának Bleriot-t megfogadni. Lehet, hogy egy ilyen nagy úr személyes tapasztalataiból fakadó felháborodás többet fog használni az útjaiknak, mint ezernyi szegény ember minden panasza.« Ha a szegény panyolaiaknak meg is engedné a módjuk, hogy felépítsék rombadőlt hajlékaikat, most, mikor a mezei munka felől foglalkozhatnának ezzel, semmiféleképpen se tudnák beszállítani a faluba az építkezéshez szükséges anyagot. A panyolai fogyasztási szövetkezetnek kilenc métermázsa portékája van a fehérgyarmati vasúti állomáson. Kilenc métermázsát rendes utón egy ló játszva visz el. Most két szekeret kellett érte küldeni. És a két fuvar 48 koronába kerül. Milyen arányban drágítja meg ez a portékát, amelyhez amúgy is nehezen tudnak hozzájutni a keserves anyagi helyzetben levő panyolaiak ! Szerelő: Az lehet. No eredj érte tüstént. De ha már nem volna ott, kérjél valahonnan kölcsön egyet. Visszaadjuk, mihelyt megleszünk. Il-ik segédmunkás'. (Elrohan létráért.) Szerelő: (Visszamegy a szalonba, leül a díványra, rágyújt kialudt fél szivarjára és vár nyugodtan, mig jönnek az emberei). I-ső és Il-ik segédmunkás: (Megérkeznek. A fúró nem Krancnál volt, hanem a Tulipánosnál, létrát pedig csak nagy nehezen a 3-ik utcában lehetett kölcsön kapni.) Itt vagyunk szerelő ur. Van már minden. Szerelő : Na csakhogy már előkerültetek, Alig bírtalak már várni benneteket. Hisz már 11 óra s még nem csináltunk semmit. (Munkához fog. Megfúrja a plafont s felteszi a lámpát.) I-ső segédmunkás: Szerelő ur, nem megyünk még ebédelni? 1/z 12. Szerelő: De igen, Hagyjatok itt mindent, délután visszajövünk. (Mind elmennek.) Házi ur: (Déli 12 órakor hazajön és elképedve látja, hogy alig csináltak valamit egész délelőtt.) Kénytelen leszek Szatinárról vagy Nyíregyházáról hozatni szerelőt. Borzasztó, hogy mit kell elszenvedni az embernek a pénzéért ezeknél az itthoni szereléseknél. (Mérgesen elhagyja a költői rendetlenségben díszelgő szalont.) I-ső és Ilikisegédmunkás: (Délután J/a 3-kor álmos szemekkel megjelennek a szalonban. Leülnek a díványra és nyugodtan várják mig a szerelő megérkezik.) Szerelő: (Gyorsan belép, munkások felugranak.) No már 3 óra, jó lesz hozzáfogni. Kössük össze a külső vezetéket. (Kimennek az utcára. A nagy létrát a falnak támasztják, az egyik munkás tartja, hogy el ne dűljön, a szerelő felmászik és elvégzi a bekapcsolást.) Szerelő: Na most még az órát kell fel tenni. Adjátok ide az órát. I-ső segédmunkás: (Kiveszi az órát a dobozból s oda akarja adni a szerelőnek, mikor beszalad egy gépész inas.) Küldönc. Szerelő ur! Szerelő ur! Azonnal tessék hazajönni. Az irodából kiüzentek, hogy az igazgató ur mondani akar valamit a szerelő urnák. Szerelő: Megyek! Megyek! (Mindent otthagy és elrohan.) A segédmunkások: (Várnak, várnak, de az idő nem vár. 4 óra, majd öt óra lesz s a szerelő még mindég nem jött vissza. Egy darabig még szundikálnak, majd szépen lassan összeszedik a cókmók- jukat és az esteli félhomályban észrevétlen elillannak ők is. A rendetlenségben hagyott gipszes, sáros szalonra pedig a villanyfény nélküli est sötét árnyai borulnak . . .) (Függöny.) E... re. Értesítés i V ■■r^i------------------— ........................ ■r r—-rti—w—«miwfi ui Tww—nif Van szerencsém értesíteni a n. é. hölgyközönséget, hogy divatáru üzletemben a mai naptól «ríj [jmpj- 1/Q]oVkAl/ készítését vezettem be és azok a iegujabb divat szekezdve nUl UiVdL uUidpiliV rinta legizlésesebb kivitelben lesznek készítve.- -... Állandó raktár valódi modell női-, lányka-, gyermek- és gyászka'apokban. ■— A nagyérdemű hölgyközönség b. pártfogását kérve tisztelettel Schwartz Jenő féí jsa!afKSrÍfa Mátészalkán.
