Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-03 / 9. szám

4. oldal. 9. (100.) szám. M Á T E S Z A LKA — Az 1899. évben született teljesen ismeretlen hadköteleseknek. Szatmárvármegye alispánja össze­állította és további eljárás végett kiadta a máté­szalkai járás főszolgabirájának az 1890. évben született és teljesen ismeretlen hadkötelesek jegy­zékét. A jegyzék a következő: Helebrand Lajos, Qéza r. kát., a) —, b) Helebrand Etel, Sz. Balogh János r. kát. Kántor- jánosi, a) Dobos József, b) Bera Borbála, Szabó József ref. Kántorjánosi, a) Szabó József, b) Nagy Teréz, Tóth József g. kát. Kántorjánosi, a) —, b) Tóth Mária, Tóth János r. kát. Kántorjánosi, a) Tóth István, b) Nagy Mária, Kézműves Mihály g. kát. Nyiriklód, a) —, b) Rézműves Erzsébet, Zsigó László g. kát. Nyirderzs, a) Zsigó Mihály, b) Pekó Mária, Farkas Albert izr. Papos, a) Far­kas Mózes, b) Léneht Mari, Barát József ref. Szamosszeg, a) Barát Imre, b) Kosa Eszler, Ta­kács József, r. kát. Qyőrtelek, a) Takacs Mihály, b) Szepesi Borbála, Figula Qyörgy g. kát. Ko­csord, a) Figuia János, b) Tóth Mártha, Fábián Albert ref. Kocsord, a) Fábián Mihály b) Kovács Róza, Lakato«; József ref. Kocsord, a) — b) La­katos Mária, Rappaport Sándor izr. Nagydobos, áj Rappaport Herman, b) Elefánt Juli, Cinkánics János g. kát. Parasznya, a) Cinkánics János, b) Baki Erzsébet, Bálint Qyörgy ref. Vitka, a) —, b) Bálint Éva, Dávid Miklós ref. Vitka, a —, b) Dávid Zsófia, Balogh Károly ref. llk, a) —, b) Balogh Zsuzsámul, Juhász József, ref. Ilk, a) Ju­hasz Károly, b) Mázló Eszter, Lakatos Ferenc ref. Ilk, a) Lakatos Sándor, b) Munkácsi Eszter, Tóth Károly, r. köt. Ilk, a) —, b) Tóth Juliánná, Ducsai Qyörgy g. kát. Nyírmeggyes, a) Ducsai János, b) Tóth Anna, Beünecski János r. kát. Qebe, a) Beünecski János, b) Kosztra Juliánná, Bleier Móric izr. Gebe, a) Bleier Mihály, b) De­genstein Eszti, Hirsch Sándor izr. Qebe, a) Hircsh Miksa, b) Deutsch Irma, Kaszász János g. kát. Qebe, a) Kaszás János, b) Unner Teréz, Orbán Ferenc ref. Qebe, a) Orbán Ferenc, b) Kaposi Borbála, Boncsik Béla r. kát. Mátészalka, a) Boncsik Károly, b) Killák Polekszine, Berkovics Sálamon izr. Mátészalka, a) Berkovics Sámuel, b) Friedman Gizella, Horváth Bertalan ref. Máté­szalka, a) —, b) Horváth Eszter, Szenes István r. kát. Mátészalka, a) Szenes István, b) Magos Zsu­zsáiba, Takács István ref. Mátészalka, a) Takács István, b) Torzsás Rozália. ! — Bikavásár Szatmáron. A gazdasági egyesület szokásos évi bikavásárát ez évben is megtartja Szatmáron ; miután azonban a várme­gye területén a száj- és körömfájás még mindig nagyobb mérveket ölt, a vezetőség nincs abban a helyzetben, hogy a vásár határidejét már most kitűzze; felhívjuk azonban úgy a vásárra felhajtó gazdákat, mint a vásárló közönségeket és tenyé­szetek tulajdonosait, hogy úgy eladó apaállatai­kat, mint szükségleteik fedezését a vásárra tart­sák fenn, amelyen a kereslet és kínált még a múlt évinél is nagyobb mérvűnek Ígérkezik. — Továbbképező tanfolyamok tanítók számára. Szatmárvármegye tanítóinak tudomá­sára hozatik, hogy folyó évi julius hó 3.-án kez- dődőleg 3 hétre terjedő tanítói és tanítónői tovább- fcépezö tanfolyamok fognak tartatni, még pedig : a tanítók számára az aradi, a bajái, a Csáktornyái és az iglói áll. tanítóképző intézetekben, a tanító­nők részére pedig a pozsonyi és a szepsiszent- györgyi áll. elemi tanitónőképző intézetekben. Mind­egyik tanfolyamra 60^60 hallgató vétetik fel, ezek közül 30—30 államköltségen. A tanfolyamokra bármilyen jellegű elemi iskolánál működő okleve­les tanítók és tanítónők folyamodhatnak. A felvé­j tel iránti bélyegtelen kérvények folyó évi március hó 6.-ig. a kir. tanfelügyelőséghez terjesztendök be. A kérvényben megjelölendő, melyik tanfolyamra kérik felvételüket. Szatmár-Németi 1911. évi feb­ruár hó 21.-én. Bodnár, kir. tanfelügyelő. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : Máté «Andor puskás lajos FÖLBE« JENŐ ANONYMUS Fehérnemű varrást elvállal: Deutsch Frida Mátészalka, YasuFpicza. ■■■ Szatmárni egyében égy jő forgalmú és jó kárban levő GŐZMALOM, mely áll: két 21-es henger, két őrlökö- járat, egy kása járat és bazatisztiíóból a Szükséges melléképületekkel együtt . családi körülmények miatt jutányos áron ELADÓ! '38f ■*« u 8. Hol? Megtudható e lap kiadóhivatalában Közgazdaság. Az 1910. év gazdasági konjunktúrája aránylag kedvező volt Magyarországon. Erre vall legalább az uj részvénytársaságok ala­pítása es a meglevők alaptőkéinek uj rész­vények kibocsátása utján való növelése. Az előző évinél kedvezőbb pénzviszonyok és a politikai helyzetnek némi állandósu­lása adtak ehhez kedvet és alkalmat. Az uj alapítások —* mint a „Magyar Pénzügy“ jelenti — nemcsak a többnyire szorosan vett helyi hiteligények kielégítésére alakult kisebb vidéki pénzintézetekre szorítkoztak, hanem tekintélyes számban és jelentékeny anyagi erővel alakultak uj ipari részvény- társaságok is. Nem hagyható külön meg­említés nélkül az a körülmény, hogy a bu­dapesti nagy bankok egy-kettő kivételével valamennyien fölemelték alaptőkéjüket és az ilymódon befektetett tőke meghaladja' a 100 millió koronát. Az alaptőkeemelesben a Vidéki pénzintézetek is követték a bu­dapesti nagy bankok példáját. Az 1910. évben szamszerint 16 uj pénzintézet alakult Budapesten 11,480.000 korona alaptőkével es 151 a vidéken 30,381.800 korona alaptőkevei. A budapesti pénzintézetek közül 32 emelte az alaptő­kéjét 111,898 800 korona névértékű uj részvény kibocsátásával, az oiszág többi részében pedig 113 pénzintézet 63,482.200 koronával. Uj ipari és egyéb részvénytár­saság 117 alakult Budapesten 67,237 200 korona részvénytőkével, 148 pedig a vi­déken 64,446.000 korona alaptőkevei. A nem pénzintézeti részvénytársaságok közül Budapesten 29 emelte alaptőkéjét 19,676.100 koronával, a vidéken 37 ilyen részvény- társaság 27,858.025 korona alaptőkével. Az uj alapításokba es reszvénytőkeemelésekbe fektetett tőkék névérteke tehát összesen 396,461.125 koronára rúgott. Ebből a föl­számolások és a tőke leszállítások réven a forgalomra nézve elveszett 36,048 900 koronát levonva, az 1910-ben uj részvé­nyekben elhelyezett tőkék névszerinti összege kereken 360 millió koronát tesz ki. A rendőrségről. (3.) ■■ Mátészalka nagyközség rendőrségének szervezete és szolgálati szabálya. I. RÉSZ. 15. §. A létszám nyilvántartása, fizetésfelvétele és kifizetése. A létszám-nyilvántartás vezetése a rendőrbiz­tos kötelességében áll, miért is minden fizetési napot 48 órával megelőzőleg tartozik a létszám- kimutatás szerint egy névszerinti fizetési kimuta­tást készíteni, azt a községi jegyző megvizsgálja, alá­írja és kifizetés végett a községi pénztárnak átadja. A felvett illetéket a rendőrök között a pénz­tárnok osztja szét; az átvételt a kimutatás illető rovatában nevök aláírásával a rendőrök elismerik. 16. §. Ruha és felszerelés. A rendőrök következő ruházattal láttatnak el: 1. ) Katonai sapka kék posztóból, téli időben báránybör sapka. 2. ) Fekete nyakravaló csatt- és fehér sze­géllyel. 3. ) Kék posztó zubbony felálló gallérral, elő- részén 2 zsebbel, elején 5 drb. gombbal, a féli zubbony báránybőr béléssel. 4. ) Mellény kék posztóból gallér nélkül, egy sor sárgarézgombbal, két oldalzsebbel. 5. ) Szürke posztó köpeny, hasonszinü, behaj­tott gallér- felhajtott ujjal, betakart külső oldal és egy belső zsebbel, csuklyával. A bal külső zseb nyitott a kard keresztül dughatása végett. A kö­peny gömbölyű sárgaréz gombokkal van ellátva. 6. ) Nadrág, kék posztóból. 7. ) Csizma, magasszáru magyar szabással, borjú bőrből, mely a csizmapénzböl a rendőrök állal állítandó elő. 8. ) Kesztyű, az elsőosztályu rendőröknek fe­hér szarvasbőrből, a másodoszlályuaknak fekete kötött. A ruházat és felszeretés! cikkek tisztántartá­sára szükséges eszközöket, valamint legalább is 4 pár fehérneműt minden rendőrnek saját költ-, ségén kell beszerezni. 9. ) Oldalfegyver, a katonaságnál használat­ban levő hosszabb tiszti kard fekete borjubőr kardszijjal, az I-ső osztályú rendőröknek kardbojt 10. ) Hatlövetű forgópisztoly bőrtokban, mely szijjal csatoltatík a derék körül. 11. ) Jelsíp, sárgarézből, mely vörös zsinóron a mellen hordandó. 12. ) Az azonosság megállapítására rézezin alapon fekete számjel, mely a mellen viselendő­17. §. A felszerelés és ruházati tárgyakért való felelősség. Az előbbi §-ban részletesen elősorolt összes ruházati és felszerelési cikkeknek tisztán és jó- karban tartásáért minden egyes rendórközeg fe­gyelmi és vagyoni tekintetben is felelős, amennyi­ben a cikkek feletti gondozás elmulasztása miatt nemcsak fegyelmi büntetés alá esik, de kártérí­tésre is köteleztetik. A rendőri ruházat, a fegyverzet s ezekhez hasonló felszerelési cikkek kivételével, a gyakorla­ti tapasztalatok alapján a községi képviselő testü­let által megállapítandó használati időn túl az il- lető rendőr tulajdonába megy által. Az összes ruházat és felszerelésről a rendőrbiz­tos nyilván'artást vezetni köteles. 18. §. Egyenruha és felszerelési cikkek használata, Kivétel nélkül minden legénységi állományi rendőr egyenruhába tartozik megjelenni és a jel­táblát láthatóan a mellén viselni. 19. §. Törzskönyv. A rendőrség létszámáról törzskönyv vezettetik, Ezen törzskönyvbe az illetőnek személyleirásán felül minden változás pontosan bevezetendő; a ki­szabott büntetések is abban tartandók nyilván. ’ II. RÉSZ. Szolgálati szabályok. 20. §. A rendőrök működésének vezetése és azok feletti felügyelet. A rendőri személyzet összes működésének ve­zetése és a közvetlen felügyelet a rendőrbiztos ha­táskörébe tartozik, aki a rendőrség pontos szol­gálatáért felelős. A rendőrbiztos felügyeleti és szolgálatvezetési kötelességei következőkben iratnak elő: 1.) Az összes rendőrségi személyzet szolgá­lati működését tartozik inegózsgílni és pedig: a. ) Hetenként legalább háromszor éjjel s naponként legalább egyszer a nappali órákban. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületi közgyűléseken részletes jelentés teendő. b. ) Hetenkint egyszer a nappali és éjjeli, szol­gálati beosztást összeállítani. c. ) Hetenkint legalább egyszer a felszerelvé­nyeket és ruházatot megvizsgálni, hogy azok hi­ánytalanul és rendben vannak-é. ■ ­Ezen kötelezettségek teljesítéséről naplót ve­zet, melybe a vizsgálat eszközlését és a tapasz­talat eredményét röviden bevezeti. d. ) Köteles, a rendőrbiztos, bűneseteknél sze­mélyes helyszíni vizsgálatokat teljesíteni, a rendő­rök jelentéseit megvizsgálni s esetleg rendszeres nyomozás megejtése után a bűnesetet a lehető leg­rövidebb idő alatt az illetékes hatóságnál feljelenteni. A nyomozás teljesítésénél a bűnvádi eljárás az irányadó, e végből köteles májustól—október végéig minden hónapban egyszer a községi határ­ban szolgálatot teljesítő mezőkerülőket is felül­vizsgálni. 21. §■ Felebbvalók. A rendőrség tagjai nemcsak a szolgálat tar­tama alatt, hanem azonkívül is alárendelt viszony­ban állanak a községi biró és községi jegyzővel, akik és a rendőrbiztos az elöljárók, kiket a pa­rancsolás joga illet és a kiknek a rendőrök fel­tétlenül engedelmeskedni tartoznak. önként értetik, hogy a rendőrszemélyzet tag­jai közül a rendörbizlos állal vezetésre kirendelt rendőrnek meghagyásait, ha azok a szolgálati uta­sításokkal ellentétben nem allanak, teljesíteni kötelesek. (Folytatjuk.) ^eí helyiség lakással azonnal Lili kiadó ­.....-­Bő vebbet a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom