Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-18 / 33. szám
4 oldal. MÁTÉSZALKA <83. (124, szám) k — Mátészalka — gőzhajókikötő. Mátészalka nem volt hanem lesz mondhatjuk e nagy Széchenyi nyomán, ha megvalósul az a határozat, inelvet Debrecen város jogi és pénzügyi bizottságár nak legutóbbi ülésén hozott s amelyről az É—t. nyomán számolunk be, kimutatva azután, hogy micsoda szédületes jövő perspektívája nyílik meg a debreceni határozat nyomán Mátészalka előtt. Nagyfontosságu terv merült fel — jrja a jelölt lap — Debrecen város törvényhatósági bizottságában. Arról van szó, hugy a Hortobágy-puszta öntözésére létesítendő csatornával egyidejűleg oldják meg az északkeleti vidéknek egyik legnagyobb kérdését, is a Szatnos-folyónak a Tiszával való összeköttetését. A város jogi és pénzügyi bizottságában a minap tárgyalták ezt az ügyet. Dr. Fejér Ferenc bizottsági tag elevenítette fel a már évekkel ezelőtt felmerült tervet, kogy a Számos-folyót Debrecen városán át a Tiszáig hajózható csatornával kössék össze. A bizottság ülésén Acél Géza városi főmérnök kijelentette, hogy a földmivelésügyi minisztériumban komoly formában foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ezt onnan tudja, hogy amikor a Hortobágy öntözésére létesítendő tiszai csatorna ügyét tárgyalták, a Szamos—Tisza-csatorna is szóba került. A földmivelésügyi minisztériumban erről már elkészült a vázlatos terv, még pedig úgy, hogy a Szamosból vezetendő csatorna építésénél felhasználnák a Hortobágy és Berettyó folyók medrét is. A bizottság kimondotta, hogy az uj csatorna építésének ügyét elaludni nem hagyja többé. Debrecen város fogja ez irányban » mozgalmat minél intenzivebb formában megindítani. Amennyiben a kormány a nagy jelentőségű viziut építése ügyében komoly lépest nem tenne, a csatorna költségeit részvénytársasági alapon fogja összehozni. Természetesen egy-két millióval fogja a részvény- jegyzést megkezdeni s bizonyos, hogy az érdekelt vidékek városai és községei hozzájárulnak a nevezetes közgazdasági intézmény létesítéshez. (Ál- ‘{iozzunk mi is! — A szerk.:) A város már a legközelebb részle'es terv- pályázatot fog kiírni s a tervek díjazására 10.000 koronát szavaz meg. A kérdésben a Magyar Mérnök- és Épitészegylet véleményét is kikérik. Elvben máris kimondja a vt.ros, hogy az uj csatornát állami kezelésbe adni nem fogja, mert sokkal helyesebb a forgalom tekintetéből, ha az érdekeltség a maga kezelésében látja el a csa- Horna dolgait. Ha meggondoljuk azt, hogy Szamos a szomszédunkban van s ha abból Debrecenen át a Tiszába csatornát vágnak, a helyes vonal szerint ez a csatorna Mátészalkát is érintené, nem lehet vitás, hogy városnak kereskedelmét és kényelmét oly óriási mérvben emelné mindez, hogy szinte szédületes. Csak tessék elképzelni, hogy Mútészlka gőzhajó kikötőhely volna. Még elgondolni is nagy dolog. Pedig: a Debrecen—Beregszász hadiut itt íutand keresztül, ami bizonyítja, hogy hadi szempontból is (pedig ez sajnos a legfőbb szempont) rajtunk keresztül visz az ut Debrecenből a Szamos- hátnak. Nem volna tehát lehetetlen, ha a debreceni terv kivitelre kerül, hogy abból mi óriási hasznot lássunk. Jó lesz tehát éber figyelemmel kisérni a Szamos—Tisza csatorna ügyének minden pillanatát és megragadni a talán évszázadokig meg nem ismétlődő szerencsés alkalmat. Képviselőnk és főszolgabírónk soha szebb és elévülhetetlenebb érdé- | nieket nem szerezhetnének, mintha ennek a ma még ‘ utópiának latszó tervnek javunkra való megvalósításán fáradozni fognak. De ajánljuk mindezt Nyírbátor figyelmébe is, amelyre mindazok állanak, melyeket városkánkról elmondtunk. Fogjunk hát össze mert a kölcsönös támogatásnak olyan gyümölcse lehet, mely c két város nemzedékeinek ad táplálékot. — önkéntes vagy kötelező ? Hírlapi polémia folyt lapunk és a másik helyi lap között a fölött, hogy a tűzoltóságnak melyik formája : az önkéntes vagy a törvényes helyesebb. Mi azt mond- luk, hogy a hivatásos tűzoltóság az ideális, de mivel ennek nálunk elháríthatatlan akadályai vannak, egyelőre a primitiv kötelező tűzoltóság helyett, _mely a felhozott sok indok szerint nálunk hasznavehetetlen volna — az önkéntes tűzoltóságra volna szükségünk és vágyunk. A másik helyi lap ‘«zzel szemben állandóan a kötelező tűzoltóság | mel lett kardoskodott és még akkor is, mikor már az ö. T. E. megalakult, vezércikkben érvelt az önkéntes forma ellen és a kötelező forma mellett. 1 Most jölesően konstatáljuk, hogy a másik lap belátta saját álláspontja hibáit és igazat ad nekünk, beismerve — ha nem is kifejezetten — hogy igenis a tűzoltóság szervezésének önkéntes formája jobb, mint a kötelező, azt Írván, hogy az önkéntes tűzoltóságnak »mérhetetlenül nagy előnyei vannak.« A M, és V- múlt heti számában ugyanis »önkéntes tü'iöltosájfot' aTáfvakban« címen cikket olvastunk, autely igen helyesen amellett agitál, hogy vidékünk minden falujában önkéntes tűzoltó- egylet alakuljon. Nem is szólva arról, hogy teljes mérvben ^agunkévá tesszük a kérdéses cikket, e sorok célja éppen az, hogy rámutasson fennti cikk kapcsán arra, hogy tekintetbe véve a?t, hogy a kérdéses cikk a »Közigazgatás« rovatban jelent meg és tekintve azon tényt, hogy a másik lap és a helyi közigazgatás között bizonyára van némi kapcsolat, végül tekintve azt, hogy ugyanazon dologról nem lehet egyik minőségünkben zgy, másik minőségünkben ügy vélekednünk, kétségtelen, hogy a közigazgatásnak is az az intenciója, hogy a falvakban önkéntes lüzoltdság alakuljon, mert hiszen ha kötelező tűzoltóságot óhajtaná szervezni, úgy módjában volna ez irányban közrehatni és a másik lap is a tűzoltóság ezen és nem az önkéntes formája mellett cikkeznék. Jogos és logikus dolog tehát, ha szívesen köszöntjük álláspontunkon a másik lapot. Be kell azonban ismernünk, hogy fenti — ránk nézve talán kissé hízelgő végeredményü — okoskodásunk feltevésre van alapítva és pedig arra a feltevésre, miszerint a kérdéses cikk a másik lap szerkesztőségének, vagy négy szerkesztője közül legalább is egynek tudtával és akaratával a került a M, és V.-be. E feltevésre pedig azért van szükségünk, mert — amint épp a hivatott múlt heti szám igazolja — a másik lapnál előfordulhat az az eset, hogy irányközletnények is a nyomdavezető jóvoltából és úgy kerülhetnek a lapba, hogy azok megjelenéséről úgy a négyszerkesztő mindegyike, mint a kiadó nyomdatulajdonos is csak a lap ekszpediálása (és még csak nem is megjelenése) után vesznek tudomást. Reméljük azonban, hogy a kérdéses ügyben nem forog fenn a redigálásoak ez a minden esetre nagyon eredeti módja, hanem a Szatmármegyei Köz'öny-ből átvett és á »félhivatalos« színezetű »közigazgatás« rövataan közölt cikk igenis a szerkesztőség, és pedig nerticsak a főszerkesztő és az egyik szerkesztő de a felelős szerkesztő tudtával és akaratával is került a M. és V. hasábjaira — hacsak az ollózásokat is nem a négy szerkesztő niindenikének tudta nélkül — a szedőgyerekek végzik. — Villámcsapások mindenfelé. A nagy szárazság és irtóztaló melegek után, amelyek már- már elviselhetetlenekké kezdettek válni és éltetni hivatott sugaraikkal gyilkosoknak csaptak fel, megeredtek im az ég sokáig elzárt csatornái és haragos, ijesztően dörgő és villámlő fellegek borították be a vidéket. Mintegy körutazást téve vonultak a fellegek egyik helységből a másikba magukkal vivón a zuppanó záport és az ég nyilait. Hodászon kezdődött meg az istenítélet a múlt kedden délután. Az özv. Reichman Ignácné dohányföldjén foglalatoskodó munkások a dohánypajtában kerestek menedéket az ítéletidő elől, de vesztükre, mert a sűrűn cikkázó villámok közül egy a pajtába csapott. A gyilkos villám Pap Ferencet, Csáti Zsigmondot és Ifj. Balogh Ferencet halálra sújtotta, Diciku János pedig oly súlyos, sebeket.,szenvedett, hogy másnap szintén belehalt sérüléseibe. A nagy szerencsétlenségben még nagyobb szerencse, hogy a halálra sújtott munkásoktól nem messze levő 25 munkás és maga özv. Reichman Ignácné csudáia- tosképen megmenekültek. Mindamellett a nagy rémület és szörnyű látvány következtében többen rosszul lettek. Csatd Sándor dr. és Rosenberg Ignác dr. orvosok meg Kállay Szabolcs szolgabiró azonnal kiszállottak a szerencsétlenség színhelyére. Kállay Szabolcs gyűjtést indított a szerencsétlenül jártak hátramaradottai részére. Estefelé városunkba érkeztek a viharfellegek és az addig folyton készülődő zivatar teljes erejével kitört. A hodászi szerencsétlenség hatása folytán az emberek félve húzódtak be házaikba az ijesztő dörgések és villámlások elől. Váradi János Nagyvég-Uicai lakos a pitvarban üldögélt családjával és bámulták a nyitott ajtón keresztül a ritka látványt, mikor egy haragos villám a pitvar előtt álló 2 eperfába csapott. Váradi felesége és lánya az ijedtségtől elájultak. Nyircsaho/ynak is kijutott az égiháboruból, villámokból és dörgésekből. Csaknem ugyanazon időben, mint városunkban, ott is lecsapott a villáin egy dohányos házába. Hárman a házban levők közül eszméletüket vesztették. — Szántás Szamosszegen. Filep Oábor és fia f. hó 12-én szántották földjüket Szamosszegen és a munkába annyira belejöttek, hogy Ardai András gazda földjéből is elszámoltak vagy két holdat. Amikor pedig Ardai ezt észrevévéii méltatlankodni kezdett, botokra kaptak és elverték a szegény méltatlankodó embert. A nem mindennapi szántás dolgában a csendörség megindította az eljárást. . — Ismét a cséplőgép. A cséplőgép ilyenkor évről évre elszedi a maga áldozatait. A folyton ismétlődő szerencsétlenségek, úgy látszik, nem tanítják meg a gép körül foglal# loskodókat egy csepp vigyázatra sem és olykor pityókásan állnak a veszedelmes alkotmány mellé, olykor pedig a lányokkal való divajkodás közben kapja el egyikét- másikát a masina, amelyhez bizony csak a legnagyobb elővigyázatossággal kellene közeledni. Legutóbb, amint értesülünk, Gebén gyilkolt a cséplőgép. Oláh Ferenc gebei gázdálkodót a kerekek elkapták, jobb kezefejét levágták és bál lábát kelté törték. A súlyosan sérült embert a nagykárolyi közkórházba száilitották. — Meghívó. A szatmárvármegyei tűzoltó szövetség 1911. évi szeptember hó 17-én délelőtt f t órakor Nagybányán a városháza tanácstermében tartja ez évi rendes közgyűlését, a melyre a varmegye területén létező valamennyi tüzoltdtestüle- tet tisztelettel meghívja Dr Falussy Árpád, várni. t. o. S*öv. elnök. Az ünnepély sorrendje a Következő: 1. Szeptember 17-én reggel 9 óra 20 perckor érkezés N jgybányára Szatinár felpl. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás az őrtanyára. 2. Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Választmány évi jelentése. b 1) Üresedésben levő járási lüzrendészeti felügyelői állások betöltése. c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. e) Az 1912. évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése. e 1) a tűzoltói tisztek orsz. egyesületének segély iránti kérelme. '., f.) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkéntes, tüzoltócsapat és a többi bejelentett csapatok gyakorlata. Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagybánya város közönségének szívesen látott vendégei lesznek. 6. Este 8 órakor fjránia előadás a színházban, tartja Ádáui István fővárosi önkéntes tűzoltó tiszt. 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbányára. A közgyűlésen résztvevők számát legkésőbb szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség Rónay Géza nagybányai járási tüzr. felügyelőhöz okvetlenül bejelenteni. Szatmár-Németiben, 1911. augusztus hó 4. Ferencz Ágoston **öv. titkár. — Virágot virágnak. Balogh Pál és Bihari Sándor paposi legenyek, úgy látszik, megirigyelték a nagyecsedi legényeket, akik különös és igazán ritkaságba menő udvarlásuk révén a lapokba is bélekerültek. Megírtuk ugyanis annak idején, hogy a derék nagyecsedi legények összecsenték a község lányos házaiból a gyönyörű virágokat és. azokat a legszebb lánynak hordták. A fent említett 2 legény Paposnak is meg akarta szerezni eme dicsőséget és ezért a Demeter Zsófi kertjéből ellopott virágokkal kedveskedtek imádottjuknak.. Persze a csendörség ezúttal nem tartotta helyesnek ezt a módját az udvarlásnak és vizsgálatot indítottak ez ügyben. 'Levélj e i meg! ertsésekre árjegyzékkel és költségvetéssel d'jta.a- nul szolgálunk. !MOTOK! Karczag Testvérek m4°,tTteleRP B"danest O «'.iHLU-üitd i, 3á.cíí>i. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nytpr« olpia* és benzinmotor-gepüket, bezinlokomobil cséplöícészletüket a iegkedvezöbb fizetési feltételek mellett 38_» LtvélUli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul s*elgálwak
