Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-18 / 33. szám

4 oldal. MÁTÉSZALKA <83. (124, szám) k — Mátészalka — gőzhajókikötő. Máté­szalka nem volt hanem lesz mondhatjuk e nagy Széchenyi nyomán, ha megvalósul az a határozat, inelvet Debrecen város jogi és pénzügyi bizottságár nak legutóbbi ülésén hozott s amelyről az É—t. nyomán számolunk be, kimutatva azután, hogy mi­csoda szédületes jövő perspektívája nyílik meg a debreceni határozat nyomán Mátészalka előtt. Nagyfontosságu terv merült fel — jrja a je­lölt lap — Debrecen város törvényhatósági bizott­ságában. Arról van szó, hugy a Hortobágy-puszta öntözésére létesítendő csatornával egyidejűleg old­ják meg az északkeleti vidéknek egyik legnagyobb kérdését, is a Szatnos-folyónak a Tiszával való összeköttetését. A város jogi és pénzügyi bizottságában a minap tárgyalták ezt az ügyet. Dr. Fejér Ferenc bizottsági tag elevenítette fel a már évekkel eze­lőtt felmerült tervet, kogy a Számos-folyót Debre­cen városán át a Tiszáig hajózható csatornával kössék össze. A bizottság ülésén Acél Géza városi főmér­nök kijelentette, hogy a földmivelésügyi miniszté­riumban komoly formában foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ezt onnan tudja, hogy amikor a Horto­bágy öntözésére létesítendő tiszai csatorna ügyét tárgyalták, a Szamos—Tisza-csatorna is szóba került. A földmivelésügyi minisztériumban erről már elkészült a vázlatos terv, még pedig úgy, hogy a Szamosból vezetendő csatorna építésénél fel­használnák a Hortobágy és Berettyó folyók medrét is. A bizottság kimondotta, hogy az uj csatorna építésének ügyét elaludni nem hagyja többé. Deb­recen város fogja ez irányban » mozgalmat mi­nél intenzivebb formában megindítani. Amennyiben a kormány a nagy jelentőségű viziut építése ügyé­ben komoly lépest nem tenne, a csatorna költsé­geit részvénytársasági alapon fogja összehozni. Természetesen egy-két millióval fogja a részvény- jegyzést megkezdeni s bizonyos, hogy az érdekelt vidékek városai és községei hozzájárulnak a ne­vezetes közgazdasági intézmény létesítéshez. (Ál- ‘{iozzunk mi is! — A szerk.:) A város már a legközelebb részle'es terv- pályázatot fog kiírni s a tervek díjazására 10.000 koronát szavaz meg. A kérdésben a Magyar Mér­nök- és Épitészegylet véleményét is kikérik. Elv­ben máris kimondja a vt.ros, hogy az uj csator­nát állami kezelésbe adni nem fogja, mert sokkal helyesebb a forgalom tekintetéből, ha az érdekeltség a maga kezelésében látja el a csa- Horna dolgait. Ha meggondoljuk azt, hogy Szamos a szom­szédunkban van s ha abból Debrecenen át a Ti­szába csatornát vágnak, a helyes vonal szerint ez a csatorna Mátészalkát is érintené, nem lehet vitás, hogy városnak kereskedelmét és kényelmét oly óriási mérvben emelné mindez, hogy szinte szédü­letes. Csak tessék elképzelni, hogy Mútészlka gőzhajó kikötőhely volna. Még elgondolni is nagy dolog. Pedig: a Debrecen—Beregszász hadiut itt íutand keresztül, ami bizonyítja, hogy hadi szem­pontból is (pedig ez sajnos a legfőbb szempont) rajtunk keresztül visz az ut Debrecenből a Szamos- hátnak. Nem volna tehát lehetetlen, ha a debre­ceni terv kivitelre kerül, hogy abból mi óriási hasz­not lássunk. Jó lesz tehát éber figyelemmel kisérni a Szamos—Tisza csatorna ügyének minden pilla­natát és megragadni a talán évszázadokig meg nem ismétlődő szerencsés alkalmat. Képviselőnk és főszolgabírónk soha szebb és elévülhetetlenebb érdé- | nieket nem szerezhetnének, mintha ennek a ma még ‘ utópiának latszó tervnek javunkra való megvalósításán fáradozni fognak. De ajánljuk mindezt Nyírbátor figyel­mébe is, amelyre mindazok állanak, melyeket város­kánkról elmondtunk. Fogjunk hát össze mert a köl­csönös támogatásnak olyan gyümölcse lehet, mely c két város nemzedékeinek ad táplálékot. — önkéntes vagy kötelező ? Hírlapi po­lémia folyt lapunk és a másik helyi lap között a fölött, hogy a tűzoltóságnak melyik formája : az önkéntes vagy a törvényes helyesebb. Mi azt mond- luk, hogy a hivatásos tűzoltóság az ideális, de mivel ennek nálunk elháríthatatlan akadályai van­nak, egyelőre a primitiv kötelező tűzoltóság helyett, _mely a felhozott sok indok szerint nálunk hasz­navehetetlen volna — az önkéntes tűzoltóságra volna szükségünk és vágyunk. A másik helyi lap ‘«zzel szemben állandóan a kötelező tűzoltóság | mel lett kardoskodott és még akkor is, mikor már az ö. T. E. megalakult, vezércikkben érvelt az önkéntes forma ellen és a kötelező forma mellett. 1 Most jölesően konstatáljuk, hogy a másik lap belátta saját álláspontja hibáit és igazat ad nekünk, beismerve — ha nem is kifejezetten — hogy ige­nis a tűzoltóság szervezésének önkéntes formája jobb, mint a kötelező, azt Írván, hogy az önkén­tes tűzoltóságnak »mérhetetlenül nagy előnyei vannak.« A M, és V- múlt heti számában ugyanis »önkéntes tü'iöltosájfot' aTáfvakban« címen cikket olvastunk, autely igen helyesen amellett agitál, hogy vidékünk minden falujában önkéntes tűzoltó- egylet alakuljon. Nem is szólva arról, hogy teljes mérvben ^agunkévá tesszük a kérdéses cikket, e sorok célja éppen az, hogy rámutasson fennti cikk kapcsán arra, hogy tekintetbe véve a?t, hogy a kérdéses cikk a »Közigazgatás« rovatban jelent meg és tekintve azon tényt, hogy a másik lap és a helyi közigazgatás között bizonyára van némi kapcsolat, végül tekintve azt, hogy ugyanazon do­logról nem lehet egyik minőségünkben zgy, másik minőségünkben ügy vélekednünk, kétségtelen, hogy a közigazgatásnak is az az intenciója, hogy a fal­vakban önkéntes lüzoltdság alakuljon, mert hiszen ha kötelező tűzoltóságot óhajtaná szervezni, úgy módjában volna ez irányban közrehatni és a má­sik lap is a tűzoltóság ezen és nem az önkéntes formája mellett cikkeznék. Jogos és logikus dolog tehát, ha szívesen köszöntjük álláspontunkon a másik lapot. Be kell azonban ismernünk, hogy fenti — ránk nézve talán kissé hízelgő végeredményü — okoskodásunk feltevésre van alapítva és pedig arra a feltevésre, miszerint a kérdéses cikk a másik lap szerkesztőségének, vagy négy szerkesz­tője közül legalább is egynek tudtával és akaratá­val a került a M, és V.-be. E feltevésre pedig azért van szükségünk, mert — amint épp a hiva­tott múlt heti szám igazolja — a másik lapnál elő­fordulhat az az eset, hogy irányközletnények is a nyomdavezető jóvoltából és úgy kerülhetnek a lapba, hogy azok megjelenéséről úgy a négyszerkesztő mindegyike, mint a kiadó nyomdatulajdonos is csak a lap ekszpediálása (és még csak nem is megjelenése) után vesznek tudomást. Reméljük azonban, hogy a kérdéses ügyben nem forog fenn a redigálásoak ez a minden esetre nagyon eredeti módja, hanem a Szatmármegyei Köz'öny-ből átvett és á »félhivatalos« színezetű »közigazgatás« rövataan közölt cikk igenis a szer­kesztőség, és pedig nerticsak a főszerkesztő és az egyik szerkesztő de a felelős szerkesztő tudtával és akaratával is került a M. és V. hasábjaira — hacsak az ollózásokat is nem a négy szerkesztő niindenikének tudta nélkül — a szedőgyerekek végzik. — Villámcsapások mindenfelé. A nagy szárazság és irtóztaló melegek után, amelyek már- már elviselhetetlenekké kezdettek válni és éltetni hivatott sugaraikkal gyilkosoknak csaptak fel, meg­eredtek im az ég sokáig elzárt csatornái és hara­gos, ijesztően dörgő és villámlő fellegek borítot­ták be a vidéket. Mintegy körutazást téve vonul­tak a fellegek egyik helységből a másikba ma­gukkal vivón a zuppanó záport és az ég nyilait. Hodászon kezdődött meg az istenítélet a múlt ked­den délután. Az özv. Reichman Ignácné dohány­földjén foglalatoskodó munkások a dohánypajtában kerestek menedéket az ítéletidő elől, de vesztükre, mert a sűrűn cikkázó villámok közül egy a paj­tába csapott. A gyilkos villám Pap Ferencet, Csáti Zsigmondot és Ifj. Balogh Ferencet halálra sújtotta, Diciku János pedig oly súlyos, sebeket.,szenvedett, hogy másnap szintén belehalt sérüléseibe. A nagy szerencsétlenségben még nagyobb szerencse, hogy a halálra sújtott munkásoktól nem messze levő 25 munkás és maga özv. Reichman Ignácné csudáia- tosképen megmenekültek. Mindamellett a nagy ré­mület és szörnyű látvány következtében többen rosszul lettek. Csatd Sándor dr. és Rosenberg Ignác dr. orvosok meg Kállay Szabolcs szolgabiró azonnal kiszállottak a szerencsétlenség színhelyére. Kállay Szabolcs gyűjtést indított a szerencsétlenül jártak hátramaradottai részére. Estefelé városunkba érkeztek a viharfellegek és az addig folyton készülődő zivatar teljes erejé­vel kitört. A hodászi szerencsétlenség hatása foly­tán az emberek félve húzódtak be házaikba az ijesztő dörgések és villámlások elől. Váradi János Nagyvég-Uicai lakos a pitvarban üldögélt család­jával és bámulták a nyitott ajtón keresztül a ritka látványt, mikor egy haragos villám a pitvar előtt álló 2 eperfába csapott. Váradi felesége és lánya az ijedtségtől elájultak. Nyircsaho/ynak is kijutott az égiháboruból, villámokból és dörgésekből. Csaknem ugyanazon időben, mint városunkban, ott is lecsapott a vil­láin egy dohányos házába. Hárman a házban le­vők közül eszméletüket vesztették. — Szántás Szamosszegen. Filep Oábor és fia f. hó 12-én szántották földjüket Szamossze­gen és a munkába annyira belejöttek, hogy Ardai András gazda földjéből is elszámoltak vagy két holdat. Amikor pedig Ardai ezt észrevévéii mél­tatlankodni kezdett, botokra kaptak és elverték a szegény méltatlankodó embert. A nem mindennapi szántás dolgában a csendörség megindította az eljárást. . — Ismét a cséplőgép. A cséplőgép ilyen­kor évről évre elszedi a maga áldozatait. A foly­ton ismétlődő szerencsétlenségek, úgy látszik, nem tanítják meg a gép körül foglal# loskodókat egy csepp vigyázatra sem és olykor pityókásan állnak a veszedelmes alkotmány mellé, olykor pedig a lányokkal való divajkodás közben kapja el egyikét- másikát a masina, amelyhez bizony csak a legna­gyobb elővigyázatossággal kellene közeledni. Leg­utóbb, amint értesülünk, Gebén gyilkolt a cséplő­gép. Oláh Ferenc gebei gázdálkodót a kerekek elkapták, jobb kezefejét levágták és bál lábát kelté törték. A súlyosan sérült embert a nagykárolyi közkórházba száilitották. — Meghívó. A szatmárvármegyei tűzoltó szö­vetség 1911. évi szeptember hó 17-én délelőtt f t órakor Nagybányán a városháza tanácstermében tartja ez évi rendes közgyűlését, a melyre a var­megye területén létező valamennyi tüzoltdtestüle- tet tisztelettel meghívja Dr Falussy Árpád, várni. t. o. S*öv. elnök. Az ünnepély sorrendje a Következő: 1. Szeptember 17-én reggel 9 óra 20 perc­kor érkezés N jgybányára Szatinár felpl. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás az őrtanyára. 2. Fél 11 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a követ­kező napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Választmány évi jelentése. b 1) Üresedésben levő járási lüzrendészeti felügyelői állások betöltése. c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. e) Az 1912. évi szövetségi közgyűlés helyé­nek kijelölése. e 1) a tűzoltói tisztek orsz. egyesületének segély iránti kérelme. '., f.) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkéntes, tüzoltócsapat és a többi bejelentett csapatok gya­korlata. Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a köz­gyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagybá­nya város közönségének szívesen látott vendégei lesznek. 6. Este 8 órakor fjránia előadás a színház­ban, tartja Ádáui István fővárosi önkéntes tűz­oltó tiszt. 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbá­nyára. A közgyűlésen résztvevők számát legkésőbb szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség Rónay Géza nagybányai járási tüzr. felügyelőhöz okvetlenül bejelenteni. Szatmár-Németiben, 1911. augusztus hó 4. Ferencz Ágoston **öv. titkár. — Virágot virágnak. Balogh Pál és Bi­hari Sándor paposi legenyek, úgy látszik, megiri­gyelték a nagyecsedi legényeket, akik különös és igazán ritkaságba menő udvarlásuk révén a lapok­ba is bélekerültek. Megírtuk ugyanis annak idején, hogy a derék nagyecsedi legények összecsenték a község lányos házaiból a gyönyörű virágokat és. azokat a legszebb lánynak hordták. A fent emlí­tett 2 legény Paposnak is meg akarta szerezni eme dicsőséget és ezért a Demeter Zsófi kertjéből ellopott virágokkal kedveskedtek imádottjuknak.. Persze a csendörség ezúttal nem tartotta helyes­nek ezt a módját az udvarlásnak és vizsgálatot indítottak ez ügyben. 'Levélj e i meg! ertsésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel d'jta.a- nul szolgálunk. !MOTOK! Karczag Testvérek m4°,tTteleRP B"danest O «'.iHLU-üitd i, 3á.cíí>i. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nytpr« olpia* és benzinmotor-gepüket, bezinlokomobil cséplöícészletüket a iegkedvezöbb fizetési feltételek mellett 38_» LtvélUli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjta­lanul s*elgálwak

Next

/
Oldalképek
Tartalom