Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-03 / 5. szám

3. <®!dal.

MÁTÉSZA L K A

5. (96.) szám.

lopni és szakértelemmel elbírálja, hogy érdemes-e azért azt a lépést megtenni, amelyet altar. Tény, hogy ebben az esetben a tolvaj nem értékelte az ellopott tárgyat, de nem is tudta az értékét, mert a háromszáz korona értékű bundát a legközelebbi béiKocsi-állomason egy koronáért kinálgatta. De nem is jó helyet választott az eladásra, mert tudhatta volna, hogy azon a helyen veszélynek teszi ki magát, a hol a legkönnyebben rajtakaphatják. De gyanússá is teszi magát azzal, hogy egy 300 korona értékű tárgyat egy koronáért kínál. Tehát a tolvaj oktalanul vagy ha úgy tetszik teljesen beszámithatatlanul cselekedett.

— Habiró volnék, én is felmenteném azt a szegény asszonyt, ha elébem kerüne De nem tartom őrültnek, sem terheltnek és nem vizsgáltatnám meg orvosokkal sem őt,

' sem a családja tagjait. Mert bizonyos, hogy annak az asszonynak nem a bunda kellett, sem annak értéke, hanem neki mindenképpen egy korona kellett. És pedig ez a korona sürgősen kellett. Nem bánta bármilyen utón keríti is elő azt a koronát, de arra feltétlenül szüksége volt. Az igaz, hogy egy korona nem nagy pénz, kivált ha van mellette még egy pár korona. Egy koronáért nem sokat lehet vásárolni. De mindenesetre lehet érte vásárolni . . . egy kis hideg felvágottat, egy kis szalonnát, . . . tepertőt. . . meg aztán egy kis kenyeret is hozzá. Szóval annyit, hogy egy asszony vagy egy család momentán jóllakjék belőle. Hogy egy család az éhcnhalasiól megmeneküljön Meglehet belőle csinálta.ni egy receptet mehlyel egy kétségbeesett anya gyermeke fajdalmát csillapíthatja ! Szóval egy korona is nagy pénz, ha pld. egy asszony már napok óta nem evett. Ha gyermekei siránkozását egy darab kenyérrel, vagy fajdalmai orvossággal nem csillapíthatja. Egy korona is nagy pénz, ha minden forrás bedugul és a könyörületes szivek nem indulnak meg egy szegény asszony nyomorúságán. Olyan nagy pénz, hogy az eszköz, a mód, melylyel azt előteremtik, teljesen mellékesnek látszik, mint azt a szegény asszony pálcája mutatja.

rr. s.

— A népszámlálás eredménye végre köztudomású s bizony nagyon-nagyon elszomorító. Az elmúlt 10 esztendő alatt mindössze 497 lélekkel szaporodtunk, úgy, hogy városunk lakossága még most sem haladja meg a 6000-et. A lélek szám 1900-ban volt: 5-105, miben: 5902.

— Kincset találtak Nsgyecseden. A nagyecsedi határban egy nagyobb szőlőbirtokon ásás közben igen érdekes arany és ezüst tárgyakra akadtak. A régészek szerint a tárgyak a XV—XVI. századból valók és valóságos mesterművei az akkori ötvös művészetnek. Az érdekes tárgyakat a Nemzeti Múzeumnak küldték és ott a régiségtárba helyezték el.

— Mátészalkai Ipar és Kereskedelmi Bank ,r. t. január hó 29.-én d. e. 11 órakor tartotta szokásos évi rendes közgyűlését. A közgyűlést dr. Steinberger Samu igazgatósági tag, az intézet jogtanácsosa vezette ki örömének adott kifejezést, hogy a szép számban megjelent részvényeseket ezúttal első Ízben üdvözölheti az intézet uj modern otthonában. Majd kegyelete* szép szavakban emlékezik meg Ilosvay Endre elhunytáról, kiben az intézet elnökét és alapítás óta fáradhatatlan munkását vesztette el. Indítványára a közgyűlés Ilosvay Endre hervadhatatlan érdemeit és emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. Rátért ezután a tárgysorozat további pontjaira, melynek során az 1910. évi mérleg jóváhagyatott, a felmentvény egyhangúlag megadatott és a részvényenkénti 20 K. osztalék kifizetési napjául január hó 30. határoztatott el. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a jelenlegi 200 K. részvény helyett részvényeseinek uj 300 K--ás részvényeket ad ki akként, hogy a tartalékalapból 200000 koronát, az alaptőkéhez csatol, miáltal az 400000 K--ról Ó00000 K.-ra emelkedik.

— Előléptetés. Földes Lipót helybeli járási m. kir. állatorvost a földmivelésügyi miniszter a X.-ik fizetési rangosztályba léptette elő.

— A mátészalkai szegény sorsú gyermekek karácsonyfájára a következők adakoztak:

Mátészalka község 5 K., Péchy László, Dr. Zechmeister Alajos 3—3 K-, Szőke József 2 K-, Tóth Irma, Martits Béla, Goldblatt Vilmos, Szabó Lili, Béres Gyuláné, Valantini Józsefné, Dr. Stein- berger Samuné, Dr. Fárnek Lászlőné, Deme K.á- rolyné, Budaházy Sándorné, Feldman Dezsőné, Deme Kálmánná, Literáthy Dezsőné, Dr. Rosen- bergné, Dr. Szepessyné, Keller Miksáné, Balássy Miklósné, Bányai Endréné, Kánya Sándorné, Al- bergerné, Dr. Vida Józsefné, Körösi Hermin, Berger Irén, Krámer Margit, Gál Sándor, Nagy Zsiga, Weisz Ferenc, Szilágyi Lajos, Steinberger Sándor, Földes Jenő, Kincses István, Dr. Vida Gyula, Berger Endre, Almer Béla, Berger Dezső, Luby Gyula, Kálmán Ernő 1 — 1 K., Berger Sándor 60 f., Bathányi György, N N. 50—50 f* Kálmán Károly, Csincsák József 40 — 40 f., Erdélyi Bertalan és László Imre különféle díszekkel, cukorkákkal járultak hozzá.

Megjegyezzük még, hogy ezen összegből 10 K-t a helybeli izr. iskolába járó szegény gyerekek közt osztottunk el.

— Hegedűs — ribilliő. Szinte szokva vagyunk már e hetenkit megjelenő hirecskéhez, mert Hegedűs Pai helybeli hentes mester minden héten szolgáltatja az anyagot. E héten a Szóbel- féle korcsmában barátkozott össze két jármi-i emberrel, aztán — természetesen — ki akarta dobni őket merő barátságból. A két atyafi azonban nem hagyta magát s Hegedűsön esett meg az a csúfság, hogy a kidobási eljárásnál most ő ment — elől. Hegedűs az injuria után segítségért sietett, de mire a helyszínre érkezett, a két atyafinak csak hült helyét találta. Nosza utána Jármi felé f Utói is érte őket, illetőleg csak az egyiket (mert a másik Jármiig szaladt) s talán agyonüti a merész idegent, ha józan járókelők ki nem szabadítják a tajtékzó hős kezéből.-— Kötekedő legények. Vadon Gábor és társai, helybeli »hires« legények, a héten megint kötekedtek pálinkás jókedvükben. Ez alkalommal Csutka József volt az áldozat, kit a Hatház-utcán jártában megtámadtak, megütlegeltek sőt meg is szúrtak. A sérült megtette ellenük a feljelentést.

— Tyuktolvajok. A héten ismét működtek a tyuktolvajok, de most hurokra is kerültek, Ciné Juli és Cine Bori személyében. A károsultak a metszőnél megfigyelték a levágásra szánt baromfiakat *s hamarosan ráismertek ellopott tulajdonaikra. Ezen a nyomon kerültek aztán kézre nevezett tyuktolvajok, kiknek ez már nem első bűnök, mert a tyuklolvajiást mint »ősi« mesterséget folytatják.

— A vízbe zuhant. Jéghordás közben Kozma János helybeli lakos a vízbe zuhant. Társai hamarosan kimentették s igy a hideg fürdőn kivül más baja nem esett.

— Megürült börtöasr. Néhány nappal ezelőtt azon hir terjedt el környékünkön, hogy Nagy Lajos fehérgyarmati börtönőr abbeli bánatában, hogy a felügyelete alatt álló egyik rab megszökött, miért is felfüggesztették állítsák)!, megörült. Ekkor nem tulajdonítottunk nagyobb fontosságot az az esetnek és azt hittük, hogy az egész csak egy ideges ember pillanatnyi elmezavara lehetett.

Azonban — sajnos — az eset sokkal komolyabb, mint amilyennek gondoltuk és mint most értesülünk, nem a rab elszökése idézte a elő szerencsétlen ember tragédiáját, hanem — mint Fehérgyarmaton széliében beszélik — Balázs Zoltán fehérgyarmati vezető járásbiró.

Az esetre vonatkozólag a »Szatmárnémeti« cimü lap a következő részleteket közli:

Pár nappal ezelőtt Nagy Lajos a reggeli órákban a szokásos bejelentést tette meg. Erre a napra Balázs Zoltán egy baltanyél elkészítését bizta rá. A baltanyél úgy látszik, nem nyerte meg a járásbiró tetszését, mert emiatt csúnyán leszidta a bör- lönőrt, a ki magából kikelve kiáltotta:

— De most már vége legyen járábiró ur a macerálásnak, inkább vegye a baltát és marcangoljon szét darabokra, de ezt tovább tűrni nem tudom!

Majd kétségbeesett jajgatással, kezét tördelve kirohant a folyosóra és az ott levő ügyes-bajos emberek előtt sirva panaszkodott:

— Nem győzöm tovább ezt a szekatúrát. Kénytelen vagyok magam, mint a szegény Ötvös, főbelőni!

A járásbirósági hivatalnokok nem tudva mire vélni a dolgot, összefutottak a nagy lármára s

tanúi voltak a jelenetnek. Még aznap a börtönőrön az őrültség jelei mutatkoztak. Minden emberben aki hozzá jön, a járásbirót látja, nem ismer meg senkit és mindig azt kiabálja :

— Jaj! jön a járásbiró !

Egyik ismerőse meglátogatta, de a beteg ember azt hitte, hogy ő is járásbiró, ezekkel a szavakkal kergette ki szobájából:

— Még itt sem hagy békén, még ide is eljön, menjen ki, menjen ki!

A járásbiró személyesen felkereste őt, mire Nagy Lajo$ ágyából kiugrott.

— Jaj, a járásbiró! — kiabálta, neki akart menni, és csak a feleségének és az ott jelenlevő embereknek köszönhető, hogy lefoghatták.

Balázs járásbirót általánosságban összeférhetetlen embernek ismerik, aki elkeseríti hivatalos alattvalói életét s rövid időn belül ez már a harmadik eset, amely ilyen ügyekből kifolyólag feldúlja Fehérgyarmat békéjét. Várják a hivatalos vizsgálatot, a melynek végre meg kell történnie, s ki kell derítenie, hogy mit jelent Nagy Lajos feljajdulása:

— Kénytelen vagyok magamat főbelöni, mint a szegény Ötvös.

A megőrült börtönőrnek nagy családja Y*n, akik most kenyér nélkül maradnak.

— Népszámlálási adatok. Szabolcsme- gyében a megejtett népszámlálás szerint a szaporodás kedvezőbb, mint Szatmárban. Kisvárda lakossága 11,000-en felül emelkedett. A nyírbátori adatokat még nem ismerjük.

— A szomszédos Nyírbátorban a sorozásokat folyó évi március hó 6—9. napjaiban fogják megtartani.

— Máriapócs községi jegyzőjévé egyhangúlag Kiss Lajos eddigi helyettes jegyzőt választották meg.

— Rendelet az élesztő érdekében. A földmivelésügyi miniszter az élesztő gyártásáról és forgalomba hozataláról rendeletet adott ki legutóbb. Ennek értelmében csakis tiszta szesz-élesztőt szabad forgalomba hozni, amely legfeljebb 30 százalék keményítőt tartalmaz.

— Januári statisztika. Szüléitek: Bakos Erzsébet, Fülep Sándor, Sikli Irma, Biri József, Sarka Jenő Endre, Grósz Blanka, Kovács Piroska, Kun Mária, Horvát Eszter, Mari Gyula, Szilágyi István, Varga Lajos, Springer Cecilia, Kozma Erzsébet, Varga Zsuzsánna, Lengyel Miklós, Füzes- séri Ilona, Földvári Miklós, Garai Piroska, Csoba Mária.

Meghaltak-. Kaufman Margit 15 hónapos izr., Sófi István 2 éves ref., Varga Gyula 5 éves ref., Legyei Gusztáv 8 hónapos ref., Vadon István 56 éves ref., Vég Lajos 67 éves ref., Nagy Lajos 73 éves ref.

Házasságot kötöttek: Papp István—Szerencsi Ida, Mezei Ignátz—Bakkancsos Verona, Kerekes József—Kádár Rozália.

— Orvosi felfedezések korszakát éljük. A sebészek ma már müléteikkel oly betegségeket is gyógyítanak, melyek annak előtte sok ezer ember életét pusztították el. A vérbaj elleni küzdelem is igen nagy eredményeket mutat fel és éppen igy halad a tudomány az epilepsia (nehézkor) ellen vívott harcában is. E téren az újabb kutatások sorában első helyen Dr. Szabó Sándor speciálista orvos gyógyeljárása említendő, ki tudományos ku<- tatásai alapján egy oly gyógymód birtokában van, mélynek révén a legmakacsabb epilepsiát is sikerrel gyógyítja és ezért mindenkinek, ki epilep- siában szenved ajánlható, forduljon bizalommal nevezett orvos intézetéhez. Budapest, Nagykorona- utca 18, hol szívesen nyújtanak — levél utján is — felvilágosítást.

— Felgyógyult. Múltkori számunkban irtuk meg, hogy Igaz István kalauz a robogó vonatból kiesett és súlyos sérüléseket szenvedett. Mint értesülünk Igaz már felgyógyult s pár nap múlva ismét szolgálatba léphet.

— Lelkészválasztás. Egri szatmármegyei község ref. hívei Viski Ferenc fábiánházai s. lelkészt, lelkészükké választoták.

— Kétszáru szoknya. Tavasztól kezdve, az uj divat szerint, a hölgyek is nadrágban fognak járni. Természetesen nem olyanban, mint amilyenben a férfiak járnak, hanem olyanban mint amilyent Törökországban a háremhölgyek viselnek már évszázadok óta. Az uj divat általában kiváló előszeretettel kultiválja a keleti és különösen a török mutivumokat s tekintve, hogy a törökmintás divatcikkek eddig nagyon is kapósak voltak, a párisi divattermek most török nadrágszeril kosztü - mök megkedveltetösén fáradoznak. Az előkelő divattermék reklámhölgyei már az uj nadrágokban sétálnak a boulevardokon s a sétálók nagy érdeklődéssel nézik őket.