Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-31 / 13. szám

Mátészalka tőleg, mint egyénileg — mint amilyen ákár- melyik vicinális kiskirály. És a miniszterelnököt közéleti pályáján súlyosabb és több tárrládás érte és kíméletlenebb, mint bárki olyat, akit a »Mátészalka« támadott. Csakhogy a miniszter­elnök ur megtanulta, hogy, aki köztéren műkö­dik, annak állania kell a kritikát és igy érzékeny­kednie nem szabad, hacsak nem akar végtelenül nevetséges lenni. A kritika pedig kés és pedig éles kés, mely nemcsak vág, de a vágott sebet paprikával is beszórja néha. És ez igy volt mindég ás igy lesz mindég. Íme, egy példa a Szabadságharc korának sajtó-kritikái közül : Széchenyi István a »Programm töredékek «-ben igy ir Kossuth Lajosról í »Teremtönek hitte ma­gát és nem volt más, mint indítványozó.« »Ha­tártalan bölcsességgel hitte magát telve és ön­hittségei volt szaturálva.« »Népeket akart bol­dogítani és zugprókátorként csak izgatójuk volt.« »Másokat akart vezetni és magát se tudta kormányozni« stb. stb. Íme, egy Széchenyi István irt igy egy Kossuth Lajosról / ... És Mátészalkán, egyenesen ösz- szedől a világ, ha azt merjük mondani valaki­ről, hogy pl. nem áll jól neki az angol bajusz. És ha azok, akik olyan bőszen csattogtatják fo­gaikat és fújják felénk a tüzlehelietet, finom ma- liciával azt mondanák, hogy mi nem vagyunk Széchenyi Istvánok, úgy azoknak még több ma­lidéval azt felelem : igazuk van, mi tényleg nem vagyunk — sajnos — Széchenyi Istvánok, — de 'az urak se Kossuth Lajosok ám I _ ~~yU ft Üzenet. (€gy szőke nő arcképe alá.) A számodra nincs egyebem, Mint gyűrött, üres négy zsebem. A számodra nincs egyebem, Csak el nem küldött tevelem. A számodra nincs egyebem, Mint emlék, sajnos, eleven. A számodra nincs egyebem, Mint régi seb a szivemen. A számodra nincs egyebem, Csak abba’ maradt szerelem. • A számodra nincs egyebem, Csak sirhatnékom van nekem. A számodra nincs egyebem, Csak hallgatás és senki többel . » . A koporsó fedelem. Don Kartosz. Lapunk mai száma, — bár azt 6 ol­dalra terjedőnek jelezzük — anyagbőség következtében 8 oldalra terjed. A megyei felefofl-hálóza<. Súlyos ólomlábakon halad előre a szalmár- megyei központi telefon ügye. Más megyékben, a miénknél sokkal kisebb megyékben is, már régen meg van a csak némileg is tűrhető közigazgatás­nak ez a manapság már szinte nélkülözhetet­len kelléke. A mi vármegyénkben már régen vajú­dik ez az ügy. Azon, sajnos, túl vagyunk, hogy az egész megyére kiterjedő telefonhálózatot egy­szerre lehessen megcsinálni, Nem akarjuk ezúttal kutatni az okot, hogy miért nem lehet megcsinálni Szatmárban is, amit a sokkal szegényebb Szilágy már évekkel ezelőtt megcsinált. Az alispán látva a terv nehézségeit, egyelőre csak a főszolgabírói székhelyeket kívánja Nagykárollyal összekötni. Jelentettük annakidején, hogy az alispán felhívta a fószolgablrákat, hogy igyekezzenek járásuk köz­ségei által a velük közölt hozzájárulási összege­ket megszavaztatni, egyben utasította őket, hogy eljárásuk eredményéről március hó 20.-ig tegye­lek hozzá jelentést. A kitűzött határidőig nem minden főszolgabíró küldött jelentést. Az eddig beérkezett jelentések a községeknek a telefon Ugye iránti indolentiájáról tesznek szomorú bizonyságod A legtöbb község megtagadta a telefon költségeihez való hozzájárulást. Igaz ugyan, hogy ezeket ö ha­tározatokat mind megfelebbezték, de viszont meg vannak felebbezve azon községek határozatai is, amelyek a telefon létesítését kívánják és a költsé­gekhez hozzájárulnak. Mindezekből megállapítható* hogy a megyei telefon-hálózat megvalósításától még meglehetősen messze vagyunk. A »Mátészalka« bőven ismertette azokat az akadályokat is melyek az alispán tervének útját álhatják. És tényleg, amitől féltünk, a községek indolenciája be is következett. Szivszorongva lát­juk beigazolva aggályaink alaposságát s minden reménységünk abban van, hogy az az »orvosság«, melyet főispánunk szerkesztőnkkel folytatót és e lap hasábjain ismertetett beszélgetése során szer­kesztőnkkel bizalmasan megismertetett, kigyógyitja válságos helyzetéből a vajúdó megyei telefon- hálózatot. — Szerkesztőségünkből. Puskás Lajost, lapunk kitűnő belső dolgozó-társát az igazságügyminiszter saját kérelmére Székelyudvarhelyre, az ottani kir. járásbí­rósághoz helyezte át. Az áthelyezés foly­tán Puskás belső dolgozó-társaink közül — nem lévén mostmár mátészalkai lakos — kilépett ugyan, de lapunk kötelékében benn­maradt s mint a községi ügyek egyik leg­alaposabb ismerője, a távolból se fog meg­szűnni jeles cikkeivel olvasóinkat felkeresni és tájékoztatni. Puskás Lajos megmarad a távolból is közéletünk lelkes bajnoka, vá­rosunk hü fia és lapunk törhetetlen mun­kása. — Az Izr. szentegylet folyó hó 25.-én tar­totta ez évi második gyűlését. A gyűlés tárgya uj tagok felvétele volt. Hat jelentkező közül hármat felvettek névszerint: Weiszman Ármint, Dóri Manót és Goldblatt Jakabot. — A Központi szálloda építést még min­dig nincs perfektuálva. Értesüléseink szerint a szálloda tervti és költségvetése már elkészültek és április hó 1.-én lesznek bemutatva az építtető há­rom pénzintézet kiküldött bizottságának. Ezt az »építeni vagy nemépiténi« felett dönteni hivatott bizottságot kérjük és kérjük ismételten, hogy zseb­ről levett és szivretett kezekkel igyekezzenek meg­oldani ezt a városunkra, kulturális fejlődésünkre és kényelmünkre olyan nagyon fontos kérdést. — Ököritd körül minden csendes. Műit száma­inkban részletesen megemlékeztünk az ököritói se­gélyek kiosztása körüli botrányról. Megírtuk a fő­városi sajtó híreit és kellően ismertettük a segély- kiosztás körüli botrányt. A fővárosi sajtó még a múlt héten is foglalkozott az ököritói ügygyei: így a »Pesti Napló« múlt keddi számában oly irányú cikk jelent meg, hogy Csaba Adorján állása immár az ököritói »hecc« miatt megrendült. Egy kis ku­lisszatitkot is hoz a nevezett újság: Leleplezi, hogy Csaba Adorjánt főispánná Tisza István gróf tette meg, kinek ő jó barátja és osztálytársa volt, bár Khuen kifejezetten ellenezte Csaba kinevezését. Most tehát kapóra jött Khuennek az ököritói bot­rány s meg lesz az oka Csaba elejtésére. Ter- mészeleeen az ilyen ellenőrizhetetlen, hírnek nem nagy jelentősége van, de mindenesetre érdekes világot vet a kinevezések körüli kulisszatitkokra. Csaba Ador­ján az ököritói botrányra vonatkozólag igy nyilat­kozott: — Tendenciózus ráfogás az, mintha akár én, akár a szatmármegyei alispán a belügyminisz­tériumot akarnók hibáztatni s az ódiumot a bel­ügyminisztériumra iparkodnánk hárítani a késedel­meskedésért. Az alispán az első percben nyíltan magára vett# a felelősséget a belügyminisztérium­mal szemben, a miért a kellő időben nem tette meg a közbevető intézkedéseket, de teljességgel valót­lan, hogy az emberek ott nélkülöznének, mert a község elöljárósága utasításba kapta és a főszol- gabirák is utasítva voltak, hogy ellenőrizzék, nincs- e valaki Ínségbe és ha jelentkeznének egyesek azonnal utaljanak ki ideiglenes segélyt. — Nálam február 12.-én egy küldöttség járt s én akkor meg­mondtam, hogy a belügyminisztériumnál megsürget­tük a dolgot, a kiutalás rövidesen meg fog tör* mm mm mámmmm-------------------------—i-----■------m té nhl, ha azonban Valakinek rögtönösen Van Szük­sége segítségre* akkor én utalok neki. Á küldött­ség áíotiban azt Jelelte, hogy egy összegben akar­ják megkapni a segítséget s addig nincs szüksé­gük külön segélyre( mert meg tudnak élni. — Betörés» Qelbermanrt József nyírmeggyes! korcSmárosnál eddig még ismeretlen betörők jár­tak f. hó 29.-én éjjel. A tettesek feltörték az ab­lak vasrostélyát és az egész dohány- és szivar­árut ellopták. A csendőrség erélyesen nyomoz a tettesek után. — Agyonrugta a ló. Dénes Sándor 25 éves szamosszegi lakost folyó hő 20.-án a máté­szalkai Vásáron Lengyel Lajos mátészalkai lakos lova összerugdosta s e miatt ő súlyos testi sérü­lést szenvedett. Feljelentés Lengyel Lajos ellen megtétetett, — A vidéki hírlapirodalom nagyot lendült az utóbbi időben. Egyre másra indultak meg lapok( mert a t. lapalapitók azt hitték; hogy a helyi sajtó helyi potentátot csinál belőlük és egy csomó po- tyajegyet nyom á zsebükbe vasútra, színházba stb. No meg anyagilag is lisztéi valamit — gon­dolták. És igy történt, hogy szerkesztőkké lettek olyanok, akik soha se vették kezükbe a tollat, akik egy grammatikailag helyes mondatot nem tud» nak leírni, akik mondattanról mégcsak nem is ál­modnak. A felelős szerkesztő urak nevei ott tün- döklenek a lapok homlokán, d:soha életükben még lapadministációt, redakciót maguk előtt nem láttak, De azért nekivágnak, mert hát az újságírás olyan tudomány, hogy azt mindenki érti,« ahoz előtanul­mányok nem kellenek — gondolják. Aztán ott-- vannak a főszerkesztő urak, akiknek rémesen hí­zeleg az a fő név, amelyet csak azért viselnek méltán, mert fó a fejük, ha Csak rágondolnak iá arra, hogy mi lenne ha egyszer valamit írnunk kellene?! ... Így Születnek meg aztán a vidéki sajtó csodabogarai melynek egy mesés példányát ime itten szúrjuk gombostűre; >Kulyairtás. Vesz«» delmes apparátussal neki indült a közigazgatási hatóság a kutyák kiirtásának. Égy rósz májú em­ber azt meséli, hogy az egész hajsza azért van, mert egy kutya megveszett. Hiszen máskor na* gyobb kutyák is vesztek meg és mégsem irtották ki az aprókat. Igaz, hegy az ilyen kittyadologbart a financiák is nagy szerepet játszanak, de azért — kérjük szépen —• ne tessék velünk Ily kérlel­hetetlenül kutyálkodni, mert félő, hogy a legköze­lebbi alkalommal még Ugatni sem merünk s ak­kor, hogy értjük meg egymást?! Különben érré még vissza térünk.« — Szatmármegye közegészségi üj kör­rendeletét a vármegyei hivatalos lap legutóbbi szá­mában teszi közzé llosvay alispán. A körrendelet szerint a 27 egészségügyi kör 1 községi orvost állás helyett 30 közegészségi kör és 3 községi or* vosi állás szerveztetik. A járásünkbeli községek beosztása ez: Nagyecsed, Pábiánháía, Nyircsaholy, Gebe az 5., Nagydobos, Vitka, Olcsva, Olcsvapdti, Szamosszeg, llk, Keér, Parasznya a 6., Mátészalka, Ópályi, Papos, Jármi, Kocsord, Tunyog, Gyűrte­lek a 7., Hodász. Nyírmeggyes Kántorjánosi, Iklód, Derzs, Nyirvasvári, a 8. körhöz tartoznak, mig Vállaj és Mérk az elsőhöz. A körorvosi székhe­lyek megállapítása az uj vármegyei főorvosra bi- zátik, akinek ez igen fogas kérdés lesz, mert mig egyfelől azon elvnek keli kiinduló pontjának' len­nie e kérdés megoldásánál, hogy a körorvos a kör központjában lakjék, addig másfelől a vi­szonyokat és a szerzett jogokat is tekintetbe kell vennie. És csak is a fenti elvek honorálása mel­lett lehet lesz a nehéz kérdést megoldani úgy, hogy az mindenkit kielégítsen. — A Tunyogi Gazdakör belépett a »Szatmármegyei Gazgasági Egyesület« rendes tag­jai sorába. — Országos vásárok vármegyénkben. Április 10.-én Fehérgyarmaton, Nagykárolyán 21 .-én Csengerben; 24.-én Mátészalkán. — Járásunk állategészsége. Lépfenel Nyirmegyes. Regadós száj- és körömfájás: Hodász, llk, Nyírcsászári, Nyirgebe, Nyirvasvári. Olcsva, ópályi, Papos, Vitka. Sertésvész: llk, Nyírcsászári és Nyirmegyes. •— Házasság. Szóké József nagyecsedi föld­birtokos, április hó 11.-én tartja esküvőjét Margit, Ney Pál helybeli gyártelep Igazgató Iteá* nyával, Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom