Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-24 / 12. szám

4* oldal, M ATES 1 A L K A 12. (103.) szám. fc.i I i. , ..im.», i. ■■ i. I r ...... » ..........— felszó lította, hogy aki elvitte a jegyzőkönyvet hala­déktalanul szolgáltassa azt vissza. Csütörtökön vég­re Csengerről jelentkezett valaki (Ki ? — A szerk.) azzal-, hogy Írásai között meglelte az elveszett ok­mányt. A családok osztályozása és a segélyössze­gek megállapítása « jegyzőkknyv szerint Így történt : Az első osztályba a legynagyobb csapást ért vagyontalan Családok soroltattak és valamennyi ide számított család minden tagjára 926 korona 20 fillér. A második osztályba soroztattak azon jobb- itióduak családjai, akik eXisztenclájukban kevésbbé rendültök meg, de segélyre rászorultak. Ezeknek minden tagja a kulcs szerint 696 korona 20 fillért kap. A harmadik osztályba azok a szegénysorai családos emberek kerültek, akiknek egy vagy több kiskorú gyermekük pusztult el a lángokban. Ez osztályban csakis a családfők jutnak a pénzsegély- j hez és pedig minden halott fiuk után 464 korona 60 fillérhez. A negyedik osztály segélyösszege 200 korona. Ez osztályba a módosabbak tartoznak, akik egy, vagy több kiskorú gyermeküket vesztették el. Végül az ötödik osztály segélyösszege 50 korona, amely összeget azok kapják, akik kisebb sérülést szenvedlek. Az alispán elmondotta azt is, hogy a csen­ged ankét idején 157,387 korona állott a bizott­ság rendelkezésére, azóta azonban körülbelül - őfí.OOO korona értékű ujabb adományozások folytak i be, amelyek takarékpénztárakban kamatoznak. iofiolög. Mhídig pihenni jó lehet Jó puha poros temetőn. Jó puha poros temető Vedd el kifáradt szivemet. Födj be szelíd selyem homok S te sarju-partu árok Sok éve már, hogy gyászolok És . , , most is rája várok. Már régidő, hogy keresem, Hogy siratom már régidé, Nincsen magamhoz-téritö És nincsen ö semerre sem. Födj be szelíd selyem homok Hisz most is rája gondolok S szivem szegény, te fáradt Add föl a rozzant várat. Don Karlesz. dig vár valakit; egy fehérruhás karcsú leányra ; valamire: egy röpke, hivó szóra . . . * És sokszor, amikor nagyon várunk valakire: megjelenik, amikor nagyon óhajtunk valamit : be­teljesedik. Másnap, hogy az erdőről hazajött Mándy Iván, alig tette le a vadászfegyverét s nagy bundáját, az inasa egy levelet adott át neki. Érdek nélkül tette a Zsebébe s már a hírlapokat végigolvasta, amikor eszébe jutott a levél. Csodálkozva nézte; hiszen ez női irás — s ő nem szokott ilyesmit kapni — ugyan ki írhatta ? .. . És egyszerre hevesebben kezdett dobogni a szive, s sietve tépte fel « borítékot . . > igen, igen, nem csalódott — megérezte a lelke l Mária irta > . . Kedves Mándy! Amikor utólszor láttuk egymást és kezet szorítottunk, azt hittem: egy egész életre Szólt az a búcsú; azt hittem akkor: úgy elválnak az illá­ink hogy tlem Jönnek össze többé soha. De sokszor másként történik, mint gondol­tuk, s azon az utón találkozunk ismét, amelyen egyszer elváltunk. Én indultam el azon az utón először . . . a szivem, a lelkem érezte a vágyát — el kellett indulnom, mert el kell hogy mondjam ... de kér­dés óhajtja-e, hogy azon az utón ismét összetalál­kozzunk — elválhatatlanul egy egész életre. A lel­kem azt súgja: igen — várom, igaz volt e a lel­kem álma ? Mária.* ... És a hófehér utón megindult egy sze­relmes emberpár, kéz a kézben, lélek a lélekkel összeölelkezve ... És akik igy indulnak el az élet útjára : azoknak mindenütt virággal van hintve az ütjük s biztosan elérik a célt: az igaz boldog­ságot . » * \ R E K. — Nagy sor esett Ópályiban s erről »egyik« helyi lap három hasábon keresztül számol be. A nagy sor pedig nem más, mint az ópályi-i nemes képviselő-testület gyűlése, melyen miért- miértnem erősen alápörköltek a községi körjegy­zőnek. Ez annak az »egyik« helyi lapnak — jegy­zőről lévén szó — természetesen fáj, nagyon fáj — sőt annyira fáj, hogy megfenyegeti az ópályi- akat azon ígérettel, hogy majd a felettes hatóság belenyúl a darázsfészekbe és letöri a nagy dara­zsaknak fulánkjait. Aztán a Qrün-ök ellen fordul a három hasáb s a többek közt ezeket mondja t „. . . Pedig már megszokhatták volna a Griin-ök a panaszokat. Nem malik el hét, hogy a mátészal­kai szolgabirói hivatalho z 2—3 ügyben be ne len­nének tárgyalásra idézve: oly sokat tisztelegnek a szo/gabiróságnál, hogy már a hivatal is kezdi meg­elégelni ezeket a gyakori viziteket.“ Ej, ej tisztelt baromhasábos cikkíró ur 1 Ezek a hivatali intimi­tások talán nem lennének lapcélokra felhasználan- dók, mert a (Jrün-ök esetleg keresni fogják en - nek a hivatalos titoknak kiszivárgé helyét s ab­ból bizony baj találna lenni ! . . . — Az idei sorozásokat járásunkban — mint illetékes helyről értesülünk — nem ápr. 1.-én, hanem ápr. 15.-én fogják megkezdeni. — A tréfa vége. Folyó hó 21.-ér. este Miski László és Nagy üusziáv iparos tanoncok tréfálkozva jöttek haza az iskolából. A tréfának mihamar verekedés lett a vége. Miski László a nála levő táskával fejbe vágta Nagyott oly sze­rencsétlenül, bogy a laskában levő kés Nagynak a fületövébe fúródott. Nagyol orvoshoz kellett vinni, súlyos sérülésével. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület fplyó hó 29.-én d. e. féltizenkét órakor bzatmáron a városháza tanácstermében rendes tavaszi köz­gyűlését tartja. — A szatmármegyei tiszti főorvosi alias. A dr. Aáron Sándor halálával megüresedett szatmárme­gyei tiszti főorvosi állásra a pályázatot már kiír­ták. A pályázati határidő 1911. évi április hó 1 napja. — Utonállás. Jakab Ferenc mátészalkai gazdálkodó a napokban alaposan bepálinkázva ment hazafelé a mezőről. Útközben találkozott Révész Ábris mátészalkai kerülővel, akiről tudta, hogy ez állandóan hord magával néhány forintot. Rárontott hát az öreg, gyönge emberre, akit egy­kettőre a földretepert, néhányszor fejbevágta úgy hogy ez elszédült és akkor kifosztotta a pénztár­cáját, amelyben mindössze húsz korona volt. A csendőrség Révész Ábris feljelentésére nyakon- csipte Jakab Ferencet, aki azonban tagadja, hogy ő lett volna az útonálló. — Tolvaj cigány. Harcsa Qyula 17 éves nagy- ecsedi cigányfiu betört a napokban, éjnek idején, Biró Sándor gazdaember padlására s onnan na­gyobb mennyiségű élelmiszert lopott el. Mivel e ki­rándulás sikerült, következő éjjel megismételte, de ekkor rajta vesztett, mert a házbeliek észrevették, lefülelték és átadták a csendőrségnek. Itt azután kiderült rőla, hogy a télen egy nagyecsedi bál al­kalmával beszökött a korcsmáros lakásába s ott az í gy alá bújva megvárta inig a korcsmáros le­fekszik és elalszik. Akkor kilopott a korcsmáros ruhája zsebéből 200 koronát s az ablakon át meg­ugrott. A pénzt természetesen nem találták meg Harcsánál, mert már rég elköltötte. Letartóztattak. — A vármegyei »Hivatalos lappból. Literáti Jenő szatmárököritói lakos cselédkönyve 1910. november havában Fried Ármin mátészalkai lakosnál létele alatt ismeretlen módon elveszett. A helybeli főszolgabiróság körözi. 6057/910 szám. — Vármegyénk központi választmánya. Dr. Péchy István vármegyei főjegyző elnöklete alatt tartott ülésében a központi választmány tagjai az esküt letették, jegyzőül Medvey Lajost megválasz­tották. Az országgyűlési képviselő választók múlt évi névjegyzékének folyó évi kiigazítására a szük­séges intézkedések megtétettek, a küldöttségek megalakittattak. — Cigányok garázdálkodása. Alig múlik el nap, hogy a csendörségnek dolgot ne adna egy-egy betöréses lopás, amely a kóbor cigányok keze- munkáját dicséri. Közelebb Konc János vitkai gazdálkodó házafalát ásták ki egy éjjel és a ré­sen át behatolva, az egész házat kiürítették. Min­den jel arra vall, hogy a betörést egy kóbor ka­raván követte el, amelynek a nyomozó csendörség már nyomában van. — Báli tudósítás. Kárácsonkor bál adó­dott Jármi községben, amely alkalomból Kádár, Ferenc dohányos egy doronggal oly eredménye­sen fejbevágta Qrüner Ferenc nevű bajtársát, hogy az egy hétig sem nyerte vissza eszméletét. E hó 15.-én felelt e tettért a törvényszék előtt Kádár ahol is 4 havi fogházra ítéltetett. — Halálozás. Csizmadia József helybeli szijgyártó-mester f. hó 21.-én 76 éves korában elhunyt. F. hó 22.-én temették nagy részvét mellett. — Előzetes bizonyítás. Nagydobosi tudó­sítónk írja: A »Mátészalka« 10. (101.) számának »Nyilttér« rovatában megjelent »Nyilatkozatból kifolyólag a nagydobosi csendőrség — nem tudni kinek az intézkedése folytán—egyre-másra rendeli fel a községházához a feleket és mindenáron, erő­nek erejével be akarják bizonyítani azt, hogy Nagy í Béniámin, — aki a sajlópör megindítását Dr Szú­nyog Mihály budapesti ügyvéd állal folyamatba tetette — a szóban forgó verekedésben részes volt. Ugy-e bár, érdekes dolog ? Milyen könnyű azoknak, a kik a csendőr- ! seggel rendelkeznek 1 — Hogy működik a közigazgatás Nagy­doboson ? Nagy a husmizéria mindenütt, de kü­lönösen a nagyobb városokban, ahonnan a hen­tesek és mészárosok kénytelenek a vidékre kirán­dulni. hogy szükségleteiket fedezhessék. Márton István szatmári hentes mester is Nagydoboson és ülesvaapatiban 13 drb. sertést vásárolt e hó 11.- én s minthogy Nagydoboson még e hó 9.-én ki- doboltatta az elöljáróság a zárlat feloldását és a. járlatokat is kiadta, az állatokat berakatta elszál­lítás végett. Azonban a járási állatorvos — na­gyon helyesen — az állatokat elszállítani nem : engedte, mivel — dacára annak, hogy a nagydo­bost elöljáróság kidoboltatta — u község a zarlat i alól meg nincs feloldva. De hát akkor micsoda ; jogon dobollatta ki az elöljáróság a zárlat felol­dását és micsoda jogon adott ki jarlatot? Márton Istvánnak személyesen kellett az alispáni hivatal­nál közbenjárni, ahonnan személyesen hozta ki a zárlat feloldását tartalmazó rendeletét, de mivel az állatokat csak ítegyednapra tuJta elszállítani, ütemes kára van s kártérítési pört akar indítani. A kir. törvényszék elnökének. Dr. Róth Ferenc­nek állapotában javulás állott be. Á kompiikálóJólt betegség — úgy látszik — hosszabb lefolyású, de nem veszélyes. Nemcsak megyeszerte, hanem sok­kalta nagyobb körben is meleg érdeklődéssel vi­seltetnek s kérdezősködnek állandóan a beteg ál­lapota felöl. Sándor estén. Balázsi Sándor szatmáriut­cai lakos folyó hó 18.-án este névnapját ünnepelte. Az estélyre megrendelték a cigányokat is. Mula­tozás közben beállított Szabó Károly, Váiraríi Jó­zsef és Pír la Sándor és követelték, hogy a cigá­nyok jöjjenek el velők. Balázsiék ezt természete­sen nem engedték, mire az idegenek ott marad­tak és az ottlevőkkel összebaralkozva velük mu­lattak. Eljöttükkor Balázsi Ferenc kikisérta őket. A kapuba érve a barátságot színlelő vendégek szónélkül a földre tepertők és összeszurkálták, majd a Segítségre jövő sógorát is életveszélye­sen megsebesítették. Balázsi Ferenc sérülései az orvosi lelet szerint életveszélyesek, miután egy1 szúrás a veséjét érte. A vizsgálat megindult s mindkét sebesültet, valamint a bicskázó legénye­ket eskü alatt kihallgatták. Női szakasz! A férfiak részére tilos feí- irásu vasúti kocsiba szállott be a múlt év októ­berében Nagykárolytól Szatmárra utaztában K. J. körjegyző. A kalauz figyelmeztette, hogy a női szakaszban férfi nem utazhat; körjegyző azonban ahelyett, hogy a szigorú vasúti rendszabályoknak engedelmeskedett volna, gorombáskodott a kalauz­zal, leszidta a sárga kocsipadlóig, sőt ugyanezt tette a nagymajtényi állomásfőnökkel is, akinél a kalauz jelentést tett. A konfliktus a bíróság síé kert it s a szatmári kir. törvényszék f. hó 21.-én tartott tárgyalásán 120 korona pézbüntetésre Ítélte hatóság elleni erőszak miatt a körjegyzőt, aki do­hányzó szakaszban sokkal olcsóbban tehette volna meg az utat Nagykárolytól Szatmárig. — Biróválasztás. Kocsordon f. hó 18.-án történt meg a tisztujitás. Biró lett Szabó Ambrus, albiró Szabó József, közgyám Bakos Sándor. — A vasúti őr, mint selyemhernyó tenyésztő. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter át­iratban kéri a kereskedelemügyi kormányt, hogy segítse elő a vasúti öröknek selyemhernyó tenyész­tését. A miniszter átiratban utal arra, hogy már­is több vasúti őr foglalkozik selyemhernyó te­nyésztéssel és amellett, hogy hivatalos teendőit pontosan elvégzi, e mellékes foglalkozás révén 100—150 korona mellékjövedelemre tesz szert 5 heti fáradozás után. Ha a kereskedelmi miniszter a selyemhernyó tenyésztést propagálná az állam­vasutak alkalmazottai között, azoknak jólétére je­lentékeny hatással lenne ez a hasznos közgazda- sági ág, amely mellett az államvasutnak az az érdeke is szolgáltatnék, hogy a pályatest mentén szederfából eleven sövény létesülne, ami sok he­lyen közrendészeti és közbiztonsági célt is szolgál. Á miniszter intézkedése igen helyes és humánus. Azonban mindég nem képes megszüntetni a va­sutasnyomort. Ezt csak az általános (és nemcsak a vasúti őrökre kiterjesztett) fizetésjavitás és a szolgálati-idő alapos leszállítása tudná enyhíteni, ami bizonyára kevesbítené a már-tnár min­dennapos vasúti balesetek számát is.-- Színészet Csengerben. Csenger is kezd már mindinkább haladni; most már sziniszezonja is van. Szabadhegyi Aladár, színtársulatával f. hő 16.-án kezdette meg a csengeri szezont. A közön­ség nagy érdeklődést tanusit a színház iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom