Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-08 / 49. szám
3. oldal. MÁTÉSZALKA 49. (140.) szám. A felsőbb körök egyes csak divathős és egyéb semmi alakjának utánzása továbbá azt is eredményezi, hogy az utánzó szintén olyan t#1alom- mentes lesz, mint akit utánzóit, Tehát távolról sem óhajt a társadalmi életben szerepet betölteni s szintén minden igyekezete abban merül ki, hogy külsejének csinosításán fáradjon. Kiszámit- hatlan kár származik abból az emberiség egyetemére, mivel a mai viszonyok minden munkabíró egyén közreműködését kívánják a társadalmi élet fejlesztéséhez, közintézmények létesítéséhez. De kívánnak még egyebet is, azt nevezetesen, hogy ki-ki tehetségéhez képest anyagilag is járuljon hozzá különböző humánus intézmények létesítéséhez, amire pedig azok, akik a divat rabjai lesznek, egyenesen képtelenné váljanak, hiszen anyagi erejüket sokszorosan felemészti az az ördögi verseny, amit a divat érdekében egymás bosszantására kifejtenek. Hány kórház, hány iskola válik kalapdisszé, hány millió humánus intézményektől elvonva, divatcikkekért évről évre külföldre vándorol, hogy szegényebbé, koldusabbá tegye nemzetünket. Hiszen még ha a divatcikkek hazai gyártmányok lennének,^közvetve az érte fizetett milliók nemzeti ügy szolgálatában állanak, de igy csak nap nap utáni sorvadásunkat eredményezik. Érthetetlen, hogy amikor az élvezeti élelmezési cikkeket, sőt a gyógyvizeket is adó terheli, a külföldről beimportált divat cikk, jóllehet az a netovábbig lukszus dolog, nem ötlött még egyik pénzügyminiszter szemébe sem. A határvámok mellett ugyanis minden külföldi divatcikk elbírna 100—200 % és fogyasztási jadót, ami míg a magyaripart erős fellendülésnek tenné ki, a többek között eredményezné azt is, hogy az utánzók kedve a minimunra redukáltatnék. ___ Puskás Lajos. A peteció tárgyalása f. hó 6-án — és nem mint tévesen jeleztük f. hó 2-án — vette kezdetét. A petíció arra van alapítva, hogy vesztegetés, etetés és itatás történt és hogy Dr. Fárnek László választási és Gáspár Pál küldöttségi elnökök jogtalanul utasították vissza Szúnyog-párti szavazókat. A lefolytatott vizsgálat során egész tanuse- reget hallgattak ki. Ezek egy része — élve a törvényes engedelemmel — megtagadta vallomását, nehogy a való megváltásával önmagát vádolja. Másrésze pedig azt vallotta hogy 10—20—50 kort kapott szavazatáért. A petíció adatainak bizonyítása Céljából sereg büntető eljárás is tétetett folyamatba, melyet jó részében már ismertettünk. Ez eljárások csaknem mind elitéléssel végződtek. Dr. Tetétleni Ármin, a képviselő védője felajánlotta Szálkái Sándor eskü alatti kihallgatását. A kir. Curia első választási tanácsa szerdán folytatta a petíció tárgyalását. A bizonyítási anyag Azt a tant, amit már emlitett Reinke hirdet, hogy természetfeletti erők is működnek közre a fejlődésben, neovitalizmusnak fl) hívják, mig azt, hogy minden szükségszerűen lett s természetesen: mechanizmusnak. S itt feltesszük a kérdést Rein- ke-ék ellen: magából a származásból nem folyik-e szükségszerűen a mechanizmus? Mindamellett azon felfogás, amely a származás céltudatos vezetését vallja sem vehető el teljes bizonyossággal, mert sok dolog ismét emellett látszik bizonyítani. Habár elismerjük a darwinizmus vitás voltát, el kell ismernünk, hogy a létért folyó harc a fajok körében számottevő biológiai jelenség. Egy cseppet sem rövidít Darwin nagy érdemein az, hogy alapelvei vitásak, ó a származástanra is hozott össze sok megfigyelést s ha ő nincs a kiválás tanával, akkor kérdés, vájjon diadalra jutott volna-e a származástan ? Az a nagy hatás pedig, amelyet minden téren keltett ismét pártatlanul áll. Haeckelre 7) vonatkozólag hasonlót mondhatunk. Hibái, hogy ellenfeleinek érveit figyelembe nem veszi, hogy sok vitás tant igaznak állít az olvasó elé, de neki is elévülhetetlen érdemei vannak, ó kiépítette a származástant, sok uj eszmét vetett fel, filogéniát (állattörzs fejlődéstan) ő alapította meg, nagy érdemei vannak sok állatfaj, a monerák, radioláriák stb. terén, müveivel felrázta az egész világot (»Natürliche Schöpfungsgesetz.« »Wellrätsel,« »Lebenswunder.«), hogy a lét kérdésein gondolkodjanak s a fejlődéselméletet a köztudatba átvitte. ____________ (Vége.) 6) vis vitális = életerő. 7) Örökké emlékezetes lesz előttem Haecketnél, a nagy- tudósnál, 1909. aug. 13. tett látogatásom. A tudós arcvonásai visszatükröztetik a hatalmas tudást, a nagy gondolatmunkát, párosulva nagy emberszeretetével. Szobájában ott függ Gabriel Max képe, az ősember képe s amíg kedvesen társalog filo- íófiáról, theologiáról s festészetről egyaránt, látható örömmel figyelmezteti a látogatóját a falon függő ceyloni festményeire. előterjesztése alatt Nagy Dezső, a peticionálók képviselője, előterjesztéssel élt. Tizennyolc bírói ítéletet csatolt, amelyek mind igazolják, hogy több vesztegető és megvesztegetett a bíróságok által részben jogerősen el lett Ítélve. Megállapította, hogy a kiküldött táblabiró az igazságok kiderítésén nem valami nagyon fáradozott. Ez a választás a visszaélések egész sorozatának az eredménye és ennek a központja maga a megválasztott képviselő volt, aki a saját alkalmazottaival és rokonság által vesztegetett meg választókat. A bizonyítás kiegészítését kéri, annak dacára, kogy a bizonyítási anyag elegendő a választás megsemmisítésére. A Curia a bizonyítás kiegészítését elutasította, ellenben a benyújtott bírósági ítéleteket az iratokhoz csatolta. Ezután kihallgatta Szálkái Sándor megválasztott képviselőt, aki eskü alatt vallotta, hogy a petícióban felhozott vádakról semmit sem tud, senkinek pénzt nem adott, nem is tud arról, hogy a választókat megvesztegették. Ezután a perbeszédre kerülta sor. Vörös kakas. Alig heverte ki városunk a f. hó 1-én pusztított tűz izgalmait és már újból felszállt a vörös kakas a háztetőkre rombolást és pusztítást okozván újból. F. hó 3.-án este ‘/a 1 1 órakor kigyu- ladt a Szálkái Sándor udvarán levő deszkából összetákolt fáskamara, honnan a !tiz hamarosan átterjedt a konyhára is és rövid idő alatt az is teljesen lángban állott. A tűz főként a szomszédban levő Taub portát fenyegette, ahol több épület, köztük náddal fedett is volt és sok gyúlékony termény és bőrféle. A tüzet ott vették először észre és fellármázták a veszélyben levő szomszédságot. A város hamarosan ébren volt, tűzoltó azonban csak 4 jelent meg a láthatáron, a többi ki tudja hol, miféle korcsmában hallgatta nagy nyugodtan a vészt jelző kongatásokal és igy Fazekas Arthur tűzoltó főparancsnok minden faradozása, igyekezete dacára a mentés nehezen indult. A tűz már átcsapott a Taub-féle portán levő hosszú nádfede- les lakóházra és a lüzifecskendő még mindig nem volt ott. És mikor végre megérkezett, mindenféle módon makacskodotl, a tömlője rósz volt, a viz- felszivó rosszul működött, a tető pedig rémesen lángolt és meg sem érezte a gyenge vizsugarakat. Elhozták a gyártelep fecskendőjel is, meg a Dóri Manó fecskendőjét, ám a viz hiánya miatt ezek is nehezen működtek. A lángok már.az égő ház mellet levő magtáron is felcsaplak, amely értékes bőrökkel és terményekkel volt tele, de ezt sikerült megmenteni. A Szálkái Sándor konyhája azonban teljesen leégett, úgyszintén a Taub József háza, amelynek padlásán nagy mennyiségű és értékű termény u. m. tengeri, kendermag, zab, azonkívül bőrök, poszlóhulladékok, dohányzsinegek, edények és ruhák voltak felhalmozva mintegy 8000 K- értékben. A tüzet csak reggel fele sikerült lokalizálni. A tüzet állítólag a Szálkái cselédjeinek a gondatlansága okozta, akik a tűzhely hamuját a fáskamrában egy ládába gyűjtötték és a hamu közé parázs is keveredett, amitől a gyúlékony faalkotmány kigyuladt. Nem tudjuk eléggé kárhoztatni, hogy a tűzoltóság felszerelése még mindig a régi rossz és hihetetlenül elhanyagolt állapotban van. Hogy a fecskendő rossz, lovak sohase állanak készenlétben, a vizes hordók sohase jelennek meg a veszedelem helyén és hogy mindezek következtében állandó és nagy veszedelemben forgunk mindanyian. Ama kötelességmulasztásra pedig, ama nemtörődömségre, vakmerő és csúf absztinenciára, melyet a tisztelt otthon csücsülő, vagy isten tudja mit csináló tűzoltó urak tanúsítottak, nem is tudunk szavakat találni. Illetékes forrásból tudjuk, hogy Péchy László főszolgabíró és Fazekas Arthur tűzoltó főparancsnok megteszik a megtorló lépéseket a kötelességükről megfeledkezett otthonmaradt tűzoltók ellen. Mint újabban értesülünk f. hó 6-án szerdán egy ego kanócot találtak a Szálkái gyártelepen újonnan épült gépházban, amit azonban hamarosan ártalmatlanná tettek. Ez és az a körülmény, hogy az oly gyors egymásutánban pusztító 2 tüzeset Szálkáinál keletkezett, alapos gyanút enged táplálni az iránt, hogy a tüzek gyújtogatásból erednek. A helybeli csendőrség ez iránt széleskörű nyomozást indított. — „Csak egy virágszálat. A »József főherceg szanatórium egyesület« mátészalkai fiókja képviselésében örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy hálás köszönetét mondjak mindazoknak, akik fáradságot nem kiméivé segédkezet nyújtottak nekem abban, hogy a szegény betegek részére pénzbeli segélyt nyuthaltunk. Különös elismeréssel adózom a gyűjtő urhölgyeknek, uraknak és intézeteknek s egyben hálával nyugtázom, hogy Rohay Margitka urhölgy 15 kor. 60 fillért, Puskás Zsuzsika 47 k. 14 fillér, Berger Irénke 17 k. 30 fillér, Weisz Ilonka 15 k. 20 fillért, Sarkady Erzsi 7 k. 48 fillért, Gál Ilonka 3 k. 73 fillért, Weisz Bo- riska 4 k. 30 fillért, — Drazdrovszky Béla 3 k. 40 fillért, Szúnyog József 1 k. 50 fillért, Sarkady Antal 4 koronát, Takátsy Márton 82 Jillért gyűjtött, a katholikus templomi gyűjtésből befolyt 20 korona, a református templomi gyűjtésből befolyt 6 korona, végre a Mátészalkai Takarékpénztáf r. t. SO^koronát, a Mátsézalkai Közgazdasági bank pedig 20 koronát volt szives adni. Amidőn mindezekért mégegyszer köszönetét mondok, egyben már ezúttal is kérem még támogatásukat a jövőre nézve is. őszinte tisztelettel Dr. Fárnek Lászlóné elnök. — Eljegyzés. Weisz Ignác eljegyezte Ein- cig Sámuel leányát Reginái. (Minden külön értesítés helyett.) — A vármegyei állandó biráló-rálasztmány f. hó 14-én d. u. 3 órakor Nagykárolyban az alispán! kisteremben ülést tart. Az ülésen a vármegyei virilisek 1912. évi névjegyzéke ellen beadott felebbezéseket fogják tárgyalni. — Adomány. A földmivelésügyi miniszter a tunyogi gazdakörnek téii házi ipari tanfolyamok tartására 500 koronát engedélyezett. — Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: I. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viasszos vagy tiszta közönséges vászon, kissebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papír burkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsétlésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére ; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban, ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. Á rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bördarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon a levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szálliló- levelen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség, mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozditja— Szamosszegi csendélet. Kanálos József olcsvaapáti-i tekenővájó f. hó 1.-én bekukkantott Szamosszegre és miután az összes korcsmákat végig itta, amúgy alaposan beállítva beállított Matolcsi Károly szamosszegi cigány kunyhójába, ahol is abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy adjon neki Matolcsi 10 koronát. Ez a kívánsága pedig annyira konok és szavakkal kiverhe- tetlen volt fejéből, hogy Matolcsi kénytelen volt kapát ragadni és azzal kiverni az indokolatlan és. fura kívánságot az italos fejből. Ebbéli serény ténykedése közben azonban egyúttal eltörte a Kanálos balkarját és több súlyos sérülést ejtett rajta, A csendörség megindította a vizsgálatot. — Apa és fia. Ez is Szamosszegen történt. Ebédnél ültek Serbán György szamosszegi ácsmester, fia Serbán István és segédje Kanálos János. Evés közben Serbán István és Kanálos János valami heves vitába kezdtek, amelynek hevében Serbán István arcul ütötte Kanálost, Az apa. a segédnek adott igazat és midőn verekedéssé fajult a dolog, a segéd segítségére ment. A fiú a miatt annyira feldühödött, hogy előbb puszta kézzel, ezután pedig egy doronggal apját véressé verte, az apa pedig, minthogy máskép védekezni nem tudott, fiát a kezeügyé^e levő asztali késsel hátbaszurta. Serbán István súlyos sérülést szenvedett és apját a csendőrségen feljelentette. — ÁZ ötödik parancs. Sch. L. márki gazdálkodó állandóan perlekedésben állott az apjával, sőt nem egyszer megtörtént, hogy meg is verte az apját. Az öreg békésen tűrte a fia ütlegeit s nem is telt ellene följelentést. A napokban ismét szóváltás támadt köztük, ami csakhamar tettlegessé fajult. A fiú torkonragadta az édes apját, ráugrott a mellére s úgy összerugdosta, hogy az öreg sokáig fekhetik utána betegen. Orvosi látleletet vétetett fel sérüléseiről s feljelentette fiát a csendőrségen,'ahol megindították ellene az eljárást.
