Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-17 / 46. szám
5. oldaí. MÁTÉSZALKA 46. (137.) szám. koronáról szólott. Felmentem a rendes időben, hogy a^t rendezzem s törlesztésként 20* kor*»* nát fizettem, mig a fennmaradó 20 koronás váltót 3 hóra prolongálva, nem kevesebb mint 150 koronát fizettettek velem. Megütköztem ezen vakmerőségen s kérdeztem a kamatot kiszámoló kis lánytól, hogy hányas kamatot számolt fel ? A felelet az volt, hogy nem az egész kamat, mert a dij 50 fillér 1 Ejnye a mindenét neki 1 Hát mit bánom én akármilyen cimen fizettetik azt velem ? A fő dolog, hogy fizetek ! De leszámolva az 50 filléres dijat, még mindig marad 100 fillér kamatra. Feltételezem, hogy az a kis lány azért számolt ennyi kamatot, mert nem tud számolni, de a tény megvilágositása végett is lássuk csak hányas kamatot fizettem. November lO.-étől 3 hóra tehát február hó lO.-éig, vagyis 92 napra 20 korona után 8 °/»-os kamat 40 fillér. Fizettem pedig két és félszer ennyit, tehát a kamat két és félszer 8, vagyis 20 százalék. Értem azt, hogy kis váltó után nagyobb kamatot fizetnek, de 20°/o-ot fizettetni határos az uzsorával. A könyvelő »ur«-hoz mentem ezután, hogy tőle kérjek felvilágosítást. Röviden válaszolt: »Nem ért ahhoz „maga“«. Hát ebben igazsága van! 20 °/o-os kamatot szedni üzletfeleinktől igazán nem értek, mert zsarolni nem akarok. Azt azonban határozottan kijelenthetem, hogy van olyan jártasságom és tudásom a kamat számításban, mint a tisztelt könyvelő >ur< nak, mert hivatalomból kifolyólag több váltó fordult meg kezemben egy hó alatt, mint a mennyi váltót látott a hivatal 4 fala a bank fennállása óta, ráadásul azt az időt is a mióta a könyvelő ur — könyvelő. A magam részéről ezzel befejezettnek látom a dolgot, de azért óva intek mindenkit ezen banktól, aki kölcsön vett pénze után 20 °/o-ot fizetni nem akar! Küldök egyben mellékelve 20 fillért, hogy a kiadóhivatal ezen cikkemet hozó lappéldányból egyet a hivatok banknak beküldeni szives legyen. Vásárosnamény, 1911. évi novemberhó 10.-én. Tisztelő hívük: Balassa Bernét főkönyvelő a Ganz és Friedländer cég központi irodájában. BEI.SO DOLGOZO-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Közgazdaság. A kereskedelem. Közgazdasági téren még mindig ott vagyunk, hogy felnőttek oktatásával kell foglalkoznunk. Nincs sehol annyi téves nézet e téren, mint nálunk. Nálunk ugyanis még mindig az a meglehetősen primitiv gazdasági felfogás uralkodik, mely a kereskedelemben csak egyszerű és gépies közvetítőt lát a termelő és fogyasztó között és azért a kereskedelmet meddőnek és erkölcstelennek tartja. Ha ennek a tételnek helyességét vagy helytelenségét kutatjuk, akkor kutatnunk kell, hogy mi tehát a kereskedelem igazi hivatása. Valóban nem volna más feladata a kereskedőnek, mint az, hogy odaáll a termelő és fogyasztó közé és mindkettőt megsarcolja? Mert ha csak ebben merülne ki a kereskedelem feladata, ha igazán nem tenne egyebet, mint kisebb nagyobb haszonért eljuttatná a termelőnek áruját a fogyasztóhoz, akkor megtudná érteni, ha gondolkodó emberek ezt a munkát im- produktivnek tartják és gondolkodnak azon a problémán, hogy min lehetne ezt a merőben felesleges intézményt a gazdasági életből kiküszöbölni. Azonban ez a tétel csak akkor állana meg, ha a gazdasági életben mindig adott és változásnak alá nem eső mennyiségekkel lehetne számolni. Ha mindig ugyanaz a termelés ugyanazzal a fogyasztással, ugyanaz a szükséglet ugyanazzal a kielégítéssel, ugyanaz a kereslet ugyanazzal a kínálattal állana szemben. Más szóval, ha a gazdasági életben nem volna fejlődés és változás. A termelés változó és fejlődő visszonyait felismerni és felkutatni számára a fogyasztó piacot, a változó és fejlődő szükséglet számára pedig gondoskodni a termelésről: ez a kereskedelem tulaj- donképeni igaz hivatása. A kereskedelemnek ez a működése nemcsak hogy nem improduktív, hanem valóságos mozgató és hajtó ereje a gazdasági életnek. A termelőt fokozottabb tevékenységre serkenti és egyúttal fo- gyasztókégességét is növeli. Áruinak érdekében folyton uj összeköttetéseket kei*fes, agitál és kapacitál és a fogyasztók igényeit és Ízlését felismervén, a termelés müködösét irányítja és befolyásolja. A gazdasági élet fejlődése a termelés és fogyasztás emelkedésében mutatkozik és ennek az emelkedésnek a kereskedelem a hajtóereje. Sokat vitatják és sokat kárhoztatják a spekuláció elemet a kereskedelemben. Messze vezetne annak a kimutatása, hogy a spekuláció tulajdonképen alkotóeleme minden önálló gazdasági tevékenységnek. Minden gazdasági működés kockázattal kezdődik a többi kevésbbé valószínű, de minden körülmények között bizonytalan haszon reményében. Spekulál a gazda, mikor elveti a magot és megmunkálja a földet, mert hisz a termés jó része a természet kedvező kegyelmétől függ. Spekulál az iparos, mikor megnyitja a műhelyét, vagy gyárát, spekulál az orvos, az ügyvéd, mikor évekig tanul, aztán irodát nyit és várja az első klienst, vagy pácienst. Spekulál a képviselő, mikor pénzt kockáztat egy bizonytalan mandátumért, spekulál az iró is, mikor könyvet és drámát ir, melynek sikere kétes és bizonytalan, sőt még a tudós is spekulál, mikor kísérletezik és kutat uj igazságok után, melynek a kutatás pillanatában nemcsak gazdasági, de tudományos értéke is bizonytalan. Hogy hol vannak a jogos és jogtalan spekulációnak határai, ennek megállapítása a közgazdasági élet egyik legnehezebb problémája. A realitásnak itt épen olyan szerepe van, mint a vakmerőségnek. Csak két dolog van, ami kárhozta- tandóbb és üldözendő : másokat megtévesztő tudatlanság vagy rosszhiszeműség. X Járásnak állategészsége. L é p f e n e: Nyír- császári. Ragadós száj- és körömfájás: Nyirmegyes m. Sertésorbánc: Gebe 2. u. Sertésvész: Nyírmeggyes m. x Adóprés. Most jelent meg az államkincstár szorgalmáról szóló kimutatás az idei második évnegyedre vonatkozóan. A tavalyi és az idei bevételek összehasonliásával kiderül, hogy többet vett be az állam egy negyedév alatt fogyasztási és italadóban 3*9 millióval (51.9 m.) bélyegért 1*1 » (12*9 * ) jogilleték fejében 13*2 » (26*4 ») dijak » 0-5 » (1-1 ») a postán 2'1 > (22 5 > ) vasúton 16*2 » (100*9 » ) egyenes adóban I9‘2 » (51*9 ») összesen 55 4 millió a bevételi többlet (az egész bevétel 384*4 in.) s ezt a többletet a fogyasztás adói s a vele rokon adófajták (monopóliumok stb.) hozták. A fogyasztást drágító minden állami jövedelem nőtt, kivéve a dohányjövedék jövedelmét, amely a túlzott uzsorázás következtében 0*3 millióval csökkent s a só termelését, amely hasonló okokból 0*4 millióval apadt. Megpréselték megint a népet, bogy több jövedelme legyen az államnak. Es mire fordították ezt a jövedelem-többletet ? A kiadások összege (457*5 m.) megnőtt 50*1 millióval, ebből több közösügyi kiadás 33 6 millióval (64 8 m.), honvédelmi minisztérium 1*8 millióval (14*4 m. Csak ez a két tétel egymagában fölemésztette azt a jövedelem-többletet, amelyet a fogyasztás drágítása révén a tömegekből kisajtoltak. Jobb a fogyasztás adója, hogy több jusson a hadseregnek, nagyobb legyen a »háború ellenes biztosítás « dija. Kifosztják az országot, hogy »biztosítsák«. Biztosítják számára az — éhenhalást azon a cimen, hogy fönmaradását biztosítják. ELADÓ 3-10 50,000 ezer drb. elsőrendű égetett tégla. Bővebbet KÓSA FERENC tulajdonosnál Szat- : márököritó. : Eladó Nyíregyházán, a Kállai-utca 16. szám alatt levő HÁZAS BELSŐSÉG Közelebbi megtudható: SCHWARTZ,IZIDOR és Dr. BARUCH ERNŐ ügyvédek irodájában NYÍREGYHÁZÁN, Kállai-ut- 4—io ca 8. szám alatt. Uj kertváros keletkezik Mátészalkán a Vay- tagi Goldblatt telep mellett. 660 Ll-öles és nagyobb telkekből, szőllő, gyümölcs és konyhakerteknek alkalmas. Részletfizetésre is eladatnak. — Felvilágosítást és térképet ad a tulajdonos. Ugyanott 3 éves vágású akác test-fa ágasoknak és szerszámfának, továbbá szőliőkaró sima < és gyökeres szőllővessző eladó. Nagykároly-Ciapi vasútvonal. D 0 D Az uj városrészen “ eladásra kerülnek 200-400 négyszögöles házhelyek négyszögölenként 3-4 koronáig. A szerződések megkötése dr. Grosznjan fjenrik mátészalkai ügyvéd urnái eszközöltetnek. — Jelentkezhetni Katona pál >: urnái, ki a telkek eladásával Van njegbizVa. x 1-7 KARDOS L1PÓT tulajdonos.