Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-27 / 43. szám

4. Oldal. M Á T É S Z A L K A 43. (134 ) szátr* Családjegy 3 korona. Ételek és italokról valamint fogatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. Felüliive­téseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáz­nak. Bálbizottsági diszelnökök: Jékey Zsigmond, Ujfalussy Lajos. Bálbizottsági elnökök: Komorócy Jenő, Kállay Szabolcs, Dienes Dezső, Bálint Béla. Báthory György, Bónis Károly jegyzők. Radványi Antal, Szabó Lajos ellenőrök. Radványi Ádám, Móric Miklós pénztárosok. Rendezők : Dombrádi Károly, Farkas Bálint, Fábián József, Fábián Sán­dor, Gerzsenyi Sándor, Konc József, Móric Fndre, Móric Ferenc, Radványi Lajos, Radványi János, Sándor János, Szabó Ambrus, Szabó Béla, Szabó Károly, Szabó Miklós, Száll Dezső, Tóth Bertalan, Varga Bálint. Az ünnepély sorrendje: 1. A fela­vató ünnepélyt megnyitja : Péchy László j. fszbiró cs. és kir. kamarás. 2. Alkalmi ének; előadja: A helybeli dalárda. 3. Felavató ünnepi beszéd; tartja: Berey József ref. esperes lelkész. 4. Szövetkezet története: felolvassa: Bálint Béia. 5. Alkalmi be­széd; tartja: Meskó Pál »Hangya* szöv. titkár. 6. Szövetség dal: énekli: A helybeli dalárda. 7. Bézáró beszéd: tartja : Péchy László j. főszolga­bíró es. és kir. kamarás. — Kivándorolt a járásunkbeli községek­ből szeptember hóban: Nyircsaholyból 1, Nagy­dobosról 2, Fábiánházáról 5, Olcspaapátiból 1, Nyirmegyesrö! 2, Györtelekről 2, Olcsvárói 2, Parasznyáról 1 egyén. — Megnyílt a Központi. Örömmel re­gisztráljuk, hogy a helybeli Központi szálloda és kávéház f. hó 22-én megnyílt. Sokáig készült, so­káig várakoztatott magára, de végre még is csak meg lett és csöppet sem maradt mögötte a vára­kozásnak. Városunk ismét előbbre jutott egy lé­péssel azon a meredek utón, amit haladásnak ne­veznek és egy minden iziben modern vendéglőnek és kavéháznak jutott birtokába. Szép és tágas termek, finom ízlésű, modern berendezési reményt engednek táplálni arra nézve, hogy talántán el­veszti majd hegemóniáját a mindaddig korlátlanul uralkodó kártya és a sok heti- és napilapok köz­vetítésével a finomabb és disztingváltabb kávéházi élet fog városunkban meghonosulni. A kávéház berendezése Lengyel Péter hely­beli jóhirü asztalos mester műhelyéből került ki és minden tekintetben dicséretére válik mesterének. — Pataki Jenő üveg és polcellán áruházát elismert jutányos árai és előzékeny kiszolgálásai miatt a vásárló közönség bizalommal keresi föl. 2—15 Sevél a szerkesztőhöz. Hossz a világ, most már látom, nehéz sor [a lapirás, Bot után jön bizonyára szijostor, vagy [karikás. És én félek, féltem Önt, mint ligazszivü [kamerád, Szerkesztő ur vigyázzon, mert leütik a [derekát. Meg ne írja semmi áron soha már az igazat, Csak ha arról számolhat be, dicsőséget ki [arat, Ki a dicsőbb, ki a nagyobb, ez vagy az [az a potentát, Mert különben észrevétlen leütik a derekát, írja meg hogy Á-nak B-nek, hogy ütött [ki a szüret De halgasson ha ülésez a spieszburger [testület. Azt meg éppen meg ne ir/'a, bolondot ki [prézsmitált, Mert biztosan — mint már mondtam — [leütik a derekát, írja meg hetenkint egyszer: mi a haza [szeretet, Ki evett az uj korcsmában naturális sze­letet, De hogy kéne aszfaltjárda, vagy ki csi­[nált galibát, Halgassa el, mert mégegyszer leütik a [derekát. írja, fújja, ordítozza, hogy magas a pótadó, Hogy ilt sztrájkolt, ott békén volt ennyi­[annyi arató. Csak ne szóljon soha arról, ami rosszat [néha lát, Mert biz’ Isteii harmadszor is leütik a [derekát. Vezércikket penderítsen általános alapon S ne koptassa pennáját a helyi nagy vas­[kalapon Élces hangon ne bcszéijen, fogja be a hu­[morát, Alert biz’ este a sötétben leütik a derekát. Értse meg t. helyisajtó, hogy a hold az [csak halad És a kutya, bár ugat is, mégis mindig [ott marad, Jön aztán a botos ember, ki nem tűri a [kutyát És ha éppen szerkesztő is, leüli a derekát. Ért Ön engem? Hisz a dolog olyan na­gyon egyszerű: Nem jó inni igazságot, hogyha egyszer [keserű. Vigyázzon, hisz Ön olyan sok betört igaz [fejet lát, Hogy féltheti igen becses, saját külön de­[ rekát. PONT. Közgazdaság. Vs> ____ Ős zi munkálatok a gyümölcsösökben. Miként a tavasznak, úgy az ősznek is meg­vannak a maga teendői gyümölcsösünkben, me­lyeknek elmulasztása fáink jövő évi (enyészetét nemcsak hátráltatják vagy épen megakasztják, dé termés hozamára is nagy befolyással vannak. . Az a gyümölcstermelő, aki úgy gondolko­dik : leszüreteltem, gyümölcsömet telire gondosan elraktam, csak a máról gondoskodik, a holnapról nem. Vizsgálják meg hát először gyümölcsösünk­ben azokat a fákat, melyek a további tenyésztésre nem alkalmasok, részint hitvány gyümölcsük mi­att, részint azért, mert azok már a betegségék miatt csak tengődnek, Így csak a helyet foglalják, de mi hasznot sem adnak: vágjuk ki azokat s még ez ősszel, ha lehet, uj és nemesebbekkel pó­toljuk. Ez alkalommal fölvethetjük azt a kérdést, hogy ősszel, vagy tavasszal ültessünk-e gyümölcs­fákat? Nem akarom elvitatni ázt, hogy tavasszal nem lehet sikeresen gyümölcsfát ültetni, mert he­lyes tapasztalt és gondos ültetéssel elérhetjük a célt; de hogy az őszi ültetésnek számtalan elő­nyei vannak a tavaszi ültetés fölött, azt a tapasz­talát elégé bié myitja. Sőt ha fontolóra vesszük ezt, hogy a lombhul!á.s után, tehát midőn az élet- folyamat ősszel megszűnt a fában, ha a fát jó gyökérzettel kivesszük, a mostani száraz eszten­dőhöz hasonló időben ültetés közben megöntözve elültetjük, télen a hóié leszivárgása folytán a gyö­kerek mintegy beiszapolódnak, a föld ezáltal kö­rül veszi a gyökérzetet: ily ültetés mellett a fa alig érzi meg az átültetést, riigyfakadása egyidőre esik a nemülteiett fákéval, inig a tavaszi ültetés egy jó párhéttel késik ebben. Ezután szükséges, hogy termő fáinkat meg­vizsgáljuk, hogy a nyári zivatarok és az őszi gyü­mölcsszedés minő karokat okozott az ágakban. A letört, vagy elszáradt ágakat fűrészeljük le. A seb­helyeket oltóviasszal, vagy marhaganélylval ken­jük be, hogy a levegő, nedvesség fenesedést, vagy bő nedv párolgást ne okozzon, amely nedv párol­gás és vesztés a tavaszi metszésnél mindég nagyobb szokott lenni. Ez indította némely szőlősgazdáinkat arra a kísérletre, hogy ha az időjárás engedi, a szőlövesszők jó érettek, a metszést a szőlőn ősz- szel végezzék, A kísérlet fényesen bevált érett vesz- szőknél, mert a tőkék nedvvesztessége felényi sincs, ami a terméshozamra elvitáshatatlanuí nagy be­folyással van. ■ A gyümölcsös őszi munkálatai közzé tarto­zik a fák tövének mély felporhanyitása és külö­nösen soványabb homok talajon a trágyázás. E végből a fák tövét méter szélesen és jó> mélyen porhanyitsuk fel. hogy a hóié tápláló ele­mei mennél bővebben szivároghassanak a fa tö­véhez, mi célból azt föltányérozzuk. A gyümölcsfák trágyázására és a trágya anya­gára nézve sokféle eliárást tapasztalunk. De vala­mennyi trágyanem között leghatásosabbnak és igy növényi tápanyagokban leggazdagabbnak bizonyult az állatok vizelete, tehát a hig trágya és a baromfi trágya. Erre ugyan azt mondhatja a tapasztalatlan ember : hogy lehet ilyen bolondot mondani, hiszen ahol ez az istállóból kifoly, még a gaz is kivész. Igaz ! De ennek megvan a maga oka. A trágyalé olv gazdag alchaicus anyagokban, tehát növényi tápeleinekben, hogy ennek magában való haszná- lata állal kipusztitanók gyümölcsfáinkat. Hogy trá­gyázzuk hát ezzel gyümölcsfáinkat? Egy rész trágyalevet két rész vízzel vegyilünk, majd a mélyen felporhanyitott fatövek körül 4—5 lyukat verünk kihegyezett karóval, e lyukakba önt­jük a felgitott trágyalevet, majd újból beföldeljük. Minden gondos gazda ősszel, baromfiólját gondosan kitakarítja, onnan a baroinfilrágyát ki- hányatja, melyek az egész nyáron halomra gyűl­tek jól tudván azt, hogy a jövő évi baromfi be­tegségek tanyája e piszkos ólban van télire elrak­tározva. De aki e gazdag trágyát csak úgy félre löki, nem értékesíti, roppant hanyagságot követ el. Vegyünk egy kipusztulásnak induló gyümölcs­fát. Midőn ennek tövét felástuk, hintsünk rá eb­ből az elhányott kisgazdáinktól nemsokra becsült trágyából a tövére, majd földeljük el, hogy légnemű anyaga el ne illanjon, jövő évben bámulatos ered­ményt tapasztalunk. A gyümölcsös őszi munkálátai közzé tarto­zik a fák meszelése is. Ennek használata fölött sok nézet van. Vannak, kik azt hiszik, hogy ez megóvja a fákat a téli fagytól. Ez nem áll. Néz­zük csak meg mikor fagynák el gyümölcsfáink ? A téli szigorú hideg nem fagyasztja azokat el csak akkor, ha az ősz bő csapadékot hozott. Ilyenkor a fák sok nedvet szívnak fel magokba, ez a sok nedv a fa szöveteiben megfagynak nagyobb tért igyekezvén elfoglalni, mint a megfagyott viz a kor­sóban, a szövetek szétrepednek, vagy amint kö­zönségesen mondják: a fák röfögnek. A meszelésnek más fontos hivatása van. Nézzük meg csak azt a fát, melynek törzse min­den évben meszelve van; annak kérge sima, te­hát semmiféle ripacsok nincsenek rajta, hova a gyümölcsfának annyi sok ellensége elrejtőz­hetne a tél elől, vagy tojásait ide raktározná be, hogy ilt kitelelvén a jövő évban faját szapo­rítva. Ilyenek pl. a paizs tetvek, melyek a leghi­degebb télen is áttelelnek a fa kérgén, mig a be­meszelt fára illetve kérgére a mész miatt nem ké­pes telepedni. Mielőtt a meszeléshez fognánk, a fa törzsét és ágát éles súroló kefével dörzsöljük meg, ame­lyeken pedig pajzstetvek voltak előzőleg petróleum emulsióval kenjük be s ezután meszeljük be. Vannak, akik a fák meszeléséhez tisztán me- szet használnak, mások bizonyos keveréket azért, mivel a mész tisztán használva soktzor rétegekben hull le. E célból a mészbe agyagot és hamut ve­gyítenek, sőt gálicoldatot is öntenek^s e habarcs­csal meszelik be fáikat. Ekként készítve gyüfmölcsfánkat elő a hosszú télre '4 tavaszi megfelelő időjárás után bízvást várhatjuk munkánk sikerét. Hortulánus. x járásunk állategészsége. Veszettség: Olcsvaapáti. Ragadós száj- és körömfá­jás: Nyirmegyes m. Sertésorbánc: Fábián- háza. § ELADÓ BIRTOKOK- A nagydobosi ha­tárban a Fuchs-féle birtok és a mátészalkai (sán- dori) határban a Jármy-féle birtok haladéktalanul eladó. Vételi ajánlatok dr. Fuchs Jenő mátészal kai ügyvédhez intézendők. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK: MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Dr. G. Nagyecsed. Szívesen állunk bármikor rendelke­zésére ezen üdvös eszme propagálásában, de más irányú munkáinak is örömmel adunk helyet hasábjain. ca OH c7Ó7qH \ia rrr\cfcxr\c± Csakis cégünk üzleteiben vagy d . bZdZdü VcirrU^cJpc. azok ügynökei utján vásároljunk. Singer Co. varrógép részvénytársaság MÁTÉSZALKA, Vasut-utca és Forrás-utca sarkán. Egy, a fehérnemütöméshez való utasítást tar­talmazó füzet bárkinek ingyen kiadatik. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom