Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-29 / 39. szám

MATÉSZAL K A. 39. (130.) szán:. na—— IMI ■ «I I I I TTIIIir«'!» ■■■! I MIM— 'T~" 3. A soproni járdáról levél jött. Még pedig ez út­tal egy soproni mérnöktől, aki Rohay Gyula köz­ségi főjegyzőt arról értesíti, hogy eljön bemutatni a »soproni« aszfaltot. Ha valaki pld. a pesli Stefánia-ut jobb ol­dali gyalogjáróján már végigsétált, volt szerencsé­je ehez a csodához. Nincs az a Matuzsálem korú vén asszony, aki olyan ráncos legyen, mint ez az aszfaltnak csúfolt valami. Mert ezen az asz­falton egy gyermekkocsit se lehet végigtolni, hogy ott ne maradjon a nyoma, sőt ha kissé rásüt a nap, a cipősarok csak úgy beleragad, mint a sétabot vége. Gondoskodni fogunk arról, hogy a bemuta­tott csodát pártatlan szakértő, olyan, aki sem a soproni járda, sem a rendes aszfalt megkészitésére nem spekulál, bírálja felül. Addig is azonban ajánljuk a soproni mérnök urnák, hogy olyan helyen, hová a nap hosszab­ban odatüz s ahol merő homok a talaj: készítse be mutatvány-járdáját. Pedig: az őszi nap heve nem a nyári kánikula és nem a kánikulai por az se, ami szeptember végén száll. Egyébként a soproni mérnök ur 1000 koro- 1 ria körüli kiadás biztosítását kéri Szálkái Sándor­tól, aki a próba-járda elkészítését vállalta, ami a- zonban eddig csak a vállalkozásnál maradt, úgy, hogy az elöljáróság kénytelen volt megsürgetni Szálkái urat: teljesítse amire vállalkozott. Mi folytattuk kutatásunkat a »soproni« járda körül és a következő újabb részletekkel szolgál­hatunk : Először is leszögezzük azt a tényt, hogy e- sős időben úgy hozzáragad a cipőhöz a »járda«, hogy nincs az a lábtörlő, amely leszedje. A »jár­da« tekintélyes része igy bekerül a szalonok sző­nyegére. Másodsorban kiszámítottuk, hogy a járdá­hoz szükséges kőszükséglet ötszörösen drágábban szerezhető itt be, mint a kőbányákban gazdag sopronvidéki hegyek tövében. Legkevesebb 7—9- szeresen többe kerülne igy egy m2 »soproni« jár­da Mátészalkán, mint Sopronban amibe kerül. A •Szálkái előadása szerint Sopronban e járda m'--e 1'20 fii. Itt tehát — a kissebbszám szerint — 1-20X7=8 kor. 40 fii.-be kerülne. Ezzel szemben: 1.) szükséges volna 5804 m2 ■aszfaltjárda. Ez kerül msenként 8'70 fillérbe. Az aszfalt tehát semmivel se drágább, bár jóval jobb, erősebb, fentartása is olcsóbb. Szükséges volna még 2.) 594 m2 kapubejáró, meiy msenként * 11'60 kor. és 3.) 4397 fmtr. fekvő szegélyű ke- ramitra, amely m2-enként 3'50 kor. Az 1.) alatti végösszege: 50.498; a 2.) alattié 6890'40 és a 3.) alattié 17,309-50 kor. Mindez összesen 74697-90 korona. Kell tehát minúOszze 12 kor. 86 fii. 1 ni2 aszfaltra keramit kapufeljáróval és keramit szegél­lyel, 12 évi ingyenes jótállással. Beszereztünk adatokat arról, hogy a hasonvi- szonyu helyeken mibe kerül az aszfalt m2-e.Igy közöl­hetjük, hogy Titelben 8 kor.-át fizettek; Egerben 7-50 kort.; Kikindán 7*50 kort. és Zerilán 8-50 kort. Ez árak és a tőlünk kért ár közti különbözet magya­rázata az, hogy Titelben a kavics kéznél van és “ csak ötéves a jótállás, Egerben is a kavics kéz­nél és készpénzzel fizették ki az aszfaltot; úgy szintén Kikindán is, ahol 4 éves a jótállás, írtig Zentán 5 éves. Nálunk: drága a kavics, kő stb. Drága ezek fuvarja különösen. Azonkívül TO-évi pótállás mel­lett ^és nem készpénzérti bekészítésről van szó, végül: a munkaerő is drágább lett. Az egész »soproni« járda-hecc tehát csak arra jó, hogy elodázza az aszfalt kiépíté­sét,'1 ami pedig annyira óhajtott szükséglete mind- nyájuírknak. 4. Mátészalka nagyközség képviselö-testülete hol­nap, f. é. szépt. hó 30.-án d. u. 4 órakor, ülést tart 'melynek napirendén a következő pontok szerepel­nek : 1. Mátészalka nagyközség 1910. évi háztar­tása. 2. Mátészalka nagyközség 1911. évi pótkölt­ségvetési előirányzata. 3. Mátészalka nagyközség ‘1912. évi költségvetési előirányzata. A íaüögy Magyarországon. Vettük a következő levelet: Tisztelt Szerkesztő Url Évek óta halljuk a tanügyi faktorok jeremiá- dáit, azért mert a szülők csak tudományos pályára nevelik fiaikat és az ipari pályára senki nem gondol. Buzditatva a felhívások özönétől jó magam is végeztettem fiammal 4 polgári osztályt és 14 havi géplakatosmühely-gyakorlatot azon célzattal, hogy ez évben felvétetem őt a felső ipariskolába. E cél­ból fiammal múlt hó 31.-én reggel megjelentem fenti iskolában, fiamat — ki mellesleg megjegyezve jeles bizonyítvánnyal végzett, sőt mint kitűnő szám­tanista aranyat, jutalmat is kapott—felvétetem, il­letve beíratom. A helyszínen megjelenve megren­dítő látvány tárult el szemem előtt. S00 jelentkező kétségbeesett alakja görnyedezelt ugyancsak annyi még nagyobb számú kísérettel. A »kétségbeesett« jelző itt nem is kielégítő; inkább egy rémitő drukknak lehetne azt nevezni, amit a szegény je­lentkezők szülőikkel együtt éreztek. Ugyanis 500 jelentkező volt kontra 140, mert csak az utóbbi szám helyezhető el. Hát nem abszurdum ez? 1000- nél több embert felzavarni milyen rém pénzbe kerül ez?! Sok köztük kölcsön is nehezen kapta ezen költséget, mert hogy ez minő horribilis ösz- szeggé növi ki magát, azt csak az tudja felfogni, aki Budapesten ketted magával 2 hétig szállodá­ban lakott, mert ugyanis ennyi idő kellett ahhoz, hogy az illető jelentkező az eredményt megtudja. A hosszadalmas eljárás szinte meggörnyiíi az embert, mert mint föntebb is említettem, én fi­ammal 31.-én reggel megjelentem 1/z 8 órakor. Ekkor kezdték osztani a orvosi vizithez a számokat melyből fiam is kapott; a 189-es számot s igy az­nap már nem került sor reá, tehát csak 1.-én került orvosi vizsgálat alá. 20-as turnusokban vonultak be szegény fiuk. De ezek már csak 4.-én jelent­kezhettek beiratkozás előjegyzésére és csak 6 —7-én felvételre s igy 13.— 14.-én hirdették ki az eredményt mely sajnos fiamra is balul ütött ki. Kimaradt, vagyis utasítva lett, hogy még 1 évi gyakorlatot folytasson és akkor újból jelentkezzék. Azon kérdésére azon­ban, hogy biztos lesz-e jövőre a felvétele, tagadó választ kapott s ennnek nem más az oka, mint a tulproduktum, amit a középiskolák állítanak elő, vagyis nem áll arányban a felső ipariskolák száma a polgári iskolákkal s igy igazán helyén való lett vol­na pl. ha a szatmári és n.-károlyi poig. iskola helyett egy felső ipariskola nyilt volna s igy az ország több gócpontján is. Akkor nem állana elő azon rémál­lapot, hogy képtelenség a gyerekeket iparra ne­velni és nem volnának kénytelenek a 4 középis­kolát végzett ifjak okvetlen kereskedelmibe menni, amely túltermelést idéz elő. Természetes, hogy ezt a szegény fiuk érzik aztán meg és megkeserülik, mert a nagy ambícióval végzett kereskedelmista mikor az iskolából kijön: vagy nem kap állást, vagy ha igen, úgy díjazás nélkül és csak 1—2 év múltán kap 50—60 koronát. Hát biz azért őrült, aki ta­nul, mert ma egy iparoslegény 50—60 koronát keres hetenként az ő legfeljebb 4 elemijével. Kötelességemnek tartotta irt ezt közzétenni b. lapjába egyrészt, hogy ezzel az illetékes körök fi­gyelmét ezen abszurd állapotra felhívjam, másrészt a szülők oktatására. Mátészalka, 1911. IX. 12. Tisz­telettel : (Aláírás.) * Teljesen egyetértünk a közlött levél Írójával. Abszurdum: mi megy végbe a kultúra terén Magyarországon. Egyébként lapunk már foglalkozott a felső iparoktatás mizériáival, (Lásd a „Mátészalka^ 1909 évf. 35. szám. dec. 3.) amelyek még min­dég uralganak. 4{j R E K. — Az uj menetrend, mely f. hó okt. 1 .-én lép életbe, semmi különösebb változást nem hozott. Vasutaink indulása és érkezése még mindég a na­gyobb végállomás-városok és nem a mi érdekeink szerint van meghatározva, különösen még mindég kegyes vágyakozás az esti pesti vonat visszaállí­tása, hogy t. i. akár Nyíregyházáról 728-kor, akár a Szatmárról 7^-kor induló vonat oly időben in- dittasék el — vagy pedig Károiyból indulna este egy ily vonat — hogy azzal hazaérjünk, ha Pest­ről a d. u. 2 órakor a gyorsvonattal elindu­lunk. — Nincs változás a csatlakozások tekinteté­ben sem. A részletes uj rendes menetrendet lapunk 6. oldalán találja meg az olvasó. — A vármegyei állandó választmány f. é. okt. hó 11.-én ülést tart. Tárgya : a f. hó 12-iki rendes törvényhatósági közgyűlés programmpont- jának előkészítése. — Anarkia a Szatmári vonaton. Való­ságos anarkia már az a botrányos állapot, amely úgy látszik állandóvá lett és az utasok testi ép­ségét is veszélyezteti a Szatmár—Mszalka h. é. vonat vasutain. Ez a kedves kis vicinális — a- mint a hozzánk tömegesen érkező panaszok mond­ják — rendszeresen 1—2 órás késéssel érkezik ide. Tegnap is a tízórás vonat éjfélben cammo­gott be. Amellett 1. oszt. jegygvel a III. oszt.-ba tuszkolják az utasokat, a III. oszt. utasok pedig az i. oszt.-ba tuszkollatnak. De még ez sem elég. Hogy a tortúra teljes legyen 14—16 ember szo­rong hering módjára a 6—8 ülőhelyes Nőé ko­rabeli bárkákban, igazán jó gyomra van a mi közönségünknek, ha mindezt beveszi. — Felmentés. Pap László nyirvasvári-i segédjegyző az anyakönyvvezetői teendők alól felmentetett. — Tanulmányút. Polgári iskolánk tanulói tanáraik vezetése mellett f. hó 28.-án Szatmárné­metibe utaztak, hogy a város nevezetességeit és az ott most lévő gazdasági kiállítást megtekintsék. A tanulságos és szép kirándulásról kedves emlé­kekkel és hasznos tapasztalatokkal tért vissza a kis diáksereg. — Uj telekkönyvi rendtartási javaslat. Az igazságügyminiszteriumbnn régen foglalkoznak azzal a tervvel, hogy megváltoztatják a mai telek­könyvi rendtarást és újat lépteinek törvényhozásilag hatályba. E terv késztette Puskás Lajos lapunk ál­landó dolgozó-társát arra, hogy egy részletes tkvi. rendtartási javaslatot dolgozzék ki. Puskás javas­latát eddig már több jogász látta s arról teljes elismeréssel nyilatkozott, ami arra indította őt, hogy javaslatát megküldje az igazságügyminisz­ternek, — Adomány. A Hodászon történt villám- csapás okozta károsultak segélyezésére 200 kort. utalványozott a belügyminiszter. — Kinevezték azuj állatorvost. A máté­szalkai állatorvosi állásra a föidmivelésiigyi mi­niszter Hradil Dezső nyiracsádi állatorvost helyezte át. A minisztérium, amely tudomással birt a Róna Sárdor melletti állásfoglalásról — mint ér­tesülünk — azért meilőzte Rónát, mert fiatal Soha se tudtuk, hogy a fiatalság vétek. Mi úgy tudtuk, hogy vagy megfelel valaki egy állásra, vagy nem s e szempont mellett kora igazán mellékes. Talán valami sulyusabb »bűne« lesz Rónának?! — A nagyecsedi postamesteri-állás üre­sedésbe jővén, pályázat utján fog betöltetni. A pá­lyázati határidő f. é. okt. hó 5. napjáig tart. — A Müvészház Nagykárolyban. A Mü- vészház (Művészeti Egyesület) e hó 19.-én, kedden délután 5 órakor, a városháza tanácstermében Csaba Adorján főispán elnöklete mellett és Deb­receni István polgármester részvételével alakította meg nagykárolyi fiók-szakosztályát. — Jótékonyság. Kállay Szabolcs szolga- biró a hodászi villámütöttek családjainak felsegé­lyezésére 43 kor. 50 fillért gyűjtött, miért is hálás köszönetét mond: Hodász község elöljárósága. — Hivatalvizsgálat. Simkó Géza nagyká­rolyi m. kir. pénzügyi titkár a helybeli in. kir. adóhivatalnál f. hó 21—26 napján hivatalvizsgá- latot tartott, mely alkalommal a hivatalt legnagyobb rendben találta és Kerekes Bertalan adótárnok, va­lamint Máté Sándor ellenőr mint a hivatal főtiszt­jei előtt legnagyobb elösmerését fejezte ki. — Alunka közben súlyos baleset érte f. hó 27.-én Gráf Lajost a Szalkai-gyártelep :főgépészét és Sivadó Mihály és Kerekes Ferenc gépészsegéde­ket. Gráf valami géprészt rétegfémmel óhajtott beöntetni és amidőn a folyéknynyá hevített fémet a géprészbe bekanalazták, felfreccsent és Gráfot és Sivadót arcán több helyen megégette, mig Ke­rekes a homlokán szenvedett súlyosabb égési sebet. A sebesülteket dr. Bródy Sándor orvos ré­szesítette az első segélyben. — A tűzoltó otthon javára f. hó 1.-én d. e. 10 órakor nálunk is tüzoltónap lesz, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom