Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-15 / 37. szám
5. oldal MA T É S Z A L K A. 37. (128.) szám. APRÓSÁGOKA t. Házból. (A képviselő-testület gyűlése.) Csizmadia Mihály bátyánk miután egy kis összetűzése volt benn a pitvarban, haragosan várté ki kis makrapipríját. Oda is szólt a kocsisa a mindeneshez: — Baj lesz ebből örzse 1 . • — Micsoda baj ? — Hát nem kapnak ma fizetésjavitást a jegyzők 1 . . . No de kisérjük el Mihály bátyánkat a városházára, a hol a nemes városi tanács ünneplő ruhában már mind együtt volt. Ott volt Klein Móric, Dr. Párnek László, Klein Andor stb. stb. és sok érdeklődő vendég. Mert sokan voltak kiváncsiak a f. hó 10.-én lezajlott képviselő-testületi közgyűlésre. Napirenden volt több fontos tárgy. Az aszfalt járda ügye, a jegyzők fizetésjavitás iránti kérelme. Péchy László is szokott komolysággal foglalt helyet a karosszékében. Szálkái Sándor kissé haragosan nézett szét. Mire az aszfalt hívei rosszat sejtsttek. S ez a sejtelem be is vált. Mert a régen vajúdó aszfalt járda Ugye megint halasztást szenvedett. — Szálkái Sándor ismét 3 hónapi halasztást kért, hogy a soproni, általa kitűnőnek vélt járdát Mátészalkán kipróbálhassa. Nem kellett több az aszfalt híveinek. Hát megint halasztás — mondották — Mi lesz már ebből? Fel is állt röktön a mindig harcra kész Dr. Steinberger Samu. — Nem bolond a világ! — mondotta —: Mindenütt aszfaltot csinálnak. Seholsein kísérleteznek a hires soproni járdával, csak nálunk. — Hát a soproni polgármester bolond ? kérdezi Szálkái. Itt a levele. Tessék. Csupa jót ir arról a járdáról. De itt Péchy László sem állta meg, hogy fel ne szólaljon. Felállt és általános figyelem között kezdett beszélni. — Ha a képviselő ur annyira jónak tartja azt a hires soproni járdát, már lett volna ideje bemutatni. De a helyett itt folyton halogatja a dolgot és semmit sem tett egy-két levél váltáson kívül. Ez igy nem mehet tovább. — No gondoltuk most üt le a mennydörgős mennykő. Ha már Péchy is megsokalta a várakozást és igy oda-oda mondogat Szálkáinak. Nagy lön azonban a csodálkozás, midőn Péchy is úgy fejezte be beszédét, hogy várjunk még egy kicsit. | Hátha van mégis valami abban a soproni do- [ logban, ha oly annyira erősködik rajta Szálkái. Nemsokára aztán rátértek a jegyzők fizetés- javítására. Felolvasták a kérvényeket. Hogy nagy a drágaság. Hogy most kétszerannyiba kerül a háztartás, mint ezelőtt 5 évvel. A fizetés pedig csak- annyi, mint ez előtt 10 évvel volt. Ez világos és | mindenki helyeselt. Csak Csizmadia Mihály bátyánk hümmögött a székén. Egyet rángatott a lajbiján és röktön szólásra jelentkezett: , — Tekintetes képviselő-testület! Megkövetem alásan, de hát minek a főjegyző urnák fizetésjavitás, mikor egy korty bort sem iszik. Olyan józan mindég, mint egy pap. Az aljegyző ur még megissza hébe-korba. Hát kérdem, hogy mire kell az a szép fizetés ? Enni sem eszik többet, mint ez előtt 10 évvel. Sőt a haladó korral az étvágya is csökken. A tekintetes asszony, a felesége pedig nagyon spórolós asszony. Ha több lesz a fizetése, csak többet fog spórolni. Ruhára sem kell neki több mint ez előtt tiz évvel. Hiszen sohasem cifrál- kodott. Hát még most, mikor már nem fiatalember. De mikor a szónok idáig jutott, már Doby Antal is szólásra jelentkezett. — Egy segédnek most kétszer annyit fizetek, — mondotta — mint ez előtt tiz évvel. Mindennek felment az ára, csak a szellemi munkának nem volna nagyobb értéke ? Én mint iparos ember, ezt nem akarom elhinni. De volt olyan ember is, a kinek nem tetszettek Doby egyszerű, keresetlen, de okos, meggyőző szavai. — Ne izéljen Doby ur — szólott közbe Nemes Ferenc. — Az olló nem kalamáris! De ekkor már nyolcan-tizen jelentkeztek szólásra. Klein Móric, Dr. Steinberger Samu, Péchy László szép érvekkel bizonyították a kérelem jogosultságát és úgy meggyőzték a nemes testületet, hogy még Mihály bátyánk is beadta a derekát és egyhangú határozattal emelték fel úgy a főjegyző, mint az aljegyző fizetését, mint akik szorgalmukkal, nemes tevékenységükkel nagyon is rászolgáltak egy kis anyagi elismerésre is. A főjegyző oly szép beszédben köszönte meg az elösmerést és úgy meghatotta a városatyákat, hogy a lágyszívű Weisz Miklós könyezett is és körülnézett a teremben,hogy kivel tehetne valami jót. Minthogy egyebet nem talált, meggyujtotta a Klein Móric szivarját, kinek éppen elfogyott a gyufája. A példa ragadós. Mindenki szivarra gyújtott és emelkedett hangulatban mentek haza a városatyák. m. s. wj % \ két kisebb lakás, egy külön bejáratú butoro- ^'**■*'**” • zott szoba és egy nagy üzlethelyiség. — Bővebbet e lap kiadóhi- ------------------- vatalában.------------------BK LSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Értesítés. Értesítem a n. é. hölgyközőnséget miszerint igen jutányos dijazás- mellett női fodrászati munkákat és paróka fésüléseket a legutóbbi divat szerint elvállalok, Szives pártíogást kérve vagyok tisztelettel Tárnik Lajosné 1—52 Mátészalka, Forrós-utca. r Az egyenes ut megnyitása folytán eladásra kerülnek az egyenes utón és a két oldalt megnyíló uj útvonalokon fekvő 150—400 négyszögöles házhelyek. Eladó megszerzi a telek vételéhez és az építkezéshez szükséges ösz- szeget kedvező fizetési feltételekkel és olcsó kamatláb mellett. Ezenkívül kedvező feltételekkel készit építési terveket és elvállal építkezéseket Értekezni lehet: Schreiber Bertalan fakereskedő irodájába^ m 1 m m m i; wa'í •>-*?/ ♦ * * Mátészalkán, jjj ■-52 1
