Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-01 / 35. szám

5. oldal. H5. (126.) száir. Hani izr. 46 év. Kerekes Ferencné sz. Czine Má­ria ref. 21 év, Bartha Sándorné sz. Zemlényi Jú- iiánna ref. 56 év, Földes Lipót izr. 35 év. — Gazdag cirkusza mely városunk kö­zönségének igényeit tavaly teljes mértékben kielé­gítette. városunkba érkezett és a vásártérem fel­állított nagy és kényelmes, villanyvilágítással el­látott sátorában előadásait ma este megkezdi. F kitűnő felszereléssel ellátott, sok uj és művészi mutatványt ígérő cirkusz remélhetőleg ez idén is «ehány kellemes estét fog adni városunk közönsé­gének. x A szeszkészlet pótadója. A pénzügyminisz­ter az összes pénzügyigazgatósághoz körrendeltet bocsátott ki s elrendelte a szeszkészletnek pótmeg­adóztatását. A készlet felvételeket a pénzügyőrség közbejöttével egy-egy kiküldött tisztviselő végzi. x A legközelebbi országos vásár. Má­tészalkán f. hó 25.-én lesz megtartva. Ez az u. n. Szent-Mihály vásár szokott legnagyobb országos vásárunk lenni. Nagyobb a márciusban szokott József-vásárnál is. Ilyenkor a gazda már betaka­rított, pénzzé t(|tte termését és ezen beszerzi téli szükségleteit. A nagykárolyi vásár f. hó 5.-én, a csengeri ás fehérgyarmati 18.-án, a szatmári pedig 26 és 27.-én lesz megtartva. x Vármegyénk állategészsége. A száj- és kö­römfájás szünőfélben van. X A gépészek nem cselédek. A földmivelési mi­niszter körrendeletéit adott ki, amely kimondja, hogy a gépkezelői szakvizsgát letett gazdasági gépészek cselédeknek nem tekinthetők és hogy az ilyen gépészek és munkaadóik között felmerült vitás kérdések a cselédtörvény alapján nem dönt- hetők el. — Értesítési Dr. Erdélyi Miksa fogor­vos külföldi tanulmány útjáról hazaérkezve, rendelését Szatmáron Rákóci-utca 24. szám alatt megkezdte. — „Mely esetekben ran válópernek helye?“ Ily címen a »Házasságjogi Szemle* kiadásában egy rendkívüli praktikus es nélkülözhetetlen népies kőnyy jelent meg, mely az összes magyar házasságfelbontó okokat igen ügyes beosztással, könnyen érthető nyelven tárgyalja. A könyvet, — melynek szerzője Dr. Gerö Ernő budapesti ügy­véd, ismert házasságjogi iró, — nem csak jogász világ, hanem a nagy közönség is, melynek eddig hasonló népies Útmutató nem állt rendelkezésére, — rendkívül értékesen haszlhatja. A könyv szép kiállításban, címlapján a válni készüli házasfe­leknek egymással szembeni bősz gyűlöletet áb­rázoló frappáns képpel jelent meg. Megrendelhető 1 (egy) korona készpénz vagy levélbélyeg ellenében a »Házassági Szemle* kiadó­hivatalánál Budapest, VII., Király-utca 57. vagy bármely hazai könyvkereskedő utján. — Tessék jól vigyázni, hogy tény­leg valódi Ferenc József-keserüvizet kap­jon az üzletben, mert nagyon sok csekély értékű viz a csalódásig hásonló címkével van forgalomban, számítva arra, hogy ily módon megfogják vásárolni a „Ferenc Jó- zsef“-keserüviz helyett, melyről köztudo­mású, hogy a legkelemesebb izü, 1 eg- enyhébb és legbiztsabb hatású. Szám­talan orvos a maga és a sáját családjában felmerülő szükég esetén szintén a „Ferenc József“-keserüvizet használja. A „Ferenc József-keserüviz-források * igazgatósága Budapesten van. (11.) BELSŐ DOLGOZÓ-TARSAK: MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS M A T É S Z Ä L IC A. Közgazdaság. A növények betegségei s azok óv és- gyógyítás módja. VI. Az eddig ismertetett növényi bántal- mak részint részint olyanok voltak melyek növényeink életnedvéd, vagyis a növényi vert támadták meg, részint a növények egyik legfontosabb életmüködési szervét: a leve­leket tették alkalmatlanná a további életfel- tadatra, részint a gyümölcsöket, vagyis a termést tették tönkre. De vannak olyan ro­varok által okozott bántalmak is, melyek a növény ézövetét, vagyis annak kérgét és annak fáorészeit támadják meg. Ezek között legösmertebb a kéregszu, papos sou és a farágópille által okozott bete­gülések. Mind három nem csak a gyümöl­csökben, de lombos erdei és diszfáirk kö­zött is jelentékeny pusztításokat végez. Nézzünk csak meg gyümölcsösünkben egy alma vagy körtefát, nézzük meg an­nak derekát vagy ágát és némelyik úgy lát­juk, mintha*sólettel volna belőve. Bontsuk föl itt a kérget, alatta legyező alakú rágott nyomot találunk. Ebben él a kéregszu. A rovar maga igen kis termetű, alig buzaszem nagyságú Junius julius hóna­pokban rajzik. A rajzó rovar bele vágja ma­gát a fa kérgébe, készíti ezeket a legyező, alakú utakat, ebbe rakja a nőstény a tojá* sait. A kikelt lárvák, ha megnőttek, lábkam­rát készítenek magoknak s benne bebábo- zódnak. A babból kibújt rovar átrágja a fe­lette levő kérget, onnan kibúvik, más fát keres magának tanyául, különösen beteges fa- és ágrészeket, ilyenek nem létében az egészségeseket is. Mivel némely kertben nagyon elszapo­rodik, egészséges gyümülcs- és lombos dísz­fáinkat úgy védjük meg tőle, hogy marha­vérből, marhatrágyáből es méseből sürü ke­veréket csinálunk, e keverékkel két—három­szor bemeszeljük, hogy a keverék kemény kéreggel vonja be a fát. A kéregszuval rokonrermészetü rovar a pupoé szu, mely valamivel annál. Ennek jelenlétét is a fába lőtt sörétre emlékeztető helyek mutatják. Azonban útja már nem­csak a kéreg alatt terjed, nem is legyező alakú, hanem benyúlnak kígyózó alakban a fa testébe. A púpos szu már áprilissan elkezdi romboló munkáját, 'plkésziti ezeket az uta­kat s bele petéket rak, május hónapban pedig már ott találjuk a lábatlan kis lár­vákat. Ezek a lárvák talán a fatestével vagyis szövetével táplálkoznak-e ? Őnekik nincs erre szükségök, gondoskodnak a szülők más ennivalóról. Midőn az anya a rágott utakba bele­rakja petéit, bizonyos hófehér gombákat termel az utak falain s ezekkel táplálkoz­nak a lárvák. Ezek a gombatelepek a lár­vák fejlődésével mindinkább feketédnek, végre elpusztulnak. A púpos szu két ivadékot nevel, No­vemberben mára második is kifejlődik, csak­hogy nem búvik elő mint az első ivadék a bebábozás után, hanem csak a jövő ta­vasszal kezdi fajának szaporítását. Mivel ez is nemcsak a gyümölbs, de más lombos fagytól megviselt beteges fa­részeket támad meg, azért az ilyen fát és ágakat vagdaljuk el és vessük tűzre. Hogy pedig az egészségeseket megmentsük, a ké- regszunál említett keverékkel meszeljük be, egészséges fáinkat. A kéregszunál és púpos szunál kárté­konyabb a farágópille. Álig két előbbi a fa szövetével nem táplálkozik, azokat csak rongálja, addig a fa kérgét és szövetét nem­csak rongálja, de meg is emészti. Hogy kertünkbe fellépett-e ez a rovar, megtámadta-e fáink közül valamelyiket, ar­ról ösmerjük meg, hbgy az alma, körte, dió s más lombos erdei, vagy díszfák tövé­ben a földön vadborsó nagyságú veres hul­ladékot találunk, melyet ha ujjaink közt szétnyomunk, finom fürészporra ösmerünk. Ha ezen gömböcskék irányába nézünk, a fa törzsén vagy ágán megtaláljuk azt a kis lukat, melyen ezek a kis vörös gömböcs­kék, ezek a rovar-ürülékek kihullottak. Most már vágjuk föl ezeket a lukakat éles késsel, benne találjuk a rovar sárga- szinü barna pontokkal tarkázott 2—3 cm. nagyságú lárváját, mely a fa testével va­gyis szövetevei táplálkozik, sőt a fát sok­szor egészen körül rágja, annak életműkö­dését megbántja s igy a;fa kora pusztulá­sát idézi elő. Ez a rovar az, amely alföldi gyümölcsösünkben a legtöbb károkat okozza s röviddé teszi a fa életidejét. A farágópille éjjeli lepke junins—júli­usban éjjel rajzik. Tojásait a faágakra és törzsére tojja. A kikelő lárvák rágják aztán be magokat a fa testébe; ebben 2 évig él, majd két telelés után bebábozza magát, a harmadik évre előáll a fehér szárnyú kék pettyes kis farágó, vagy a sötét barna szinü 3—4 cm. tehát amannál jóval nagyobb u. n.-nagy farágópille. Vizsgáljuk meg tehát gyümölcs s egyébb fáinkat, ha annak tövében ilyen ürüléket találunk, illessük fel késsel az uta­kat, vegyük ki belőle a hernyókat. Szokták némelyek úgy is pusztítania a hernyókat, hogy dróttal fel és alá szurkálnak az utakba, vagy petróleumot vagy benzint fecskendez­nek föl s ezzel ölik el a lárvákat. Az ilyen seb­helyeket aztán el ne mulasszuk kátránnyal, vagy oltóviasszal bemázolni, illetve betömni. Mivel ezek a pillék a nappalt leginkább a fák derekán és ágain töltik, gyakran né­zegessük fáinkat s ha ilyen lepkéket talá­lunk, pusztítsuk el őket. Különben — mint mondva volt — az éjjeli lepkék családjá­hoz tartozván, az éjjeli lepkefogó mécsesek belőlök sokat elpusztítanak. Hortulanus. a Dr. G. Schmidt főtörzs- és tisztiorvos féle FÜLOLAJ gyorsan és alaposan gyógyít időszakos süketsé­get, fülfájást, fülzugást és nagyothallást, még idült esetekben is. Egyedül kapható üvegje 4 koronáért: Grósz Nagy Ferenc gyógyszertára Debrecen, Kossuth*. 8. Lavélbeli megkereeésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk. ! MOTOR ! Karczag Testvérek áS 7Blar‘ Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gépüket, bezinlokoniobil cséplőkészletüket a iegkedvezőbb fizetési feltételek mellett 38_, Levélbeli megkeresésekre árjegy zekkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom