Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-01 / 35. szám
2. oldal. , ________ M A T É S 2 A L ív A____________________ M5. (126.) szftiy . A Szatmári jubiláns ünnepségek és kiállítás programmja. donságairól. Előadó: Liber Antal erdőtanácsos. IV. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szö- i vétségé által 1911 évi szeptember hó 29.-én d. e. 72 10 órakor Szatmáron, a Szatmármegyei • Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával egyidejűleg a Kossuth-kertben, a kiállítás kongressusi termében tartandó közgyűlésén előadók : Bernáth István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész, dr.f Pajor Ignác a Szövetség központi ellen- [ őre, Doby Péter sarmasági gazdálkodó., A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége által Szatmár-Németiben 1911 évi október hó 1.-én d. e. 10 órakor a kiállítás kongressusi termében megtartandó közgyűlésének programmja : 1. Elnöki megnyitó: tartja: Mándy Lajos j elnök. 2. Takarékpénztárak és Szövetkezetek működési köre. Előadó: György Endre. 3. A vidéki pénzintézetek által fennatartott gabonaraktárak közgazdasági jelentősége. Előadó; Teitelbaum Hermann a Szatmárvármegyei Takarékpénztár igazgatója. 4. A raktárjegyekről és azon jogi feltételekről, a melyek között azok liitelforgahni papirosokká válhatnak. Előadó: dr. Berényi Pál a szövetség igazgatója. 5. Határozati javaslat, a vidéki takarékpénztárak által fenntartott gabonaraktárak jelentőségének emelése érdekében, előterjeszti: dr. Berényi Pál szövetségi igazgató. VI. A Szatmárvármegye Gazdasági Egyesület által, félszázados fennállása alkalmából, 1911 évi szeptember 21 és október 2.-a közötti napokon Szatmár-Németiben a Kossuth-kertben tartandó általános .gazdasági ipari kiállítás beosztása. Szept. 21.-én d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Szept. 21 és 22.-én kistenyészt ők szarvas- marha és ló kiállítása. Szept. 23 és 24.-én kistenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 26 és 28.-án nagytenyésztők szarvas- marha kiállítása. Szept. 27 és 29.-én nagytenyésztök ló kiállítása. Szept. 28 és ,30.-án nagytenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 27 és 30.-án országos baromfi és házinyul-kiállitás vásárral egybekötve. Október 2.-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kívül a kiállítás egész tartama alatt országos gépkiállítás, valamint vármegyei jellegű: bányatermékek kiállítása, mezőgazdasági,'- kézi,- háziipari,- és műkedvelői, vizszabályozási, gyümölcsészeti, szőlőszeli, borászati, kertészeti, erdészeti, vadászati kiállítás mindennap reggel fél 9 órától d. u. 6 óráig. Belépti dijak: A megnyitás napján személyenként 2 korona, a többi napokon 1 korona, ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, melyek a kiállítás egész tartamára érvényesek személyenként 6 koronáért válthatók. A gazdaszövetségi nagygyűlés, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége közgyűlése napján beléptidij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándulásoknál az igazgatóság általány összeget á lapít meg. Katonák és gyermekek belépti dija őrmestertől lefelé személyenként 50 iilllér. VII. Tudnivalók. A nagygyűlés után délután 1 órakor a kiállítási vendéglőben társas ebéd. Egy teríték ára borral együtt 2 korona. A társasebédre jelentkezni lehet szeptember 20.-ig a kiállítás igazgatóságánál. Akik nem jelentkeznek és nem lesz ebédigazolványuk, azok számára helyet nem biztosítanak. Ebédigazolványt, a kiállítás igazgatóságnál kell kérni, de az ebéd ára Szatmárnémetiben fizetendő. Kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat úgy az államvasutakra, mint a deli, kassa—oderbergi vasutakra minden résztvevőnek készséggel küldenek, ha résztvételi szándékát szepI. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, fennállásának félszázados jubileuma alkalmával 1911. évi szeptember hó 21.-én d. e. 10 órakor a Kossuth-kertben, a kiállítás kongressusi termében tartandó jubileumi díszközgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Károlyi György gróf, Vécsey József báró, Domahidy Sándor, az elmi.lt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arcképeinek leleplezése. 3. Az egyesület félszádos történetének felolvasása. II. A Magyár Gazdaszövetség álal 1911 évi szeptember 28.-án d. e. 10 órakor Szatmárnémetiben, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület félszázados jubileuma alkalmából szeptember 21. — október 2.-a között tartandó általános gazdasági 'és ipar kiállítással egyidejűleg a Kossuth-kertben a kiállítás kongresszusi termében dr. Darányi Ignác gazdaszövetségi elnök vezetése mellett tartandó országos'gazda- nagygyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó, tartja: a Magyar Gazdaszövetség elnöke. 2. Város és falu. Előadó : gróf Majláth József. 3. A gazdák érdekei és a parlament. Előadó : ,dr. Mezőssy Béla. 1 4. Földbérlő szövetkezetek : előadó Meskó Pál. 5. Közlegelők kérdéséről: előadó dr. Jékey László. III. A debreceni erdöfelügyelőséghez tartozó er- ftőtisztek és erdőbirtokosok által a kiállítással egyidejűleg szeptember 23.-án d. e. 10 órakor a kiállítás kongressusi termében tartandó gyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó 2. Szatmármegyei erdőgazdaság ismertetése, kapcsolatban a inezögazdazággal. Előadó; Ferency Lajos kir. erdőfelügyelő. 3. A müfának ipari és kereskedelmi tulajdálatosképen Pisla volt ma a leggyengébben szitu- álva az anyagiakban, mikor a társaság »felszámolt*. Büszkesége ezen segíteni kívánt, kért tehát pótlásul a fizetőtől kölcsön 20 koronát, amiből régi uzus szerint mindjárt visszaadott borravalóul kettőt, a felszolgálónak egyet, ki persze a fizetővel felezni kénytelen, a piccolónak 2 hatost, ami viszont a felszolgálóval közös. Ez igy van rendjén. Most már csak az estét kellett megvárni. Kártyáztak hát, mig öreg este nem lett. Akkor aztán szó nélkül útnak indultak. Siettek, hamar odaértek. A lányok kitörő örömmel fogadták őket. Különösen a Pista Poldija. Jól megvacsoráztak, aztán hozzáfogtak az iváshoz. Ittak minden mérték nélkül derüre- borura. A lányok pedig duhajkodva pocsékoltak, mindent, amint ez az üzletszabályokban elő van Írva, egyszóval »cechellek* a jó fiuk zsebére. Lassan- kint elázott mindenki. Egyik bóbiskoló fejjel bambán bámult maga elé, talán a sok szesz úgy el- tompitotta az agyát, hogy megfeledkezett az örökös léháskodásról, taláu komoly gondolatok lepték meg, talán most véletlenül eszébe jutottak a jóságos szülök, akik aggódó félelemmel bocsájtják mindig útra, talán most érezte a bucsuzáskor arcára hulló anyai köny forróságát felnyilaló lelkiismeretével. A másik az asztalra borulva alszik s rendetlen lélegzése fel-fellöki nehéz fejét. A legfiatalabb kissé távol küzd testi gyöngeségével, a kimerültség, a láz biborpiros rózsákat fest gyermekes arcára, melyből félénken, révetegen világit elő a bágyadt, megtört szemsugár. Szerencsétlen gyermek, nemcsak a fejlődést szakítja meg, hanem évekkel dobja vissza magát borzasztó könnyelműségével. Csak Pista van úgy, ahogy. Pólóival az ölében tartja még magát, üres nevetését, trágár szeretkezéseit ritkán zavarja a lány fel-felsikoltása, amint a villogó szemű fiú ujjainak izomgyakorlata túlmegy a határon. Csak késő, reggel cibálják össze nagynehezen a kompániát s ödöngenek hazafelé . . . Nehány nap múlva aztán Pista vizsgára jelentkezett. Eljött tehát az idő a cselekvésre. A terv gyönyörűen bevált, amennyiben egy igen képzett jogtudós szellem szavatossága mellett tudatta a részeket, amelyeket a jelöltnek jól kell tudnia a vizsgára. Legalább is Kálmán igy olvasta ezt ki. Pista megtanulta a nehány oldalt és nyugodtan nézett a vizsga elé. Utolsó éjjel is megszokott módon osztotta be idejét. Hanem reggel aztán olyan különös érzései voltak. Mintha egy eddig ismeretlen szellem jött volna el. Csak most gondolt arra, hogy mily más érzései lehetnek azoknak a szorongó, komoly arcú ifjaknak, akik fáradtságos munka után mertek cs^k ide jönni. Ö következett. Halálsápadt arccal ült le. Kérdést intéztek hozzá. Nem is hallotta. Még egy kérdés. Mintha a mellét préselnék össze. Harmadik. Negyedik. Nem bírta tovább. Felugrott, vadul rohant ki a folyosó tisztább levegőjére. A terv kezdeményezőjét találta maga előtt, amint vigyorogva, kárörvendve s a kielégített boszu élvezetével nézett rá. Most jutott | csak eszébe Pistának, hogy nemrég miképen semmisítette meg ennek a vékonyképü, alattomos fiúnak a boldogságát, mikor könnyen ütötte el kezéről annak egyetlen imádottjat csupa legénykedésből. S most még csak szemrehányást sem tudott tenni a boszuállásért . . . Maga sem tudta aztán, hogyan került haza. A hü pajtások persze nem merték felkeresni, ö pedig nagyon kényelmetlenül érezte magát, ha nem tudta ölni az időt s egyedül maradt gondolataival. Alapjában véve jó érzésű lelke volt s különösen most, mikor világosan látta, mily gyalázotosan éltek vissza hiszékenységével azok, akik leghívebb barátainak mutatták magukat: valamiféle lelkifájdalmat érzett. Kezdődtek a lelkiismeret furdalásai. Miért is nem tanult ő szorgalmasan. Mit fog szólni atyja ? De hát mi is lesz igy belőle ? S ime, most azok a tettek, amelyek őt barátai «lőtt dicsfénynyel borították, gyalázatos és alávaló visszaéléseknek tűntek fel. Csak nemrég is mit tett atyjával. Borzasztó lelki fájdalom. Hogy sietett a jó öreg Pestre, mikor távirat szerint fia uzsorások kezébe került,» kik a hamisított váltóval rémitgetik. Rettenetes. Maga előtt látta édes apját, amint könyörögve, csaknem sírva igyekezett az uzsorásnak megtett kövér Blaut rávenni, hogy elégedjék most meg az összeg felével, majd a többit megküldi. De Blau hajthatatlan maradt. No persze, csak nem engedi oda a saját jutalékát. Éppen ennyit igárt neki Pista, ha a terv sikerül. Mily iszonyú volt most lelkének ezt a jelenetet látni. A becsületes öreg kétségbeesése a vén jogász cinikus léha mosolyával szemben. És ö még azt hitte, Hogy jóra- való fia önhibáján kívül került e csávába. Hogy nevettek ők azután. Talán az a nevetés szorítja úgy most a torkát. Megvolt a pénz. Mit ért ? Más- nap reggel már alig volt belőle. Marcangolta, tépte a megbánás, az önvád. Ezeket hitte ő legjobb barátainak, akik most ily rutul rászedték. Ezeknek a kedvéért élte ő ezt a nyomorúságos, máról-holnapra való életet. Olyan szerencsétlennek érezte magát. Megundorodott a múltjától, megutalta önmagát. S ennek nyomán olyan bánatos, megrikató érzései voltak. Előbb lassan eredtek meg könnyei, aztán záporként hullottak. Hangosan zokogott. Talán először gyermekkora óta. S úgy megnyugodott aztán. Egészen megkönnyebbült. Mintha megtisztult volna lelke. Érezte, hogy a mai nap átalakította őt. Érezte, hogy most már lesz ereje szakítani az eddigi haszontalan élettel. Nem is kételkedett benne. És most oly jól érezte magát. Úgy áhította a munkát. Megbánás. Erős akarat. Uj élet. Kitartó buzgalom. Tiszta lelkiismeret, lelki nyugalom, boldogság. Hitt a jövőben . . . Úgy is lett.
