Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-11 / 32. szám
4. oldal. MA r É S 1 A L ív A 32. (121) szám. — A csendőrök meglőttek két embert. Lapzártakor értesülünk, hogy ma hajnalban a csendőrök lelőtték Szőke József és fia Szőke Jözsef jármi-i lakosokat, kik botokkal és baltával támadlak a csendőröknek. Az apa gyomrába, a fia vállába kapott súlyosabb természetű sebeket. A két embert beszállították városunkba az orvoshoz, onnan a helybeli járványkórházba. Az orvosok szerint az apa belehal sebeibe. Az eset előzménye az, hogy Szőke József és fia, kik Szilágyi Lajos számvevő jármi-i gazdaságában a cséplésnél voltak alkalmazva, pár nap előtt durva, szitkozódó és fenyegető szavakkal támadtak a Szilágyi feleségére. Mikor azonban megtudták, hogy a csendőrök útban vannak őket e miatt felelősségre vonni, megszöktek. Csak ma hajnalban találtak rájuk a csendőrök, amint nagy részegen hányavetis- kedtek. A csendőrök békés felszólítására, hogy adják meg magukat, botokkal és baltával feleltek és az egyik csendőrt bottal a fején, a másikat baltával kezén megsebesítettek. A csendőrök erre lőttek, mert csak úgy tehették ártalmatlanná a két veszedelmes embert. — Saját fia gyilkosa. Mata József helybeli mészáros legény vasárnap reggel részegen Ügy megverte 5 éves Sándor nevű fiát, hogy az ma hajnalban belehalt sebeibe. A bestiális apa, aki már egyszer szemét is kiszúrta ugyanezen gyermekének, a helybeli járásbíróság fogházában van letartóztatva a további intézkedésekig. — A vármegyei „Hivatalos Lap“-ból. Bodnár Mária 18 éves vitkai lakos, ki a helyi föszolga- biróság által közsegészség elleni kihágás miatt jogerősen 5 K pénzbüntetésre lett elitélve, az ítélet végrehajtása elöl ismeretlen helyre távozván, nevezett szolgabiróság felkéri az összes hatóságokat holléte iránt nyomozni, feltalálás esetén a hivatalt értesíteni. Antal Gábor kántorjánosi-i lakos tulajdmát képező egy drb. 1910. áprilisi pej kanca — csillagos, piszra — csikójáról kiállított jártat, mely Kántor- jánosi község elöljárósága által 1911. julius 2.-án 1883—911. igtató és 75778 törvényhatósági szám alatt adatott ki, az 1911. julius 17.-én Mátészalkán megtartott vásáron ismeretlen módon elveszett. Körözését kéri — s a mennyiben meg nem táláltatnék — megsemmisíti a kántorjánosi-i elöljáróság. — Mozgófénykép színház érkezett ma városiunkba és holnap a vásártéren felállított tág és kényelmes sátrában előadásait megkezdi. Amint ax elöleges programmból megítélhetjük, közönségünknek kellemes szórakozásban lesz része. Közgazdaság. A növények betegségei s azok óv- és gyógyítási módja. ni. Ha reggelenként gyümölcsösünkbe megyünk, a fa alatt sok lehullott almát, körtét találunk. Nagy bosszúság tölti el az embert, midőn ezt naponként megujjulva látja. Sok tudatlan gyümölcs tenyésztő azzal vigasztalja magát: „hull a férgessé“ Azonban azt tapasztaljuk, hogy igen gyakran az egész termés semmisül igy meg, lesz „férgessé.“ Ismerjük meg hát, mi okozza az alma és körte férgesedését. Ha megtekintünk kívülről egy lehullott almát, május hóban a kehely-levél tövében, későbbi hónapokban annak oldalán, féreg- dyukat találunk, midőn pedig a gyümölcsöt ketté vágjuk, a magház közelében egy férget. Ez az u. n. almamoly hernyója. Az almamoly az éjjeli lepkékhez tartozik, alig egy centiméter nagyságú barna pille. Ha nyáron gyümölcsösünkben mécsest gyújtunk, akárhányat látunk, amely az égő fénybe öli magát. Ezek a kis pillék a gyümölcs virágzása után, midőn a gyümölcs megkötött, fölkeresik azt, megszurják annak húsát s abba egy petét raknak. E pete 2—3 nap alatt kikéi, mindég beljebb-beljebb túrja magát a gyümölcs testébe, annak húsával táplálkozik; gyorsan nő, növésközben addig furakodik, inig a magházhoz nem ért. Úgy de ekkor már teljes nagyságát és fejlődését majdnem elérte. Miután pedig a gyümölcs nemesebb részét a magház közelében elpusztította, a gyümölcs életműködése megszűnt s igy az magától lehull a fáról. Tudja, érzi a hernyó, hogy az ő életműködése megszűnt az almában, tehát kimászik az almából, tölinegy a gyümölcsfa törzsén, valamely repedésbe behúzza és be- bábozza magát, 20 —28 nap múlva pedig a bábból kibújik az almamoly lepkéje, hogy további szaporodásáról gondoskodjék. Az alinamoly lepkéje az északi vidéken kétszer, a délibb részeken háromszor rajzik. Ez az oka, hogy ősszel is találunk fergas almát. Ezek az őszi hernyók azonban, midőn bebábozták magokat, a bábból csak jövő tavasszal bújnak elő s kezdik meg életműködésüket. Ha a gyümölcstenyésztőnek legtöbbször a sikertelenség miatt elmegy a kedve a tenyésztéstől ez legtöbbször az almamoly pusztítására vezethető vissza. Ámde a baj nem oly nagy és elháríthatatlan, mint aminőnek azt gondoljuk. Ok- kal-móddal védekezhetünk az ellen is és amint a tapasztalat bizonyltja, sokszor teljes sikerrel. Tapasztaljuk azt, hogy este a szabadban gyertyát gyújtunk, előkerülnek az éjjeli lepkék milliói, hogy a lángokba öljék magukat. Növényeinknek pedig számtalan oly éjjeli lepke hernyója a megölője. Azért okos dolgot cselekesznek azok, kikszőlőskerjeikben,gyümölcsöseikben 3—4 hetenkent több helyen viharlámpákat gyújtanak, mert másnap reggel látjuk, mennyi éjjelt lepke ölte magáti a ámpa lángjába. Ez azonban még csak kezdete ez ártalmas rovar pusztításának. Mivel e rovar legfölebb 3-szor szaporít s bábűzik évenként s bábjai a kéreg repedéseiben találhatók, azért minden alma, körtefa derekára szalmából, szénából vagy papírból tekercset csavarunk s ezt ember magasságra a fák derekára kötjük. Ezek a kibújt hernyók több mint bizonyos, hogy bebabozási helyül a tekercseket keresik fel. Ha aztán ezeket a tekercseket 3—4 hétbe ujjakkal cseréljük föl, régieket pedig elégetjük, megint egy jó lépéssel előbre vittük az almamoly pusztítását. Ha az almamoiy pusztítását különböző keretekben vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a földmives emberek kertjében kevésbé, mig a parkokban lévő gyümölcsfákon nagyobb e rovar pusztítása. Mi ennek az oka? Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. A földmives ember kertjébe sertés jószág stb. lejár; a lehullott almákat,körtékek megeszi sőt a gyerekek is sokszor férgestől együtt elfogyasztják s ez által pusztul a rovar is. A parkokban azonban még aprómarha se jár, a gyerekeket óva intik az éretlen és a férges alma evésétől, a lehullott gyümölcs vagy ott marad a fa alatt sokáig, mig a hernyó ki nem búvik, vagy összesepervén, a szemét gödörbe hányják, melyből a szemétládán bábozzák be magokat ; vagy az ilyen lehullott almát megaszalják s midőn ketté vágják kidobják a hernyót, nem ölik meg és úgy ezek persze ismét keresnek helyet a bebábozásra. Reggelenként tehát minden lehullott férges almát, körtét szedjük össze ha fel- használásra alkalmatlan a sertésekkel etessük meg, ha pedig felhasználásra alkalmas, a kidobott férgeket pusztítsuk el. A korai férgesedés ellen Amerikában — hol még nagyobb mértékben pusztít e rovar, mint nálunk — sőt a nagyobb kertészetekben nálunk is, a gyümölcsöt megkötése után arzénsóval permetezik u. i. 100 liter vízhez 60 gram arzénsót és 120 gram mészport vegyítenek s ezzel permetezik, Az arzénsó ugyan méreg, a mely nem rakja tojásait az üzen gyümölcsre, mire azonban a gyümölcs megérik, az eső, harmat lemossa ez anyagot a gyümölcsről s akkor az emberre se válik veszélyessé. Azonban e szer használata a legnagyobb óvatosságot igényli. Az alma és körtemolylyal rokon a szilva- és szőlőmoly. Mindkettő életmódra,, hasonlít az almamolyhoz, csakhogy valamivel kisebb. A szilva és szőlő férgesedését ezek okozzák. Az ellenük való védekezés és azok pusztítása jó részben megegyezik amazok pusztításával és az azok elleni eljárással. Horíulanus. x A szatmári kiállítás. A kiállítási végrehajtó bizottság julius hó 26.-án, szerdán d. e. ülést tartott, amelyen több folyó ügy elintézése után Vilá- gossy Gáspár egyesületi titkár előterjesztette az összes beérkezett bejelentéseket. Biztos értesüléseink alapján módunkban áll közölni, hogy a jubiláns kiállításra a bejelentések már nagyobbára beérkeztek s most már csak elvétve akad egy-két pótlólagos bejelentés. Köztudomású, hogy egy kiállítás csak akkor sikerülhet; ha a résztvevők szép számmal jelentkeznek s ha ez igaz, akkor a szatmári kiállításnak a sikere már is biztosítva van, mivel annyi bejelentés érkezeit, hogy a végrehajtóbizottság a tervezett csarnokokat' kénytelen kibővit- tetni és nagyobb méretekben felépittetui. Az építkezések a kiállítás területén, jelesen az állat és gépkiállításon már javában folynak. Az Országos Magyar Gazdaszövetség igazgatóságával végleges megállapodás történt a nagygyűlésnek Szatmárott a kiállítás tartama alatt, nevesen szeptember 28.-án leendő megtartására. Amint értesülünk, a gazda- gyűlésen országos fontosságú s aktuális kérdéseket fognak tárgyalni. Az előadói tisztet a legkiválóbb agrár-vezérek fogadták ei, kik mai napság politikai téren is közgazdasági életünk irányitói. Mindenekből látható, hogy a szeptemberi gazdanapok nemcsak érdekeseknek, de következményeiben is fontosnak Ígérkeznek s oly vendégsereget fog látni együtt Szatmár, aminőhöz csak az utóbbi évek országos gazdagyülésein láttunk hasonlót. Bejelentések még tehetők; és pedig a Jubiiiáris kiállítás Igazgatóságához (Szatmári küldendők. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK: MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Iparos. Nincs igaza. Az ipartestület megalakulásában dr. Dienes Dezsőnek nagy érdemei vannak. Altaian Dienes igen szimpatikus tisztviselő előttünk, akivel lehet beszélni és aki helyes miljőben még sok szépet alkothatna. Éppen azért valamikor még szivesen látnok őt járásunk élén. " tér Kiadó! f. évi szeptember 1 -tői a Kossuth Lajos-utcán a járásbírósággal szemben egy cukrászdái üzlethelyiség lakással, továbbá — eddig a Polgári Kaszinó által birt — 2 terem és egy üvegezett terasz a szükséges mellékhelyiségekkel együtt. Bővebbet: WE1SZ LAJOS tulajdonosnál Mátészalkán, a Dr. G. Schmidt fötörzs- és tisztiorvos féle FÜLOLAJ gyorsan és alaposan gyógyít időszakos süketséget, fülfájást, fülzugást és nagyothallást, még idült esetekben is. Egyedül kapható üvegje 4 koronáért : Grósz Nagy Ferenc gyógyszertára Debrece*, Kossnth-u. 8. 1 kocsigyártó és kárpitos MÁTÉSZALKA, Kossuth-atca. a „Takarékpénztárral“ szemben. Legolcsóbb beszerzési forrás mindennemű kocsigyártó és kárpitos cikkekben. Használt kocsik magas árban vétetnek.
