Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-27 / 4. szám

4. oldal.

MÁTÉSZALKA

4. (95.) szám.

HÍREK.

— A szalmármegyei népszámlálás

adataiból a következőket adjuk: Szatmár lakossága 37.000. A szaporodás 37°/o. Mondanunk sem keil, hogy e csodás szaporulatot az ipar és kereskedelem tellendüiése okozta, melynek viszont a haladás, a széles látkör, az áldozatkészség és vállalkozási szellem a megteremtője. Nagykároly lakossága fogyott. Volt 14,554, most alig van 14,000 lakosa. Az esés a »minők az«, »az uraknak kell« s ehez hasonló elvek következménye. Utóbbi időben azonban Nagykároly nekilendült s ha e leu- dülés tartós lesz, a jövő tiz év meglepően fogja szaporítani lakosságát. Nagybánya lakossága i 1,183- ról 12,800-ra szökött, itt említjük meg azt is, hogy Nyíregyháza .lakosága 38.342-re, tehát 16%- kal szaporodott.

— Az adókivető bizottság tagjaiul az 1911 —1913. évekre az alispán Mátészalkára a következőket nevezte ki: 1. rendes tagokul: Jeszenszky Sándor és Tárnái Gyula. 2. póttagokul dr. Szepassy Károly és Kovács József helybeli lakosokat.

— Kinevezés. A m. kir. államvasutak igazgatósága dr. Csató Sándor pályaorvost orvosi tanácsadóvá nevezte ki.

— Szanatórium-bál. A József királyi herceg szanatórium helybeli fiókja, mint már jeleztük, a jövő hói 1.-én tartja meg szokásos mulatságát. Az estély programmja most már véglegesen meg van állapítva. Prológot mond dr. Vida Gyula, zongorázik Németh Jenöné és »A betörő« cimü egyfelvonásos francia vígjátékot adják elő: Szálkái Anna, Rohay Berta, földes Jenő, dr. Vida Gyula és Weisz Ernő. A mulatság iránt már most oly nagy az érdeklődés, hogy feltétlen sikerre lehet számítani. A polgári iskola igazgatója készséggel engedte át az intézet gyönyörű, tágas tornatermét a mulatság megtartására s ez itt, hol igazán alkalmas helyiség nincs egy mulatság megtartására, nagyot lendít az estély sikerén.

— Kivándorlás. Az elmúlt év december havában ismét húszán vették kezükbe a vándorbotot és hagyták itt járásunkat, mondhatjuk örökre. Borzasztó veszteség ez a járásra ! Az elmúlt év folyamán nem kevesebben, mint 435-en vitorláztak ki az uj világba, hogy ott maguknak az eddiginél boldogabb hazát keressenek. A kivándoroltak zöme természetesen mátészalkai. L tekintetben tehát vezetünk. Községenként a kivándorlók száma a következő : Mátészalkáról 57. Eábianbázáról 39. Kocsordról 38. Nyircsaholyból 34. Kántorjánosi- ból és Ópályiból 29—29. Hodáizról 24. Nagy- •ecsedről 21. Szamosszegről 18. Jármiból és Pá- rasznyáról 17—17. Nagydobosról 16. Derzsböl 12. Keérből és Nyirvasvárifcől 11 — 11. Vitkábó! 10. ^Nyírmeggyesről 9. Györtelekpől 8. Gebéről 7. Tu- ttyogról 6. Nyírcsászáriból és Ököritóról 5—5. 'Olcsvából és ,Olcsv«á pátiból 3—3. Ükről és Paposról 2—2. Kapottról 1.

— Tiszti értekezletet tartottak folyó hó •22.-én d. e. a főszolgabíró elnöklete alatt a járás jegyzői. Az értekezlet egyedül említésre .méltó pontja az alispán által a vármegyei telefonhálózat kiépítése tárgyában kiadott rendelet megvitatása volt. Az olvasó lapunk más helyén talalja meg e rendelet ismertetését s arra vonatkozó véleményünket.

A tiszti értekezletről még valami említésre méltó (?1) tényünk van. Az nevezetesen, hogy a főszolgabíró urnák lapunk jogos és tárgyilagos kritikájával szemben (melylycl a biróválasztáson gyakorlott eljárását tettük szóvá) „elégletelt“ adtuk.

Hát bennünket ez nem zseniroz. Annál kevésbé, mert ránk nézve igazán végtelenül közömbös s bennünket teljesen hidegen hagy az, hogy a főszolgabíró ur, vagy bármely alárendeltje — ezen minőségben mint vélekedik lapunk valamely közleményéről. Igazán le tudjuk szállítani kellő értékére az olyan „ünneplést“ és elégtételadást, melyet az •alárendeltek felebbvalojuknak rendeznek. És hallottunk mi már máskép is beszélni egyes főün- neplŐket í . . . Mi sem könnyebb, mint egyoldalúan alaptalannak és védekezésre érdemtelennek nyilvánítani valamit, ami olyan alapos, hogy nem is lehet ellene védekezni. De nem folytatjuk! ... Ezzel a kis üggyel foglalkozni: — ez az igazán „nem érdemes*. Minket úgyse lehet eltéríteni azon meggyőződésünktől, hogy tiszteletreméltóbb az igazság érdekében használt őszinte és tárgyilagos „durva" (?) hang, mint a stréber hizelkedés.

— Biróválasztások : Fáhiánházán Veress Gábort és Jámbor Miklóst, Nyircsaholyban Madura Jánost és Halmi Zsigmondot, Hodászpn Komorócy Jánost és Koinorócy Lajost választották meg bírónak illetve ajbirönak.

— Piknik. Kicsi, de hm! Ezt mondja a magyar, ha valami kicsiny, de fölötte jó. És ez a »kiszólás« illik igazán , reá a helybeli kaszinó ifjúsága áltál f, hó 2,1.-én a »központi« szállodában rendezett piknikre. Kicsiny, de meghitt társaság jelent meg az estélyen. A hölgyek pompás vacsoráról gondoskodtak s a jó vacsora után volt tánc, daj s volt különösen pezsgő jókedv, mely a késő éjjeli órákig együtt , tartón.*, a kis társaságot.

— Paposi csendélet. Hiába, nem ha! ki a magyar virtus. Élő bizonyságát adták ennek Péter Kovács Lajos és Lengyel György paposi lakosok, akik az ottani korcsmában Virág József paposi lakoson próbálták ki ökleik erejét a f. hó elején. Az esetnek a járásbíróságnál lesz a folytatása, ahol súlyos testisértés vétségéért folyik az eljárás.

— Kinevezés. A m. kir. Igazságügyminiszter a mátészalkai kir. járásbíróságnál működő Reichman Ármin és Kürthy Kornél járásbirósági Írnokokat, jelenlegi alkalmazásuk helyén való meghagyás mellett irodatisztekké nevezte ki. E kinevezésekkel sok évi súlyos munka nyerte el szerény jutalmát.

— Szökés. Vásár utánni duhaj kedvükben, Vadon Gábor és Vadon Károly dohányos legények. Csutka József keresztcsárdai lakosok próbálták ki késük szuróképességét, amiért a rendőrség pártfogásába kerültek. Bezárásuk után azonban, amidőn belátták, hogy legkedvesebb joguktól: a szabadságuktól fosztattak meg, a szökést találták az egyedül üdvözítő eljárásnak. Megállapított haditervük végrehajtásán nem is gondolkodtak soká, miután egy őrizctlen pillanatban a szabadságukat akadályozó ajtó betörése után buc ut mondtak rövid rabságuk helyének.

— A Mátészalkai Takarékpénztár r. t. folyó hó 22.-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Szálkái Sándor elnöklete mellett. A közgyűlés igen látogatott volt. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését az 1910. üzletóvről egyhangúlag elfogadta és hozzájárult a nyereményfelosztás iránti javaslathoz is. Osztalékul ez évben is 36 K- ad a Takarékpénztár részvényenként, mely 9®/0- illetve az eredeti részvény-névérték után 18°/0-nak felel meg. A közgyűlés következő pontja a vezérigazgató véglegesítése vc't. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult azon igazgatósági javaslathoz, hogy Klein Móritz vezérigazgatót 10' éves működése után vezérigazgatói minőségben véglegesítsék. Ez alkalomból a vezérigazgatót Dr. Eárnek László felügyalő-blzottsági tag meleg szavakban üdvözölte és kérte, hogy az intézetet a jövőben is az eddigi irányban vezesse. Klein Móritz köszönetét fejezte ki úgy Dr. Eárnek László közjegyzőnek, mint az egész közgyűlésnek és Ígérte, hogy az igazgatósággal és felügyelő-bizottsággal karöltve arra fog törekedni, hogy az intézet nívóját még magasabbra emelje. Egyéb említésre méltó esemény a közgyűlésen elő nem fordult. Az elnöklő Szálkái Sándor köszönetét fejezve ki a részvényeseknek megjelenésükért és a közgyűlést berekesztette.

— Öngyilkos lett a cseagerbagosi rablógyilkos. Annak idején megemlékeztünk a csengerbagosi gyilkosságról s megírtuk, hogy a tetteseket elfogták s a szalmán törvényszék vizsgáló birája már ki is halhatta őket. Egy szatmári távirat most azt jelenti, hogy a főcinkosok egyike, Hamza János csengerbagosi cigány vasárnap reggel fölakasztotta magát a szatmárnémeti, törvényszék vizsgálati fogságában. Egész éjjel készülhetett az öngyilkosságra, mert ruháját kitömve s a nadrágját a csizmájába dugva találták. A kitömött ruhát úgy ültette a székre, hogy első pecben azt hitték a fogházőrök, hogy Hamza szunnyadt el ott. Csak amikor sétára szólították, akKor vették észre a cselfogást. A rablógyilkost a cella félreeső helyén találták meg. A törülközőkendőjéve! kötötte föl magát. Mire levágták már halott volt. Hamza a vizsgálat alatt nagyon metört. Félt, hogy fölakasztják és ettől való félelmében követte el az öngyilkosságot. A törvényszéki elnök vizsgálatot rendelt el az eset miatt.

— Öngyilkosság. Kovács András gebei a Herceg tanyan 1911. január 23.-án felakasztotta magát. Kovácsot, aki dohányos volt, józanéletü, munkás embernek ösmertek s öngyilkosságának okát abban gyanítják, hogy nagy családja miatt ndóságba keveredett s. igy anyagi gondokkal kellett küzdenie. Öngyilkosságának napján ugyanis egyik hitelezője tőle addságának kifizetését erélyesen követelte. Ezt annyira szivére vette szegény Kovács, hogy ez eset után pár óra múlva már a fáskamarában élettelenül találták.

— Uj állami ut YármegyéakbeH. A kereskedelmi tárca 1911. évi költségvetésébe fel vau véve a Magyarkomját—Fehérgyarmat—Tiszaujlaki állami, ut kiépítéséhez előirányzott összeg. Mint értesülünk, az illetékes államépitészeti hivatalok az ut tervezrtét már megállapították, és a tényleges kivitelhez kora tavasszal hozzá fognak.

— A szatmárraegyei függetlenségi 48.-as párt

a tegnapi rendkívüli megyei közgyűlést megelőző napon, január 25-ón esti 9 órakor Nagykárolyban, Luby Géza megyei pártelnök elnöklete alatt, a polgári olvasókör helyiségében értekezletet tartott- Tárgy: a 26.-iki közgyűlés tárgysorozata feletti hátározat volt.

— Az 0. M. K. E. fiókja Nagykárolyban is megalakul. A fiók megalakításához szükséges 100 tag már együtt van. Az alakuló gyűlés február 12.-én lesz, meJyrez Szende Pál dr. az O. M. K. E. főtitkára is lejön. .

— Széngázmérgezés. Ez a nagyvárosi rém — szinte hihetetlenül hangzik — kt a közelben, Szamoskeér községben vett áldozatot s csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy nem áldozatokat. Weisz Ignác keéri lakos f. hó 19.-én vendégül látta Pollitzer Jenő hatvani lakost, aki 20.-án reggel, amidőn el akart utazni és zörgetéssel nem bírta felkölleni Weisz cselédeit, rájuk törte az ajtót s mind a kettejüket, névszerint W. Jenőt és M. Szerénát eszméletlen állapotban találta a széngáztól fojtó levegőjű szobában. A vendég fellármázta a ház lakóit, felszakitotta a mérges levegőjű szoba ablakait, de már csak W. Jenőt sikerült eszméletre tériten M. Szerénát a széngáz megölte.

A még aznap kiszállt hatóság megállapította, hogy a vigyázatlan cseléd a fafütésre berendezett kályhát este szénnel tömte meg s ez okozta a gzere ncsétlenséget.

— Jéggyár Nagykárolyban, a nagykárolyi vendéglősök, mészárosok, hentesek, továbbá számos kereskedő e hó 14.-én Kun Isván összehívására az • Ipartestület gyüléstermében a jéggyár felállítása érdekében értekezletet tartott, melyen kimondották a jéggyár részvénytársasági alapon leendő felállítását. E célból 700—800 drb. 100 koronás részvényt bocsátanak ki legközelebb s előre látható, hogy pár nap alatt valamennyi jegyezve lesz. A jéggyárral kapcsolatban tervbe van véve egy nagyszabású sörgyár létesítése is. — Úgy látszik tehát, hogy csak Mátészalkán tartozik a lehetetlenségek és utópiák birodalmába a jéggyár felállítása.

— A gésák hazája. Zombori tanár jeles keletutazónk, a polg. iskola termében tegnap néprajzi előadása tartott, meiylyel egészen megvette a sziveket. Kiutazása szépségeit olyan színező erővel, olyan poetikuk varázslattal ismertette, hogy szinte beleképzeltük magunkat az ekszotikus világ fényözönébe. Előadását ma ugyanazon időben (fél 5—7-ig) folytatja s mai tárgysorozata kizárólag a japán nép szokásaival foglalkozik. Nagyot veszt vele, aki Zomboryt meg nem hallgatja.

— Az ifjú betörő. Gelberman Dávid nagy- ecsedi kereskedő boltjának kulcsát, az üzlet bezárása után, benne feledte a zárban. Később rá

j jött, hogy a boltajtót ismeretlen tettes kinyitotta és pénzes fiókjából körülbelől 50 kor. ezüst pénzt elemeit. Az eset feljelentése után a nagyecsedi

: csendőrség a tettest sz. B. Lajos 14 éves nagyecsedi ifjú személyében nyomozta ki, akinél még 3 korona 30 fillért meg is talált. A bűncselekmény elkövetését a szép reményekre jogositó ifjú tagadja ugyan, de a nála talált pénz eredetére nein tud felvilágosítást adni.

— Elveszett folyó hó 15.-én a helybeli vasútállomáson egy fekete szilszkin karmantyú (mdf). Becsületes megtalálója jelentkezzék a kiadóhivatalban, hol illő jutalomban részesül.

— Fajbarotnfíak kiosztása a községekben. A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének közlése szerint Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter a csere utján kiosztandó nemesvérü baromfiak bevásárlásával újra az egyesületet bizta meg. Felhatalmazást adott a miniszter 6644 drb. tyúkféle,

j 696 drb. pulykaféle. 3209 drb. pekingi kacsa és 2895 drb. ludféle bevásárlásra. Az egyesület a bevásárlásokat főképpen a kiállításokon intézi el. A Magyarországi Községek Országos Szövetsége kebelében tudvalevőleg külön osztályok teljesitik a külömböző irányokban a munkálatokat. A Gazdasági tevékenységet a szövetség gazdasági osztálya teljesiti és ennek egyik főtevékenysége az, hogy a községekben minden esztendőben díjtalanul fájba- romfiakat osszon széjjel. Az erre vonatkozó megkereséseket minden év március hó 1.-ig kell a szövetség elnökségéhez beterjeszteni pontos feltüntetésével annak, kik tartanak igényt ingyen fajbaromfira és milyen törzsekre ? Ugyancsak kioszt a) szövetség a tagul belépett községekben méheseket, ezüstnyulat is szerez, egyébb fajállatokat is,

— Szomorú országos-vásárunk volt f. hó 23.-án. Ez a vásárunk különben is a gyengébbek közé tartozik, de a mostani állat-zárlat még jelentéktelenebbé tette, úgy, hogy nincs is róla semmi feljegyezni valónk.

— Dr. Varjas Lajos ügyvédi irodáját Erdődről Mátészalkára (Nagyvég-utca, Berger De- zső-féle házban, a postával szemben) helyezte át.

Teát, rumot, finomat,

Erdélyi Bertalan

MÁTÉSZALKA, Kossuth-u. (Saj^tház.)

lakással és udvari lakások

a KELLER házban. Bővebbet Keller Miksa gabona-üzletében.

olcsón