Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-04 / 31. szám
3. «ldal. MÁTÉSZALKA 31. (122.) száip. támadt erre a nagy telkes gazdák között. Fölhábo- roddsukat Tarkanyi Lajos tolmácsolta, kijelentvén, hogy az egység-ár igen drága, mert hisz Gyarmaton csak 8 koronába került és különben is szerinte 2 pályázó kevés, ebből nem lehet megtudni a tényleges legelőnyösebb árat. Ajánlja tehát, hogy tűzzenek ki újabb, hosszabb lejáratú pályázatot, hogy minden hazai cég pályázhassák, mert nem lehet — mondá — egy 100,000 koronás közügyet máról-holnapra elintézni. Veress István és dr. Szepessy szintén az elhalasztás mellett foglaltak állást. Dr. Sleinberger hiába világosította fel a »majd rá érünk arra még« urakat, hogy itt az ősz a nyakunkon, az anyag beszerzése, ideállitása sok időbe telik s a legkisebb fagy is lehetetlenné teszi az aszfaltozást, tehát ha elodázzuk a dolgot, az aszfaltból az idén semmi sem lesz. Hiába való volt a Rohay fölszólalása is, midőn kifejtett«, hogy nem mehetünk az olcsóbb gyarmati aszfalt után, mert az nem karamit szegélylyel van ellátva e nélkül pedig a folytonos javítások sok pénzbe kerülnének. Kipattant a nagy titok. Ekkor id. Oláh István emelkedett szólásra és előállott egy »nagyon olcsó« és »kitűnő« soproni aszfalttal, melyre képviselőnk Szálkái Sándor hívta föl a napokban a figyelmét és Szálkái meg is ígérte neki, hogy ha pár hét múlva a »förödő«- ből haza jön eláruljá majd az olcsó forrását annak az aszfaltnak. A kijelentést több tréfás megjegyzés követte, mig végül kimondta a gyűlés, hogy a keramít szegélyes aszfalt-járda szükséges voltát határozottan elismeri, de egy szeptember hó 10.-én lejáró- újabb pályázatot kell kiírni, hogy több cég pályázata alapján olcsób ajánlatot kaphassunk. Villanyvilágítás. Ezután a »Szálkái Gyártelep r. t.«-gal való végleges szerződés elfogadásának kérdése került szőnyegre. Rohay üdvözli a Gyártelep képviselőit és előadja, hogy a kiküldött bizottság figyelmét egyes pontok kikerülték és némi pótlásokat kíván fűzni a szerződéshez, 1. Az »Ipar és Kereskedelmi Bank«-nak a közraktári telefonra nézve a várossal kötött évi 40 K-s szerződését, az oszlopokat és vezetéket átvevő Gyártelepnek Is respektálnia kell. 2. A város tulajdonát képező oszlopokat és vezetéket vállalkozók becsértékben átvenni kötelesek. Végül 3. A bizottság az évi 3200 korona közvilágítási pausalét úgy értelmezi, hogy abban a községháza és udvarának világítása is benfoglaltassék. Rdcz Emil, a Gyártelep megbízottja az 1. és 2.-ik pontokat változatlanul elfogadja, a 3.-ik pont elfogadását azonban — teljes egészében — lehetetlennek tartja, mert az ily ingyenes világítás rendkívül nagy árampocsékolással jár. Szívesen belemegy azonban 24)00 hektowatt ingyenes áram engedélyezésébe olyformán, hogy a több használatért a rendes magánfogyasztási dij fizetendő. Weisz László — nagyon helyesen — csak a K 200 értékű áramon felül való mennyiség (cirka 290 hektowatt) megfizetését proponálja, mert biztosra veszi, hogy ezen mennyiség néhány évig okvetlen elég lesz a városnak, utánfizetés nélkül. Rácz ebbe belemenni nem volt hajlandó és igy a Weisz László indítványa felett napirendre térve, a felajánlott 2000 hektowat ingyenes áramot fogadták •1. így a villanyvilágítás ügye, minden nagyobb rázkódtatás nélkül, teljes egészében befejezést nyert. Ezután Rohay főjegyző a részletes villanyszerződést a mai gyűlésen elfogadott pótlásokkal együt fölolvasta és ezzel a viharosnak Ígérkező enyhe lefolyású gyűlés végett ért. A magunk részéről még azon megjegyzést füzzük ezen részletes referádához, hogy az aszfalt ügyre vonatkozólag több szakemberrel volt alkalmunk beszélgetést folytatni és e pourparlék- ból azt a meggyőződést szűrtük le, hogy a Helvey cég ajánlatánál aligha lehet olcsóbb ajánlatot kapni. Mátészalka fekvése t. i. olyan, mely igen megdrágítja az aszfalt-járda készítését. A járda készítéséhez szükséges anyagok távol feküsznek tőlünk és az ide szállítás nagy pénzt emészt föl. Kavicsunk sincs pedig ez az aszfaltozásnál igen jelentékeny szerepet játszik. A kavicsot szolgáltató folyók mellett fekvő városokat nem szabad velünk összehasonlítani, azok a kavics termelés folytán nagy előnyben vannak fölöttünk és sokkal olcsóbban tudják aszfaltjukat előállítani. Annak a sokat hangoztatott hires-neves soproni aszfaltnak is utána jártunk és teljesen megbízható helyről azt az értesítést kaptuk, hogy Sopronnak egyetlenegy, a villák felé levő mellékutcája van próbaképen ezen »olcsó« aszfalttal burkolva. Ezen aszfalt nem egyébb, mint egy vékony aszfalt szegély közzé öntött kavicsnak kátránnyal való leön- tése. Az ilyen járdát azonban csaknem évenként javítani kell és az a »kellemes« tulajdonsága van még, hogy a mostaninál sokkalta enyhébb nyáron is mélyen beleragad az emberek cipője. A fél- cipös járó-kelők leghamarabb maradnak lábbeli nélkül és aztán az egész korzó a mezillábos Kneipp kúrára léphet át. Ezért oly egészségesek Sopronban az emberek. (Ha ezt a soproni aszfaltot fogadja el a képviselő-testület, úgy uj rovatot nyitunk lapunkban »Le a cipővel!« címen, az »Est« cimü lap mintájára, hol mostanában sűrűn szerepei egy »Le a kabáttal !« cimü cikksorozat.) Az uj pályázatkiírása tehát nem volt egészen helyes, mert hisz mindössze még 3 valamire való aszfalt készítő vállalkozója van az országnak. Ezek közül lehet, hogy egyiknek annyi sok munkája van, hogy nem tudhat pályázni, sőt akad köztük bizonyára egy olyan is, kinek kicsi lesz ez a vállalkozás. Legtöbbet pedig visszatart a pályázat azon kitétele, hogy csakis magyar anyagok használhatók föl. Honi aszfaltja pedig csak egy vállalkozónak az »Első Magyar Aszfaltgyár r. t.«-nak van. Ugyanazon ár avagy egy esetleg igen csekély árdifferencia végett pedig kár egy évre ismét kitolni az aszfalt ügyet, mert hisz a Helvey céggel is lehetett volna még »beszélni« és aki akart, az bizonyára az első pályázaton is részt vett volna. Ami a villanyt illeti, a város rendkívül engedékeny volt a Gyárteleppel szemben. Elsősorban a feszültségmérönek a városházán való elhelyezése okvetlen kívánatos leit volna, mert innen könnyebben ellenőrizhető. A Gyártelepre nem lehet folyton kiszaladgálni. Továbbá Markó főmérnök úgy informálta munkatársunkat, hogy ő az általa össze állított szerződésre hajlandó bármikor vállalkozót hozni. »Adataim olyanok — mondá —, hogy annak pontos elfogadása esetén, az első években megfelelő rendes haszon, később pedig igen szép, magas nyereség lett volna az általam állítandó vállalkozó üzleti nyeresége.« Markó főmérnök pedig átlagos 6 filléres egységárat vett föl és 32-es utcai lámpák mellett K 2600 évi közvilágítási pausálét. A város pédig belement 10 évig 7 fillérbe, 30 évig 6V2 fillérbe és csak az utolsó 20 évben lesz 6 fillér a magánfogyasztás egységára. Ez 100,000 hektowatt évenkénti fogyasztás mellett W év alatt 20,000 K-a többletet jelent. Városatyáink tehát dobálóztak a fillérekkel, holott azok a koncessió ideje alatt több ezer koronára rúgnak. A közvilágitásiiál a Markó főmérnök által proponált 32-es utcai lámpák helyett csak 25-ös, jóval gyengébb fényű lámpákat vettek föl és hozzá még 2600 K a helyett, 3200 K át, tehát többet fizetnek évente, melybe még a községháza teljesen ingyenes világítását sem tudták belevenni. Gyengébb fényű lámpákért, kevesebb áramért többet fizetni, ez már csakugyan érthetetlen valami. Mintlátjuk tehát a város oly gavallér volt a Gyárteleppel szemben, mintha képviselőnk már régen, évekkel ezelőtt megnyitotta volna az agyon hangoztatott egyenes utat és oly olcsóra szabta volna ott meg a házhelyek árát, hogy az egy év alatt okvetlen beépül és városunk fejlődését gyorsan az egyedül helyes irányban fogja terelni. Dehát amint halljuk az ut még sokára nyílik meg, a parcellák pedig oly méreg drágák, hogy azokat egyhamar értékesíteni s az utcát a vasutig kiépíteni nagyon nehezen vagy talán sohasem lehet. A gyűlésen jelen voltak: Kincses István, Csizmadia József, Goldblatt Jakab, Feldman Ármin, dr. St«inberger Samu, Weisz László, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tárkányi Lajos, Kovács Lajos, Nemes Ferenc, M. Szabó Ferenc, M. Szabó Sándor, Néma" Mihály; Csizmadia Mihály, Báthory György, Szabó József, Eölyüs Lajos, ifj. Izsoó Ferenc, Doby Antal, Steinberger Sándor, Rad- ványi János, Szab« Mihály, Gusztonyi Lajos, ifj. Kursinszky Pál, dr. Szepessy Károly, Veress István, dr. Fuchs Jenő. Hermes, E mlékeztetői vidéki eiöfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy előfizetési dijaikat, illetve hátralékaikat postautalványon czimünkre beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. 4^J R E K. — Autó és zsenin. (Levél a szerkesztőhöz ) Vettük a következő levelet: Tisztelt szerkesztő Url B. lapja legutóbbi számában egy önhöz intézett levél kapcsán, mely a »Mátészalká«-tól a cséplési rendelet ellen erélyesebb hangot követel, azon különös,álláspontra helyezkedik, hogy hadat üzen az automobiloknak s azokban nem a modern technika hasznos vívmányait, hanem az úri — mint ön mondja: a »zsentri« passzió eszközeit látja-, amely közveszélyes. Bocsásson meg tisztelt szerkesztő ur, de igazán csodálkozom önön, aki a haladásnak olyan lelkes baráija, hogy ily korlátoltan is tud gondolkozni, úgy hogy szinte azt a benyomást teszi rám az ön anti-autó magatarlása, hogy önből egy kis irigység beszél: —- »savanyu a szőllő,« mint irta Aesopluis. Hát engedjen meg tisztelt szerkesztő ur, ha én az autókat illetőleg nem vagyok az ön véleményén és arra kérem adja ki b. lapjában e sorokat, melyekkel demonstrálni akarom, hogy van önnek olyan olvasója is, aki az autóban a technika hasznos alkotását látja. Higyje el, önnek is helyesebb igy tenni, mert önnek amily jól áll a haladás hívének lenni, olyan komikus, ha szüklátkörüsködik széles látküre dacára is. Mátészalka, 1911 julius hó 23. Tisztelő hive Egy hűséges olvasója, E levet kapcsán mindössze annyit jegyzunk meg, hogy a levélben kifogásolt sorok nem felelős szerkesztőnk tollából származnak és bár azok alá „A szerk“jel tétetett is, 6 e sorokról csak a lapból, annak megjelenése után értesült. nini pedig a dolog érdemét ilieti: az automobil közhasznú voltát mi sem vitatjuk. Mi c.ak azt mondjuk, hogy a? is benzinnel fűlik ó,s nem 40—50 ni. hanem tizszerta kisebb távolságban rohan el a nádfedelü hazak előtt. Ebből a szempontból tehát — annyival inkább, mert nálunk csak az úri passzió eszközei és nem tartunk még ott, hogy a köz szolgalatban, alkumnak —tnegrendszabályoz isra szorulnak még inkább, mint a köz hasznara levő motoros cséplők. Azt készséggel ismerjük be, hogy abból viszont semmi sérelem se hárul a közre, sí pedig egyesekre, hogy az autót éppen a zsenlri-osztály használja. Jól teszi; joga vau hozzá, ha pénze van ra. Mi is használók, ha tehetnők. De mind ennek ellenkezőjét soha se állítottuk s ha a kifogásolt sorainkból mégis ilyesmi olvasható ki, úgy annak csak egy hevenyében és pongyolában fogalmazott mondat félre értése az oka. — Az Ipartestületi ülésről szóló refe« rádánk — mint értesülünk — egyes iparosok elölt félre értésekre adott okot. A félreértések kikerülése végett közöljük, hogy ml — mint első perctől kezdve mindig — ma is nagy hívei vagyunk az ipartestületnek s nem ál alán az iparosságra, hanem csak egyes — mondhatnék: kisebbségben lévő — iparosokra értettük azt, hogy nem elég érettek az ipartestületbeni tagságra. Hisszük azonban, hogy ez a néhány iparos is a nagy többség rátermettségének nevelő hatása alatt mihamar tisztába jön az ipartestület jelentőségével és céljaival. — Itt említjük meg azt is, hogy az ipartörvény 139. §.-a intézkedik az iparbiztosról, amely rendelkezés igy hangzik: »Az iparhatósági biztos őrködjék afelett, hogy a testület alapszabályai és a törvény határozatai éretelmében működjék. — Ez okból a hatósági biztos a testület elöljárósága minden üléséhez és a közgyűléshez meghívandó y ez üléseken bármikor megjelenhet s azokat a határozatokat, amelyeket az alapszabályokkal, vagy a törvénynyel megegyezhetőknek nem tart, ellenezheti.« Stb. Tehát amit az iparhatóságról hivatott referádánkban elmondtunk, az preczizen csak az iparhatóságra és nem az iparhatósági biztos jogkörére vonatkozik. — Medzihradszky Pétert, a helybeli polgári iskola tanárát, a tanfelügyelő az igazgató távozása folytán az igazgatói teendőkkel megbizta. — Főispánunk gyásza. Berencey Kovács Gézáné szül. Domahidy Ida, néhai Domahidy Ferenc szatmármegyel főispán leánya julius hó 21.-én Nagybányán elhunyt. Az elhunytban Csaba Adorján vármegyénk főispánja gyámtestvérét gyászolja. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz augusztus hó 21.-én Fircák Gyula v. b. t. t. ungvári gör. kath. püspöknek 50 éves papi jubileuma alkalmából valő üdvözlésére. Az augusztus hó 11.-ik napjára tervezett közgyűlés közbejött akadályok miatt elmarad.
