Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-04 / 31. szám
ill. évf. 3L (122.) szám. augusztus hó 4. Mátészalka, 1911. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ■tsz évre — — — — — — — 8 korona, llévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Ifnitéknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. 1 1 Egy szám ára 20 fillér. “•----Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZKRKKSZTŐSf.O l:S KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. A cséplési rendelet sokkal nagyobb hullámokat vert fel, mint ahogy gondolni lehetett volna. Péchy főszolgabírót rendeleté kiadásában nemcsak a törvény iránti engedelmesség, nemcsak az érvényben lévő vármegyei szabályrendelet végrehajtásának kötelessége, de minden bizonynyal egy magasabb perspektíva és a kétségen felülálló jóhiszem vezette, mikor cséplési rendeletét kiadta. Mert igenis : a törvény és a városiasodás szempontjából, sőt a tűzbiztonság szempontjából is elvben a főszolgabíró uré az igazság. Ha azonban gazdaközönségünk mégis olyan erősen jajdul fel a főszolgabírói rendelet miatt, úgy ex azt mutatja, hogy a rendelet érzékenyen sújtja a társadalom egy alaposztályának gazdasági érdekeit és éppen azért a legméltányosabban kell végrehajtani a különben helyes és dicséretes intencióju rendeletet. Fokról-fokra kell eljutni odáig, amig a rendelet minden gazdasági érdek sérelme nélkül az egész vonalon megvalósulhat, mert a merev.követ- kezetessig itt, mint sok esetben, igazságos volta dacára, igazságtalan sérelmeknek lehet szülőoka. A »Mátészalka* mióta a tőle megszokott tárgyilagossággal szóvá tette és elvben védelmébe vette, de a fentforgó körülmények és viszonyokra való tekintettel aggályosnak találva kifogásolta a kérdéses rendelkezést, egyre kapja a legkülönbözőbb helyekről és formákban a felszólalásokat, melyek elé mind a kérdéses rendelet ellen irányul. Mi visszhangot adunk e soroknak, bár többször oly tényállítások foglaltatnak azokban, amelyeket magunkévá nem teszünk. Miután azonban a végkövetkeztetésekben differencia nincs, úgy véljük, hogy társadalmunk egy alaposztályának, nagyszámú gazdaközönségünk érdekeinek teszünk szolgálatot, ha a személyeskedésektől mentes sorok félredobásával az objektiv hozzászólásoknak helyt adunk. Ez értelemben közöljük az alábbi beküldött sorokat is: * Cséplés és szérüskert. Alig van több oly kenyérkereseti foglalkozás, melynek a fennálló törvények és rendeletek halmazával oly sokat kellene harcolni, mint a földmivelés. Ha ezen törvények és rendeletek a nép anyagi boldogulását eredményeznék, földmives népünk hozsannával üdvözölné azokat. De a kisgazda úgy látja, azt kell tapasztalnia, hogy sok részben azok mig munkájában megakasztják, addig anyagi előnyöket nem teremtenek. Pedig mi az, ami a legjobb adóalanyul szolgál, mint a föld s a földmives munkája, mi az, ami földmives országunkban az ipart, kereskedelmet szüli, amely a könyebb megélhetést biztosítja, mint a jó termés, annak könnyű és olcsó előállítása. Most elérkezett a hordás ideje. A gondviselés talán ;még jobb termés-eredmény- nyel kecsegtet, mint a minőt vártunk. De, hogy földmives népünk mily háborgó lélekkel gondol a hordásra s végzi azt, csak az érzi és tudja aki maga is gazda. Törvényeink és különböző szabályrendeleteink oly súlyos aggodalommal töltik el a behordani készülő földmivesnép legnagyobb rés ét, folytonosan két tűz közé ékelve: hogy egyfelől összeütközésbe ne kerüljön a törvénnyel, másfelől anyagi kárt ne szenvedjen — hogy az a csoda, hogy földmives népünk nyugodt megadással végzi dolgát. Az a kérdés, hogy a szérüskertben, közös rakodókban való cséplés anyagi jólétét jobban biztosítja, tűzrendészed szempontból helyesebb-e, mint a régi uzus, midőn gabonáját kiki oly távol rakta és oly helyen nyomtatott, aminöt az ő udvara, kertje engedett. Én nem vonom kétségbe törvényeink intenciójának nemesebb emberi érzésből származó voltát, de vessünk számot magunkkal, nézzük meg az országban csak pár évtizedes cséplés idején támadt tüzeseteket és az általa okozott károkat, bizony úgy találjuk, hogy ez a tűzrendészed tul- gondoskodás a szérüskertekben, közösrakodókon való cséplés hátrányára dönt. Az 1870-es évek elején, jól emlékszem, Nagykunmadarason épen cséplés idején nagy tűz volt, leégett vagy 30 ház a behordott gabonával együtt. A többi gazda, kiknek gabonájuk még keresztekben volt J/7b lakok. Ott álltam ismét a kapud előtt, óh mért nem fényes, napos délelőtt, Óh miért mindig borús éjszaka, Nézett le rám zárt házad ablaka. Óh ablakok, zárt szemű ablakok, A bánat ver: én sok sem alkatok. Lehunyt szemek egy kis balkon felett, tin sírok hogyha látlak titeket. ___ Herodes. Hi t, bölcsészet, anyagelviség. Irta: Koller István. (2.) A materializmus vagy mellőzi a végső okok utáni kérdést, avagy az anyagot isteni, rendszerező tulajdonsággal ruházza fel. A spiritualizmus e végkérdéseket Istenben találja meg. Ha mondjuk is, hogy a tudomány haladása érdekében nem szabad sehol megállanunk s szellemmel magyarázni a megfoghatatlant, az emberi ész — szerintem — mégis mindig kényszerítve lesz dönteni e két felfogás között. S a döntés oda fog irányulni, ahol több az érv. Szerény véleményem a spirituális álláspont mellett több érvet lát s a materializmust határozottan felületesnek mondja. Ugyanezt látjuk, ha a lélektani érveket vetjük egybe s végre — mielőtt a vallásról szóló felfogásunkra térnénk át — a fejlődés célja után kérdezősködünk. A spiritualizmus megbékül azon felfogással is, hogy az állati és emberi lélek között csak fokozatbeli különbség van. Az emberben létező szellemi rész ugyanis más is egyúttal: a lelki nyiivá- nulásoktól — amelyek az agyban vannak — meg- különböztetendő állomány. E nézet mellett érthető az is, hogy a lélekben apa-anya tulajdonságai egyesülnek. De e kérdés: hogyan jut a szellem az emb- ryóban meg nem fejthető. Nem szabad elfelednünk azonban a nehézségeket sem, amelyek a spiritualizmus ellen felhozhatók. íme: Az ember önálló lélekkel biró lény. De vademberre állitható-e ez t Ennek a lelke állati s miután erkölcsi öntudata sincs, halála után tetteiért felelősségre nem vonható. S a származás- tan! Az ember a véletlen szükségszerű fejlődés eredménye. Geológiai produktum, mint akár a kődarab. Miért jutott volna s jutna most is épp beléje önálló lélek vagy szellem ? Az azonos értelmi s érzelmi alap következtézben talán az állatnak is van önálló lelkűk? Persze, ha szellem s lélek között disztingválunk, úgy e kérdések egy része elenyészik. A fenti tények tehát inkább a materializmust támogatnák, csakhogy mégsem elégségesek arra, hogy most már a spirituális nézetet elvessem. A materializmus nem adja meg pl. az önzetlen morális indokok létesítésének magyarázatát. A relativ etika nem az igazi etika. Az igazi erkölcs a jónak követése akkor is — mondja Weinel előadásaiban — ha felette minden tönkre megy. S- bár akaratunk kötött, a vérmérséklet, környezet stb. révén, meglehet bennünk a rossznak tudata s a képesség ezt elkerülni. Nem adja meg a materializmus a zseni csapongásának kellő magyarázatát; itt legfeljebb csak az okozhatna a spirituális álláspontnak nehézséget, hogy örökölt zsenik is vannak. Egyébként a zseniális eszmének önkívületi állapotban való létrejötte a spiritualizmus mellett szól. A materializmus mellett szólna talán a következő is: a gyermek már teljes egyéniségével születik meg, egyéniségét az apa-anyától nyeri, továbbá egyénisége az ébrényi felődés alatt már kialakul. Ellene szól azonban e misztérium: hogyan lehetséges, hogy kétnemű sejt egyesüléséből ébrény fejlődik: S itt is: mi a hajtó erő? S a növés lehetősége I A lelki funkciók közül ime a gondolkodás teljesen anyagtalan, valamint saját Énünk érzése is, aminek öntudat a neve. Vogt hasonlata, amely szerint a gondolat oly váladék, mint a veseváladék, nagyon is sántít. A gondolatok mindig mások. Csodálkozik mindenki azon a dús választékon, amely mindennemű üveg-, porcellán- és majolika dísztárgyakban látható. PATAKI JENŐ üveg- és porcellán kereskedésében MÁTÉSZALKÁN, Csizmadia bérpalota. Mesés olcsó árak! Üvegezés és képkeretezés! Pontos kiszolgálás!! Lapunk mai száma 8 oldal.
