Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-28 / 30. szám
Mátészalka, 1911. ...... jr TÁ RSAI)ALRíI HETILAP. x^c. \ MEGJELENIK MINDEN EENTEKEN. t ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — —■ —. — — — — 4 korona. Negyedévre — — —. — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----— Egy szára ára 20 fillér. Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLY! MANÓ. SZERKESZTŐSfi(l ÍS KIADÓHIVATAL : WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A. hirdetési dijak előre fizetendők. A termés és a búzaár. Magyarország, a mint azt már a banalitásig hangoztatták, földmivelő állam, még pedig annyira földmiveiö, hogy az már gyakran a közgazdasági élet sok egyéb szervének rovására van. Itt a terméstől függ minden, az ország népének boldogulása, jóléte, mindene. Az a féltő szeretet, a melylyel a búza növekedését itt nézik, az a gondosság, amelylyel a lábon álló vetést fagytól, kártól, jégesőtől megkímélni szeretnék, nagyon is érthető, mert hiszen életkérdés. De különösen természetes az* az érdeklődés az idén, amikor a várható termés felől a legszomorubb, a legnyugtalanítóbb hírek érkeztek. Úgy hitték, úgy hiresztelték, hogy Magyarországra ez az esztendő valóságos egyiptomi csapást mért. A börze is meglehetős pesszimizmussal telt el a termést illetően, ami a búza árak emelkedésében elég érthető kifejezéshez is jutott. És ime kiderült, hogy a pesszimizmusra nem volt ok, katasztrófától korántsem kell tartani. A földmivelésügyi minisztérium jelentéséből ugyanis kitűnt, hogy Magyarországon az idén úgynevezett jó középtermés van. Igaz — és enné la pontnál nem is lehet azt elhallgatni, hogy a földmivelésügyi minisztérium termésbecslései nem készülnek, nem is igen készülhetnek teljesen precíz jelentések alapján, A lábon álló búzát kvantilative meghatározni alig lehet s igy a valóságos termes néiniképen eltér majd attól a terméstől, amelyet most papiroson állapítottak meg. Serényi hivatalos jelentéseit általában az optimizmus jellemzi, aminek igazolására elég a múlt esztendőre hivatkozni, amikor az első jelentésnek a búzáról közölt adatait kérőbb 10 millióval kellett redukálni. Mivel azonban más mód a termés megállapításába még nincsen, mint az, amelyet a földmivelési miniszter bocsát rendelkezésére, mégis csak a jelentés adatai alapján lehet a várható termésről legínegközelitöbb képet alkotni. És tagadhatatlan, hogy a,;hivatalos termés- becslés rendkívül megélénkítette a budapesti gabonatőzsde forgannát. Az árak hanyatlottak, tehát meglehetős nagy számban akadtak, akik b > .a- ős rozsot vásároltak. És pedig ^vásároltak nemcsak a csapadékos idő miatt, hanem azért is, mert a bevetett területet kisebbre becsülték, mint a minisztérium. Az osztrákok annak a lehetőségével is számoltak, hogy a monarchia az idén ismét rászorul az importra. Tavaly t. i. nagyobb termés volt, mint amekkora az idén van és végül mégis román búzát voltak kénytelenek importálni a malmok. Ezt az árhanyatlást és a nyomában támadt forgalmi élénkséget azonban nem lehel pusztán a termésbecslés javára írni. A készáru olcsóbbodását például az idézte elő, hogy a malmok két hétre megszüntették az üzemüket és ezzel egyelőre el- odázódott a nyersanyag megszerzésének szükségessége. Elodázódolt, mondjuk, mert nem szűnt meg. Mihelyt ugyanis a malmokban a munka megkezdődik, ismét nagymennyiségű nyersanyagra lesz szükség s a milyen mértékben a gabonaraktárakat töltik, olyan mértékben emelkednek a gabonaárak is. Már most is mindent elkövetnek, hogy azt a kedvező hatást, amelyet a minisztérium termésbecslése tett, ameny- nyire csak lehet, lerontsák. Különösen a bécsi sajtó mutat rá nagy kárörömmel azokra az eltérésekre, amelyek a miniszter jelentése között vannak és szemére hányja, hogy nem beszél azokról a komoly bajokról, amelyek júniusban jelentkeztek a vetés nagy kárára. Azaz a bécsi sajtó, szerint a miniszter megfeledkezik azokról a károkról, amelyeket részint az időjárás, részint a rovarok a vetésben okoztak. Szóval a miniszter optimizmusát akarják a gabona árak emelésére használni. Pedig ha igaz is, hogy a földmivelésügyi miniszter rózsaszínű szemüvegen át nézi ezt az Hit, bölcsészei, anyagelviség/) irta: Koller István. (1.) A »Mátészalka« húsvéti számában a darwinizmusról és a modernizmusról jelent meg egy cikk. A kedves olvasót talán érdekelni fogja, ha a következőben — kissé terjedelmesebben — hozzászólok azon állásponthoz, amelyet a hit s a tudomány harcában elfoglalni a legmegfelelőbbnek i tartok. Ezt a harcot különösen Darwin tana idézte elő, amely szerint az élőlények fokozatos fejlődés s nem teremtés utján létesültek. A fajok egymásból évmilliók alatt származás utján keletkeztek. Előidézte e harcot továbbá a modern biblia-kritika ! s végre azon uj anyagelvi világnézet, mely a darwinizmus révén keletkezett, a következő rövid tanulmány. Bátor vagyok megjegyezni, bogy egy legközelebb megjelenő Darwin éleiéről, tanairól, hatásáról szóló szerény munkám egy önálló részét alkotja. A darwinizmus mai helyzetéről a szerkesztő szives engedelmével máskor fogok írni. A következőben ki akarom fejteni az álláspontomat Haeckel monizmusával szemben, majd pedig a vallásos világnézettel s a theologiával szemben. Haeckel monizmusát ugyhiszem teljesen azo*) E filozófiai fejtegetés több alaptételével nem értünk egyet. — A szerk, nosithatom a materializmussal, mert sem természetfeletti világot, Istent és szellemet, sem pedig lelket fel nem vesz. Szerény nézetem szerint ez már a következőknél fogva is tarthatatlan : A létező dolgokról csupán öt érzékünk révén szerezhetünk tudomást s az igazi valót már szervezetünk révén sem ismerhetjük fel. Csodálkozunk azon, ha olvassuk, hogy 1000 elektron van egy atomban s elfeledjük, hogy a valóságban a Mindenség méretei nagyobbak lehetnek, mint mi hisszük. Már mikroszkopszerkezetü szemmel más volna az egész Mindenség. Semmi sincs abszolút értékű: a súly más itten s más a Jupiterben. A szem tökéletessége, amely a rezgéseket összefolyni látja, okozza, hogy a szinpompában gyönyörködhetünk. S az egész kozmosz, véges-e? Ha pedig nem véges, mi van a határon túl ? S kezdet van-e? Ha igen, mi volt a kezdet előtt? Mi létezik, ha az egész Mindenséget eltüntetve gondoljuk az űrből ? E kérdések felmerülnek lelkűnkben, dacára annak, hogy tudjuk azt is, hogy e kérdéseknek is lehet abszolút értelmük, mert már tér s idő se léteznek a valóságban, hanem csak bennünk. Öröklét, végtelenség, kezdet e szerint már magúk is relativ fogalmak. És e tény szerintem a materializmust már is megcáfolja, mert milyen alapon mondja ki biztosnak, hogy csak anyag van? Még érzékeink alá eső világunkba is nyúlnak be jelenségek, amelyek egy soha fel nem ismerhető természetfeletti világról hirt adnak : telepátia, sejtelmek, a zseni vad csapongása, a gyönyörérzes. stb. E jelenségek felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. A fentiekből következik már, hogy a végső, kérdések meg nem oldhatók. A világ olyan számunkra, amilyennek mi észleljük. A -»Dingan sich« nem ismerhető meg. Ezt már Kant megmondotta. Más érzékekkel bíró lényeknek a világunk más volna s épugy más goVjolkodás formákkal bíróknak is. S — ki tudja — van talán egy olyan világ is, amelyen oly lények léteznek, kik pl. nem okozati összefüggések, továbbá a tér és idő fogalma alatt gondolhatják el s szemlélhetik a Mindenséget. Adickes mondja: az anyag az ész teremtése. S igaza van. Mindig csak képzeteinkkel és gondolatainkkal van dolgunk és soha se a világgal, ahogyan Fiiigei helyesen mondja. Vizsgáljuk meg azonban e kérdést, hogy mindennek dacára hihetünk-e egy létező világban ? Vájjon nem látszat-e csupán az egész Kozmosz ? Azt az álláspontot, mely szerint képzeteinknek valódi, reális világ egyáltalán nem felel meg solipsismusnak nevezzük. Miután a tapintási érzék is subjektiv jelenség, ebből azt lehet következtetni,, hogy a dolgoknak nem lehet a valóságban test formájuk, mert e formát a látási és tapintási érzék utján nyerjük. Tehát térben nem lehetnek. De vájjon a test körvonalai abszolutaknak tekintheK Csodálkozik mindenki azon a dús választékon, amely mindennemű üveg-, porcellán- és majolika disztárgyakbari látható: IS. PATAKI JENŐ üveg- és porcellán kereskedésében MÁTÉSZALKÁN, Csizmadia bérpalota. Mesés olcsó árak! Üvegezés és képkeretezés! Pontos kiszolgálás! .a Lapunk mai száma 8 oldal.
