Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-21 / 29. szám

4. oldal.

M Á f É S m K A

29 (120.) szám.------ i...........

Tflla

nyvilágitási szerződés ügyében telt intézkedésről. — 3. Községi tulajdont" képező ingatlanok eladásét jóváhagyó törvényhatósági jóváhagyás bemutatása. — 4. Mátészalka község 1910. évi számadásának tárgyalása. — 5. Gyepmesteri telep építésére vonatkozó válla'ati szerződés bemutatása. — 6. Kir. járásbiróság megkeresése a hivatal részére bérelt épületnek további bérbeadásra tárgyában. — 7. Weisz Simon illetőségi ügye. 8. Nehéz Mihály illetőségi ügye. — 9. Kovács Eszter illetőségi ügye. — 10. Elöljáróság jelentése a tűzvédelem szempontjából felfogadott lóvas őrség lárgyában. — J1. Nagy Bertalan, Turz Sándor, Klein Antal, Róth Ignác, Weisz Mór, Weisz Vilmos, yeinberger Sámuel és Kovács József, .íelepedés iránti kérelme.

Sajnosán emlékezünk meg arról, hogy a képviselő-testületi közgyűlés ismét több fontos tárgy felett nem fog határozhatni. A tárgysorozat több nagy- Jontosságu kérdésről hallgat teljesen.

Hallgatás van a többek között az egyenes .Útról, an?» annyival inkább sajnos, mert ezen most .tartandó közgyűlésnek éppen ezen kérdései szorosan összefüggő üggyel, aszfaltozással és a villany- világítással is foglalkozni kell.

Teljesen érthetetlen, hogy az a nagyfontós- Ságu kérdés, az egyenes vasúti ut megnyitásának ^kérdése a képviselőtestületnél a szó szorosan vett értelmében elaludt, de érthetetlenebb az, hogy a képviselőtestület egyetlen egy tagja sem vett eddig .fáradságot arra, hogy ezt az alvó kérdést megbolygassa, életre keltse. Nem akadt, — bár .^számtalan gyűlés volt az utolsó e tárgybani határozat hozatal óla, — egy képviselő-tesliileti tag, aki kérdést intézett volna arra nézve, vajon Sza1- kai Sándor és tsai földtulajdonosok meghatározták e már az árát az átadni kért területnek és jhogy az eddigi hallgatásért kit is terhel tulajdonképpen a felelősség.

A? ut kérdés megoldása most igen sürgős, mert egyidejűleg annak aszfaltozása és a villanyvilágítása tekintetében is végleges rendelkezés volna megalkotható, miért is erre különösen felhívjuk a képviselö-test$!etj tagok figyelmét.

A tárgysorozatról sok mondani valónk pin- ,csen, hiszen úgy az aszfaltról, mint u villanyvilágításról sokszor kifejtettük nézetünket s igy ezúttal csak az eddigi hangsúlyozott kívánalmakra hívjuk fel a képviselő-testületi tagok figyelmét.

Nem hallgathatjuk el azonban a tárgysorozatnak a járásbíróság bérletére vonatkozó pontját.

Ezen pontnál emlékébe kell idézni ügyvédeinknek azt, hogy hónapokkal ezelőtt kérvényt nyújtottak be az igazságügyi minisztériumba, a kereskedelmi és iparbank volt helyiségeinek a kir. járásbiróság céljaira leendő kibérlése tárgyában. JErre a kérvényre azonban eddig érdemi válasz nem jött.

Ügyvédeink igen jól ismerik azt a tarthatatlan helyzetet, melyben járásbíróságunk, helyiségeinek szükvolta miatt van s igy felesleges előttük hangsúlyozni, hogy beadott kérelmük elintézését tanácsos lenne megsürgetni, ami tekintettel arra, hogy a betöltetlen hagyott harmadik bírói állás iránti sürgetésük annak idején eredményes .volt, — nem js lenne céltalan.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi .miniszter Deme Károly mátészalkai polgári iskolai igazgatót jelenlegi minőségében a kolozsvári állanti polgári iskolához helyezte át.

— Ájtatos verekedők. Csúf verekedéssel botránkoztatták meg múlt péntek este Krausz József, UngárGéza, Eűlöp Ede és Czeizler Mór helybeli szabósegédek a Zöldfa-utcai izr. templomból hazafelé menő embereket. Mint korcsmából kiszabadult részegek rohantak egymásra e derék legények és pedig oly vehemensül, hogy az olló, a szabók elvalhatatlan barátja, a nagy hősködésben J)i, sakká vedlett és Krausz Józsefen mintegy 20 napig gyógyuló sebet ejtett. Persze a többiek sem távoztak kisebb-nagyobb seb, avagy kék folt nélkül a szégyenteljes harctérről. A verekedés oka valami két korona tartozás, amit Krausz semmi áron sem akart Czeizlernek megadni, s amit Czeiz- ler úgy próbált bevasalni, hogy ivet köröztetett a seabólegenyek között heccből a Krausz két korona adósságának kifizetése céljából. E miatt annyira feldühödött Krausz, hogy szitkozódó és fenyegető szavakkal fogadkozott, hogy jöjjön csak el péntek este a templomba az az ember, majd igy, meg úgy lesz. Az az ember pedig elment és következett a fent irt folytatás. Bizony szomorú, nagyon szomorú dolog az, ha a hasznos szerszám is öldöklő fegyverré válik, de még szomorubh, ha verekedés előtt templomba mennek áhilatoskodni a yerekedők.

—- Levél a szerkesztőhöz.

Vettük a következő levelet:

Jgen tisztelt Szerkesztőség I

Becses lapjuk 28. (119.) számában a csép- lésre vonatkozólag irt cikküket jóleső érzéssel fogadtuk ugyan, de a lap megszokott szókimondásához képest a magam véleménye szerint a cikkben foglaltakat nem tartom elég éleseknek. Hiszen hozzá vagyunk szokva ahoz, hogy a »Mátészalka* a közönség érdekei védelménél sokszor kisebb fontosságú) dologban is erélyesebb szavakban sorolja fel azokat az okokat, amelyek a közönség igényeinek kielégítését kívánatosaknak tüntetik fel. S igy amidőn köszönetéin fejezem ki gazdálkodó társaim nevében is azért, hogy b. lapjukban rólunk megemlékeztek, nem hallgathatom el azt a véleményemet, hogy ez az ügy, a kisgazdák és ez utón —- talán ezt a kifejezést is használhatom — az ország lakosságának egyenlően fontos ügye, erélyesebb szavakat is megérdemelt volna. Ha ugyanis a földmivelés szükségletei néni teljesittetnek és az őstermelés e miatt nem haladhat úgy amint kellene, nem lesz meg a kereskedelemnek és az iparnak az alapja sem a haladásra. Magyarországon egy jó aratás minden osztály helyzetét előbbre viszi, de viszont ha egy elemi csapás a földinivelést eredménytelenné teszi, az háttérbe szorítja minden társadalmi rétegét az országnak.

Arra kérem tehát az igen tisztelt Szerkesztőséget, hogy jövőben a kisgazdák érdekeit is legalább oly melegen és annyi erélylyel szíveskedjék védelmezni, ahogy a kereskedelem, ipar és az általános érdekeket védelmezi.

Mszalka, 1911. julius ló.

Tisztelettel Sgy kis gazda.

Jóllehet a fenti levél működésünkkel nem mindenekben van megelégedve s bizonyom tekintetben váddal illet bennünket, mégis ölömmel közöljük azt le, minthogy eddig társadalmunk földmives osztálya nagyon kevés érdeklődéssel kisérte azt a működésűnket, amelyet mindég és minden tekintetben a köz érdekeinek a leglelkiismeretesebb szolgálatára irányuló készség vezetett s igy e levél bizonyíték arra, hogy gazdálkodó polgártársaink is érzik azt, hogy lapunk nem ön, hanem közérdeket szolgai s mint ilyen olykor éles katikájával nem a társadalmi békét akarja megzavarni, hanem egyedül és kizárólag arra törekszik, hogy a hibákat orvosolja és hiányokat pótolhassa.

A levélíróval minden tekintetben egyetértünk, amit szükségtelen is külön hangMilyoznuok, hiszen lapunk eddigi működése számtalanszor bizonyltokat szolgáltatta annak, hegy j földmivelést tartotta és tartja annak a nemzetgazdasági erőforrásnak, amely erőforrásra a többi társadalmi osztály támaszkodik. De sajnosán kelt leszögeznünk azt a tényt, hogy éppen a gazdálkodó osztály volt az, amely működésűnkkel szemben eddig a legközónyösebben viseltetett s igy talán némi vád visszahull éppen a gazdálkodó osztályra. Hiszen köztudomású dolog az, hogy a helyi lapoknak tulajdonképpen a nagy közönség a legjoDb munkatársa és legnagyobb körültekintéssel sem lehet képes a szerkesztőség arra, hogy a hiányokat a maguk valóságában észlelje. Szükséges ugyanis az, hogy minden társadalmi osztály hibái és hiányaira hívja fel a sajtó figyelmét s akkor a köz érdekeit szolgálni hivatott sajtó, a jogos és méltányos kívánalmakért a legmesszebbmenő harcra is bármikor készen áll.

Igaza van a levélírónak abban is, hogy a földmivelés érdeke erélyesebb hangot is nagyon indokolttá tenné. Tudjuk ugyanis, hogy az úgynevezett autók, vidékünkön a gentri kultusz újabb megnyilvánulásai, korántsem ügyelnek arra, hogy a nem cserép fedelű, de szalmával fedett viskók mellett, nem negyven, de öt méternyire is elrobognak s a vármegyei szabályrendelet megrendszabályozásukra még mindég az éj homályában késik. Amikor a cséplés belterületén teljesítését gátló várhegyei szabályrendelet megszületett, akkor még sem benzin motorú automobil, sem benzin, sőt olaj motorú cséplőgép nem volt, minélfogva a szabályrendelet ezekre ki sem terjeszkedhetett. Most pedig, amikor a technika tökélesedése mellett ezeket hatalmában tarthatja az ember, igen fura dolog, hogy az úri, gentri passziókat szolgáló — mert hiszen vidékünkön nem a köz érdekét szolgaija, — benzin motoros automobil a nádfedelü házak mellett vígan roboghat az utcán játszadozó gyermekek testi épségét vígan veszélyezteti, addig a gazdálkodóink, a benzin, olaj motoros, sőt járgányos cséplőgépeikkel is kitiltatnak a községek belterületéről. Ez a sajnos tény bizonyiték arra, hogy Szatnuirmegyében sok minden, még a legnagyobb fontosságú földmivelés is negligáltatik. Ebben azonban gazdáink is hibásak, mert ha a földmiveseh talpukra állanak és erélyesen lépnek fel igazságos és méltányos kívánalmaikkal, azokkal szemben megtörik még a „Kisistenek“ veszélye is. — A szerk.

— A mátészalkai járási ipartestület.

Megírtuk, hogy a mátészalkai járási ipartesiület alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Ennek következtében f. hó 16.-án vasárnap d. e. az előkészítő bizottság Dóri Manó elnöklete alatt gyűlést tartóit, melynek folyamán a jóváhagyott alapszabályokat felolvasták, majd Dóri Manó szép szavakkal köszönte meg dr. Dienes Dezsőnek támogatását. A tisztségekre való jelöléseket délutánra halasztották. P. hó 23.-án d. e. 10 órakor a Hungáriában a mátészalkai járási ipartestület közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: I. Tisztikar megválasztása. II. A megválasztott tisztikar székfoglalása. III. Az előkészítő bizottság javaslata az ez évi költségvetésről. IV. Az előkészítő bizottság számadása és a felmentvény megadása. V. Indítványok.

— A közoktatásügyi miniszter gratulációja. Gróf Zichy János vallás és közoktitás- ügyi miniszter Deme Károly mátészalkai polgári iskolai igazgatót abból az alkalomból, hogy hivatalos pályáján és az irodalom terén 30. működési évét betöltötte, igen meleg hangú hivatalos levélben üdvözölte. E levélben a miniszter a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Deme Károlynak úgy az iskolaügy, mint az irodalom terén kifejtett hasznos munkásságáról, egyben köszönetét is mondott érte.

— A tiszántúli ev. ref. egyházkerület uj püspökét. Balthazár Dezső dr.-t f. é. augusztus hó 20 -án 'fogják püspöki méltóságába beiktatni. A beiktatáson a mátészalkai ev. ref. egyház is képviselve lesz,

— Értelem zavaró hiba csúszott be lapunk legutóbbi számának ama közleményében, melyben a bérkocsi tulajdonosok megérdemelt megrend- szabályozásáról számoltunk be : E közlemény harmadik bekezdésének harmadik sorában lévő »legsötétebb háttere* szavak foglaltatnak, amelyek helyett a „legrosszabb következménye" szavak értendők. Helyesen tehát e mondat igy hangzik :

»A helyettes főszolgabíró ezen erélyes intézkedéséhez gratulánunk kellene, ha annak nem volna a legrosszabb következménye. <

— Ketté szelte a vonat. Csigái Lajos szatmárököritói lakos, ki 12 évig szolgált a katonaságnál mint őrmester, a magyar államvasutaknál kapott fékezői állást. Állását f. hó 16.-án foglalta el, de még aznap el is hagyta. Alig helyezkedett el ugyanis az uj alkalmazottá vonalon, járatlansága, tapasztalatlansága, avagy vigyázatlansága következtében — biztosan még tudni nem lehet— Gilvács- nál kiesett a vonatból és pedig oly szerencsétlenül, hogy a kerekek a szó szoros értemében ketté szelték. Csigái azonnal meghalt. Holttestét Szatmár- ököritóra vitték eltemetni.

— Pályádat. Csaba Adorján főispán a Szatinár- vármegye árvaszékénéi megüresedett irattárnoki állásra pályázatott hirdet. Kérvények 30 nap alatt adhatók be.

— A nagykárolyi indóház építését rövid idő

múlva megkezdik. Az építést Geiringer és Sajovits budapesti és munkácsi lakos vállalkozók nyerték el, kiket folyó hó 18.-ik napjára a szerződés megkötése céljából Budapestre rendeltek.

— Tűz Merken. F. hó 16.-án d. u. nagy tűz volt Mérken, amely 3 lakóházat és azok niellék- épületeitelhamvasztotta. A tüzet a kárvallottak egyike okozta gondatlanságból, amennyiben még le nem locsolt pernyét szórt szét az udvaron úgy, amint azt a katlanból kiszedte.

— Szivszélhüdésbe* elhalt gyermek, özv. Lőkös Ferencné mátészalkai lakos 6 éves Ferenc nevű fiacskája tegnap reggel anélkül, hogy előzőleg beteg lett volna, hirtelen meghalt. Körorvós véleménye szerint a halál oka szivszélhüdés lehetett.- Tüzek. F. hó 17.-én d. u. Bakos Gáspár helybeli lakos udvarán tűz ■ ütött ki és mintegy 300 kéve nád elégett. Tekintve az óriási szélt és azon körülményt, hogy az emberek nagy része a vásáron volt, könnyen végzetessé válhatott volna a kis tűz, ha a vásárról hazafelé, igyekező emberek idejében el nein oltják. A tűz úgy keletkezett, hogy a rozoga konyha alacsony kéményéből egy szikrá kiugrott és a száraz nádat lángra lobbantotta.

Újlaki Gábor nagydobosi ref. lelkész udvarán egy szalmakazalleégett. Mintegy^két mérternyire a leégett szalmakazaltól volt egy másik szalmakazal, amit azonban megmentettek.,

F. hó 9.-én d. u. leégett Papp Miklós gebei lakos csűrje és benne hét szekér széna, kocsik, ekék, lószerszámok és egyéb gazdasági eszközök. A kár 2009 korona, ami azonban biztosítás utján megtérül.

Bíró választás volt f. hó 19.-én Szamosz- szegen Kállay Szabolcs szolg^biró elnöklete alatt. Főbírónak Kiss Gyulát, albirónak Kósa Lajost

választották meg.

— A polgári iskolai igazgatói állás betöltése. A mátészalkai állami polgári iskolánál megüresedett igazgatói állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kathona Géza rimaszombati állami polgári leányiskolái igazgatót helyezte át.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Becske Bertalant, a ref. egyház ősz leánytanitóját és családját 18 éves Olga nevű leányuknak, f. hó 20.-án este 8 órakor történt elhunyta által. Bar a halál hosszas betegség után s igy, nem váratlanul ragadta el a család reményét, fokozott a csapás, mivel pár évvel ezelőtt Annuska leányuk is a fejlődés legszebb évében, 19 éves korában, hunyt el. A köztiszteletben álló családot sújtó ezen csapást Mátészalka és vidéke közönsége osztatlan és őszinte részvéttel fugadta.

— Pörös atyafiak. Nagy Sándor és Macst Gyula lunyogi lakosok szomszédok és sógorok. E két körülmény untig elég árrá; hogy a régi jó szokás szerint perbe szálljanak még a fülemüle füttye miatt is. Csodálatos furfangossággal vigyáznak arra, hogy valahogyan szünet ne álljon be a perben. Legutóbb például Macsi Gyula feljelentette Nagy Sándort, hogy a zárt lakásából 300 korona készpénzt ellopott. Feljelentését persze — ismervén a két sógor közötti ideális viszonyt — a legnagyobb gyanúval fogadták. És tényleg már a nyomozás első stádiumában bebizonyult arád koholt volta, amiért azután Nagy Sándor feljelentette a sógort rágalmazás vétsége miatt.

— A vasárnapi korcsmázás ellen. Las- sankint országossá válik az a mozgalom, amely a test és lélekpusztitó korcsmázást vasárnapokon megszüntetni akarja. Szatmármegyében Csenger- bagos után most Méhtelek határozta el, hogy a községben, szombat este 8 órától hétfő reggél 6 óráig az italmérések zárva tartandók.

I