Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-21 / 29. szám

4. oldal. M Á f É S m K A 29 (120.) szám.------ i........... Tflla nyvilágitási szerződés ügyében telt intézkedés­ről. — 3. Községi tulajdont" képező ingatlanok eladásét jóváhagyó törvényhatósági jóváhagyás bemutatása. — 4. Mátészalka köz­ség 1910. évi számadásának tárgyalása. — 5. Gyep­mesteri telep építésére vonatkozó válla'ati szerződés bemutatása. — 6. Kir. járásbiróság megkeresése a hivatal részére bérelt épületnek további bérbe­adásra tárgyában. — 7. Weisz Simon illetőségi ügye. 8. Nehéz Mihály illetőségi ügye. — 9. Ko­vács Eszter illetőségi ügye. — 10. Elöljáróság jelentése a tűzvédelem szempontjából felfogadott lóvas őrség lárgyában. — J1. Nagy Bertalan, Turz Sándor, Klein Antal, Róth Ignác, Weisz Mór, Weisz Vilmos, yeinberger Sámuel és Kovács József, .íelepedés iránti kérelme. Sajnosán emlékezünk meg arról, hogy a kép­viselő-testületi közgyűlés ismét több fontos tárgy felett nem fog határozhatni. A tárgysorozat több nagy- Jontosságu kérdésről hallgat teljesen. Hallgatás van a többek között az egyenes .Útról, an?» annyival inkább sajnos, mert ezen most .tartandó közgyűlésnek éppen ezen kérdései szoro­san összefüggő üggyel, aszfaltozással és a villany- világítással is foglalkozni kell. Teljesen érthetetlen, hogy az a nagyfontós- Ságu kérdés, az egyenes vasúti ut megnyitásának ^kérdése a képviselőtestületnél a szó szorosan vett értelmében elaludt, de érthetetlenebb az, hogy a képviselőtestület egyetlen egy tagja sem vett eddig .fáradságot arra, hogy ezt az alvó kérdést meg­bolygassa, életre keltse. Nem akadt, — bár .^számtalan gyűlés volt az utolsó e tárgybani ha­tározat hozatal óla, — egy képviselő-tesliileti tag, aki kérdést intézett volna arra nézve, vajon Sza1- kai Sándor és tsai földtulajdonosok meghatároz­ták e már az árát az átadni kért területnek és jhogy az eddigi hallgatásért kit is terhel tulajdon­képpen a felelősség. A? ut kérdés megoldása most igen sürgős, mert egyidejűleg annak aszfaltozása és a villany­világítása tekintetében is végleges rendelkezés volna megalkotható, miért is erre különösen fel­hívjuk a képviselö-test$!etj tagok figyelmét. A tárgysorozatról sok mondani valónk pin- ,csen, hiszen úgy az aszfaltról, mint u villanyvi­lágításról sokszor kifejtettük nézetünket s igy ez­úttal csak az eddigi hangsúlyozott kívánalmakra hívjuk fel a képviselő-testületi tagok figyelmét. Nem hallgathatjuk el azonban a tárgysoro­zatnak a járásbíróság bérletére vonatkozó pontját. Ezen pontnál emlékébe kell idézni ügyvéde­inknek azt, hogy hónapokkal ezelőtt kérvényt nyújtottak be az igazságügyi minisztériumba, a ke­reskedelmi és iparbank volt helyiségeinek a kir. járásbiróság céljaira leendő kibérlése tárgyában. JErre a kérvényre azonban eddig érdemi válasz nem jött. Ügyvédeink igen jól ismerik azt a tarthatat­lan helyzetet, melyben járásbíróságunk, helyisé­geinek szükvolta miatt van s igy felesleges előt­tük hangsúlyozni, hogy beadott kérelmük elinté­zését tanácsos lenne megsürgetni, ami tekintettel arra, hogy a betöltetlen hagyott harmadik bírói állás iránti sürgetésük annak idején eredményes .volt, — nem js lenne céltalan. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi .miniszter Deme Károly mátészalkai polgári isko­lai igazgatót jelenlegi minőségében a kolozsvári állanti polgári iskolához helyezte át. — Ájtatos verekedők. Csúf verekedéssel botránkoztatták meg múlt péntek este Krausz Jó­zsef, UngárGéza, Eűlöp Ede és Czeizler Mór hely­beli szabósegédek a Zöldfa-utcai izr. templomból hazafelé menő embereket. Mint korcsmából kisza­badult részegek rohantak egymásra e derék le­gények és pedig oly vehemensül, hogy az olló, a szabók elvalhatatlan barátja, a nagy hősködésben J)i, sakká vedlett és Krausz Józsefen mintegy 20 napig gyógyuló sebet ejtett. Persze a többiek sem távoztak kisebb-nagyobb seb, avagy kék folt nél­kül a szégyenteljes harctérről. A verekedés oka valami két korona tartozás, amit Krausz semmi áron sem akart Czeizlernek megadni, s amit Czeiz- ler úgy próbált bevasalni, hogy ivet köröztetett a seabólegenyek között heccből a Krausz két korona adósságának kifizetése céljából. E miatt annyira feldühödött Krausz, hogy szitkozódó és fenyegető szavakkal fogadkozott, hogy jöjjön csak el pén­tek este a templomba az az ember, majd igy, meg úgy lesz. Az az ember pedig elment és követke­zett a fent irt folytatás. Bizony szomorú, nagyon szomorú dolog az, ha a hasznos szerszám is öl­döklő fegyverré válik, de még szomorubh, ha ve­rekedés előtt templomba mennek áhilatoskodni a yerekedők. —- Levél a szerkesztőhöz. Vettük a következő levelet: Jgen tisztelt Szerkesztőség I Becses lapjuk 28. (119.) számában a csép- lésre vonatkozólag irt cikküket jóleső érzéssel fo­gadtuk ugyan, de a lap megszokott szókimondá­sához képest a magam véleménye szerint a cikk­ben foglaltakat nem tartom elég éleseknek. Hi­szen hozzá vagyunk szokva ahoz, hogy a »Máté­szalka* a közönség érdekei védelménél sokszor kisebb fontosságú) dologban is erélyesebb sza­vakban sorolja fel azokat az okokat, amelyek a közönség igényeinek kielégítését kívánatosaknak tüntetik fel. S igy amidőn köszönetéin fejezem ki gazdálkodó társaim nevében is azért, hogy b. lap­jukban rólunk megemlékeztek, nem hallgathatom el azt a véleményemet, hogy ez az ügy, a kis­gazdák és ez utón —- talán ezt a kifejezést is használhatom — az ország lakosságának egyenlően fontos ügye, erélyesebb szavakat is megérdemelt volna. Ha ugyanis a földmivelés szükségletei néni teljesittetnek és az őstermelés e miatt nem halad­hat úgy amint kellene, nem lesz meg a kereske­delemnek és az iparnak az alapja sem a hala­dásra. Magyarországon egy jó aratás minden osz­tály helyzetét előbbre viszi, de viszont ha egy elemi csapás a földinivelést eredménytelenné teszi, az háttérbe szorítja minden társadalmi rétegét az országnak. Arra kérem tehát az igen tisztelt Szerkesz­tőséget, hogy jövőben a kisgazdák érdekeit is leg­alább oly melegen és annyi erélylyel szíveskedjék védelmezni, ahogy a kereskedelem, ipar és az ál­talános érdekeket védelmezi. Mszalka, 1911. julius ló. Tisztelettel Sgy kis gazda. Jóllehet a fenti levél működésünkkel nem mindenekben van megelégedve s bizonyom tekintetben váddal illet bennün­ket, mégis ölömmel közöljük azt le, minthogy eddig társadal­munk földmives osztálya nagyon kevés érdeklődéssel kisérte azt a működésűnket, amelyet mindég és minden tekintetben a köz érdekeinek a leglelkiismeretesebb szolgálatára irányuló készség vezetett s igy e levél bizonyíték arra, hogy gazdál­kodó polgártársaink is érzik azt, hogy lapunk nem ön, hanem közérdeket szolgai s mint ilyen olykor éles katikájával nem a társadalmi békét akarja megzavarni, hanem egyedül és ki­zárólag arra törekszik, hogy a hibákat orvosolja és hiányokat pótolhassa. A levélíróval minden tekintetben egyetértünk, amit szük­ségtelen is külön hangMilyoznuok, hiszen lapunk eddigi mű­ködése számtalanszor bizonyltokat szolgáltatta annak, hegy j földmivelést tartotta és tartja annak a nemzetgazdasági erő­forrásnak, amely erőforrásra a többi társadalmi osztály tá­maszkodik. De sajnosán kelt leszögeznünk azt a tényt, hogy éppen a gazdálkodó osztály volt az, amely működésűnkkel szemben eddig a legközónyösebben viseltetett s igy talán némi vád visszahull éppen a gazdálkodó osztályra. Hiszen köztudomású dolog az, hogy a helyi lapoknak tulajdonképpen a nagy közönség a legjoDb munkatársa és legnagyobb körül­tekintéssel sem lehet képes a szerkesztőség arra, hogy a hiányo­kat a maguk valóságában észlelje. Szükséges ugyanis az, hogy minden társadalmi osztály hibái és hiányaira hívja fel a sajtó figyelmét s akkor a köz érdekeit szolgálni hivatott sajtó, a jo­gos és méltányos kívánalmakért a legmesszebbmenő harcra is bármikor készen áll. Igaza van a levélírónak abban is, hogy a földmivelés érdeke erélyesebb hangot is nagyon indokolttá tenné. Tudjuk ugyanis, hogy az úgynevezett autók, vidékünkön a gentri kul­tusz újabb megnyilvánulásai, korántsem ügyelnek arra, hogy a nem cserép fedelű, de szalmával fedett viskók mellett, nem negyven, de öt méternyire is elrobognak s a vármegyei sza­bályrendelet megrendszabályozásukra még mindég az éj ho­mályában késik. Amikor a cséplés belterületén teljesítését gátló várhegyei szabályrendelet megszületett, akkor még sem benzin motorú automobil, sem benzin, sőt olaj motorú cséplőgép nem volt, minélfogva a szabályrendelet ezekre ki sem terjesz­kedhetett. Most pedig, amikor a technika tökélesedése mellett ezeket hatalmában tarthatja az ember, igen fura dolog, hogy az úri, gentri passziókat szolgáló — mert hiszen vidékünkön nem a köz érdekét szolgaija, — benzin motoros automobil a nádfedelü házak mellett vígan roboghat az utcán játszadozó gyermekek testi épségét vígan veszélyezteti, addig a gazdál­kodóink, a benzin, olaj motoros, sőt járgányos cséplőgépe­ikkel is kitiltatnak a községek belterületéről. Ez a sajnos tény bizonyiték arra, hogy Szatnuirmegyében sok minden, még a legnagyobb fontosságú földmivelés is negligáltatik. Ebben azonban gazdáink is hibásak, mert ha a földmiveseh talpukra állanak és erélyesen lépnek fel igazságos és méltányos kívá­nalmaikkal, azokkal szemben megtörik még a „Kisistenek“ veszélye is. — A szerk. — A mátészalkai járási ipartestület. Megírtuk, hogy a mátészalkai járási ipartesiület alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyta. Ennek következtében f. hó 16.-án vasárnap d. e. az előkészítő bizottság Dóri Manó elnöklete alatt gyűlést tartóit, melynek folyamán a jóváhagyott alapszabályokat felolvasták, majd Dóri Manó szép szavakkal köszönte meg dr. Dienes Dezsőnek tá­mogatását. A tisztségekre való jelöléseket délutánra halasztották. P. hó 23.-án d. e. 10 órakor a Hun­gáriában a mátészalkai járási ipartestület közgyű­lést tart a következő tárgysorozattal: I. Tisztikar megválasztása. II. A megválasztott tisztikar szék­foglalása. III. Az előkészítő bizottság javaslata az ez évi költségvetésről. IV. Az előkészítő bizottság számadása és a felmentvény megadása. V. Indít­ványok. — A közoktatásügyi miniszter gratu­lációja. Gróf Zichy János vallás és közoktitás- ügyi miniszter Deme Károly mátészalkai polgári iskolai igazgatót abból az alkalomból, hogy hiva­talos pályáján és az irodalom terén 30. működési évét betöltötte, igen meleg hangú hivatalos levél­ben üdvözölte. E levélben a miniszter a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Deme Károlynak úgy az iskolaügy, mint az irodalom terén kifejtett hasznos munkásságáról, egyben köszönetét is mondott érte. — A tiszántúli ev. ref. egyházkerület uj püspökét. Balthazár Dezső dr.-t f. é. augusz­tus hó 20 -án 'fogják püspöki méltóságába beiktatni. A beiktatáson a mátészalkai ev. ref. egyház is képviselve lesz, — Értelem zavaró hiba csúszott be la­punk legutóbbi számának ama közleményében, mely­ben a bérkocsi tulajdonosok megérdemelt megrend- szabályozásáról számoltunk be : E közlemény har­madik bekezdésének harmadik sorában lévő »leg­sötétebb háttere* szavak foglaltatnak, amelyek he­lyett a „legrosszabb következménye" szavak érten­dők. Helyesen tehát e mondat igy hangzik : »A helyettes főszolgabíró ezen erélyes intéz­kedéséhez gratulánunk kellene, ha annak nem volna a legrosszabb következménye. < — Ketté szelte a vonat. Csigái Lajos szatmárököritói lakos, ki 12 évig szolgált a katona­ságnál mint őrmester, a magyar államvasutaknál kapott fékezői állást. Állását f. hó 16.-án foglalta el, de még aznap el is hagyta. Alig helyezkedett el ugyanis az uj alkalmazottá vonalon, járatlansága, ta­pasztalatlansága, avagy vigyázatlansága következ­tében — biztosan még tudni nem lehet— Gilvács- nál kiesett a vonatból és pedig oly szerencsétle­nül, hogy a kerekek a szó szoros értemében ketté szelték. Csigái azonnal meghalt. Holttestét Szatmár- ököritóra vitték eltemetni. — Pályádat. Csaba Adorján főispán a Szatinár- vármegye árvaszékénéi megüresedett irattárnoki ál­lásra pályázatott hirdet. Kérvények 30 nap alatt adhatók be. — A nagykárolyi indóház építését rövid idő múlva megkezdik. Az építést Geiringer és Sajovits budapesti és munkácsi lakos vállalkozók nyerték el, kiket folyó hó 18.-ik napjára a szerződés meg­kötése céljából Budapestre rendeltek. — Tűz Merken. F. hó 16.-án d. u. nagy tűz volt Mérken, amely 3 lakóházat és azok niellék- épületeitelhamvasztotta. A tüzet a kárvallottak egyike okozta gondatlanságból, amennyiben még le nem locsolt pernyét szórt szét az udvaron úgy, amint azt a katlanból kiszedte. — Szivszélhüdésbe* elhalt gyermek, özv. Lőkös Ferencné mátészalkai lakos 6 éves Ferenc nevű fiacskája tegnap reggel anélkül, hogy előzőleg be­teg lett volna, hirtelen meghalt. Körorvós vélemé­nye szerint a halál oka szivszélhüdés lehetett.- Tüzek. F. hó 17.-én d. u. Bakos Gás­pár helybeli lakos udvarán tűz ■ ütött ki és mint­egy 300 kéve nád elégett. Tekintve az óriási szélt és azon körülményt, hogy az emberek nagy része a vásáron volt, könnyen végzetessé válhatott volna a kis tűz, ha a vásárról hazafelé, igyekező embe­rek idejében el nein oltják. A tűz úgy keletkezett, hogy a rozoga konyha alacsony kéményéből egy szikrá kiugrott és a száraz nádat lángra lobbantotta. Újlaki Gábor nagydobosi ref. lelkész udvarán egy szalmakazalleégett. Mintegy^két mérternyire a leégett szalmakazaltól volt egy másik szalmakazal, amit azonban megmentettek., F. hó 9.-én d. u. leégett Papp Miklós gebei lakos csűrje és benne hét szekér széna, kocsik, ekék, lószerszámok és egyéb gazdasági eszközök. A kár 2009 korona, ami azonban biztosítás utján megtérül. Bíró választás volt f. hó 19.-én Szamosz- szegen Kállay Szabolcs szolg^biró elnöklete alatt. Főbírónak Kiss Gyulát, albirónak Kósa Lajost választották meg. — A polgári iskolai igazgatói állás be­töltése. A mátészalkai állami polgári iskolánál megüresedett igazgatói állásra a vallás- és közok­tatásügyi miniszter Kathona Géza rimaszombati állami polgári leányiskolái igazgatót helyezte át. — Halálozás. Súlyos csapás érte Becske Bertalant, a ref. egyház ősz leánytanitóját és család­ját 18 éves Olga nevű leányuknak, f. hó 20.-án este 8 órakor történt elhunyta által. Bar a halál hosszas betegség után s igy, nem váratlanul ra­gadta el a család reményét, fokozott a csapás, mi­vel pár évvel ezelőtt Annuska leányuk is a fejlő­dés legszebb évében, 19 éves korában, hunyt el. A köztiszteletben álló családot sújtó ezen csa­pást Mátészalka és vidéke közönsége osztatlan és őszinte részvéttel fugadta. — Pörös atyafiak. Nagy Sándor és Macst Gyula lunyogi lakosok szomszédok és sógorok. E két körülmény untig elég árrá; hogy a régi jó szokás szerint perbe szálljanak még a fülemüle füttye miatt is. Csodálatos furfangossággal vigyáz­nak arra, hogy valahogyan szünet ne álljon be a perben. Legutóbb például Macsi Gyula feljelentette Nagy Sándort, hogy a zárt lakásából 300 korona készpénzt ellopott. Feljelentését persze — ismer­vén a két sógor közötti ideális viszonyt — a leg­nagyobb gyanúval fogadták. És tényleg már a nyomozás első stádiumában bebizonyult arád ko­holt volta, amiért azután Nagy Sándor feljelentette a sógort rágalmazás vétsége miatt. — A vasárnapi korcsmázás ellen. Las- sankint országossá válik az a mozgalom, amely a test és lélekpusztitó korcsmázást vasárnapokon megszüntetni akarja. Szatmármegyében Csenger- bagos után most Méhtelek határozta el, hogy a községben, szombat este 8 órától hétfő reggél 6 óráig az italmérések zárva tartandók. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom