Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-16 / 24. szám

3. oldal. MÁTÉSZALKA 24. (115.) szám. szerüleg Alsófernezeiyen a vörheny és Szakállas- dombón a roncsoló toroklob jelentkezett, de itt se nagy számmal. Május havi vizsgálat közül felein- litendőnek tartja a nagysomkuti kórház vizsgálatát, amely alkalommal a kórházi orvosok részéről megállapított hanyagság s egyéb szabálytalansá­gok, valamint a betegek élelmezését teljesítő élel- mező-ápoló visszaéléseit az alispánnak bejelentett s nevezettek ellen az eljárás megindítását java­solta s jövőre szigorúbb rendszabályok életbelép­tetését. 4 várható koleraveszélyre az alispán utján az Összes főszolgabírók felhivattak, hogy minden egyes községnek vizsgálatáról felveendő jegyzőköny­veket julius 15-ig terjesszék be. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az 1911. év május havában 6 községben 72 iskolában 115 ta­nító munkáját vizsgálta felül. A magyar nyelv ta­nításának elhanyagolása miatt egy tanító ellen fegyelmi vizsgálatot indított, ötöt pedig nyugdi- jaztatni fog. A tanfelügyelő hálás köszönetét fe­jezi ki Csaba Adorján főispánnak, aki sokoldalú kormányzati gondjai mellett, időt vett magának arra, hogy a négy évvel ezelőtt megnyílt lacfa- lusi áll. iskolában a tanítás eredményéről egy bi- | zottság kíséretében meggyőződjék. A kir. tanfel­ügyelő rendkívüli jó hatást vár az ilyen látoga­tásoktól, amelyeknek más helyen való megismét­lését kéri. Indítványozza, hogy a közigazgatási bi­zottság Papp Qyula és Lázár János lacfalui ál­lami tanítóknak a tanítás eredményéért fejezze ki kö­szönetét A bizottság az indítványt elfogadta. Be­jelenti, hogy a kultuszminiszter Misztólfalun le­endő áll. iskola építésére 38,555 koronát enge­délyezett. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint 1911. május havában befolyt; egyenes adóban: 213,437 K 26 f. Hadmentességi díjban: 1280 K 12 f. Bélyeg- és közvetlen illeték fejében: 117,236 K 81 f. Fogyasztási és italadóban : 29,223 K 58 f. Tö/venyhatósági állatorvos jelenti: május hó­ban az állategészségügy kedvezőtlen volt, a lép- fene, a sertésvész, de különösen a ragályos száj- és körömfájás nagyobb mérvet öltött. A kir. ügyész jelenti, hogy szatinárvármegye területén levő kir. bírósági fogházakban május havában letartóztatva volt 136 férfi és 27 nő. | Szökés vagy más rendkívüli eset nem fordult elő. ' A közgazdasági előadó jelenti: Májusban hi­deg idő uralkodott s igy a vetések ritkák lettek és elgazasodtak, ami a termés-kilátást a várme­gye több részében alászállilotta. Figyelmébe ajánlja a bizottságnak a Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület kiállításának támogatását. Károlyi Lajos boszuja*) Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt szerkesztő úri A Szatmárvármegyei Gazdasági-Egyesület fennálásának 25 éves jubeleumár.i mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez. A kiállítás szeptember vé­gén lesz S/atmáron és resztvesz benne nemcsak ,.-iz üst“ czimü fővárosi napi ap, multti.it csütörtöki színimből vatluk st & bennünket igsu cidcklo közleményt. — A xxei'lc. Szatmármegyének, de a környékbeli megyének is miden valamire való gazdasága és iparosa. A ki­állítás sikere érdekében az egyesület vezetősége, a melynek élén gróf Teleki Géza áll, mindent megmozgat. Egyet azonban »emudképpen sem sikerült megmozgattok, egy embert nem tudtak megnyer­ni a kiállítás ügyének: gróf Károlyi Lajost, Szat- már megye legnagyonosabb földesurát. A gróf az erdőd-vállaji 72 ezer kai. hold hit- bizományi birtok ura. Hetvenkétezer hold termőföld­je van százötven kilométer hosszúságban egy tag­ban a vármegye olyan részén, ahol köves ut egy­általában nincs, mert sem a kormány, sem a vár­megye budgetje nem tudott még fedezetet terem­teni az ut kiépítésére. A gróf ur ugyan már kérelmezte a megyé­nél, hogy a hitbizomány mentén haladó utakat tart­sa a vármegye saját költségén jókarban, de a me­gye nem volt abban kellemes helyzetben, hogy az előkelőre helyről jött segélykérelmet teljesíthesse. E miatt aztán nemes fölháborodást kelt a gróf szivében és kitagadta szeretetéből az egész vármegyét. És bár a Szatmárvármegyei Gazdasá­gi Egyesület nem hivatalos egyesület, hanem a megyebeli gazdák köre, gróf Károlyi Lajos kereken megállotta úgy erdőtandcsosának, mint jószdgfelil- gyélőjének, hogy a kiállításon a hitbizomány 72 ezer holdjának egy szemernyi termésével is résztvegyenek. . így áll boszut gróf Károlyi Lajos, ha a vár­megye nem juttatja potyához. €gy szatmármegyei gazda. Úgy gondoljuk, hogy e levélhez nein k-11 ko umenúr. — A petíciót végre befejezték s a csak­nem 6 hétig tartó nehéz és nagy felelőséggel járó vizsgálat után e hó 15.-én Olchváry Zoltán deb­receni kir. ítélőtábla biró is elhagyta városunkat. 320 tanút hallgattak ki és a hatalmas terjedelmű jegyzőkönyv most már a kúriához kerül vissza, honnan nagy érdeklődéssel várjuk az ítéletet. Olch- vári táblabiró tiszteletére Péchy főszolgabíró bu- csuvacsorát adott, melyre a táblabiró néhány leg­közelebbi ismerőse volt hivatalos. — Az önkéntes tűzoltó egylet megala­kítása végett e hó 11.-én vasárnap délután 3 órára hívta össze az éideldődöket Almer Béla és Weisz László, a városi képviselő-testület megbí­zottjai. A gyűlés, melyen ideiglenesen Almer el­nökölt kimondta a mszalkai önkéntes tűzoltó egy­let megalakulását és elhatározták, hogy aláírási ivet bocsátanak ki az alapitó, pártoló es működő tagok összegyűjtése céljából. A végleges megala­kulás és az aláírási iv eredményének mérlegelése végett f. hó 18.-án délután 3 órakor a község­házán újabb gyűlés lesz. A jegyzőkönyvet ideig­lenes en Steinberger Sándor vezette. — A bigott nazarénus. Az emberi sze- retetét és örök bekét hirdető nazarénus vallásnak sok már a martyrja. Sokan szenvednek már el vallás nemes, de a mai korba nehezen beillesz­kedő szellemétől elvakulva a katonai börtönökben, mert fegyvert fogni kezükbe nem akarnak. Ily áldozatot vittek e hó 11.-én Nagyecseden át ka­tonai fedezet mellett Kassára. Biró Lajos Nagye- csedi lakos volt a nazarén-vallás e legújabb mar- tyrja, ki pár évvel ezelőtt még oly ügyesen for­gatta a fegyvert a katonaságnál, hogy a 3 évi szolgálat illán 3 csillaggal, mint szakaszvezető került haza Nagyecsedre. Itthol aztán elvette Tóth Sándor nazarénus leányát és a feleség és apó» rövid idő alatt a legbigottabb nazarénust farag­tak belőle. Most 11.-én felesége és nagyszámú rokonsága is kimentek az ecsedi állomáshoz, hogy elbúcsúzzanak a rab hitsorsostól, kinek lelkét a legkevésbbé sem lágyította meg a hozzátartozók keserves zokogása. Hitéhez való végtelen ragasz­kodása még a szivét Is megkeményitette. — Választási jog bitorlása. Jakab T. Károly, Katona Zsigmond és Kis Lajos mátészal­kai lakosok a minap Mátészalkán tartott községi képviselőtestületi választatás alkalmával, mint szavazati joggal nem bíró egyének mások helyett leszavaztak. A turpisság kiderült és a derék haza­fiak, polgárok választási joga ellen elkövetett vét­ségért fejenkint 30 korona pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre Ítéltettek f. hó 14.-én a szatmári kir. törvényszéken. Az Ítélet jogerős. — Lelkészválasztás Szamosszegen. A Szabó Gusztáv halálával megüresedett ref. lel- készi állásra a választás f. hó 11.-én vasárnap zajlott te. A két aspiráns Leövey és Balta közül óriási többséggel Balta Miklóst választották meg, kit már o tani káplánkodása alatt igen megszere­tett a szamosszegi nép. Midőn évekkel ezelőtt Szamoss/egről Baltának távoznia kellett a nép nyomatékos Ígéretet tett, hogy ha valamikor lel­kész választásra kerül a sor, csakis Batta lesz a papjuk. S a nép szava Isten szava . . . — A kántorjánosl tanítói állásra Jakab Károly lett megválasztva az eltávozott Bakos La­jos tanító helyében. — Államsegély. Illetékes helyről azt az ér­tesítést kapjuk, hogy a helybeli iparos tanonc is­kola évi 340 korona államsegélyt kapott. Bizony ez elég sovány segély az államtól egy iskola ré­szére. Ezzel nem sokat lehet kezdeni, — A polgári Iskola! kiállítás. A máté­szalkai m. kir. állami polgári iskola évzáró vizs­gálatai alkalmából ez idén is ki lesznek állítva a tanulók munkálatai. Junius hó 29.-ig minden oly napon, a melyen vizsgálat tartatik, megtekinthető a kiállítás d. e. 10 — 12. d. u. pedig 4—5 óra kö­zött. Felhívjuk t. olvasó-közönségünk figyelmét e tanulságos kiállításra. Nem csak sablonos utánza­tokat, hanem oly eredeti dolgokat is lehet ott lát­ni, melyek a polgári iskolai tanítás irányítására lesznek hiva'va. A Somogyi tanár :i.érült fes- teményei eladók. — Az ex szultánt Szatmármegyébe Internálják. Egyik Nagykárolyban megjelenő lap- j társunk arról a szenzációs hírről számol be, mi- I szerint a török kormány két megbízottja várme­gyénk területén birtokot vásárolt, ahol ezután az ex szultán Abdul Hamid állandóan tartózkodni fog. Ámbár laptársunk e szenzációs internálás hí­rének forrását is megjelöli (Inger Soiiman egy nagyváradi laphoz intézett levele) mi e hirt két­kedve fogadjuk és fenttartással közöljük. Nagybánya. A Nagybánya város tulajdonát képező »Ist­ván Király szálló r. t.« meghívására a környékbej új­ságírók egy kicsi, de leises csapata verődött ösz- sze, hogy kél nap alatt (f. hó i0 es 11.-én) álel- vezze mindazon gyönyöröket, végignézze minda­zon érdekes látnivalókat, miket az ősi bányaváros és környéke az idegenek csak nyújthatnak. Szombaton, gyönyörű verőfényes reggelen érkeztünk meg Nagybányára. A hegyektől körül­övezett városi bearanyozták a fölkelő nap első sugarai és oly tündériesen nézett ki, mint valami mesebeli csoduváros. Az előre megrendelt kényel­mes kocsikon a vasútállomástól az újonnan épült gyönyörű »István Király szálló«-ba hajtattunk. A csaknem egy miliő koronába került hatalmas épü­let, mely 4 utcára néz, a város legszebb helyén fekszik és a piactérnek mintegy koronáját képezi. Földszintjén, a nagyszámú üzlethelyiségeken kívül modern kavéház, nagy étterem és egy igen csinos, fővárosi mintára készült színházat foglal magában, inig az emeleten mintegy 50—60 jól be­rendezett, tiszta utcai szoba van. Az egész épüle­ten különben, kivül-belől, egy igen finom ízlés nyilatkozik meg és mindenkép meglátszik, hogy Jámbor és Bálint előnyösen ismert fővárosi építé­szek tervezték es építették. A szálló előcsarnokában Moldován László a szállodát bérlő r. I. igazgatója fogad bennünket egy igen barátságos, kedves úriember, ki nyom­ban ki is «dia az >ordré«-t a portásnak; — A szerkesztő urak a mi vendegeink, aleg- szebb szobákat kérem fkinyittatni a szamunkra! -­Szobáinkban át öltözködve, 10 órakor villás reggelire gyűltünk össze a szálló nagytermében. Diszes társaság várt már bennünket, kiknek sora­iban a már említeti Moldován igazgatón kívül Far­kas Ernő felsőbányái polgármestert, egy igen ér­dekes, tisztes ötég urat; Bay József nyug. megyei főjegyző, földbirtokosi, a legszimpatikusabb embe­rek egyikét, továbbá Brebán Sándor gör. kath. lelkészt, Tantóssy József, az iparművészeti múzeum őrét és m város több más előkelő polgárát volt szerencsénk megismerhetni, kikkel egyetemben az­tán az ősrégi kereszthegyi aranybánya megtekinté­sére indultunk. Hatalmas kocsisorban vonultunk föl a közel fekvő hányahivatal épülete elé, hol festői bányász-köstii itbe bujtattak bennünket, hogy ruhánkat a bányában el ne piszkitsuk. Kis vaskocsiban, melyeket síneken a bányamunká­sok igen gyorsan toltak, vízszintes irányban 110J inéierre haladtunk a hegy belsejébe, lit kiszállva, villamos fifien lefelé a föld gyomrába ereszkedtünk le, mintegy 500 méter mélységre, u 7.-ik folyosóra, j melyen végig liaLidva a bányászok nehéz, ember fölötti munkáját csodáltak meg. A nehéz fuladt hvegő s a rideg környezet olyan különös, levert kedélyhangulatot teremtett. Ügy éreztük ma­gunkat, mint valami bujdosó csapat vagy mintha földalatti börtönbe zárt rabok volnánk, a sápadt, beeset arcú bányamunkások pedig a szibériai sze­rencsétlen számüzötteket juttatták eszünkbe. Nem hiszem, hogy nem valami imafelét rebegett az ajka egyik-másik gyengébb idegzetű társunk­nak ! . . . . Innen a zuzóba mentünk, hol óriási mázsás súlyú gőzkalapácsok zúzzák porrá az aranyat tar­talmazó kőzeteket. Az igy porrá zuzzott kőzet többféle módszerek szerbit bő vízzel, válukban többször át lesz. mosva és végül a leülepedett tiszta, nemes fémeket tartalmazó iszapot a váluk- ból kiszedik és berakíározzák. A raktárból vago­nokban elszálilják az igy nyert iszapszerő anyagot a 3 kilométerre fekvő fernezelyi kincstári kohó­müvekbe, hová a kitűnő ebéd elfogyasztása után úgy 3 óra körül, kocsin rándu'tunk ki. A lassan per­metező, majd hatalmasan megindult zápor nem tartott vissza bennünket attól, hogy ezeket az eu­rópaibba kohókat meg ne tekintsük és az- ott látottak bőven kárpótoltak bennünket a kis kelle­metlenségért. Végig néztük az összes folyamato­kat, melyeken az iszap keresztül megy, inig végre arany lesz belőle s bi*ony nem hiába oly drága az arany, de rendkívül lassan és hosszú, nehéz procedúrák után jutunk-egy kis darabkához s még az is ezüsttel ran keverve. A ^valóban Redete« látványosság után a festő­mütermsket látogattuk meg, majd pedig a Zoltán féle kapszula gyár került sorra. A kicsi de rend­kívül complikált szerkezetű gépek — melyeket a jelenlegi tulajdonos aiyja. talált föl és sajátkezüleg állított is,elő — rendkívüli gyorsasággal, százan­ként összerakva, teljesen készen, igen érdekes tö­meg munkát fejtenek ki, 8 éves fiuk kezelése mellett. Este igen érdekes és értékes, tudományos előadást tartott Dr. Tantóssy József a női éksze­rek iparművészeti fejlődéséről, a szállóban levő »Lendvay« színházban, mely után pezsgős vacsora volt egész reggelig. Másnap vasárnap délelőtt a mesés szépsé­gű »Szócshényi liget«-ht*n sétálva szellőztette ki a társaság a legjobb borok és pezsgők gőzétől kissé bágyadt kaponyákat, majd pedig a várost magát tekintettük meg. Az évszázados, régi styl— ben restaurált épületek között — melyek mind­egyike történelmi nevezetességű — a »Szent Ist­ván« templomhoz értünk. A Hunyadi János kora­beli campenile tornyából megtekintettük aztán azt a gyönyörű panorámát, mit a hegyek között fekvő szirres, virágos völgykatlan nyújt a szemlélőnek.. A pompás kedvben és jó étvágyai elfogyasztott ebéd után Felsőbányára in-ntünk át, hol Farkas Jenő polgármester páratlanul kedves vendégsze­retetét élveztük. A két bányaváros vízvezetékét tápláló hires-neves hármas forrás megtekintés« után pompásan megozsonázlunk majd az áldozó nap mindinkább halványodó kékes-vörös sugarai­tól kísérve visszatértünk Nagybányára, hol már nagyszerű vacsorával várták a kissé kifáradt zsur- nalistákat. S midőn másnap reggel a vendéglátó urak­tól elbucsuztunk, szinte nehéz volt elválni azoktól a vendégszerető kedves emberektől, azoktól a f.*l- höfedte, gyümölcsös hegyektől, melyekben nekünk szegény, nyíri homoki lakóknak nincs oem volt és nem is lesz tán sohasem részünk. . » . (~es.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom