Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-12 / 19. szám

4. oldal.

M ATESZ A LKA

19. (110.) szám.

BINARY ÁKOS

klaszszikus estélye

május hó 2L*én (Vasárnap) lesz a „HUNGÁRIA' nagytermében.

Előjegyzéseket a 3 és 2 koronás ülőhelyekre már most elfogad lapunk kiadóhivatala.

— Kálmánéi Jenő volt he'ybeni magánál- latorvos Erdő-Csokonyára (Somogy-megye) távozván kö>-állatorvosi állás elfoglalása végett, idő rövidsége miatt ez utón vesz búcsút ismerősei és barátaitól.

— Bihari Ákos klaszszikus estélye. Bihary Ákos, a Vígszínház kitűnő művésze e hó 20.-án szombaton Nyírbátorban rendezi az immár országszerte szenzációs klaszszikus estélyét. Szerkesztőségünknek sikerült a neves művészt megnyernie, hogy vasárnap e hó 2!.-én városunkban is rendezzen egy ilyen estélyt. A magas színvonalú előadás a »Hungária* szálló nagytermében lesz megtartva, 3 és 2 koronás helyarakkal. Az ülőhelyek számozva lesznek és előjegyzéseket már most elfogad lapunk kiadóhivatala. Az est programmja a következő :

1. Nagy jelenet »Faust“-ból Irta Goethe. Fordította: báró Dóci Lajos. (I. felvonás, I-ső szin.) Személyek: Faust, Szellem, Wagner 2. a) Eredeti kurucversek a XVII. és XVIII. századból, b) Kurucnóták Endrődi Sándortól. 3. Antonius nagy beszéde Caesar holtteste fölött. Részlet »Julius Caesm«-ból Irta: Shakespeare. Ford.: Vörösmarty 4. Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor költemények 5. Részlet „Cirano de Ber- gerac“-ból. Irta Rostand. 6. Jehova (Kiss József.) Az estély 7e9 órakor kezdődik.

iMután ilyen nemes művészetben igen ritkán van alkalmunk gyönyörködhetni, reméljük, hogy intelligens közönségünk tömegesen részt vesz a már is fényesnek Ígérkező estétyen.

— Házasság. Fischer Herman nyírbátori lakos, folyó hó 18.-án tartja esküvőjét Stern Szerünkével Mátészalkán.-- Községi önkéntes tűzoltó egyesület szervezése. A vármegyei alispán a járási íőszolgabirákhoz a következő körrendeletét adta ki:

»Minthogy az 53888—888. sz. belügyminiszteri kormány rendelet értelmében minden községben, ahol legalább 25 működő tag jelentkezik önkéntes tűzoltó testület szeivezendő, felhívom a Cimet, hogy a járásához tartozó községek figyelmét hívja fel az önkéntes tűzoltó testület megalakítására, — figyelmeztetvén az elöljáróságot arra is, hogy a magyar országos tűzoltó szövetség elnöksége (Budapest, VII. Rákócy-utca 38. sz.) minden hozzáforduló községnek készséggel és díjmentesen küld alapszabály mintát.*

Az országos tűzoltó-szövetség ez ügyben a következő leiratot intézte alispánunkhoz: »Az 1888. évi tűzrendészed kormányrendelet főleg az önkéntes tűzoltóságot ajánlja a községek figyelmébe, mint a melynél a társadalom közreműködése folytán a tűzoltói intézmény a lehető legolcsóbban létesíthető. Az önkéntes tűzoltó testületek szervezésénél azonban nem csekély nehézséget okoz azon körülmény, hogy kedvezményezők nincsennek tisztában a testület szervezésének mikéntjével, alapszabály mintákkal nem bírnak, azokat négy példányban leírni nem érnek reá. A Magyar Országos tűzoltó szövetség elkészített ennek folytán oly mintaalapszabályt, melyet a belügyminisztérium is elfogadott és azt kinyomatván hajlandó azt a szükséges négy példányban a hozzá forduló községi elöljáróságoknak a hozzá való magyarázattal egyetemben ingyen megküldeni úgy, hogy ott csupán a helyi viszonyoknak megfelelő tételeket kell beírni és az alapszabályokat az alakuló gyűlés vezetőivel aláíratni, hogy azokat láttamozás végett tovább felterteszteni lehessen. Ennek nagy előnye továbbá az is, hogy az egész vonalon a tűzoltói intézmény egységesen szerveződik, ami a halóságoknak is lényeges könnyebbséget jelent a testületek ellenőrzésénél. Azon kérelemmel fordulunk tehát Nagyságodhoz, méltóztassék a vin. Hivatalos Lapjában a községeket arra figyelmeztetni, hogy amennyiben a községükben a helyi viszonyok önkéntes tűzoltó testület szervezését lehetővé és kívánatossá teszik és azt a kormányrendelet rendelkezéseinek eleget teendő szervezni óhajtják, a szükséges négy példány alapszabály űrlapot a Magyar országos tűzoltó szövetség elnökségétől (Budapest, VII. Rákóci-ut 38. sz.) díjmentesen kaphatják és hogy azokat tetemes munkamegtakarítással fel is használhatják.

— Országos állatvásárok vármegyénkben. 15.-én Sárközön; 29.-én Csengeren; 23.-án Aranyos- megyesen ; 25.-én Királydarócon; 29.-én Fehér- gyarmaton és Nagykárolyban.

— Táncvizsga. Zélinger Adolf oki. táncmester f. hó ! 4.-én a Hungária szálloda tánctér- mében tanítványai előhaladásának bemutatásacéljából színpadon bemutatott műsorral zártkörű táncvizsgát rendez.

Műsor: 1.) Élőkép. (Göröglüz fény mellett.)

2.) Magyarszóló. Lejtik: Szatmári Margitka és Fúrnék László. 3.) Angol boszton. Bemutatja: Zélinger lánczmester több növendékkel. 4.) Virág tánc. Fátyollal lejti: 13 leány növendék. Flóra, a táncz vezetője : Péner Lenke. Virágok: Feldman Erzsiké, Bányay Juliska, Fiilep Juliska, Budaházy Annuska, Szatmári Margit, Csizmadia Erzsiké, Weisz Piroska, Weisz Annuska, Weisz Erzsiké, Németh Alice. Szúnyog Erzsiké, Suta Ilonka. 5.) Tót tánc. Bemutatja: Kánig Iluska fiú és Balázs Klárika leány jelmezben. 6.) Rózsa tündér tánc. Lejti: 12 leány növendék. Királynők : Németh Alice és Budaházy Annuska. Rózsák: Balázs Ifárika, Kánig Iluska, Suta Margitka, Stein- berger Liliké, Fárnek Gabika, Szatmári Margitka, Suta Ilonka, Szúnyog Erzsiké, Csizmadia Erzsiké, Weisz Erzsiké. 7.) Menuette gavoita. (Eredeti XVII. századbeli franczia jelmezben.) Lejtik: Német Alice, Fárnek Gabika, Budaházy Annuska, Csizmadia Erzsiké, Steinberger Liliké, Almer Béla, Németh Tibor, Fárnek László, Almer Elemér, Grossmann Sándor.

— Dr. Bródy Sándor gyakorló orvos tudatja, hogy f. hó 19.-én tanulmány útjáról visszaérkezik és rendeléseit megkezdi.

— Ebadó tartozások behajtása. Az ebadó járulékok a járásokban általában nagy hátralékban vannak, úgy, hogy az alapnak fizetőképessége veszélyeztetve van. Ezért az alispán utasította a szolgabiróságokat, hogy az esedékes és hátralékban levő öszegeket a legerélyesebben hajtsák be, mert elleneseiben az esetleges mulasztó község terhére és költségére a behajtás iránti intézkedéseket a helyszínen fogja megvizsgálni.

— Körözés, özv. Bodó Jánosné szamosszegi lakos 1 drb. 2 éves világos pej szőrű jól fejlett — 500 korona értékű kanca csikója (hatsó egyik lába gatyó) 1911. ev április 27.-én este elszaladt. Körözését, feltalálás esetén értesítését kér a sza- mosszegi községi elöljáróság.

Szalonnát lopott Ífj. Kapos András olcsvapáti-i legény, ezért gyü't meg a baja a törvénnyel. A héten ítélte el a szatmári törvényszék három napi fogházra és egy évi hivatalvesztésre, ifj. Kapos megnyugszik az ítéletben, csak azon nem tud eléggé csodálkozni, hogyan lehet őt hivatalvesztésre Ítélni holott hivatala még talán az öregapjának se volt soha.

— A felsőfernezeiyi kiütéses tífusz ügyében Ilosvay Aladár alispán jelentést tett a belügyminisztériumba. A jelentésben a járvány teljes megszűnését jelenti és javaslatot tesz a járványorvos visszahívása iránt.

— Burgonya-tolvajok. Jelentettük volt, hogy Auspitz Ignác gebei gazdatiszt feljelentést tett. hogy az uradalomban a kertben elvermelt burgonyából ismeretlen tettesek 100 métermázsát (500 korona értékben) elloptak. A kántorjánosi csendőrőrs egy éjjel tetten érte Anda Imre 44 éves és Demeter György 19 éves gebei lakos napszámosokat, akik beismerték, hogy ez alkalommal burgonyáért mentek, azonban tagadják, hogy máskor is jártak ilyen ügyben az uradalom kertjében.

— „Ököritó egy újabb áldozata“

címen a »Szatmármegyei Közlöny* megemlékezik Farkas Ernő ököritói körjegyző lemondásáról s ezt az ököritói segély kiosztás botrányával hozza kapcsolatba. Mint illetékes helyről értesülünk e kombináció minden alapot nélkülöz, mert a lemondás oka egy igen kellemes körülmény; nevezetesen Farkas Ernő atyjának 600 holdas kitűnő birtokát veszi át s igy a körjegyzői állás betöltésére sem szüksége, sem kedve, sőt ideje sincs.

— Magyarország selyemtenyésztése. A magyar

királyi országos selyemtenyésztési felügyelő most terjesztette be e jelentését a földmivelésügyi miniszterhez. A jelentés a legnagyobb részletességgel beszámol selyemtenyésztő iparunknak mindenféle viszonyáról s azt mutatja, hogy ez a kicsinynek vélt s szinte alig észrevett termelési ág, mint gazdasági és szociális faktor egyképpen nagyjelentőségű. Harminc esztendőre nyúlik vissza az az idő, amelyről részletes kimutatás van előttünk s ez alatt az idő alatt bámulatos arányban megnövekedett a selyem- tenyésztéssel és iparral foglalkozók száma. Az 1880. évről szóló kimutatás adatai ezek: selyemgubó-te- nyészléssel foglalkozott hetvenegy községben és pusztán ezerötvennyolc család, termelt 10.131 kilogramm gubót s keresett 22.125 koronát, selyemiparral 17.925 koronát kerestek, együtt 40.051 koronát; az 1910. évben 2032 községben 90,064 család 1,644.972 kilogramm gubót termelt s keresett 3,379.732 koronát, a selyemiparral foglalkozók pedig 1,800.000 koronát, együtt 5,179.382 koronát. A selyemtenyésztéssel és selyemiparral foglalkozók 1879-től a múlt év végéig 90,356.895 koronát kerestek az állami selyemtenyésztés gyári és raktári alkalmazottai.

— ÁZ elválasztás. A csecsemő életében korszakalkotó esemény, mely kihatással van további fejlődésére. Csak egy esetben biztosak a szülők abban, hogy a gyermek az átmenetet baj nélkül kiállja: ha a »PHOSPHATINEFALL1ÉRES« gyermek-tápszert adják neki és ezzel vezetik be a szilárdabb tápszerek megemészthetését. A Phos- phatine Falliéres következtében a gyermek megerősödik, húsa megkeményedik és a fogzáson köny- nyedén esik túl. Egy nagy doboz, elegendő 3 hétre ára 3 korona 80 fillér. Főraktár: Zoltán Béla gyógyszertára, Budapest. V. Szabadság-tér.

Csarnok.

VirágéneI(.

Mint katona, ha bajtársa halott.

Csak gyászszal átszőtt dobott hallhatott. Úgy szövöm át két ajkam vonalát És beszegem két piros fonalát.

Elvágom szivem véres kötelét,

Ne küldje rád könyötgö követét,

V

Had’ álljon meg a megrepedt harang.

Mit nyelve zengett: ne csengjen a hang.

Betemetem szememnek árkait,

Ne lásd pilláim könnyes sátrait.

Fehér párnákra teszem vállamat És Jelkötöm leesett államat. ,

Fehér virágot nem küldök neked,

Sem muzsikát sem egyéb követet;

Mint sólyom sóhaj suhan csak feléd, Szegény madár! Elvágta kötelét. . . .

_____ Herodes.

Ecsetvonások.

Irta: TÓTH BÁLINT.

1.

— Hála Istennek! Csakhogy megint boszan- kodott! Lássa, milyen magas számítást vagyok képes végezni, hogy végeredményben kénytelen legyen elismerni, mennyire szeretné visszaadni ezeket a kis apró csipkedéseket.

— Ne higyje! Néha csak mutatom a kevés neheztelést is. Látom, hogy magának eröme telik benne. Hát örüljön I De azért, hogy őszinte legyek, sokat foglalkoztat engem a gondolat; micsoda különös modort tanúsít maga irányomban egy idő óta.

—• Tudja, ez az én véremben van. Valami keserű rosszindulat. Én mindenkit gyűlölök, ha arról van szó, hogy kissé megkinozzam s igy örömet szerezzek magamnak. Mert én örülök, ha valakit gyöngén megbánthatok. Szégyen bevallani de igy van. Ez olyan ellentéte talán az általános felebaráti szeretetnek!

— Csöppet sem dicséretes. Ezek után azt kell hinnem, hogy az eddigi kép, amit magáról