Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-21 / 42. szám
2. oldal. MÁTÉSZAL.K A,. 42 (7L) szám:. azzal a jövö-mertők szivében szánalmat gerjesszen maga iránt, hanem föl kell keresni a nyomorultakat s keserves életüket legalább azzal kell némileg elviselhetőbbé tenni, hogy megélhetésüket biztosítja. A társadalomnak nem szabad tűrni, hogy a nyomorékok, mint elűzött kutyák kóboroljanak vásárról vására, hanem alkalmat kell teremteni arra, hogy a nyomorúság eme lázárai állandó otthont, s ott biztos megélhetést találjanak, hogy nyomorúságok, keserves kínlódásuk legalább ezzel enyhittessék. Otthont kell építeni a nyomorékoknak, gondoskodni kell róluk, enyhíteni kell fájdalmukat. Ezt tenni kötelessége a társadalomnak, de ha azt a társadalmat nem hatja át a kötelességérzet, köteles erről gondoskodni a törvényhozás s ennek céljára jogos az épek, az erőssek, a vagyonosak megadóztatása is. Puskás Lajos. Képviselő-testületi közgyűlés. A hosszas vajúdás és keserves kínlódások dacára a f. hó 16 -án tartott kepvi- selő-testületi közgyűlés sem hozta meg n végleges határozatot a telefon ügyre. A most mar a tagok tüntető tavolma- radása dacara határozatképes gyűlésen azt vélte az ember, hogy e sokat hányt vetett, de úgy a közbiztonságra, mint a kereskedelemre oly nagy fontosságú kérdés eljuthat ahoz a patthoz, mely kikötését lehetőve teszi, eljuthat abba a stádiumba, mely az anyagi kérdést rendezi. De a csalódás váí, tóttá most is fel a reményt, mivel a közgyűlésnek végleges határozatot hozni mostan sem lehetett. A határozat hozatalt azon körülmény telte lehetettlenne, hogy csupán két ajánlat érkezett be az elöljárósághoz S a tett ajánlatok egyike sem nyerte meg n közgyűlés tetszését. * A képviselő-testületi közgyűlés lefolyása a közetkező volt. Jelen voltak: Rohay Gyula, Jeszenszky Sándor, Aimer Béla, Dr. Csató Sándor, Csizmadia Ferenc, Csizmadia József, Dr. Fárnek László, ür. j Fuchs Jenő, Qosztonyi Lajos, Nemes Ferenc, Rác István, Schreiber Bertalan, Szőllősy László, Dr. Vida József, Veres István és Weisz Lajos, — tehát 48 képviselő-testületi tagból tizenhatan. Jóllehet a képviselő-testületi közgyűlés vasárnapra, tehát oly időre tűzetett ki, amikor a renhogy mellőznének bármit is, a mire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának helyes ismerete alapján fényesen sikerült ez a nehéz feladat, A Franklin Kézi Lexikona ily módon megbecsülhetetlen gyakorlati segédeszköze lett a müveit magyar embernek. A nagy lexikont arra nézve, akinek megvan, kiegészíti s arra nézve, akinek nincs meg, pótolja. A Franklin Kézi Lexikona az adatok megbízhatósága és pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szerkesztősége Rado Antal, íl kitűnő iró vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, a kik a maguk szakmája körén belül a legnagyobb lelkiismeretességgel és gondos- sággal végezték feladatukat, úgy, hogy a lexikon adataira nyugodtan támaszkodhatik bármikor bárki. Fiárom szép, vaskos kötet, kitűnő tartós papirosán, szép metszésű, nagy betűkkel, száznál több színes és fekete képmellékletekkel, Ízléses és erős kötésben. Az ember szívesen lát maga előtt, az íróasztalán, kézikönyvei közt három ilyen ro- kovszenves külsejű, okos kötetet. Az ára A Franklin Kézi Lexikonanak mindössze 5 i korona. Megszerzése tehát senkire sem jár nagy anyagi nehézség- gel. Minden jel arra vall, hogy hamarosan nagy kelendősége lesz s úgy meggyökerezik minden házban ,hogy müveit magyar ember meg sem lehet nélküle. des hétköznapi munkazaj megszűnik, amikor a talán eddig munkájuk végzésétől akadályozott képviselő-testületi tagok azon helyzetbe jutottak, hogy jogajk és kötelességeiket a községi képviselő-testület közgyűlésén anyagi károsodások nélkül gyakorolhatták volna, ismét akadt harminckét képviselő- testületi tag olyan, a ki sehogyan sem tudja elhinni azt az egyszerű dolgot, mikép azon egyén, aki köztisztességet vállal, köteles azon tisztességnek nem csak az előnyeit kihasználni, hanem a terheit is viselni. A mulasztó harminckét városatya nevét a következőkben közöljük.: Budaliázy Sándor, Cine Józsej, ,*Csizmadia Zsigmond, Doby Antal, Feldman Armin, Franki Albert, Goldblatt Jakab, Ilosvay Endre, id. Izsó Ferenc, Kerekes János, Klein Móritz, Kovács Lajos, id. Mándy Sámuel, Nagy Károly, Néma Mihály, Oláh István, Lapp Gábor, Radványi János, Steinberger Sándor, M. Szabó Ferenc, Szabó Mihály, Szabó Mózes, Szabd Sámuel, Sz. Szabó Sándor, Szálkái Sándor, Szálkái Zsigmond, Szeműn József, Tárkanyi Lajos, Veress Lajos, Weisz László és Weisz Miklós. Tehát még mindég elég szépen haladunk a nemtörődömség lejtőjén tehát még mindég egy- harmada jelenik meg csupán a képviselő-testületi tagoknak a közgyűlésen. Hogy a másik kethar- madrész mit gondol, annak halandó ember ma- j gyarázatát adui neut képes. Vajha asszonyainkat áthatná a Rocca Priora asszonyainak követésre méltó tette s az ily mulasztásokra hajló városatyáktól megmentené Mátészalkát. Hisz nálunk is van meg nem nyitott utkérdés akárcsak Rocca Rriorában, Róma elővároskájában, nálunk is a képviselő-testület tehetetlensége akadályozza meg nz utmegnyitását, mert nem akarnak erélyesen felszólalni és Szálkái Sándor — a ki pedig e község képviselője — tett ígéretének beváltására és árra .szorítani, hogy ha felvetette az utkérdését, hárítsa is el annak megnyithatása elől az akadályokat. A képviselő-testületi közgyűlés megnyitása és a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Rohay Gyula községi főjegyző bemutatta a Mátészalkai Ipar és kereskedelmi Bank és a Mátészalkai Közgazdasági Bank által a telefon felállítása érdekében veendő kölcsönre nézve tett ajánlatokat, amely szerint mindkét intézet 50—50 éves lejáratú kölcsönt volna hajlandó folyósítani és pedig az előbbi 6.93 % utóbbi pedig 5.45 "/o évi anu- itás mellett. Minthogy azonban ezen ajánlatok mindenike drágább kamatú volna mint a község jelenleg fennálló kölcsöne, a képviselő-testület megbizta a község elöljáró; Igát, hogy azon pénzintézettől szerezzen inforinátiót, amelytől a községnek mostan is van felvett tartozása. Veress István képviselő-testületi tag mert bizonyosan azon téves hitben volt, hogy a mostani közgyűlés még mindég a telefon fel, vagy fel nem állítása kérdésében van hivatva tanácskozni mégegyszer megkísérelte, hatba megmenthető lenne Mátészalka község attól a szörnyűségtől, hogy benne a telefon révén némi haladás felé lábra kapjon. Minthogy azonban ez már nagyon is túlhaladott állapot, kénytelen lesz belenyugodni a megváltozhatatlanba. Felvetődött a közgyűlésen az a kérdés, hogy mitörténhet akkor, ha a vármegyei telefon hálózat létesülne s hogy a befektetett tőkét a vármegye visszatéritené-e avagy sem. E tekintetben pro és kontra vitatkozások folytak, bár a kérdés vita tárgyát annál inkább nem képezheti, mert ha a vármegyei telefonhálózat létesitettne, feltétlen azt vonná maga után, hogy a vármegye köteles volna, de sőt a saját jólfelfogott érdeke is azt követelné, hogy megváltsa, illetve kártalanítsa a község révén azokat, a kik most a fellálitáshoz hozzájárulnak, mivel a vármegye telefonhálózat költségének előállításánál oly zavarok állhatnának elő, hogy azokat leküzdeni nem lehetne. Mátészalka ugyanis egyáltalán nem válna kötelezhető arra, hogy a többi községek telefonhálózatának költségeihez pótadó alakjában hozzájáruljon, és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert most a telefon felálllása a vármegye, mint a politikai testület beleegyezése mellett eszközöltetik, és egy és ugyanazon címen egy község lakossága kétszer meg nem adóztatható. Érdeke pedig a vármegyének azért, mert megváltás esetén a község által felállítandó oszlopok a többi községből vezetendő huzalok elhelyezésére is alkalmasakká válnának. A jelenvoltak megnyugtatására Dr. Fárnek László képviselő-testületi tag egyébként ösmertette újból a telefonelőfizetők közjegyzői okiratba foglalt azon kötelező nyilatkozatát, hogy azok viselni fogják a felveendő kölcsön kamatait. Mégcsak annak a megemlítésére szorítkozunk hogy a >Mátészalkai Takarákpénztár« r. t. egyáltalán nem tett ajánlatot a községnek a törlesztései kölcsönre. Ez annál különösebb, mert s e pénzintézet — mely a helyi háromcégek legrégebbje — egy ily közérdekű dologhoz még a kissebb profit kilátása mellett is tartoznék hozzá járulni. Ennyi revanzsal tartozik annak a közönségnek, melyből, él. De igen furcsa a Takarék indolens eljárása azért is, mert Klein Andor, Weisz Miklós, Péchy László, Tárnái Gyula, Szálkái Sándor, Szálkái Zsigmond ott ülnek ez intézet igazgatóságában s holott mind nagy telefon-barátok, mégse tartották szükségesnek intézetük utján a telefon megvalósítását előmozdítani. ........- .s • (-5. ) Szatmárvármegye törvényhatósága f. évi október hó 13.-án tartotta őszi rendes közgyűlését, melynek fő tárgysorozata 185 pontból.állott. A közgyűlést Csaba Adorján főispán nyitotta meg. Beszédében vázolta a politika jelien állását s hivatkozott a mostani helyzetet megelőző politikai körülményekre. Vázolta a közigazgatás fontosságát s arra kérte fel a törvényhatósági bizottságot, hogy őt nehéz munkájában támogassak. A főispán megnyitó beszédét a közgyűlés tagjai lelkesen megéljenezték. A tárgysorozat első pontját az alispdni jelentés képezte, melyből kifolyólag Szuhányi Pe- rencz interpellált a Tyúkod—Porcsalmái_ titvonal késedelmes építése miatt. Majd Falussy Árpád dr. helyeselte Szuhányi kifogásait és áttért a Nagykároly—Érendrédi útvonal építésénél észlelt mulasztásokra s kérte, hogy ügye a Szuhányi Ferenc által meginterpellált ügygyei együtt terjesztessék fel a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhéz. Izsák Elemér és Kacsó Károly, műszaki tanácsos hozzászólása után az alispán emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy az útépítések folyamatban vaunak s azok elhaladásában más mulasztás nem történt, mint a köszállitás beszüntetése, melyről azonban ö nem tehet s épen azért szívesen járul ahhoz, hogy a bizottság az ügyben a kereskedelemügyi ni. kir. miniszterhez feiirjon. Bejelentetett egy uj jegyzői, egy, orvosi és egy joggyakornoki állás rendszeresítése. Megálla- pittatott a törvényhatóság 1911. évi költségelőirányzata. Ezután megalakították a szavazatszedő bizottságot, melynek elnöke Domahidy István, jegyzővé pedig N. Szabó Albert lett. A választások eredményei a következő: A közigazgatási bizottság 1911 — 12. évekre» Madarassy Dezső, Kende Zsigmond, Böszörményi Emil, Dr. Falussy Árpád és Jármy Andor tagokkal egészítették ki. Szálkái Sánor — eléggé helytelenül és érthetetlen okokból — kimaradt. Az 1911—2—3. évekre újjá alakították az állandó választmányt, melynek járásunkból tagjai lettek: Péchy László, Mándy Géza, Szálkái Sándor, Berey József, Jármy András, Jármy Béla. A központi választmány tagjai az 1911—2—3. évekre a következők lettek járásunkból : Berger Ármin, Berey József, Szálkái Sándor, Jármy András. Ezután megválasztották még a múzeumi és igazoló választmány tagjait. A déli órákban került rá csak a sor az anyagiak megszavazására. Így megszavazták a hárornnegyed szúzalék előirányzott pótadót közművelődési célokra; egy és fél százalékot a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére és egynegyedszázalék pótadót a tisztviselői nyugdíjalapra. Minthogy ekkor már fél keltő volt, a főispán a közgyűlést felfüggesztetté s annak - folytatását másnap d. e. 10 órára tűzte ki. Á bizottság tagjainak nagy részét ez alkalommal főispán látta vendégül ebédre. A közgyűlésnek 14.-ikére eső részéről tudósításunk a következő: Elnöklő főispán alig néhány bizottsági tag előtt rjyitoffa meg az ülés 14.-iki folytatását. Jtlig \ét óra leforgása alatt tárgyalta a bizottság * ' tárgysorozatnak több mirjt 500 porjtbói álló hátralevő[ részét. (Ez az úgy nevezett viUasyérővel hajtott >nemzeti munka.« — A szerk.) Bejelentetett a számonkérőszék eredménye. Megállapittatott az 1911—2. évi közúti költségelőirányzat. Köszönetett mondott a közgyűlés az ököri- tói lüzkárosultak részére küldött segélyekért. Előadták a kereskedelemügyi miniszter leiratát a Margittá—Nagykárolyi h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában. Levélbeli megkersésekre árjegy- Ajánlják a legjobb es legbiztosabb járatú SZlVÓgáz, nyersolajat ;Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel dijtala- ŐS benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a z6kkel és költségvetéssel díjtalanul szöigátunk. legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. 7_í nul szolgálunk.
