Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-05 / 31. szám
3 oldal. M A T E S Z A L K A 31. (70.) szám. lérbe, más állatok után pedig 10—10 fillérbe, u vidékről behozott hús után pedig az egész állat diját megnemhaladhátólag kgként 2 fillérbe állapította meg. Több helyes módosítást is eszközölt még a fenti szabályrendeleten, melyek közül kiemelendő, hogy a vágóhidat a község takarittatja. Itt említjük meg, mikép nagyon is itt lett volna az ideje annak is, hogy egy uiabb szakasz beiktatásával a húsárak véghatára megszabására a kepviseló-testület felhatalmaztatott volna. Sajnos azonban, ezt a fogyasztó közönség még nagyon, nagyon soká fogja nélkülözni, bár a vármegyei törvényhatósági bizottság fenti gyorssaságát tekintve, még elhatározás esetén is igen soká nélkülözhetné. Második tárgy az alispán 23656,909. számé s reánk nézve rendkívül sérelmes, a mai rossz fekvésű vasúti ut épitési költségének viselése tárgyában hozott határozata volt. Az alispán ugyan is az 1890. évi I. t.-c. 29. §-ának teljesen figyelmen kívül hagyása mellett, a sima - mszalkai törvényhatósági úttól, - az uj állomási épületig készített ut 14570 kor. 72 fillér állítólagos költségének 73-ában Mátészalka közeéget marasztalta el. Ez az ut, eltekintve attól, hogy a Mátészalka fejlődését és haladását igen nagy mértékben akadályozza, — a mint arra Szálkái Sándor képviselő, s képviselő-testületi tag igen helyesen rá mutatott, egyáltalán felépítve nincs annak alapját soha einem készítették s egész bátran állíthatjuk, hogy a Nagykároly—Csapi vasút engedély okiratának a legtávolabbról sem fele! meg, mivel azon nem hogy az előirt 20 cm. vastag, de talán 5 cm. vastag kőréteg sincsen. Téved az alispán ur, midőn azt állapítja meg, — j határozatát tekintve, — hogy itten állomás bővítésről van szó, — mert itt egy egész uj állomás I épittetett, a régitől teljesen különálló, azzal sem- 1 mi kapcsolattal nem biró s Így az Vs-ad részköltség Mátészalkán kívül, Papos és Jármi községeket, az itteni iparválalatokat, különösen a Mátészalkai ipar- és keresk bankot feltétlenül, Gyűrtelek, Kocsord községeket pedig feltételesen terheli, de mert a mint azt a Rohay Gyula főjegyző által előadott tények igazolják, — miszerint az útra vonatkozó tárgyalásokról a község idejében nem értesült, azon magát megfelelően, érdekeinek megóvása céljából is — nem képviseltethette, igazság szerint a községet, az ut épitési költségből, mivel az irányánál és fekvésénél fogva határozott kárára van, — egy fillér sem terhelheti. Kár, hogy a törvény nem ad alkalmat arra, hogy e tekintetben, határozati hozatalnál, az anyagi igazság is érvényesülhetne, mert akkor most az ut költségét, mások fizetnék meg biztosan. E kérdéshez többen szólaltak fel s igen részletesen Szálkái Sándor, dr. Fuchs Jenő és Rohay Gyula. A képviselő-testület Szálkái Sándor indítványára, a sérelmes alispáni határozatot, megfeleb- bezni rendelte. . Hisszük, hogy a beadandó felebbezés kellő eredménnyel is fog járni s legalább a legnagyobb méltánytalanság alól a község polgársága mentesülni fog. Az uj vasúti ut kérdése azonban érdemlegesen szóba sem került, bárha az a kedvező viszonyoknál fogva a községnek — a mint azt már sokszor kifejtettük — mibe sem kerülne, mertjia a község a hozzá való fundust megvenné, — a hadi ut építése alkalmából, —■ a felépítés és fen- tartás költségei az államra volnának háríthatok. A telefon kérdésnek anyagi rendezése volt a következő tárgy. E tekintetben most már egy lényeges lépéssel tovább haladtunk. Elhatározta ugyanis a képviselő-testület, hogy a telefon felállításához szükséges 11175 korona községi kölcsön felvétele tekintetében, a vonatkozó törvény utasításának megfelelően 1910. évi augusztus 30.-án d. u. 4 órakor ülést tart. Hosszú vajúdás, sok kellemetlen tapasztalatok után tehát végre alapos reményünk lehet arra, hogy ez a közbiztonság és közgazdasági tekintetben oly kiszámíthatatlan horderejű kérdés, végre valahára megoldáshoz jut. Az Ipar- és kereskedelmi bank r.-társaság- nak a haszonbérletre vonatkozó felmondását a képviselő-testület elfogadta, úgy azonban, hogy ha a most fizetett bérösszeget nem adnák meg, felmondó bank köteles a községet kárpótolni. A 3722/1910. sz. főszolgabírói rendelet s Rohay Gyula főjegyző előterjesztésére, a képviselő- testület állandó végrehajtói(állást szervezett sezen állás teendőinek ellátásával havi 40 kor. díjazás mellett Kereskényi László rendőrbiztost ideiglenesen megbízta. Dr. Euchs Jenő kérelmére, határozatilag kimondotta a képviselő testület a Gyár és Kossuth- utcák végén levő árokban betoncsövekkel! ellátását és az árok további folytatásának állandó tisztán tartásá'. Dr. Euchs Jenő indítványával, illetve kérelmével minden tekintetben egyetértünk, a kérelem előlterjesztését örömmel vettük tudomásul, bár egy tekintetben kénytelenek vagyunk, mély sajnálkozással annak egy igen nagy szépséghibájára reá mutatni, nevezetesen arra, miszerint hiányzik belőle az özv. Veress Gyuláné istálójának a köz- egésséget rendkívül mérvben veszélyeztető bűzös volta megszüntetésére vonatkozó kérelem Itt volna az ideje annak, hogy az illetékes körök erélyesen beavatkoznának ebbe a sokat emlegetett kérdésbe és hatóságilag megszüntetnék ezen közegészséget veszélyeztető tarthatatlan állapotot. Az 1909. évi községi számadás megvizsgálására Weisz László, Almer Béla, Franki Albert és Szabó Sámuel képviselő testületi tagok küldettek ki. Az Olcsvai András itteni illetőségét a képvi- viselő testület elfogadta, ellenben a Szúnyog Sándor és Dankó Bálintét nem. Sajnálattal kell megemlékeznünk a külön szaktanítóval biró önnáló gazdasági népiskolára vonatkozó határozatról. Sajnálattal pedig azért, mert itt ahol a lakosság oroszlánrészét a gazdálkodók képviselik, s a hol a gazdálkodók zöme nem akarja megérteni, hogy minden téren érvényesülni kell a haladás törvényének, a hol a meg változott viszonyok dacára, mindég a dédapák utasítása szerint végzik a gazdasági teendőket, és iszonyodnak attól, hogy valami helyesebbet, jobbat, de ujjat kíséreljenek meg, — nagyon kívánatos lenne az a gazdasági iskola. Az elodázásnak ugyanis, — a 86 %-os községi pótadó, ha ily fontos közgazdasági és kulturális célról van szó, megfelelő indokául nem szolgálhat, elvégre a földmives osztály is megérdemel a köztől annyit, hogy az ő érdekében is tétessék valami. De nem tudjuk eléggé sajnálatunkat kifejezni a felett sem, hogy a kötelező népoktatás korában, a midőn az állam az iskolákat átvenni akarja, egy ily fontos s az állam érdekét is közelről érintő kérdésnél a pénzügyi terhet, az állam, a mint az, Szatmármegye közigazgatási bizottságának, 2395/910 Kb. sz. határozatából kitűnik, — egészben a község nyakába kívánja adni. — Ez távolról sem közelíti megesem az igazságot, sem a méltányosságot. Lövi Lajos, Pap Sándor és Stalek Pál részére a szabályszerű telepedési dij fizetésére kötelezés mellett telepedési engedély adatott. Az iparos tanonciskola jövő tanévi bevétele 1406 K- 59 fillérben, kiadása 1786 koronában állapíttatván meg, s igy fedezetlenek mutatkozik 379 K. 41 fillér, mely összegre a képviselő testület államsegélyért folyamodik. Az országos jegyzői alapban beállott fizetés képtelenség miatt indokolt kérelemre a képviselő testület utasította az elöljáróságot, hogy visszafizetési kötelezettség mellett a fő és aljegyző részére, az adóhivatalnál beszüntetett járandóságot, mig az folyósítva nem lesz előlegezze. Ez a határozat felette, méltányos, mert ha tisztviselőinktől megkívánjuk, hogy a reá bizott feladatoknak lelkiismeretesen megfeleljenek, viszont nekünk is kötelességünk arról gondoskodni, mikép azok jólmegérdemelt járandóságaiktól bármily rövid időre is megne fosztassanak s azt nélkülözni ne legyenek kénytelenek. Ezúttal emlékezünk meg arról is, mikép községi elöljáróságunk, a sertés közvágóhíd létesítése és a dögtér elhelyezésére! egyidejűleg, a vágóhidat alapos rendezés alá vétette. Neveztesen azt erős sodrony kerítéssel 'vétette körül, s az ekként alakított udvarát is elegyengetette. Midőn ennek tapasztalába feletti örömünknek kifejezést adunk, s elösmerjük, hogy az előjáróság a közóhajnak, a rendelkezésére álló kevés anyagi erő dacára is, tőle telhetőén megfelelni igyekszik, azt az óhajunkat fejezzük ki, mikép a rendezés teljessé tétele érdekében, még a vágóhidat körülvevő területen levő, három emésztő gödör egyikét, és pedig a délit, mint olyat amelyre szükség nincsen, be- tömetné, a másik kettőt és pedig úgy a vágóhíd északi végén levő téglázottat, mint a hátul levő föld oldallal birót megfelelő tetőzettel elláttatná. Ez ugyanis nagyobb anyagi kiadás nélkül lenne eszközölhető, és a lehetőségét is elzárná annak, hogy az ott felgyülemlő anyagokon a legyek szaporítására alkalmas melegágy alakulhasson. Egyben szükséges volna még a nagy meleg miatt már reggel kihajtandó sertések elhelyezésére megfelelő kárámott felállítani s a sertés vágóhídi emelő csigát megjavittatni, mert az mai állapotában, mivel rendkívül nehezen jár, céljának megfelelni nem képes. Örömmel nyugtázzuk, hogy most már a vágóhídi állapotok kielégítők, benne otthonos a szükséges tisztaság, mindamellett megemlítjük, mikép kár a mészáros uraktól az az eljárás, hogy ezen tisztaságot nem teszik tökéletessé azáltal, hogy a vágás után mogmosott bontó bárdot, szárazra törölnék. E tekintetben ugyanis sajnos észleltük, hogy a bárd ugyan rendesen jól meg lessz takarítva, és megmosva, de a viz letörlése már elmarad, a mi pedig egyrészt a tulajdonosok anyagi károsodását okozza, másrészt a „közegészséget veszélyezteti, lévén a víznek az az általános tulajdonsága, hogy a vasnemü fémeket rozsdásitja. Sajnosán emlékezünk meg még arról, hogy a képviselőtestület a tűzoltó őrtorony létesítéséről teljesen hallgatásban van, holott ezen kérdés rendezése csak most van nagyobb megterhelés nél- mig a községház építése folyamatban van. Kár ezt a kérdést halogatni, mert arról mindenki megvan győződve, hogy ennek létesítése a legköve- teiőbb közszükség. HÍREK — FELHÍVÁS 1 Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dijaikkal még hátralékban vannak, szíveskedjenek előfizetési dijaikat kiadóhivatalunk címére mielőbb beküldeni. Soká/is strófák. .4 helyben épülő nagyméretű házak elölt sétál a TÓKE a HITEL és a KAMAT s a következő párbeszéd fejlődik ki közöttük: Szól a Töke: No nézzétek, a zsebemből Hogyan húznak falakat, Lesz szép házam s meglássátok Számba nem jut majd falat Hitel mondja: Előbb kezdtem s éhhalaltól Én is félek Istenem, Mert még engem dobnak-löknek, Adnak-vesznek sebesen Kamat uram nagyot sóhajt s busán, majdnem sírva szól: Mind a ketten urak vagytok. Isten, ember tudja azt, Hogy nem átall hát a szátok Ajkra venni ily panaszt. Töke, téged szén Wertheimok Légiója dedelget. Itt legalább már száz éve Először látsz most eget; Azt se’ tudtad mi az élet, Azt se’ tudtad mi a baj. Szaporodtál, gyarapodtál S nem olvadtál, mint a vaj. Hitel, te meg miért jajgatsz Panaszra mért nyílik szád. Mikor Tönk-ön van gyönyörű Kény elmet es palotád? . . . A szegény a fönyomorult Én vagyok csak közietek, Ultimókra, lejáratra Mindig csak én figyelek. Akit nem tud megőrizni Nem száz. de miUjó lakat. Kit préselnek, kiizzadnak. Az mindig a kis kamat. FLOR1DOR.
