Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-29 / 17. szám
2. oldal. M Á T É S Z A L K A 17. (56.) szám. ez az első kelléke annak, hogy valamely irányban önállólag véleményt nyilvánítsunk) be kell látni, hogy a csavargó gyermekek ellenében sem a ki- hágási törvény említett rendelkezése nem alkalmazható, sem az állami védelem ki nem terjeszthető. Kettős oka van ennek. Az egyik az, hogy az állami védelemhez való jog lényege és jellege jogászilag szabályozva még nincs. A másik az, hogy az ily csavargó gyermek néven ismert ujság- áruló rikkancsra nem vonatkozik az a törvényes szabályozás, melyet a csavargás fogalmaként a tételes törvény megállapít. Végezzünk először az utóbbival. Csavargó az, kinek bizonyos lakhelye, állandó kereset forrása nincs és a ki az élet fenntartására szolgáló eszközöket kimutatni nem tudja. No most már, én nem képzelem, hogy a csavargó gyermekek legnagyobb részét e fogalmi kör alá lehetne vonni legtöbbnyire egy oka van a csavargónak s ez az oka szülei vagy házi fegyelem hiánya. Hiszen legtöbbször a rikkancs hozzájárul az ujságárulással éleifenntartásához, igy szerez pár fillért, otthona, családja- is van. Nyilvánvaló már ennélfogva, hogy nem olyan csavargó, a ki ellen a törvény megtorlást alkalmaz. Való igaz, hogy lehet és van is egy más nézpont s ez az, hogy az ilyen gyermek az erkölcsi züllés veszélyének van kitéve. Ugyde ezzel szemben nincs más tételes intézkedés, mint a speciális büntető eljárás, a mely a büntető novellában a fiatalkorúak elleni rendelkezésekben lefektetett úgynevezett »intézkedések* alkalmazásában nyer érvényt, de ennek előfeltétele, hogy a fiatalkorú bűncselekményt kövessen el. Mi következik ebből ? Az, hogy vagy elhagyatottnak kell kijelenteni az ily csavargó gyermeket s gyermekmenhelybe utalni, vagy bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazni az intézkedést. Igaz, hogy mind a két eljárás etikailag véve is állami vedelem. De ezen megállapítással az okok elsejére jutunk, hogy az állami védelemhez való jog lényégé és jellege szabályozva nem lévé*: noli me tangere a csavargó gyermekekkel szemben. önkényt következik a teendő, a mi — megengedem, hogy radikális — de egyedül célravezető lehet s ez az, hogy a csavargó gyermekeket ható- ságilag elhagyottaknak kell nyilvánítani. De abban a percben, amint az orvoslásnak ez a módja feltolul, alapos aggodalom fog el mindnyájunkat, kik első sorban jogászi észszel gondolkozunk, mert belátjuk, hogy ez orvosság rosszabb mint a halál. Következménye, az elv végrehajtása által nemcsak a gyámhatósági hatáskornak a rendezése, hanem annyi személy, vagyon és családjogi viszonynak is a megoldása, amely a szülő és gyermek közötti kapcsolat elszakitásával a csavargó gyermekkel szemben állami feladattá teszi a védelem szükségességét. És^itt nem lehet helye újabb speciális intézkedéseknek, nem lehet egy törvénycikkel rendezni ezt a jogviszonyt, hanem meg kell alkotni az állami védelemhez való jogot, szabályozni enntk jogkörét és tételeles törvénnyé emelni az állami védelem jogát. Addig tétlenül, összedugott kézzel, sokszor elszoruló szívvel kell szemlélni a csavargó gyermekek nagysokaságát, melyet az élethez való jog, és e jog anyai eszközei, a kenyér megszerzése, uta- j zási futkosás üz, hajt korcsmáról-korcsmára éjnek i idején, fagyban esőben nap-nap után. És ha az | erkölcsi zülés nyitott kapuján annyi bele bukik, mégha a romlás és elpusztulás miazmáit magába is szívja igy a gyermeklélek, törvénnyel, rendszabályokkal — ilyennek hián —- még nem akadályozhatjuk, csak a nagy Humanismus után nyújtjuk a kezünket, melyet el nem érhetünk. S vájjon, nem ez-e a mi sorsunk, talán végzetünk is általában ? Jelszavkat hangoztatunk és semmit avagy oly keveset produkálunk ?! HIKE K. Május 1.-én. Bóditőan édes volt az én álmom, Velem volt mindég az én kis arám, S egyszercsak cigánymuzsikának hangja Szólal meg halkan, május hajnalán. Föl sem nyitám szemem s hallgattam tovább A muzsika ismert, bájos dallamát. Hiszen az én nótám volt az a nóta, Mely egész betölté a legény-szobát. Úgy érzém, mintha tovább álmodoznék S átölelve tartnám azt a kis leányt . . . És repülnénk együtt eszményi szárnyon, Mint az angyalok, — ott fönn — a légen át . . . A zene ütemére csapkodtuk szárnyunk, Boldogságunk mostan nem ismert határt És repültünk gyorsan, föl-föl a nap felé . . . Azt hívén, a jóból bármily sok sem árt. Ámde egyszercsak elfáradt 'a szárnyunk. Az erőnk elszállt, mint a buborék. . . . Hirtelen magamat otthon találtam: Megszűnt a zene és — fölébredék. Cyrano. — Áz első bérpalota. Városunk haladása, fejlődése és szépsége szempontjából nem kis jelentősége van annak a nagyobbszabásu építkezésnek, mely a múlt nyáron megindulva, az idén még fokozattabb mértékben folyik s amely jó néhány modern, szép uj házzal teszi városiasabbá és szebbé utcáinkat. Jelenleg a Vasut-utcában a Szilágyi, Szóbél és Felmann féle telkeken építkeznek, de, mint halljuk, még jónéhány építkezés van tervbe véve. A Kossuth-utcán a uagytőzsüe és a Feldmann épületek helyére emelnek uj házakat, mig a Gyár-utcán a dr. Fuchs háza jutott már el a betetőzésig. Legnagyobb szabású azonban az az építkezés, amely a Kossuth és Vasut-utcák sarkán, a Csizmadia Kálmán földbirtokos telkén folyik, ahol a két utcára néző impozáns, emeletes bérpalota épül. Az épület-kolosszus földszintét üzletek és a Közgazdasági bank fogják elfoglalni, valamint a »Csillag« gyógytár ; mig az emeleten lakások lesznek. Végre tehát valami keveset segitve lesz azon a lakásínségen, mely pár éve állandó betegsége e városnak. A bérpalotát — melynek költségei cirka 8000!) koronát tesznek ki — a Vasas és Hoksáry jóhirü építési-vállalkozó cég tervezte és építi. — filiaa-ldt közgyűlés, a községi képviselő- testület közgyűlését, melyet folyó hó 23.-án terveztek megtartani, s amelyet múlt számunkban mi is meghirdettünk, közbejött akadályok miatt nem tartották meg. A közgyűlés újabb határideje eddgigelé nincs megállapítva. — Mikor lesz már telefonunk ? A »Mátészalka« több Ízben irt e lassú tempóban haladó ügyről. Említettük volt, hogy a helybeli hárt m pénzintézet és a Szálkái gyártelep igazgatósága felajánlották azt a 12000 korona összegei, mellyel a telefon- hálózatot felépittethetnők. Azonban az Ígéret csak Ígéret maradt. A telefonkérdést összekötik a politikával, holott ahoz semmi köze. Kérjük tehát a fentnevezett részvénytársaságokat, mentesítsék a telefon kérdését a politikától, váltsák be Ígéretüket, hogy ne szenvedjen késedelmet e mindenkire hasznos intézmény. — Mozgalom az aszfalt-járda ügyében. A Vasut-utcában, a Csizmadia Kálmán bérpalotája felőli oldal lakói mozgalmat indítottak az iránt, hogy járdájukat saját költségükön ki fogják aszfaltoz- tatni. Dr. Steinberger Samu és Feldmann Dezső az iránt indítottak mozgalmat, hogy ne csak a Vasút- hanem a Kossuth és Nagyvég utcák járdái is ezúttal kiaszfaltoztassanak és pedig úgy, hogy mindenki a saját telke előtt készítendő járdát fizesse ki. — A Róth árvák javára újabban a következő összegek jutottak hozzánk : Weisz és Szőke bpesti cég 4 k., Weisz Sándor Hevesről 2 k., és K- B. Bpestről 2 k., Összesen 8 kor. Eddigi gyűjtésünk -. Ili kor. 01 fül. — Ökéritó. Már teljesen befejeződtek az intézkedések az ököritói tüzkatasztrofa következtében gondozás nélkül maradt gyermekek sorsáról. A belügyiminiszter rendeletére a debreceni állami gyer- mekmenhely igazgatója a helyszínére utazott és a községi elöljáróság segítségévei megállapította, hogy liat- vankileric tizenöt évnél fiatalabb gyermek maradt részint teljesen árván, részint félig árván. Mivel azonban a lakosság jc'entékeny része jómódú, az árván maradt gyermekek egy része nem szorul a közjőtékonyság gondoskodására. Harmincegy azoknak a gyermekeknek a száma, akikről jómódú hozzátartozóik gondoskodnak. A többiek közül húszat a társadalmi jótékonyság vett védelmébe, tizenegy gyermeket a debreceni állami gyermek- menhely kötelékébe vettek fel, egy gyermeket, égési sebei mi itt, a kórházban ápolnak, végül hat gyermek iránt folyamatban van az illetékes gyámhatóság határozata az elhagyottság kérdésében. Az ököritói szerencsétlenség még tizennyolc szomszédos községet is sújtott. Az ezekben a községekben közvédelemre szoruló gyermekek ügyét most tárgyalják. A múlt hét csütörtökén este érkeztek visszaPestre azoka bpesti mentőorvosok, akik hetedikén utaztak le Ököritóra a gróf Karácsonyi Jenő-féle segélyalapból. A mentőorvosok közül dr. Fiala és dr. Karikás átvették a fehérgyarmati kórházban lévő betegek kezelését, dr. Faith pedig az ököritói betegeket kezelte, azonkívül időnkint átlátogatott a szomszédos községek: Géberjén, Penyige, Gyügye és Porcsalma sebesültjeihe... Mind a hárman- derekas, buzgó és kielégítő eredményű munkát végeztek. A betegek nagyrésze meggyógyult, de sokan egész életükre nyomorékok maradnak. Fehérgyarmaton dr. Fiala és dr. Karikás az intelligenciának tanfolyamokat rendezett és megalakította a mentőosztályt. A gyógykezelt betegek száma túlhaladta a százat. A legtöbben — nyolcvanan — égési sebekben szenvedtek. Egy ököritói betegnek, Fai kas Borisnak, nagyon súlyos az állapota. Fehérgyarmaton tizennyolcán, Géberjénen hatan, Porcsal- mán hárman vannak, akiknek az állapota meglehetősen súlyos. Egypárszor leutazott Szatmárme- gyébe dr. Kovách Aladár, a budapesti mentőegye- sület igazgatója is, s mindig meggyőződött arról, Cyrano. hogy orvosai legteljesebb gonddal végzik a feladatukat. — Nagy szerencsétlenség érte folyó hó 22.-én Nyírmeggyesen Borka József, József nevű 3 és féléves kis tiát. Borka trágyát hordott a mezőre s magával vitte kis fiát. A lovak trágyázás közben, valamitől megriadtak, Borka a gyeplő után kapott s a kis fiút eleresztette, mire a 3 és féléves gyermek a lovak közé esett s keresztül ment rajta a megrakott szekér, mely annyira összetörte, hogy pár órai kínos szenvedés után meghalt. A szerencsétlenül járt kis fiú holttestét Dr. Vida József és Dr. Bródi Sándor orvosok boncolták fel, Balássy Miklós kir. albiró és Becske Sándor kir. járdsbi- rósági hivatalnok bírósági személyek jelenlétében. A szerencsétlenül járt kis gyermek holttestét, amint értesültünk, a kétségbeesett anya nem engedte felboncolni, karhatalmat kellett igénybe venni az orvosoknak, hogy hivatalos kötelességüket elvégezhessék. — A „Nagykárolyi ref. egyházmegye taiitóegyesülete“ évi rendes közgyűlését f. évi április hó 2/.-én Nagykárolyban, Nagy Ferenc egyes, elnök vezetése alatt tartotta meg. A közgyűlés főbb tárgyai : elnök beszámol az egyesület multévi működéséről. Veress Vilmos szamosszegi ref. tanító »A kivonás okszerű módja a 111—IV. osztályban« címmel tartott szép és tanulságos szabad-előadást. Szőke József szaniszlói ref. tanító »Ne csak taníts, hanem nevelj is a szeretetre« szépen megirt értekezését olvasta fel, mely után Tóth Erzsiké szamosszegi ref. tanítónő bájos, csengő hangja gyönyörködtette a közgyűlésen részt vevőket. Nagy Ferenc géresi tanító szép emlékbeszédet mondott, néhai Takács Ferenc nyug. tanító felett. Ezután a tisztviselőket választotta meg a közgyűlés, kik közül elnök, alelnök, pénztáros a régiek maradtak, mig a választmányi tagok közül bzoboszlay Pál mátészalkai ref. tanító lemondott s helyébe Kormány Miklós gebei ref. tanítót választotta meg a közgyűlés. Több folyó ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. — Jubiláns Ünnepély. A szatmárnémeti ref. főgimnázium, annak emiekére, hogy a mostani helyén 300 éve áll fenn, f. évi május hónap 18.- án d. e. fél 9 órakor a szatmári ref. templomban jubilaris ünnepet rendez. Az ünnepély sorrendje: 1. Bevezető ének: »Jövel Szent Lelek Úristenem.« 2. Ima. Mondja Dr. Erőss Lajos, a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke. 3. Ének. Előadja a fögiin- naziumi énekkar. 4. A főgimnázium 300 éves múltja és jelenne. Ismerteti Bakcsy Gergely igazgató. 5. Ének. Előadja a fögimnáziumi énekkar., b. Üdvözlelek és az igazgató tanácsi elnök köszönő válasza. 7. Himnusz. Az ünnepélyt megelőző napon, a Pannónia éttermében ismerkedő estélyt tart a rendezőség. Az ünnepély utáni napon pedig meglátogatják a város iskoláit, nevezetességeit. 1910. május 19.-én Erdődre, máj. 20.-án Bikszádra, máj. 21.-én Felső- és Nagybányára terveznek kirándulásokat az ünnepélylyel kapcsolatban. — Hulla zsákban. Borzalmas leletre akadtak az olcsvai Ó-Karaszna csekélyvizü partján a járókelők. A leapadt vízben egy zsákot találtak, melyben egy teljese« kifejlett, de a melegebb idő folytán már oszlásnak induló csecsemő-hulla volt. A hulla a jelek szerint már régebben hevert a vízben. A csendőrség erélyes, széleskörű nyomozást inditott annak kiderítése végett, hogy hogyan került a csecsemő hullája a vizbe. A gyanú egy olcsvai jómódú gazda leányára irányul, aki ellen több súlyos gyanú merül fel az iránt, hogy törvénytelen gyermekét a vizbe fojtotta. Hát szó, ami szó, elitélendő az az anya,? aki magzata életének kíván véget vetni. Azonban ha jól meggondoljuk a dolgot s megnézzük a mai kor ferde, rossz felfogását, mikor a társadalom megveti, kebeléből kizárja az olyan nőket, kik elcsá- bittatva bűnbe esnek, az enyhítő körülmények egész sorát hozhatjuk fel, e borzalmas bűnt elkövető anya tette mellett, mégha a megélhetés nehéz keserveit nem vesszük is tekintetbe. — Adakozás az ököritói szerencsétlenek részére. A mátészalkai iparosok köre Róth Józsefné „árvái részére N. N. név alatt 8 koronát adományozott s az április 10.-én tartott mulatság jövedelméből pedig 30 koronát juttatott az alispán kezeihez az ököritói szerencsétlenek részére. Helyén valónak találtuk ha a Róth árvák részér* N. N. név alatt 8 kort. adakozó egyesület nevét napfényre hozzuk s elismeréssel adózzunk e jószívűségért, mert Mátészalkán ez az egyetlen erkölcsi testület, mely nemcsak részvéttel nézte e világra szóló szerencsétlenséget, hanem erejéhez képest, anyagilag is sietett támogatni a katasztrófa által sújtott szerencsétlenek hátramaradottait. — A mátészalkai reform, egyháztanács folyó hó 24.-én gyűlést tartott, Kincses István ref. lelkész és Rácz István főgondnok elnöklete mellett. Kincses István elnök előterjeszti a megújított lelkész! dijlevelet, melyet a gyűlés elfogad, mig a Lengyel Péter kérelmét, melyben egy pár méter földet kér a telke mellett lévő ref. temetőből, 26 szavazattal, 14 ellenében, elvetette.-- Iskolalátogatás. Bodnár György kir. tanfelügyelő f. hó 25.-én a helybeli m. kir. áll. polgári és az iparos-tanonc iskolákat meglátogatta.
