Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-29 / 17. szám
3 oldal. MÁTESZAL K A 17. (56.) szitu. — A mátészalkai választókerület msakapárti tagjai nevében, folyó hó 24.-én, gróf Tisza István előtt Szatmáron dr. Fárnek László mszalkai kir. közjegyző vezetése alatt Fisch Lajos nyírcsászári birtokos, Almer Béla itteni gyógyszerész, Mándy Géza vállaji birtokos és Szabó Janos kocsordi ev. ref. lelkész tisztelegtek. Farnek dr. tolmácsolta Tisza gróf előtt a munkapárti választók érzelmeit, hangsúlyozva, hogy a munkapárt kerületünkben nem állítván jelöltet, kénytelenek szavazataikat ellenzéki, 48-as jelöltre adni, de ők azért 67-esek. Tisza István gróf pár szóban reflektált a mondottakra s a tisztelgőket azzal a tanácscsal bocsátotta útnak, hogy a két rossz (értsd: 48-as) közül a munkapártiaknak a kevésbé rosszat (értsd: a Kossuth-pártot) kell az adott helyzetben táino- gatniok. — A mátészalkai izr- szeaíegylet számoltató bizottságát folyó hó 2b.-én alakítottak meg. ülnök lett Steinberger Sándor, tagjai Klein Móritz, Feld- mann Dezső, Qál Sándor, Schwartz Adolf, Bloch Viktor és László Imre. — Adakozás a kórház-alapra. A mátészalkai iparosok köre április 10.-én tartott mulatsága jövedelméből 120 koronát juttatott a helyben felállítandó kórház javára. Fogadja elismerésünket, a nemes szivü egyesület e jótékonyságáért. Eddig a kórház alapra 126 korona 06 fillér gyűlt, mely összeget Doby Antal a mátészalkai szövetkezet pézintezetnél helyezett el kamatozás végett. A betét könyvet Rohay (jyula községi főjegyzőnek adta át megőrzés céljából. — Színészek jönnek. Rácz Dezső színigazgató, ki a múlt nyáron városunkban sikerrel működött, s jelenleg Nyírbátorban tart előadásokat, tegnap bentjárt szerkesztőségünkben és közölte velünk, hogy junius hó első felében társulatával hat hétre városunkba érkezik. A direktor megmutatta nekünk repertoárját, melyben az idéay újdonságai mind bentfoglaltatnak. Régi emberei közül Bognár és Kovács vannak társulatában, akiket szívesen fogunk viszontlátni. — MegSZiiat lap. A »Szatmár-Németi« c. heti lap, melynek egykoron felelős szerkesztőnk főmunkatársa volt és amely Dr. Havas Miklós sFerency János szerkesztéseben s Boros Adolf kiadásában jelent meg, f. hó 24.-vel megszűnt. A bucsu-szóta kiadd irta s lápját »pártolás hiányában« szüntette be. — Mentő-tanfolyam. Az ököritói katasztrófa sebesültjei ápolására Fehérgyarmaton időzött fővárosi mentóorvosok tanfolyamot rendeztek az első mentésről. Az első előadás f. hó 17.-én, volt a városháza nagytermében. A hallgatóságot képezte a gyarmati, jánki és penyigei tűzoltóság. Azonkívül jelen volt számos érdeklődő úri ember, kik mindvégig ?e- szültfigyelemmei hallgatták a renkivüli fejtegetéseket. Az előadást Dr. Fiala Rezső fővárosi mentő- egyesületi főorvos nyitotta meg, ki egy óra hosz- szat beszélt az első mentésről általában. Szabatos, tömör előadása igen élvezetes volt. Azután Dr. Karikás Endre mentő orvos mutatta be gyakorlatilag a különböző sebek bekötési módját, a sebesült szállítását, tüzből és vizből való mentést stb. Különösen érdekes volt a mesterséges lélegzés bemutatása. Dicséret illeti meg Dr. Fiala főorvost, kinek a tanfolyam eszméje köszönhető, nem különben dr. Karikás orvost, aki buzgón tanította a tűzoltóság tagjait, de nem szabad megfeledkeznünk a tűzoltókról sem, kik polgári foglalkozásuk dacára tisztán emberbaráti szeretetből, nehéz napi munkájuk után szorgalmasan látogatták a tanfolyamot. Dr. Fiala kilátásba helyezte, hogy egy teljesen felszerelt mentő-szekrényt fog küldeni a tűzoltóságnak. Boldog gyarmatiak 1 Nekünk még ennyi sem jut vigaszul az ököritói szomorú katasztrófából! — Értesítés. Dr. Fuchs Jenő ügyvédi irodáját április hó 24.-től ideiglenesen, a kát. templom álellenébe, Léhner Márton házába helyezte át. X Földmérési és építési munkálatokra ajánlkozik QÁL JENŐ mérnök irodája SZATMÁR, Battyáni ntca 15 szám. Erdélyi Bertalan füí'S]«leGAZDASÁGI és KERTI MAGVAIT igen előnyös árak mellett. MÁTÉSZALKA, Kossuth-u. (Saját ház) CSARNOK. A vak szobában. Itt, e nyirkos, csúf szobában, E homályos, vak szobában, Hova sugár soh’se szökik, Itten élek én bezárva, Bezárva és egyedül. Távol évek, messze évek, Évek; múlva jövő évek Parancsolják, hogy itt üljek És szivjam e nyomott léget Egymagámban, szomorún. Odakünn meg zug az élet, Zug az élet, ver az élet, Bekocog az ablakomon Néha és egy régi képst Dob be sunyin, kacagom És csalogat, de nem hagyom, Vak szobámat el nem hagyom, Átkozódva kiáltok ki: Nincs még pénzem, nincs aranyom, Koldus vagyok, hagyjatok! De csak verik az ablakom, — Törött, piszkos, vak ablakom — Az élet rugó hangjai És meggörnyedten hallgatom És átkozódom csak tovább : öh átkozottak legyetek, Örökre azok legyetek, Kik odakünt uralkcd ok, Sugár és fény. És veletek Az egész sustogő világ. . . . Kik nem vártok meg emgemet, Ki itt gubbasztok; engemet, Kik, hogy most ki nem juthatok, Lepusztittok mindenemet, Orvul, mindent, mi enyém! De áldott a sugár, a fény, Az a sugár és az a fény, Amely most nem csillog-villog, Hanem lesi-várja az én Életbe kiszállásom. Áldom azt a leány-ajkat, A piros, friss leány-ajkat,* Mely csókra nem csucsorodik Mostan még, hanem csak jajgat, Várván-várva az időt. Áldva áldom azt a szoknyát, Sokat rejtő, fodros szoknyát, Amely most még nem libben fel S a lábakat, mig nem ropják Most az őrült táncokat. Áldom, ki még nem él mostan, Nem ujjong és nem él mostan, Nem fecsérel az enyémből, De ül összehuzódotton Szűk szobában, egyedül. Én is, itt e szűk szobában, E homályos, vak szobában, Hová sugár soh’se szökik, Itten élek én bezárva, Bezárva és egyedül. De csak verik az ablakom, Törött, piszkos, vak ablakom, Az élet rugó hangjai És meggörnyedten hallgatóin És átkozódom csak tovább. . .. Péner Tibor. APRÓSÁGOK. Műsor. összeállította: MIMÓZA. Aida, az afrikai nő, II. Rákod Ferenc korában éltSá/;a királynőjének birodalmában. Atyja Faust, a bohóc, anyja Elektra, a kuruzsló volt. A szülök kétes foglalkozása dacára Aida Rozmarin néni felügyelete alatt úgy serdült fel, mint egy szál hófehér, ártatlan liliom. Egy esti előadáson azonban, Faust véletlenül eltörte a cirkusz csodavázájat s ,azért Gigesz és Tudó cirkuszigazgatók elbocsátották. E szomorú fordulat után hasztalanul kísérelt meg Faust újra szerződni, Theodor és társa, Carmen Fidelio, Taifun Fedóra, Narcis Sylvia eirkuszigazgatók és igazgatónők mind sorra elutasították. Szorult helyzetében Faust viszont Rozmarin nénit bocsátotta el s ő maga egyideig Papiion a kőfaragó mellett dolgozott, hogy családját eltarthassa, de oly keveset keresett, hogy sokszor éheztek s sohasem tudták nem hoz-e rájok éhezést a holnap. Elektra hamarosan megunta a nélkülözést s szüntelenül elhagyva családját, előbb a Smock családnál szolgált, utóbb gazdasszony lett a Kirchfeldi papnál. Az anya csúfos szökése után a furfangos tata is gondolt egyet s szintén megszökve leányától, felesége keresésére indult, fogadkozva, hogy majd ád ö a pesti zsidónak Smocknak, a miért cselédkönyv nélkül megfogadta az asszonyt. De biz ő fel se ment Pestre, mert már any- nyira a véribe ment át a bohémelet, hogy útközben Siegfrieddel és Fra Diavoloval, e két kalandorral találkozva, megfeledkezett szándékáról s rá hagyta beszélni magát, hogy álljanak be a vizibe- tyárok közé. Ezzel végkép feloszlott a családi tűzhely; Aida sohasem hallott többet szüleiről. Kétségbeesésében fel akarta magát akasztani s ki is ment egy közeli erdőbe, de ott az erdészlcány találkozott vele, arcáról leolvasta elhatározását, résztvevőén lebeszélte őt sötét szándékáról s szüleivel házukhoz vitette. Itt Aida csakhamar gyönyörű leánnyá fejlett s e világtól távoleső helyen Jack, a senki aki gyakorta volt a toloncházban bentlakó, kezdett neki udvarolgatni. A szerelmes sejtésekkel eltelt leány, aki az emberektől távol, úgyszólván a sas fiókok közt serdült fel, jobb hiányában elfogadta az udvarlást s Jack meg a többi jingyenélók: Lohengrin, Nemo, Tosca, társasásága aztán végkép lerontotta Rozmarin néni nevelésének eredményeit s léhasággal, könnyüvérü gondolkozásmóddal szaturálta Aidát. Midőn egy zuzmarás téli napon Trenk báró és Luxemburg grófja az erdőben vadásztak s vadászat közben a pompás külsejű leánnyal találkozva veie enyelegtek s őt egymás előtt >a kis cukros*.-nak nevezgettck, Aida szinte beleszédült vélt hódításába. Ez a nap sokáig, mint egy bűvös Szeniivánéji álom, mint egy varázslatos téli rege élt lelkében s ábrándjainak türhetlenné vált az erdő magánya, megszökött onnan és mosatnád lett a városban, gondolva, hogy majd ott ismétlődni fog a véletlen találkozás s behálózhatja a grófot (a bárót már kicsinylette). De a találkozás csak késett. Aidának kezdett nem tetszeni a Warrené mestersége. Faképnél hagyta hát a nagyasszonyt s Monna Vonnának a vasgyáros »kaméliás hölgy« néven ismert leányának lett társalkodónője, jobban mondva komornaja. Ez az állás azonban inkább csak arra való volt neki, hogy a jobb körökhöz tartozó gavallérokkal meg- csodáltassa szépségét s Aida ekkor már valójában egy kitűnő parthiera vadászó pillangó-kisasszony volt. Úrnője mellett csodálatos gyorsan eltanulta, sőt művészi tökéletességre vitte a férfiakkal való bánásmódot s e tüneményes tehetségének gyümölcsét csakhamar leszedte. Ugyanis a dúsgazdag Brassbound. kapitány tengeri útjáról való megtérése után az álarcos bálon találkozott Aidával és egyetlen szerelmi keringő alatt örületesen beleszeretett. Aidának szintén tetszettek a bálon jelen levő táncos huszárok, köztük Brassbound kapitány is, de tetszettek ám néki a hivatalnok urak is, sőt úgyszólván egyforma vonzerőt gyakorolt rá a csákó és kalap. Bár a kapitány szerelmi önkívületében már az első négyes alatt megkérte kezét, nem mondott azonnal igent, biztos volt a dolgában, ugyancsak értett ahoz a mihez minden asszony ért: a csábításhoz s rezerválta a gondolatot, hogy ha első sikere is ilyen villámszerű volt, idővel még kis királyok is csenghetnek kezéért. Ez azenban nem következett be s Aida csakhamar Brassbound kapitányé lett. A házasságban csodaszép, de mesésen kacér s makrancos hölgy lett belőle. Életében még egy sorsfordulat volt hátra. Ez se késett soká. Aida forró afrikai vére az első gyönyörök elmúltával nem csitult le, sőt uj gyönyörök után lihegett s az afrikai nő életében hamarosan bekövetkezett a sötét pont. Röviden szólva: egy szép csillagsugaras májusi estén, a Royalban megszólalt a koncert, ott volt Chanteckler báró, megtörtént a botrány s >a szökés pároson«. Brassbound kapitány dühében toporzékolt, a haját tépte s magából kikelre ordítozta: na, most már ismerd meg magad Brassbound, te rézeszü. te bárgyú, te Buridán szamarai Brassbound s a tévedt nő felett Sári bíró egy félév múlva kimondta a válást s az elvált asszony úgy cserélgette tovább a férjeit és udvarlóit vegyesen, mint más tisztességes asszony a keztyüit. NYÍLT-TÉR.*) E rovatban közlőitekért a szerkesztőség, neai vállal felelességet. Tekintetes Thuróczy József Oki. kőművesmester urnák Váiárosnamény. A »Mátészalka« multheti számának ezen rovatában öntől egy nyilatkozat jelent meg, melyben többek közt az áll, hogy én eszköze vagyok egy, »a nagyközönség által régen elitéit bandának«. Ezen idézett sorok folytán felhívom, hogy szíveskedjék velem közölni s nekem közelebbről megjelölni, hogy kit, vagy kiket ért fentidézett »banda« kifejezése alatt, amelyről ön azt állítja, hogy azt »a nagyközönség régen elitéli s »amely-* nek én eszköze vagyok«! Ha jelen felszólításomnak nyolc nap alatt e sorok megjelenésétől számitva eleget r.em tenne, úgy kénytelen volnék azon véleményemnek adni kifejezést, hogy ön merészkedik ugyan sértegetni, de mikor azért helyt kellene állania, az általános kijelentések mögé bújik. Mszalka, 1910. ápril. 28. Bretter Birman. *) ,a Nyilt-tér“-rovát a mellékleten folytatódik^
