Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-28 / 4. szám

%. «idei, MÁTÉSZALKA 4 (4 A) aaáaa. József és Horváth István. Komáromi Lajos, egy iparos dalárda felállítását indítványozza. Ez eszme nem uj az iparok között, hisz évekkel ezelőtt fá­radoztak a megvalósításán. Azon múlt csak a da­lárda felállítása, hogy nem kaptak karmes­tert. A régen felvetett eszme a megvalósu­lás felé közeledik, mart Berták Béla helybeli rótn. kát. kántor-tanitó vállalkozott egy szükebbkörü iparos dalárda létesítésére, melylyel a márc. 15-iki ünnepségen már szerepelne. Eddig a következő ta­gok jelentkeztek a dalárdába való lépésre: Komá­romi Lajos, Horváth Sándor, id. Nagy Sándor, Kubinyi Sándor, Anzelik Sándor, Tárkányi József, Tóth Károly, Sikli Ferenc, Lengyel Péter, Fehér István, Petróci József, Kovács András ifj. Nagy Sándor és Kovács Pál. — Állomás — Táro'terem Beikül. Nyírmeggyesen, hol a Jármiból jövő utasok is vonatra ülnek, köztudo­más szerint nincs váróterem. Azt is tudja min­denki, hogy a falusi ember, ha vonaton akar utazni, elmegy órákkal az indulás előtt az állomáshoz, hogy 1« ne késsék. A Jármiban lakó ember, ha a reg­geli vonaton akar utazni, még éjfelén elindul, félve a lekéséstől. Hideg tél idején nem kellemes az is­ten szabad ege alatt várakozni 3—4 órát, sőt ha a vonat késik, mi sajnos nagyon gyakran megtör­ténik, még többet is. Megveszi az bíen hidege a szegény utas embert, ha nagyon sokájig kell a vonatra várakoznia. Jó volna tehát, ha meghall­gattatnék sokak kérése s adnának, illetve építené­nek Nyírmeggyes megállóhelyre egy alkalmas vá­rótermet, hogy szűnnék meg ezáltaltul jaz ott vá­rakozó utasok kellemetlen helyzete. — Utépiíés. A Fehérgyarmat—györteleki kő- vesut kiépítését megkezdték. A kőszállitás szorgal­masan folyik s a munkálat még az év folyamán befejezést nyer. Igen örvendetes és nagy jelentő­ségű hír ez, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a vidék az eddigi rósz utakon teljességgel nem tu­dott közlekedni s a köves úttól forgalmának élén­külését várjuk. — Rabbi szákijaid. A fábiánházai izr. hit­község a múlt hét csütörtökén, nagy ünnepségek közt, Jungreisz Jakab rabbit, az eddigi nyirmeg- gyesi papot beiktatta. Egy húsz tagú küldöttség egész Nyírmeggyesig zászlódisszel és zeneszóval az új rabbi elébe ment. A diszmenethez a nyir- csaholyi, nagyecsedi, gebei és nyirmeggyesi egy­ház küldöttei csatlakoztak. Az igy felszaparodott hívek élén nagy lelkesedés közepette tartotta meg a rabbi ünnepélyes bevonulását. A templomban az uj rabbi a szószékre lép­ve, hitszónoklatban általános tetszés között prog- rammját kifejtette és a meleg óváció megköszö­nnie után, a kassai orth. izr. főrabbi —engedve a közóhajnak — öcscse, mint vejének hivatottságát és a hitközség érdemeit kiemelve, a délutáni ima elvég­zése után a 70 téritékü diszlakománoz ültek, mely alkalommal a fehérgyarmati, csengeri és fábián­házai volt rabbi sikerült felköszöntőkben éltették az uj rabbit és a hitközséget ezen sikerült válasz­tásához gratulálták. Az orth. izr. központi iroda elnöke, továbbá számos hitközség, több pap, sür- gönyileg üdvözölték úgy a hitközséget, mint az uj rabbit és távolmaradásukat kimentették. — Érdemes readége lesz legközelebb a helybeli r«f. egyháznak, Csiky Lajos, a Ferenc-József rend lovagja s debreceni theológiai akadémiai tanár személyében, ki körutat szándékszik tenni, meglá­togatva a Tisza családot, hol sokáig nevelő volt és városunkat sem kerüli el. Hogy is kerülné el azt a helyet hová annyi sok szép emlék fűzi ? Csiky f. hó 30.-án (vasárnap) d. e. 10. órakor a református templomban egyházi szónoklatot tart, mélyre felhívjuk a közönség figyelmét s reméljük! hogy e nagynevtt tudós beszédét minél számo­sabban hallgatják majd végig. — A Mátészalkái Dalegylet 1910. évi január hó 30.-án saját pénztára javára Mátészalkán, a Hun­gária szálloda nagy termében dalestélylyel egybe­kötött zártkörű táncvigalmat rendez. A dalestély élén Szálkái Sándor elnök, Kincses István alelnök, Tóth Imre karmester, Puskás Lajos jegyző és Csizmadia Ferenc pénztárnok állanak. Beléptidij: személyjegy 2 kor., családjegy 4 kor. Kezdete V28 óra­kor. A müser a következő: 1. Kossuth induló, Coll, előadja a dalegylat. 2. A zsidó a bíró előtt (Hármas jelenet) előadják : Kéri Barnabás, Anzelik Sándor, Néma Mihály. 3. Népdal egyveleg, Mader M., előadja a dalegylet. 4. A jósnőnél, (Hármas jelenet) előadják Kursinszky Etelka, Csizmadia Ferenc, Sivadó Mihály. 5. Eelleg borult, Fövényesitől előadja : a da­legylet, 6. Kukli prédikáció (Párjelenet) előadják : Varga Erzsiké és Sivadó Mihály 7. Tihanyi echó", Sz. Nagy K. előadja : a dalegylet. 8. Egy kis tévedés (Magán jelenet), előadja: Sivadó Mihály 9. Elmegyek én . . < Lányi Ernő, előadja: a dalegylet. — Lemasdás. Dr. Vizsolyt Manó, a helybeli espe- rantó csoport titkára, f. hó 22.-én levelet intézett Dr. Fuchs Jenő grupesztróhoz, melyben titkári tiszt­ségéről való lemondását és a csoportból való ki­lépését tudomására hozta. A grupes/.tró e levelet a csoport elé terjesztette, mely azt tudomásul vette. — Á Szatmári Izr. N5k Filléregyleíe 1910. feb­ruár 5.-én a »Pannóniái termeiben jótékonycélu táncestélyt rendez. A nagyszabású mulatság élén Roós Sámáné, az egylet elnöknőie áll, kinek kezé­ben összpontosulnak a nagyarányú estély rende­zésének szállai. Az estély iránt megyeszerte élénk az érdeklődés. Belépó-dij: személy-jegy 4 kor. család-jegy 10 kor. Karzat-jegy 4 korona. — Árverési feitéteíek. Mátészalka község va- dász-terülele nyilvános árlejtésen február hó 3.-án 6 évi idő tartamra bérbe lesz adva. Az árverés feltételei a következők: 1. A bérlet ideje 1910 febr. 5 és tart 1916 febr. 5.-ig. 2. Kikiálltásiár 100 kor. Bánatpénz 10 kor. mely az árverés megkezdése előtt leteendő s vétel esetén a legutolsó évi ha­szonbérbe betudatik. 3. Az eiső évi haszonbér fele az árverés törvényhatósági jóváhagyása után fi­zetendő, második fele pedig 1910. augusztus hó 4.-én. A további évek haszorbérei két egyenlő évi részletben lesznek minden év február és augusztus hó 4.-én fizetendők. 4. Az árverési és bélyegkölt­ségek a bérlőt terhelik. Pontatlan fizetés esetén pe­dig az emiatt megtartandó újabb arletjés költsége is. 5. A szerződés úgy a községre, mint a bérlőre nézve csak az alispáni jóváhagyás után válik jogerőssé. — A nagjkárolji izr. aáegylef 1910. év feb­ruár hó 1.-én a városi színházban, a népkonyha javára, Komái Berta a vígszínház művésznője köz­reműködésével, tea estéllyel egybekötött hangver­senyt rendez. Szives figyelmükbe ajánljuk az ér­deklődőknek e szépnek es élvezetesnek Ígérkező estélyt. — Szerelmi dráma Eőr'oea. Megrendítő sze­relmi dráma tartja izgalomban Eőr község lakos­ságát, mely f. ho 17.-én Gacsályi Piroska, Ga- csályi Zsigmond fehérgyarmati kórházi gondnok 20 eves leánya és ZsÁmboki Lajos tanár között játszódott le. Az esetet a következő képen Írja meg tudósítónk : Győry Sándor eőri földbirtokos gyer­mekei mellett tanítónőt alkalmazott ez iskolai év kezdetével. Komoróci József, szintén eőri földbir­tokos is alkalmazott fiai mellett egy nevelőt. A fiatal nevelők gyakran találkoztak s köztük benső érzés keletkezett, mely szerelemmé vált. A szerelmesek jegyet is váltottak s mint boldog me­nyasszony és vőlegény éltek. A világ azonban megirigyelte boldogságukat s megzavarta. Akad­tak egyesek, kik névtelen leveleket Írtak (talán csak nem itt is „ Sej cs“ ? — A szerk.) vőle­génynek, melyben menyasszonyát rágalmazták. A hiszékeny vőlegény hallgatott az asszonyi plety­kára a bizalma, szerelme csökkent szép menyasz- szonya iránt, mit az észrevett s kedvét veszítve egyre a halált emlegette. E hó 17.-én este elment Zsámboki menyasszonyához _ azzal a szándékkal, hogy visszadja jegygyűrűjét. Éppen alkalom is volt rá, mert a háziak nem voltak odahaza. A szerel­mes menyasszonyt nagyon érzékenyen érintette ez eset, felkelt ülő helyéről s az ablakhoz ment, hol mély gondolatokba merülve bámulta a csillagos eget. Majd pedig a szerelmében csalódott leány izga­tottan rohant át a szomszéd szobába, melynek néma csendjét zokogás, majd egy nagy durranás szakí­totta meg. A nagy dördülésre Zsámboki, mint­ha legyökerezett volna lába, nem tudott álló he­lyéből megmozdulni, mikor magához tért, rohant a megrendítő tragédia színhelyére, de már késő volt. Nem tehette jóvá élőbbén elkövetett nagy hibáját: a leány agyonlőtte magát. — Marich előadásai. Marich Ágostont, az Es­peranto lelkes előharcosát sikerült a helyi espe- ranto-grupnak ujabbi két előadásra megnyerni. Marich ur az előadásokat f. hó 24.-én és 25.-én tartotta meg s széleskörű tudásával, kitűnő mód­szerével és lelkiodaadással teli tanításával újabb gyönyörűséget szerzett áhitatos hallgatóinak, kik­nek figyelmét a szó szoros értelmébe lebilincselte. A Marich előadásainak sikereit egyenesen megle­pőknek kell mondanunk, mert amig múltkori elő­adása után már a leggyengébb esperantistával is képes volt megértetni kedves elköszönő mondatait, addig ujabbi előadásai után (a harmadik lecke végével) tanítványai már esperanto nyelven ját­szottak »haragszom rádL-ot a mesterrel. — llj kttkoroflások. A korona-számitás egy­szerűbbé tétele czáljából a régi egyforintosok bevonása kezdetét vette ás a közpénztárak a hoz­zájuk kerülő egyforintosokat ez év január elseje óta már a forgalomba ki nem adják. Ezek helyé­be nálunk és Ausztriában is 50—50 miliő kétko- ronást és 100 miliő egy koronást vernek. — Gyilkos bosszú. Páskuj József és Nagy Ist­ván a Németh Elemér györteleki uralmában vol­tak cselédek. Uj.jjesztendőkor a földbirtokos elbo- sájtotta őket szolgálatából. A két cseled azt hitte, hogy elbocsájtásuknak Cseh Mihály nevű cseléd-t társuk az oka. Bosszút forraltak tehát ellene, ami e hő 15.-én végre is hajtottak. Akkor ugyanis Cseh «gyedül ment a tanya felé. Páskuj és Nagy meg­támadták és botjaikkal úgy elverték, hogy a sze­rencséden ember belehalt sérüléseibe. — Házasságok. Schreiber Endre, a helybeli Schreiber Bertalan fa-nagykereskedö-cég egyik főflöke f. hó 30.-án köt házasságot Braun Piros­kával Berettyóújfaluban. Hók sári András f. év február hó 6.-án Mátészalkán, a róm. kát. templomban tartja eskü­vőjét Vasas Ilonkával. — fialálozíl. Msglécy Ferenc gyógzszerész- segéd — ki városunk egyik gyógytárában hosszú ideig volt alkalmazva — f. hó 5.-én hirtelen el­hunyt Szegeden, 23 éves korában. Mint önkéntes szolgált Szegeden, hol agyhárgya-gyuladásban pár nap alatt leszámolt az élettel. Az * elhunyt fiatal­ember halálát városunkban is sok jó barátja fáj­lalja. X Földmérési és építési munkálatokra ajánlko­zik QÁL JENÓ mérnök irodája SZATMÁR, Battyáni utca 15. szám.------ ■ -----—y--------­GS A 1KN 0 IC. Szürke, vakációs napok. Szürke, vakációs napok, Szürke viskók es emberek, Most, hogy emlékezni merek, Most, hogy visszanézek rátok, Egy kis sugárt mégis látok Kajtatok és kis deriit. Szarke, vakásiós napok, Mikor unottan annyit jártam Térdig porban és térdig sárban És miKöt annyit elátkoztam, Kalaplevéve állok mostan Előttetek és bókolok. Bókolok, hisz mit tehettek Arról ti, hogy csukott szemmel, Lélek nélkül, csukott szemmel, Csukott szemmel messze látva. Messze látva, más világba Járt köztetek valaki. Valaki, ki nem hallotta Messze tájok zenéjétől, Titkon sejtett zenéjétől, Mesébe olvadó távol Horsogtató vad dalától, A ti gyönge hangotok. Hangotok, mely most sokára, Hogy a távol közelié lett, S elcsufult a sejtett élet, Hangotok, mely csengve lábolt Át iuőt és kékes távolt S bizseregted fülem. S csengő füllel, szemkáprázva Hallom innen, látom innen, Mellem ütve kell elhinnem, Mellem ütve vallom mostan: Akkor is volt sugár ottan, Csak én voltam vak, süket. Szürke vakációs napok, Miken unottan annyit jártam Térdig porban és térdig sárban Es miket annyit elátkoztam, Kalaplevéve állok mostan Előttetek és bókolok. Pé»er Tibir. GOGNAG Dékány Péter és Társa BUDAFOK-PROMONTOR. Ä maá\\ sognacipar elsőrendű terméke. GYÁRI LERAKAT: FÜLEP JÓZSEF UTÓDA LÁSZLÓ IMRE fűszer, csemege és festék kereskedésében MÁTÉSZALKÁN. 1—í /

Next

/
Oldalképek
Tartalom