Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-17 / 24. szám
2. oldal. M Á T É S Z A L K A 24 (83.) szám. s'enyezzünk egymással, lelkiismeretünk nyugodtságáért és polgártársaink becsüléséért. Tűzoltói inténzmény, ha a polgárságban nincs erély, nincs a közdolgok teljesítésére lelkesedés és akarat, ha mellőle a kiket vagyonos voltuk nem csak képessé tesz, de kötelez is arra, hogy a közért anyagi áldozatot hozzanak, — félre állanak, — ha felállittatik is, csak korcs intézmény lesz az, mivel ahoz, hogy hatalmas, de legalább is hivatásának megfelelni tudó legyen, mindkét rendű támogatás nem csak kívánatos, de sőt elengedhetetlenül szükséges. A polgároknak kötelességük tehát, úgy anyagi, mint fizikai erejüket a szent cél szolgálatára felajánlani és fordítani, de éreznie kell a képviselő testületnek is, hogy hivatását ö is csak úgy és csak akkor töltheti be, ha ennél a kérdésnél, ennek a megvalósításánál, félretesz közönyt, félretesz j mindent, a mi az ügy kárára volna, s egyedül a célt tekinti, s nem riad vissza az áldozatkézség legnagyobb fokától sem s nem riad vissza attól sem, ha miatta netalán adót .is kell emelni. — lia átérzi, hogy a tűzoltói intézmény szükséges, sürgős, azt tovább nélkülözni nem lehet, nem szabad ; ha látja hogy a ki ennek szervezése elé ! bármittekintetben is akadályt gördít, az ellensége önmagának, a község társadalmának, és ellensége mindennek, a mi szép, a mi üdvös, a mi jó ! A vasárnap tartandó értekezleten, tehát jelenjünk meg mindnyájan, de jelenjünk meg úgy, hogy oda se huzavonát, se egymás iránt ellenséges érzelmet ne vigyünk, hanem csak lelkesedést, és a köz- i javára való munkálkodási akaratot. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tartotta meg rendes havi ülését. A tárgysorozat első pontjaként Dr. Péhy István vármegyei főjegyző felolvasta az aüspáni ese- ményi jelentést, mely semmi különösebbet nem tartalmazott. Bejelentette, hogy az állandó választmány a képviselőválasztásokból kifolyólag Péhy László mátészalkai, Damokos Ferenc nagybányai és Jékey Sándor fehérgyarmati fószolgabirák ellen a vizsgálatot elrendelte. A Péchy László elleni ügyben vizsgálóbiztosul N. Szabó Antal, A Damokos Ferenc elleniben. Dr. Schönpflug Richard küldettek ki vizsgáló-biztosokul, mig a Jékey Sándor ellen emelt panaszt Luby Géza visszavonván, vizsgáló-biztos kiküldésének szüksége fenn nem forgott. Előterjesztette továbbá előadó főjegyző, hogy elintézés alá került a vármegyénél május hónapban 3067 ügy, elintéztetett 2459, kiadatt 63 útlevél. Felolvastatott a m. kir. belügyminiszter leirata az ököritói tűzvész alkalmával elrendelt vizsgálatból kifolyólag, mely szerint a vizsgálat ez hat, és akire senki nem gondol halála óráján, még a szüleim se tették. És mégis : ha a jó órákat összeszámolják, amelyeket valaki átélt a földön és a rosszakat, és aztán megkérdik, ki ajándékozta a jókat, és ki követte el rajtad a rosszakat?« . . . ... Nem tudtam, hogyan fejezzem be a mondatot. Vettem az ernyőmet és gyorsan kimentem, j és az elő szobába állt a gyermek, sovány, kis lány csipkeruhában. De mikor az utcán voltam, már nem is éreztem magam söpredéknek. Még a tekin- eteket is kibírtam és a manikűrre bizony nem gondoltam. Mindez messze van. Egy éve már? Vagy sok? Ma megint voltam a divatáruüzletben és amint a kocsimból kiszállok, előttem egy más kocsi áll meg ; és kiszáll belőle az a hölgy, az akkori és belép az üzletbe. Alig ismertem rá, nagyon megváltozott, otyan sovány lett, olyan gyermeknyaku, mintha összeszáradt, megkisebbült volna, nem is hasonlít már hozzám. Ugyanaz a segéd szolgált ki mint akkor. Már nem néz rám senki szemtelenül, meg- csinosodtam azóta. A drága chinaszövetet tétettem magam elé a kirakatból, nagyon jói illik az arc- .szineinhez meg az alakomhoz és a hajamhoz . . . (Vége.) ügyből kifolyólag, nemhogy mulasztást nem talált, sőt ellenkezőleg, az eljárt szolgabiráknak és orvosoknak gyors, eredményes és lelkiismeretes működésűkét t legteljesebb elismerését fejezte ki, mely miniszteri leirat az érdekeitekkel közöltetni fog és ezenfelül még a közigazgatási bizottság is elismerését fejezte ki a nevezettek működése felett. Jármy Andor a központi választmány intézkedései, Madarassy Dezső pedig a csengeri járási számvevő korteskedései miatt interpellált, azonban a bizottság, az alispán válasza után, intézkedés szükségét fennforogná nem találta. ilosvay Ferenc árvaszéki elnök terjesztette elő az árvaszek forgalmi kimutatását, mely szerint a beérkezett 2590 ügydarabból elintéztetett 2507 darab, melyeket a kiadóhivatal egészben expediáit is. Referált a bizottság elé tartozó ügyekről és felebbezésekről. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok javultak, egyedül csak a szünőfélben lévő vörhenyjárvány és kanyaró zavarta meg ennek kifogástalan voltát. Panaszolta, hogy több helyen a községi elöljáróságok nem teljesitik pontosan a hivatalos jelentések tekintetében fennálló kötelezettségeiket, mely visszaélések ellen szigorúan fognak eljárni. Bodnár György tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hóban 52 községben 162 tanerő munkáját vizsgálta meg és az eredmény kielégítő. Egy tanító ellen a magyar nyelv tanításának elhanyagolása miatt fegyelmit indítottak, többet pedig nyugdíjazni fognak. Eiőadja, hogy öt évi működése eredményét kinyomatva megküldölte a bizottság tagjainak, mely szép munkálatért a bizottság N. Szabó Antal indítványára hálás köszönetét szavazott és a munkát sokszorosítva az összes községeknek, ezenfelül Luby Géza indítványára a miniszternek is megküldik. Jelentette továbbá, hogy Réztelek község részére uj állami iskola létesítését eszközölte ki és hogy Tökésbánya községben, mivel az egyház nem teljesiti iskolafeiitarlás iránti kötelességét, állami iskolát fognak felállítani. Hegedűs Ferenc helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint a műit hóban befolyt állami egyenes adóban 48351 kor., hadmentésségi díjban 798 korona, illetékekben 35580 kor., fogyasztási adókban 13303 korona. Czili György törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok terén az állapot nem kielégítő, mert a ragadós betegségek szaporodtak. A múlt hóban Szatmáron liusvizsgfiló tanfolyamot tartott, melyen 10 hallgató nyert képesítést. A kir. ügyésznek és államépitészeti hivatal főnökének referádái a szokott keretekben mozogtak és hivataluk jelentősebb eseményeiről tettek jelentést. k polgári iskola kiállítása. Somogyi Arthur tanár — vagy sokkal találóbb, ha a kevesbbé ösmert, de egyéniségét és mivoltát sokkal igazibban kifejező festőművésznek mondjuk — tehetségevei és ügyességével nemcsak a tanuló-ifjuság előrehaladása után érdeklődő, de igazi műélvezetet kereső emberek figyelmét is a polgári iskola kiállítása fefe forditotta az által, hogy saját képeit is kiállította oda. De ennek megemlítésekor őszinte sajnálatunkat kell kifejeznünk a magunk és mindazok nevében, kik a művészi lélek szabálytalan fejlődésének titkaiba megérzéssel és megértéssel pillantanak be és kik a fiatal, farrongó, erjedő lélek zűrzavarából, egy-egy sorból, egy-egy szóból, egy öntudatlan, szeszélyes vonalból, egy árnyalatból, egy merész és rikitó színfoltból kiérzik a leendő zseni villanyos ütéseit, mindezek nevében igaz sajnálatunkat kell kifejeznünk ama fiatal, fehér leány lelkekben termett és finom, kissé még gyakorlatlan, de annál több öntudatlan kedvességgel dolgozó ujjakkal megteremtett képek elmaradása felett, melyeket tavaly sokan — mert hogy oly érdekes helyről indultak útnak — igazibb kultúra előhírnökének tekintettek. Ám ezen kezdetlegésségükben kedves és bájos képek helyett most egy igazi, nagytehetségü művész képeiben való gyönyörködés jut azoknak, kik a polgári iskola kiállítását felkeresik. Somogyi Arthur csendben, megértők és buzdítok nélkül dolgozgatott és ime most tőle származó tökéletes es nagybecsű képek borítják a kiállítási terem falának nagy részét. Legelői, kis álványon önarcképe áll, palettával és ecsettel a kezében, mögötte két, tompított szinü falurészlet, melyek egyszerűségűkben és a faluknak néha a megrémisztésig óriási csendjében az emlékek ezer raját rebbentik fel bennünk. És tovább sorba a művésziesnél művésziesebb képek: Az orgonák (Deme Károly igazgató vette meg 100 K-ért), Városligeti tóparti részlet, Kerítés, Fasor, melyek min dérzéseket és gondolatokat ébresztenek, továbbá a tanulmányok: a »Testvériség« cimii szociáldemokrata hetilap cimképe, öreg néni, Hegedülő em- ; bér, melyekben a lényeges, a jellemző vonások iránti éles megfigyelőtehetség nyilatkozik. (A festmények különben eladók.) Ä tanuló-ifjuság meglepően ügyes rajzaiban is elsősorban a Somogyi Arthur kezét kell látnunk. A rend és megfigyelő képesség szerint az 1. osztály — legprimitívebb lévén úgy a meglátásra, mint az alakításra — csak pontot, vonalakat ! meg idomokat rajzol. (Varga, Kandel). A második | osztály bonyolultabb minták után rajzol előbb, majd j mikor kifejlődik a tér iránt az érzéke-- jönnek a lepkék, bogarak és levelek — természet után — (Flaszter Ignác, Weisz Miklós, Glanc Győző). A harmadik osztály, tanulói úgy a sik és tér iránti érzékükkel, valamint kézbeli ügyességükkel és pontosságukkal, meg rendszeretetükkel kiérdemlik dicséretünket (Medzihradszky Aladár.) A IV. osztályban - igazi kis művészeket talá- | lünk. Gipszminták és edények után valódi remek I müveket alkotnak. Különféle edények, korsók sok- j féle változatban, ceruzával rajzoltak és festetlek, pompázó virágok, és a leendő művészre valló tájképek kerülnek ki kezeik körül. A legkomplikáltabb mértani rajzokat, árnyékszerkesztéseket és a testek távlati képének rajzait ügyes bravúrral oldják meg (Deutsch Ignác, Kursinszky Lajos, Majer Márton.) Az ügyes térképrajzolók hosszú sorából Deutsch Ignácot és Péner Jenőt említjük meg. Legszebb a Glanc Győző és a Weisz Miklós rovargyüjteménye és a Medzihradszky Aladár növénygyűjteménye. , P-r T-r. SZÍNHÁZ. Mikor a fővárosban és más vidéki nagyobb városokban egy csapásra üressé lesznek a színházak és nyaralni megy a színház minden valamire való tagja a primadonnától kezdve egész le a legkissebb kóristalányig, akkor kezdődik nálunk kisvárosiaknál a színházi »fősajspn«. S az amúgy is forró atmosférában egészen neki melegedve, mohón kezdünk áldozni Thália istennőnek a Hungária saletli lyukas fedelű templomában, szellős, eugos berkeiben . . . Most már valósággal benne vagyunk a színházi >fősaison«-ban és a Rácz direktor igyekezetét a jó mátészalkai közönség azzal honorálja, hogy csaknem minden este megtölti a kis szintiázhelyiségét. Így volt a szombati elo- odáson is, mikor az »Elvált asszony« cimü operettet adták elő színészeink a tőlük telhető igyekezettel. A címszerep épen nem való volt N. Zoltán Ilonának s szívesebben láttuk volna az igazgatónőt e szerepben, mikor is egy határozottan | élvezetes előadásban lett volna részünk. Hiszen az j iliusió, a külszin, a valószínűség látszata az, mely a színjátszást közelebb viszi az élethez. A helytelen szereposztás pedig, csak visszatetszést szül és kizárja a megtörténhetőség minden látszatát. Rácz direktor ily módon lehet ugyan kíméletes »jó férj«, de nem »jó színigazgató.« Csáky, Lisse- meghe Kari szerepében diserét, jó alakítást nyújtott, úgyszintén Németh János is természetesen ügyesen játszott. Némethet különben a közönség egyhangúlag a társulat leggyakorlottabb tagjának tartja és méltán. Németitől nem marad távol a sikerben Nyarai sem, ki rövid idő alatt szintén egyik kedvence lett a színházlátogató publikumnak. Fiizess Lenke mint Wander Loó Gonda igen kedvesen és nagy ambícióval játszott s kellemes'hang- jával is rászolgált a gyakori tapsra, melylyel igyekezetét honorálták. Bodán Margit, Arnold, Kovács jók voltak. Vasárnap délután 4 órakor »A szökött katona« ment, nagyrészt gyermekek és diákokból álló, hálás telt-haz előtt. Vasárnap este pedig a »Smokk család« cimü pesti bohózaton mulatott a szinültig megtelt színház közönsége. A bohózat igen j nevetséges helyzetei derültséget állandóan felszínen tartották. Németh (Smokk Samu) a szokott j jó vol]. Különös dicséret illeti meg Török Corné- liát, ki Smokkné szerepében sikerült alakítást nyújtott és általában a színtársulat egyik legtehetségesebb nő tagja. Füzess Lenkének (Hanka) és Nyarainak (Pacal Janó) ismét csak gratulálhatunk. Zoltán Ilonának megint oly szerepet adtak, mely nem neki való, pedig a szinlapon Bodán Margit volt jelezve, mint Triév Lili, ki határozottan jobban megfelelt volna e szerepben. Hétfőn szép nézőtér előtt »Jack a Senki« került színre meglehetős gyenge előadásban, mig kedden este a »Dollárkirálynő« kedves zenéjében gyönyörködtünk. Az igen kellemetlen, esős idő dacára is, díszes, előkelő közönség gyűlt össze a nézőtéren, mi legjobban bizonyítja azt, hogy fontos életszükségletet képein nálunk a színház és igyekvő, jó társulatnak, megfelelő helyiségben mindég volná egy 6 hetes idény
