Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-01 / 13. szám

MÁTÉSZALKA Dk legirtózatosabbját, a tüzhalált szenve­dett Péner Han't teljes szegénységben maradt árvái javára megindítjuk a gyűj­tést. Hisszük, hogy társadalmunk humánus érzésének fényes tanujelét fogja szolgál­tatni az a nyilvános nyugtázás, mely- lyel a hozzánkjuttatott összegeket u„Md- tészalkd“-b*.n megköszönni fogjuk. A „Mátészalka“ szerkesztősége kéri embertársainkat, hogy a jótékony­célra adományaikat kiadóhivatalunkhoz juttatni szíveskedjenek. Mi majd eljuttatjuk azokat rendeltetése szomorú helyére ! — Isten fizesse meg! HÍREK. — Telefon ügyről. A régen vajúdó telefon ügyben folyó hó 28.-án Klein Andor meghívására értekezletet, tartottak a Mátészalkai takarék pénztár helyiségében E gyűlésen inkább politizáltak, mi it a tele­fon ügyével foglalkoztak'. Máskülönben két terve­zet került a gyűlés elé. Egyik a Klein Andoré, ki azt ajánlotta, hogy a mintegy 12000 kor. költség­ből fizesse mindenki a reá eső részt s ami a vá­rost terheli, azt vegyék fel kölcsön gyanánt s osz- szák szét egyenlően a tagok között. Ez azonban nem méltányos. A másik tervezetet Ney Pál nyújtotta be. Azt mondta, hogy a Takarékpénztár, Közgazdasági bank, Ipar bank és a Szálkái gyártelep r. t. cég tegyék össze azt 12000 koronát amelyet az előfi­zetők 10 év alatt térítsenek egyetemlegesen vissza. E tervezethez az égyes részvénytársaság jelen volt igazgatói is szívesen hozzájárultak. Itt még csak azt említjük meg, hogy a köz­ség képviseletében az értekezleten senki se jelent meg. Pedig talán a községet is érdekeli kissé ez a kérdés? Az értekezleten a következők voltak jelen : Keller Miksa, Berger Dezső, Weisz Miklós, Dőri Manó, Klein Andor, Ney Pál, Dr. Fuchs Jenő, Dr. Steinberger Samu, Tauszig Gyula, Weisz László, Weiiz Lajos, Fuchs Gyula, Feldman Ármin, és Dr. Vizsolyi Manó. — A mátészalkai iparosok körének műkedvelő estéjéről szóló referádánk helyszűke miait jelen szá­munkból kimaradt és igy azt jövőheti számunkban hozzuk. Az estély sikere ugyanis igazán megér­demli, hogy a fölöt ne térjünk napirendre pár sor­ban, hanem azzal részletesen és hosszabban fog­lalkozzunk. Itt említjük meg, hogy f. hó 10.-én az előadást megismételik. Ez estély jövedelmét egy helyben felállítandó kórház alapjának megvetésére fogják fordítani. Előre is felhívjuk ez estélyre a közönség figyelmét. — A vasúti meaetread megváltozásának mahol­nap itt lesz az ideje. Tehát itt az ideig annak is hogy a változtatással városunk jólétét előmozdít­suk tólélét. Nagyon üdvös dolog volna tehát, ha a d. u. fél 3 órakor, Szatmárra induló személyvonat eltörültetnék s ahelyett az 5 órai indulást hoznánk be. Továbbáa Nyíregyházáról 7 órakor induló személyvonat 6 órakor indulna, igy legalább azt is elérnék, hogy aki Budapesten fel­ül fél 3 órakor a vonatra, az este 11 órakor Mátészalkán lehetne. Nagyon óhajtanók, ha ezen újítások bejönnének, melyek által városunk idegen forgatma, tehát jóléte csak emelkednék. — Csendélet az ópályw izr. hitközségben. A mai kor egyik legnagyobb nyavalyája a nagyzási- hóbort. Ez a betegség átragadt legújabban a kör­nyékünkben falvakban lakó izraelita polgártársaink nagy rászére is, akik mind méhszorgalommal azon igyekeznek, hogy önnáló hitközségük legyen, ön- nálló pappal. így hát elszakadnak az anyaegyház­tól és önnálló egyházközséget alkotnak. Ez persze még nem volna baj. De baj az, hogy az önnáló egyházközség köhségeit az egy­házközség tagjai nem bírják el. Ez, és másegyéb ütközőpontok aztán feldúlják a régi jó egyetértést s a gyűlölködés társadalmi térre is kihat. így történt Ópályiban is. Az ópályi-i izr. hitközségben hónapok óta dúl a belviszály, mely először is a rabbi személye körül csapkodta hullamait. Aztán pedig az anyagi bajok vészfelhővé tornyosultak a mákszemnyi hit­község feje felé. A hitközségnek két váltója volt leszámítolva. Egyik az itteni Iparbankban. Ezt szerencsésen meg is óvatolták. A másik a Takarékpénztárban. Ezt is óvás fenyegette. Ez arra indította a hitközséget, hogy kinle- vősségeit behajthassa. E végből össze is ült 1910. évi január hé 5.-én a közgyűlés Weisz Béni gondnok .elnöklete alatt, mig a jegyzőkönyvet Markoviig Ferenc volt hivatva vezetni. Az elnök és a jegyző úgy talál­ták, hogy hivatottabb lesz a jegyzőkönyv megszer­kesztésere és vezetésére Roóz Ignác. Ezért hát fel­kérték őt, hogy vezesse es koncipiálju meg a jegyzőkönyvet. Roóz engedett a kérésnek s mint a közgyű­lés határozatát jegyzőkönyvbe vette, hogy az egy­házközség elhatározta kinlévő követe'éseinek vég­rehajtási behajtását. Hoffman Vilmos ezt a határoz ttot magára sérelmesnek találta, mert a határozat elevenero tapintott, lévén ő egyik főadósa az egyházközség­nek. Mindéhez járuit még az, hogy e határozat hozatalát Roóznak tulajdonította, mert Roóz forga­tói minőségben szerepel az egyház megóvatolt váltóján. Erre aztán Hoffmant elhagyvta nyugodtsága. Neki esett Roóznak s a Héderváry nevével kap­csolatban nem a leghízelgőbb párhuzamot vonta a kettő között. Majd pedig a jegyzőkönyvet megra­gadta és eltépte. Roóz mindezzel sértve érezte magát s Hoff­mant a helybeli kir. járásbíróság előtt vonta kér­désre sértéseiért. A jbíróság f. hó március 15.-én tartotta meg a tárgyalást s Hoffman Vilmost 30 korona pénzbüntetésre itél.e, mi ellen Hoffman fel­lebbezést jelentett be. — Késelő inasok. Tóth Károly helybeli cipész mester műhelyében folyó hó 30.-án Szőke István 17 éves és Nagy Pál 15 éves inasok összeszólal­koztak. Minthogy a mester nem volt idehaza, nem volt ki a veszekedő, civakodó inasokat csendre, békére, intse, aminek aztán az lett a vége, hogy Nagy Pált, egy börvágókéssel, Szőke úgy meg- szurta a bal csípőjén, hogy a vér csakhamar elborította lábát. Amikor lehúzták Nagy Pál lábá­ról a csizmát, tele volt aludt vérrel. A veszélyes és mély sebet a segítségül hivott orvos kötötte be. — A rendőri ruhák elkészültek s látunk is egy pár uj mondurba öltözködött rendőrt ácsorogni a városháza előtt, kik még a hivatalos ténykedésü­ket nem kezdették meg. A rendőrök csizmáinak elkészítésére Klein Márton és Lichtsein Samu helybeli csizmadiák pályáztak. Nagyon szeretnők látni már a jóváhagyott rendőri szabályzatot is, de azt, amint látjuk nagyon is csiga módra mozgatják. — Megssünt a vörhenyjárvány. Amint értesül­tünk, Dr. Csató Sándor járásorvos értesítette a helybeli iskolák vezetőit, hogy az iskolákat taka­rgassák ki, mert április 4—5.-én kinyitják az isko­lákat, mindhogy megszűnt a himlőjárvány. — Nagy szerenísétlenség történt folyó hó 30.-án Cirjáh-Kovács János helybeli lakos, János fiával. A fiatal ember trágyát hordott s hogy-hogy nem a szekérről leesett s egy hegyes kő homlokán tátongó sebet ejtett, úgy annyira, hogy most nagy betegen fekszik a szerencsétlen legény. — Bokszoló napszámosok. Puskás József és Váradi József napszámos helybeli lakosok folyó hó 30.-án együtt dolgoztak. Munka közben valami szóváltás történt a két ember között. A felbőszült Váradi nem sokat gondolkozott, togta magát és Puskáson egy kézi bokszszal, a bal szeme felett, a homlok csontnál, veszélyes sebet ejtett. Pus­kás sebeit az orvosok kötözték be. — Sorsolás. Győrteleken f. hó 27.-én d. u 3 órakor a község házánál a Komorócy Ilona ál­tal kisorsolt mellényt Berta névvel Alsóviszticárói Fogarasy Gyula nyerte meg. — Köszönetnyilvánítás. Mátészalkai Takarék- pénztár részvénytársaság 30 az Ipar és Keredelmi Bank 10 koronát volt szives ajándékozni a József Kir. Herceg Szantoriurri Egyesület céljára. Fogad­ják cselekedetükért hálás köszönetemet. Fürnek Lászlőné egyesületi elnök. — Eljegyzések. Berger Géza eljegyezte Krausz Szerénát Mátészalkáról. Steiner Ferenc Szamosszegről eljegyezte Schwartz Gizellát Géresröl. Halálozás. Az ököritói világraszóló nagy ka­tasztrófának szerencsétlen halottja Székely Józsi cimbalmos Székely Dániel utkaparó fia, folyó hó 29.-én, súlyos égési sebektől borítva, szivet rázd kínok között kilehelte lelkét. Székely alig volt 20 éves, ki már régen egyedüli támasza volt a sze­gény utkaparó családnak. Temetése általános rész­vét mellett szerdán délután volt. A gyászszertartáson Szoboszlay Pál református kántoríanitó mondott megható gyászbeszédet, melynek elhangzása után nagy embertömeg kisérte utolsó útjára a szeren­csétlen égett zenészt. Erdélyi Bertalan '“il"j'nr"akedä qAZDASÁGI és KERTI MAGVAIT igen előnyös árak mellett. MÁTÉSZALKA, Kossuth-u. (Sajátház) Árlejtési hirdetmény. Mátészalka nagyközség képviselőtestü­lete által egy újonnan építendő községház építésére ezennel árlejtés hirdeltetik. A tervek, költségvetés, szerződés ter­vezet valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Mátészalkán a főjegyzői irodában a hivatalosórákalatt megtekinthetők. A zárt ajánlati versenytárgyalás 1910. április hó 16.-an Mátészalka községházánál fog meg tartatni, miért is a rendszeresen kiál­lított és lepecsételt ajánlatot lekésőbb 1910. ápril. 15. délután 6 órájáig kell benyúj­tani Mátészalka nagyközség jegyzői iro­dájában. Tartoznak az ajánlat tevő vállalkozók az előirányzott összeg 30633 korona 69 fillérnek 5u/u-át készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban mellékelni, mely összeg azonban a vállalat elnyerése «setén a vállalati összeg 10"/«-ára lessz kiegé­szítendő. Fentartja magának a képviselőtestület, hogy ajánlattevő vállalkozók közzül a jutá- nyosság szemelőtttártasával a munka végre­hajtásával azt a vállalkozót-bizza meg, aki a munkának jól és helyesen való teljesítése iránt már előre és legtöbb biztosítékot képes nyújtani. Mátészalka, 1910, március 29. Rohay Gyula Jeszenszky Sándor köz*, jegyző közs. bíró. Értesítés. ¥ an szerencsém a mélyen tisztelt helybeli és vidéki közönség becses tudomására hozni, hogy ujonan és korszerűen beredezett gépjavító, kazánköíács, mülakatos • és rézöntő műhelyemet MÁTÉSZALKÁN, a „Korona“ vendéglővel szemben levő Mosolygó-féle telken megnyitottam. ELVÁLLALOM cséplőgépek, gőzkazánok, gyári berendezések, mótorok, tűzoltó fecskendők, kutszivattyuk, mindennemű gazdasági gépek, szőlőzuzók, kerékpárok, lőfegyverek javítását. KÉSZÍTEK vasajtókat, ablakokat, zárokat, utcavacsrácsokat, sirkeritéseket, épület faconmunkákat, szerkezetes mángorlókat és takaréktüzhehelyeket. SZERELEK villamoscsengőket vízvezetékeket. Rézöntés, fémesztergályozás. CSÉPELEK általam javított gépeken egyezményszerinti percentért CSÉPLÉSHEZ gondoskodom szakképzett gépészekről. JAVÍTÁSOKAT VIDÉKEN IS ESZKÖZLÖK! Minden szakba vágó munkát gyorsan és jutányos árban készítek. A mélyen tisztelt közönség szives pártfogását kéri, 1—6 tisztelettel HAGYMÁSY BÉLA. v HIRDETÉSEK lÄS a „MÁTÉSZALKA“ kiadóhivatalában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom