Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-14 / 2. szám
TÁRSADALMI HETILAP. ^ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Misii. ért 2. (41.) mm. Mátészalka, 1*11. [y január U 14. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Ejá« itn — — — — — — WUvr. ______ ticgjtiirTi — — — — — — R*jr lén — — — — — — 1 •**—1 Egy (iám ára 20 fillér. “ a——ganiBic—r. 8 korona. 4 korona. 2 korona. 1 koronaFalelőa szaike«*tá: Dr. YIZSOLYI MAN Ó. SZERKESZTÓSÉd ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak elére fizetendők. 'em ■1 Mái ... ■ i"T' ifi11Hllllll^^^■■MI■Btaal^eá,J* A SÖTÉTSÉG FELÉ... irta: Dr. ROSENBERG IGNÁC. Lapunk egy múlt évi számában cikkely jelent meg »Politikai és társadalmi tevékenység« címen, mely cikknek az volt a tenorja, hogy közéletünk a legújabb korban úgy van berendezve, hogy csak annak van becse, aki akár hivatva, akár nem, de a politikai téren működik. Mig azok, kik a társadalom terén működnek és akik bár azt a helyet, mit hivatásuk jelölt ki az életben, legjobban és legnemesebben töltik be, kellő elösmerésben nem részesülnek. Szóval: a politikai mitfresszerek élősködnek ezen a társadalmon, mig az igazi munkás, tevékeny elem az elfeledés és közönyösség kenyerét eszi. Éppen azért jól esik nekünk, hogy amit mi, szerény vidéki lap létünkre már régen hirdetünk, azon nézetet olyan tekintélyes sajtó orgánum osztja, mit az »Újság*, melynek karácsonyi számában olyan tekintélyek, mint Herczeg Ferenc és Dr. Schvarcz Qusztáv ezen témáról értekezve, a miénkhez teljesen hasonló véleményen vannak. Hatalmas szózatban hirdetik az igazságot és döntik a hamis bálványokat; felszólítanak minden igaz tollforgató embert: világosítsák fel a népet, hogy ne a politikai konclesöket fogadják be sziveikbe, és elméikbe, hanem azokat, kik, habár szerény körben, de minden tudásukkal és jó érzésükkel a nép javán, anyagi és műveltségi, gazdasági és egészségi boldogságán fáradoznak. * »Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak«, ügy látszik mintha nemzetünk a haladás és fejlődés mesgyéjén pár év óta megállóit volna. Nap-nap mellett olyan tünetekkel találkozunk, melyek azt igazolják, hogy a szabadság, jogegyenlőség, felvilágosodás és kultúra mezején a babona, előítélet és reakció mérges dudvái nőttek volna nagyra. Minden halad, változik és fejlődik a nagy természetben, ahol egy percig sincs megállapodás, mert a veszteglés már maga visszafejlődést jelent. Hasonló jelenségeket észlelünk a nemzetek életében. Csak mi álltunk meg és a haladás lobogó fáklyáját a maradiság sötét alakjai eloltani iparkodnak! * Ezen reflexiókra egy cikk szolgáltatott okot, mit egy szatmármegyei újságban olvastam a napokban, amely közlemény nyilván azon célzatossággal Íródott, hogy a kutatás, búvárkodás és kísérleti természettudományok elé egy kis akadályt gördítsen! Arról van benne szó, hogy orvosok és tudósok kísérleteikkel élő-állatokon valóságos kínzást végeznek, melynek célja és értéke nincs és a társadalomnak fel kellene emelnie tiltó szavát ezen a téren!! A hány sor ezen cikkben, annyi valótlanság; mert a kérdés úgy van oda vetve, mintha a búvárok ezen állatkísérleteket csupa szórakozásból és sportból végeznék és el van hallgatva azon igazság, hogy az elhódított állatokon történő tanulmányok egyes-egyedül az ember legdrágább földi kincsét, az egészséget szolgálják. A vadászatot elnevezik testet-lelket gyönyörködtető szórakozásnak, mig a tudós oltásai állatkínzás számba mennek! Pasteur egész éleiét önzetlenül a tudománynak szenteli, hosszas fáradozások után sikerül neki a betegségek legnyo- morultabbja, a reszetség ellen sikeres gyógyító szert feltalálni. Az egyszerű vidéki körorvosból világhírű orvostudóssá vált Koch Róbert távol hazájától, gyilkos kli- máju tájékon szolgálja ernyedetlen búvárkodásával a tudományt és az emberiség magasztos céljait. Behring feltalálja a diphtheria ellenes oltásokat, hálára és imára ösztönzi a gyermeke drága életéért aggódó számtalan szülő szivét. Nemde vakmerőség kell ahhoz, hogy ezen kiválóbbjait az emberiségnek közönséges állatkínzókká degradáljuk?! * Nyilvánvaló és egész világos a cél: az életvédelem csak ürügy arra, hogy tudományt, felvilágosodást és becsületes embereket megrágalmazhassanak. A biblia azt hirdeti, hogy legyen világosság, de a XX. században még akadnak sokan, kik azt mondják: legyen sötétségi Reakció és sötétség nehezedett hazai társadalmunkra; nem a becsület, tisztességes komoly munka szerint mérlegelik az embereket, hanem az előítéletek, kiváltságok, a türelmetlenség szele — mások hitbeli és politikai meggyőződésével szemben — fujdogál hazánkban. Nem csoda ha Herczeg Ferenc a dekádencia és hanyatlás korszakának bélyegzi a mostani időket. Az ötvenes esztendőkben, a szomorúság napjaiban Vörösmarty Mihálylyal találkozott egy régi, jó embere a pesti Nemzeti Szinház előtt és ezen szavakkal fordult a »Szózat« halhatatatlan költőjéhez: Mihály bátyám, hát ez azon kor, »mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán ?« Vörösmarty a lemondás keserves hangján felelt: »Bizony barátom, ez a szomorú haldoklás korszaka!« ...Úgy látszik, hogy ez a mondás teljesen ráillik mostani viszonyainkra is 1 . . . Levélheti megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szQlgálunk. n MOTOR " Karczag Testvérek motortelepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj- és benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.
