Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-18 / 11. szám
H#ll«klet a „Jlátíszalica“ II. (53.) «zásához. 1910. március IS. — Március I5.-ike elmúlott és mi, sajnos, azt tapasztaltuk, hogy e nagy nap iránt városunk közönsége nagyon közönyösen és egyhangúan viselkedett. A reggeli örríkban zászlókat is alig láttunk lengedezni a házak felett, hanem csak délután elvétve tűztek ki néhányat. A polgári iskola, meg a református egyház ünnepeltek, de a többi egyesületek, erkölcsi testületeknek ez eszük ágába se volt. Hiába van ma már két 48-as pártunk is, melyek zászlójokra írják a márciusi eseményeket, egyik se tett semmit. Az iparos körtől vártunk volna főleg valamit, mert ők mindég megünnepelték e nagy napot s most ők se tartottak ünnepélyt. Annyit azonban tettek, hogy zászló alatt vonultak a református templomba hol Kincses István mondott magasröptű ünnepi beszédet s onnan a polg. iskola ^ünnepélyére vonultak. Jövőben többet várunk és hisszük is, hogy jobban, lelkiismeretesebben megünneplik e nagy napot. — Szereucsétiea teageriháníás. Németh Elemér Gyűrtelek— Jékey-tanyai bérgazdaságában f. hó 12.-én Tóth István gazdasági cselédnek a jobb kezefejét a tengeri hár.tógép teljesen össze roncsolta. A szerencsétlenségnek maga Tóth az oka, mivel villa helyett kézzel tolta a gépbe a tengerit. — Utenáliás. Klein Rudolf ópáiyi-i lakost, f. hó 9.-én éjjel, amint Mátészalkáról hazafelé igyekezett, a Eeketszeg nevű tanya mellett három su- hanc ki akarta rabolni. A megrémült Kleint veszélyes helyzetéből egy Pályiba menő szekér utasai szabadították meg. — Verekedés. Kocsordon f. hó 14.-én este Léden Qyörgynét, Juhász Károly verekedés közben ásóval a fején halálosan meg sebesitette. A haldokló asszonyt folyó hó 16.-án Balássy Miklós V.ir. albiró és dr. Lányi Sándor joggyakornok hallgatták ki. — Betörés. Roóz Ignác ópályi-i korcsmárcs lakásán f. hó 12.-én éjjel eddig ismeretlen tettesek be akartak törni a korcsmába, ami azonban nem sikerült, mert kemény ajtó állotta utjokat. Roóz éjféltájban kiment, hogy szétnézzen marhái között, amit észrevették a figyelmes zsiváuyok s felhasználva a jó alkalmat, be mentek a nyitott szobába, honnan az íróasztal fiókját elvitték a benne lévő 300 koronányi készpénzzel, több értékpapírral, egy női aranyórával és több arany- neművel együtt, Roóz visszatérve észrevette a lopást s még a hajnali órákban jelentést tett az esetről a csendőröknek, kik megindították a nyomozást, amelynek már volt annyi eredménye, hogy egy árokban megtalálták az íróasztal fiókját az értékpapírokkal, de a pénz és az ékszerek eltűntek a tolvajokkal együtt. A csendőrök széleskörű nyomozást indítottak, a tolvajok kiderítése végett. Roóz kára 1009 korona körül van. — Gyűrtelek kérelme gyümölcsfái; iránt. Gyűrtelek község elöljárósága folyó hó első hetében, azzal fordult a tarcali állami faiskola vezetőségéhez, hogy adna Gyűrtelek községének jutányos áron 400 drb. 3 éves oltott, vegyes gyümölcsfacsemetét. A faiskola vezetősége a napokban küldötte el a kérelmezett csemetéket, darabonként 20 fillér értékben. — A kanyaró városunkban még nem szünetel s főleg a 2 éven aluli gyermekeket kínozza. — Késelés a korcsmában. A györteleki fogyasztási szövetkezet korcsmájában mulattak folyó hó 12.-én Oláh Gyula, Antal Endre, Antal Ádám és Nagy István györteleki lakosok. Mulatozás köz- j ben valamin összeszólalkoztak a félig ittas emberek, minek az lett a vége, hogy Nagy István a jobb kezén, Antal Ádám a fején kaptak életveszélyes szurási sebeket. — Elgázold«. Balogh László a ki Fried Lázár vitkai gazdaságában van alkalmazva, a napokban hízott ökröket hajtatott át Vásárosnaményba elszállítás végett. Amint a kereskedővel beszélgetett a vásárosnaményi állomás előtt, egy várakozó kocsiba fogott lovak a beérkező vonat zajától megriadtak és megfutamodtak r Baloghotjelütötték. Balogh koponya és álcsonttörést szenvedett, súlyos sérüléseit lakásán ápolják. — Vérboszu. 1908. évben történt, hogy a nagykárolyi—csapi vasútnak Vitka község szélénél levő egyik áteresze alatt vérbefagyva találták Klupia János vitkai cipészt. A szerencsétlen “ember kegyetlenül össze volt verve s egyik karja is el volt törve. Égy hétig feküdt eszméletlenül lakásán s midőn eszméletre tért a kihallgatására kiszállott kir. bíróság előtt elmondta, hogy a kritikus napon késő este, Vásárosnanrénybói hazatértében, Vitka község alatt 4—5 ember botokkal megtámadta s addig verte, mig csak életjelt adott magáról, mikor pedig bántalmazni azt hitték, hogy már nem él, bedobták a vakut áteiosze alá, úgy okoskodva, hegy az áldozat nagyot hallása miajd azt fogja a bíróság elölt valószínűvé tenni, hogy a vonat gázolta el. Megtámadói közül csak Cza- pári Józsefet ismerte fel határozottan, a többiek- ről csak gyanította, hogy Fodor Ferenc, Czapárí Jenő és Nagy Sándor lehetett s a két cipész família őt, a bevándoroltat kenyéririgységből hagyta alaposan helyben. Két hónap múlva Klupla felgyógyult s ügye tárgyalás alá került a szatmári kir. törvényszéken, hol a tettesek hat hónapi börtönbüntetést kaptak, de felebbezés folytán a felsőbb bírósághoz került az ügy, hol a tetteseket bizonyítékok hiányában .felmentették. Klupta másfél esztendeig hagyta az eltört karját erősödni és várta az alkalmat a viszontszolgálatra. A múlt vasárnap aztán egyik vitkai korcsma udvarán ösz- szetalálkozott Czapári Józseffel, annak szó nélkül neki ment és fellökle. Mikor Czapári feltápász- kodott s diófához kapott, egy vitkai legény : Juhász György hátulról megfogta, Klupta pedig élve a kedvező alkalommal bicskát rántott s Czapárit a fején, nyakán és szive táján megszurta. Most Czapári fekszik életveszéiyes sérüléseivel s most ő tett a bíróság előtt esküvel erősített vallomást. — Halálozás. Cseh Irér.ke, Cseh Miklós vasúti tiszt 2 éves kis leánykája folyó hó 15.-én súlyos szenvedések között meghalt. A csapások által sújtott ember alig egy pár héttel előbb siratta el féléves kis fiát Egerben. — Az adóhivatali tisztviselők szervezkedése. A j m. kir. adóhivatali tisztviselők Országos Egyesületének szatmármegyei szervezete f. hó 13.-án tartotta Nagykárolyban alakuló gyűlését. Bár már minden tisztviselői kategóriában végrehajtották a fizetésrendezést, az adóhivatali tisztviselőkknél még az nincs végrehajtva. De ettől eltekintve más sérelmeik is vannak. Mindjárt ott van a helytelen elnevezés »állampénztár« helyett »adóhivatal«. Az adó csak kis részét képezi munkakörüknek. Végrehajtják az összes miniszterek utalványozásait, fizetik az összes állami, megyei tisztviselőket, jegyzőket, orvosokat, papokat, tanítókat. A megyei pénztári teendőket is már munkakörükbe utalták. Mégis »adóhivatal« az elnevezésünk, főnökük pénztárnok, a főtisztek, segédek. De a cim és elnevezés még nem volna elviselhetetlen. Ott van a Bach-korszakbeli utasításuk, meiy szerint az alárendelt tisztviselő ellenőrzi a főnökét, ki őt minősiti. Ez az utasítás teljesen rossz, helyette egész uj alkotandó. Nem csoda tehát ha állam millióinak kezelői szervezkednek. A Nagykárolyban tartott gyűlésen a vármegye összes adőhiv. tisztviselői képviselve voltak. Számszerint mintegy hatvanam Egyhangúlag elhatározták a szervezet megalakítását. Ernőkké nagy lelkesedéssel Kimer János nagykárolyi adótárnokot, ügyvezetővé Oláh József nagykárolyi adőhiv. főtisztet és a szervezet titkárává Máté Sándor mátészalkai adőhiv. főtisztet választották meg. X Földmérési és építési munkálatokra ajánlkozik GÁL JENŐ mérnök irodája SZATMÁR, Battyáni utca 15 szám. KÖZGAZDASÁG. Á Józsetapi országos vásár. Nem valami jó idő kedvezett a márc. 14.-én megtartott országos vásárnak, mindazonáltal már reggeli 8 órakor kifejlett nagy vásár volt, ami a fokozatosan özönlő falusiak áltál egyre növekedett, d»ic ira a 9 órakor kerekedett nagy szélnek, amely nagyon megzavarta a vásárt. A kereskedők portékája úgy nézett ki, mintha behintették volna azokat porral. A mézes recsegett az ember fogai között. Kellemetlen idő volt, de azért a vásár mindvégig aránytalanul népes volt. A nagy vásári közönség bizonyította, hogy volt pénz, hisz a vásári bódék és alkalmi elárusítóhelyek előtt állandóan hullámzott a vásárló közönség s vásárolt árukkal megrakva távoztak onnan. A kereskedők meg lehctt&k elégedve a vasári eredménnyel. Elég nagy volt a felhajtás lábasjó- szágekban, úgy szarvasmarhában, mint lóban. Kevés prima hízott marha került a vásárra, melyeket a tarkát 68—72 fillért, a fehérett 60 — 68 fillért vették kgként. A kevésbé prima jószágokban volt a legnagyobb forgalom. Ezek átlag 48—52 fillérét keltek, mig a növedék marhákért mezeket leginkább helybeli és vidéki mészárosok vásároltak 32—38 fillért adtak, kgkent. Fejős tehén is elég szép számmal került vásárra, de nagyon magas árakon keltek. Sertés kevés volt. A vásárolt állatok közül 105 drb. szarvasmarhát, 142 drb. választási-malacot és 42 drb. sovány és hízott sertést szállit- tottak el. A szarvasmarhákat, Budapest, Nyíregyháza és Bélabányára, a sertéseket, Belabánya, Aszód, Érmihályfalva, Miskolc és Budapestre szállittották. Búza kevés volt, inkább magvak, lucerna, lóhere, bükköny kerültek eladásra. A vásári nagy zajt előidéző ringlspil hiányzott ugyan, azonban mégis a sok lopás lármája, melyet a hétfőni vásáron elkövettek, zajossá tette a máskülönben egészben véve „jo“ vásárt. Tolongás természetesen most is nagy volt és ugyancsak volt részünk a vásári nyomorékok kellemetlen látványában. ..............................................————— AF RÓSAG. „Szerencsétlen“ doing. Annak a nagyarányú tevékenységnek, melyet az Amerikába való kivándorlás csökkentésére a mindenkori kormányok kifejtenek, vármegyénkben is csak az ellenkezőjét tapasztaljuk. Azok, akik kivándorolni szándékoznak, a kivándorlás megszorításáról egyebet sem tudnak, azt is közvetlenül elutazásuk előtt, hogy mehetnek ugyan, de csak Fiume felé. Ezt pedig nem tartják olyan legyőzhetetlen akadálynak, sőt csak örvendeznek neki, mert hisz igy kétanyit utazhat pénzéért, mint „Hamburg“ felé. Csak néhány napi utazás után száll alább örömük, felsóhajtva: „dejszen, elég vón mán az utazásból!“ S mire kiér, önkéntelenül is eszébe jut az egyszeri ember esete, aki sehogysem tudta megérteni, hogy a doktor miért követelt egv foghúzásért egy pengőt, mikor egy pillanat alatt kész a műtéttel, holott a falu kovácsa két hatosért húzta lei és egy fél óráig dolgozott érte. Szó ami szó, mig egy amerikai dollárért az itteni posta 2 frt. 50 krajcárt fizet ki (és ha május 18.-án nem múlik el a világ,) addig ’ mindig lesznek kivándorlók, akárhogyis igyekszünk őket megakadályozni szándékukban. Egyébként sohse olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Lássuk be hogy tekintélyes dollárocskák kerülnek hozzánk' Amerikából s a szálkái bankok a megmondhatói, hogy hány lakóház nyújt jóleső biztos menedéket a dolárokból történt kifizetés folytán. Hát még a nagy posta-forgalom a községekben, amilyenre a falusi postáskisasszony még álmában se mert valaha gondolni. A napokban egyik járásunkbeli községbe meg éppen feltűnően sok levél érkezett Amerikából, s a községbeliek egyébről sem beszéltek, mint kapott leveleik tartalmáról. Ezen levelek közül volt alkalmam néhányba betekinteni s állítom, hogy azok egybefoglalása sokkal megbizhatóbb információt nyújt az amerikai viszonyokról, mint a nagy fővárosi lapok tendenciózus közleményei. Van persze e levelek között olyan is, melyet nem lehet kacagás nélkül kiállni, de van megható is. Hogyne volna megható, mikor igy szól egy amerikai lev él .......... há t bizony édös anyám, úgy van az erre felé! Most pedig egy nagy szerencsétlen dógot irok meg magának, hogy itt tennap esmég összedült egy szénbánya vagy 60 emberrel, én meg a Nagy Julcsival csakugyan megtartottam az esküvőmet t Miéi.
