Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-25 / 8. szám

3. oldal.

8 (47.) 9zám

tóttá fel a mai időben nélkülözhetetlen jéggyárát. Hisi egészségi szempontból is nélkülözhetetlen a jég. Szüksége van elkerülhetlenül jégre a sok hentesnek, vendéglősnek, cukrásznak, mészárosnak sőt magának a városnak is, ihogy legyen a varos jégvermében a betegek gyógyítására s egyébb szükségletekre. A város a hozzájárulása fejében bizonyos jogokat is köthet le magának, így például, lekötheti az átszállás jogát, hogy majd idővel a felállítandó jéggyár a város tulajdonává legyen, vagy a megváltási jogot kötheti ki.

Az eszme helyes, csak megvalósuljon. Felhívjuk tehát az érdeklődők figyelmét a vasárnapi értekezletre, hogy ott minél számosabban vegyenek részt, s mindenki tehetsége szerint mozdítsa elő a jéggyár ügyét.

*- Vármegyei kögyfllél. Szatm ár vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22.-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya Dr. Falussy Árpád főispán felmentése tárgyában, leérkezett belügyminiszteri leirat volt.

A közgyűlésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt, aki ismertette a közgyűlés egyedüli tárgyát és méltatta a felmentett főispán érdemeit. Azután indítványozta, hogy ez érdemek jegyzőkönyvbe vétessenek és az ezt tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat Falussyhoz eljuttattassék. Ez indítványok elfogadása után, ugyancsak az alispán indítványára Kováeh Jenő elnöklete alatt egy hét tagú bizottság a távozó főispánt a közgyűlésre meghívta. A megjelent főispánt az éljenzések elcsitulása után az alispán búcsúztatta. Beszédében kifejtetett, hogy Falussy főórdeme abban van, hogy az ellentéteket kítudta egyenlíteni. Falussy meghatottan válaszolt és hangsúlyozta, hogy ha vannak érdemei, azt a tisztviselői kar támogatásának köszönheti. Megemlített*. hogy egyenesen az ó óhajára történt, hogy az eddigi szokással szakítva, szóbelileg búcsúzik el a vármegyétől, amelynek életsorsa intézéséből ezutánra is részt kér.

A közgyűlés berekesztése után a megyei tisztviselőktől búcsúzott el a főispán, azután pedig a- Magyarkirály éttermében közebéd volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el.

HIKE K.

— Egy csuaya és egészségtelen szokás. Már sokszor szóvá tettük azt az ízléstelen, sót egészségi* len szokást, mely abból áll, hogy izraelita polgártársaink, akik nem otthon vágják el a ba- tnmti nyakát, megengedik, hogy minden kosár, vágj más egyéb tartó nélkül vigyék tőlük a metszőhöz a leölendő aprőjószágot. így aztán napról- napra, sőt naponta többször is van részünk abban az utálatos látványban, amint egy vérző, pucérra kopasztoit döglött szárnyast, vérző nyakával lefelé fordítva végig cipelnek az utcán. Eltekintve attól, hogy az ilyen látványokra az embernek a bélé keveredik, a dolognak még az a kellemetlen oldala is megvan, hogy a melegebb időben, nyáron az utca-hosszat elcsepegtetett vér minden féle bacillusnak melegágya. Éppen ezért újból felhívjuk

za összefüggésben álló gáznemü anyagokból áll, melynek főalkotrésze szénhidrogén, natrium, mag- nesium, vas stb. igytehát az összeütközésnél csak .az üstökös szenvedne kárt. Ezt fényesen bizonyítja többek között az a tény, hogy, amikor Földünk

l-872-ben a Biela-féle üstökös farkán ment keresztül, az üstökös megjelenése helyett óriási csillaghullást láthattunk. Vagy pl. a Lexel-féle üstökös pályáját a Jupiter bolygó egészen átalakította, amikor ez a nevezett bolygó és egyik holdja közé került.

Ne féljünk tehát az üstökösöktől, fogadjuk őket barátságosan, szemléljük nyugalommal, hiszen ilyen valóban szemkápráztató látványban ritkán részesülünk. b

Szűnjék meg a babonás félelem, mert már a tudomány kiderítette, hogy az üstökösök nem is olyan veszedelmes ellenségeink, mint azt régen hitték. S ha szól a déli harangszó, senki sem fog imádkozni azért, hogy az üstökösöktől megszabaduljon, mert ha imádkozik is, az üstökös akikor is meg fog jelenni az égbolton. Különben pedig, hogy az üstökös nem hozott mindig szerencsétlenséget, arra névé még egy feljegyzéssel is szolgálhatunk. 1472-iki üstökösről írja az egykorú, hogy szerencsét hozott, mert a schneebergi (Szászország) bányában akkor igen sok ezüstre bukkantak s állítólag egy ezüst darabon e szavak állottak : »Ecce cui cometa luxit.«

Szerettem volna látni ezt az ezüst darabot: Úgy látszik, hogy a félelem a fantáziára már akkor is igen nagy hatással volt.

Abban a tudatban fejezem be cikkemet, hogy ma már. kevesen vannak, akik az üstökösöktől, az • égnek eme tündöklő gyémántjaitól, s más égi je- < lektől félnek, s hogy még kevesebben olyanok, akik az üstökös megjelenésekor minden vagyonukat a papságnak adnák oda, miként azt hajdan v tették.

MÁTÉSZALKA

az illetékes közegészségügyi tényezőket, hogy a legszigorúbban lépjenek fel ez ügyben s kíméletlenül bünte téssel sújtsák úgy a gazdát, aki apró marháit nem kosárban viszi, vagy viteti a metszőhöz, mint az izr. hitközséget, mely meg nem tiltja metszőjének, a kosárnélkül vágatni hozott szárnyasok levágását.

— Érdekes levelet kapott kiadóhivatalunk a napokban Amerikából. Bár e levél nem volt a nyilvánosságnak szánva, mégis közre adjuk azt, mert valósággal kiérzik minden sorából a szülőföld iránti szeretet és a honvágy. De közre adjuk azért is, mert e levél egyszerű Íróitól nagyon sok »úri« intelligens« és »müveit« ember tanulhatna őszinteséget és tárgyilagosságot. Ám szóljon maga a levél:

»Tisztelt Weisz llr ! Van szerencsénk felkérni, hogy szíveskedjék címünkre a »Mátészalka« cimü lapot megküldeni. Értesítjük, hogy a részünkre, külön-küiön küldendő lapokért mai napon 20 koronát előfizetésül feladtunk, mely összeg, ha nem volna elegendő, úgy ki fogjuk pótolni. Különben rövidesen még több szálkái földibelink is megfogja rendelni b. lapját, mert igen örvendetes, hogy végre Mátészalkának is van lapja és akadt valaki, aki ott lapszerkesztésre vállalkozott. Mi itten nagyon dusas kimerítő lapot olvashatunk, de a »Mátészalka* szülővárosunk lapja az itteni lapoknál becsesebb lesz nekünk itt a messze idegenben és melegen kívánjuk ez idegenből, hogy a magyarok istene áldja meg és sokáig éltesse azt, kiben e lap eszméje megfogamzott, úgyszintén ^mindazon nagyrabecsült urakat, akik e lap fenttartására közre hatnak, mert ez egy jó és szép, szegény és gazdagra egyaránt üdvös intézmény. Adja az isten, hogy a »Mátészalka* még nagyobbra is nőhesss ki magáti Isten vele, kiváló tisztelettel, maradunk Önhöz és a Szerkesztő úrhoz Nev.-Brunsvick, 1910. február 9.-én. lfj. Ónodi Zsigmond és Kun Zsigmondi.

— Az fistökösökről. Mai számunk a most annyira aktuális témával, az üstökösökkel foglalkozik. A népies nyelvű, de mély tudományosságot eláruló tárca-cikk városunk fiának, dr. Róna Gyula fővárosi középiskolai tanár, a történelmi és földrajzi tudományok tudorának hivatott szaktollából való, aki e közleményével munkatársaink sorába lépett. Hisszük, hogy ez után érdekes cikkei is épp úgy le fogják kötni az olvasót, mint amily szívesen olvasták végig mai tárcáját, melyre ezúttal is felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét.

— Újból elismeréssel adóznak elöljáróságunknak azért, amiért a ref. templom előtt az utcának a temlom felőli oldalát feltöltette. E hely ugyanis annyira mélyen feküdt, hogy nagy esőzések idejében oda a máshova lefolyást nem találó viz egy nagy tóvá gyűlt, mely a közlekedést is nagyban akadályozta. Végre belátta elöljáróságunk e tarthatatlan helyzetet és feltöltette az említett helyet.

— A kéményseprési iparról szólló szabályrendelet a kereskedelmi miniszter 90432/VI. 909. sz* alatt jóváhagyta. E rendelet értelmében,' a kéményseprő ipar gyakorlása a megye területén zárt munka területekhez köttetik. E célból a megye 20 munka területre osztatik fel, ezek mindegyikében a hatóság egy felelős kéményseprőt alkalmaz, aki tartozik a kijelölt kerületen lakni. Mátészalka a VH. és Vili. kerületet képezi. És pedig VII. kerület Mátészalka felében, Nyirmegyes, Gebe, Hodász, Nyiráerzs, Nyiriklód, Kátorjánosi, Nyírcsászári, Nyirvasvári, Ilk, Vitka, Olcsva, OlcS- vaapáti és Szamosszeg; a Vili. kerületbe Mátészalka felerésze Szamoskér, Tunyog, Gyűrtelek, Kocsord, Nagyecsed, Nagydobos, ópályi, Fábiánháza, Nyir- csaholy, Jármi, Papos és Nyirparasznya.

— Pék-ipar terén határozott hanyatlás mutatkozik városunkban. Eltekintve attól, hogy szombaton péksüteményt kapni egyáltalán nem lehet, a sütemények rosszak és csúnyák. A kenyérsütés nagyon alacsony fokon áll, minden házban panaszkodnak. Férjuramék zsörtölődnek, a háziasz- szonyok boszankodnak. A zsemlyék oly felfújt semmiségek, oly üresek, hogy egy ilyen zsemlye belsejében pl. bátran be lehetne adni egy éhes katonának a forradalmi eszméket, de tiz zsemlye sem alkalmas arra, hogy egy éhes civil gyomrát megtöltse. Úgy látszik, hogy pék-iparosaink nem a becsületes munka által elérendő nagy forgalom és nagy haszon által akarnak vagyonra szert tenni. S igazán kívánatos volna, ha egy városunkban letelepedő törekvő pékiparos megmutatná nekik, hogy tisztességes polgári haszon mellett is lehet szép anyagi eredményeket elérni.

— Éksier lepás. Almer Béla helybeli gyógyszerész nevelőnőt tart gyermekei mellett, akitől e hó 22.-én délután elloptak egy pár arany ékszert és három takarék betétkönyvet, melyek több ezer korona betétről szólnak. Azon takarékpénztároknál, melyeknél a betétek el vannak helyezve, azonnal sürgönyileg betiltották a fizetést. Az ismeretlen tettest szorgosan nyomozzák a helybeli csendőrök.

— Rabiómeréajlet « usiti kocsiban. A szatmár—mátészalkai vonaton Szerémi Ferenc zsebtolvaj egy utas zsebébe nyúlt és tárcáját kivette.

Ezt észrevette a fülkében ülők egyike, Weisz József, és lármát csapott. A tolvaj dulakodni kezdett Weiszszal és közben életveszélyesen megsebesítette, aztán pedig kiugrott a vonatból. A csendőrök még az este elfogták.

— A mátészalkai izr. nőegylet múlt hét vasárnapján rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a másfélszázon felül lévő rendes és pártoló-tagok közül mindössze alig 10— 12-en jelentek meg. Így a gyűlés jóformán határozatképes se volt, mindazáltal a jegyző távollétében Fazekas Arthurl megkérték a jegyzőkönyv vezetésére, Berger Endrét pedig a számadások felülvizsgálására, mely megtörténvén a gyűlés szétoszlott.

— Áthelyezés, A pénzügyminiszter városunk adóhivatalánál működő Szentgyörgyi Kálmán adótisztet, Nagyszőllősre helyezte át.

— A nagykállói izr. lóegyesfilet 1910. év feb- rsár hó 27.-én, a »Nagyvendéglő« nagytermében, saját pénztára javára, táncmulatsággal egybekötött kabaré-estélyt rendez Varjas Antal fővárosi Cabaret művész és Lónyay Piroska színművésznő közreműködésével.

— Hymea. Dr. Szőke Sándor ügyvédjelölt eljegyezte Schwartz Luizát Fehérgyarmaton.

— Halálozások. Schwatz Sámuel f. hó 22.-én 86 éves korában elhunyt. A haláláig köztiszteletben álló, vigkedélyü »Silem« bácsi egyike volt városunk tevékeny polgárainak. Temetése általános részvét mellett szerdán délután volt. A gyász- szertartáson Grünbaum Menasse rabbi mondott magyar gyászbeszédet, melyben az elhunyt aggastyán tevékeny életét méltatta. Az elköltözött üreg urat nagy családja és kiterjedt rokonsága gyászolja.

Fillöp Ábrahámné f. hó 21.-én 76 éves korában hirtelen elhalt. Számos rokon gyászolja.

X Földmérési és építési munkálatokra ajánlkozik QÁL JENÓ mérnök irodája SZATMÁR, Battyáo utca 15 szám.

KÖZGAZDASÁG. •

— Gazdasági alőadós. Máté László gazdasági szaktanár e hó 20.-án (vasárnap) a „Növénytermalés és a műtrágya helyes alkalmazasa“ címmel tartott felolvasást városunkban, a Sarkady Antal vendéglőjének nagytermében. E.szép és tanulságos előadás iránt a gazda-közönség köréből kevesen érdeklődtek, aminek pedig csupán az volt az oka, hogy elöljáróságunk későn értesült az előadásról s igy nem tudta annak talaját kellően előkészíteni. Nevezetesen nem volt kellő módon tudomásul adva s jó előre felhiva, a gazdaközönség figyelme. Másodsorban pedig az előadás napja rosszul volt kitűzve, mert a reform, egyháznál épen urvacsora-osztás volt, mind- hogy pedig városunk gazdaközönségének legnagyobb része református, kik a déli órákig el voltak foglalva a templomban, nem vehettek részt az előadáson. A jövő vasárnap kellett volna megtartani ez előadást s mi hisszük, hogy számosabb hallgató lett volna

Máté megígérte a jelenlevőknek, hogy ez év folyamán még többször el fog jönni s városunk érdeklődő közönségének szívesen felolvas hasonló dolgokról. A magunk részéről is örömmel fogadjug Máté ur jóakaratát/ E szép eszmét magunkévá tesszük s azon leszünk, hogy a jövő előadásón minél számosabban jelenjék meg ^gazda- közönségünk. ,, i.

Termény árak. Árak miaőség sxeriat:

Buzauj 13-50 13.60 Rom uj S.20 8.30 Teagerí

Zab 6'4t 6.6* Árpa 4.30 4.4«

4-40 6.5«—

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

(Kéziratokat mm adunk Úszta.)

Sápadt vagyok. Modernnek tényleg mod«m, de aem jó. Úgy latsaik, hogy a régi módi önnél jobbaa beválik. Ée isten látja lelkünket: mi jobb szeretjük a jó régi zsánerű verset, mint a dücögős- erőszakos s önmagának ia ellentmondói»*#«; modornt Tehat az előbbiekből kérünk aéháayatl

•Cioi. Helyszűke miatt jövő »simánkba* hezzafe.. -