Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-11 / 6. szám

Iáié tulka, Ifit IL évf. ó.,(i5). szám. fetiruár h# 11.------------------ , »>,. TÍ RSADALBI hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. KLÓFIZETÉSI ÁRAK: BféaE évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 kerona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és köaeégi közegeknek egész évre 5 korona. Egy Mám ára 30 fillér. —---­Felelés se erkssatö: Dr. VIZSOLTI MÁNé. * SZCRKESZTÖSÉa ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-ute«). A hirdetési dijak altra Hieteaéék. A művészetről. írta: StMOSTI ÁRTflUR tanár és festő. Az emberi boldogságnak — már az eszményi boldogságnak — három hatal­mas alapköve van: az első a vallás, a má­sodik a tudomány és a harmadik a mű­vészet. A vallás megtanít hinni Istenben, ab­ban az egyetlenegy legtökéletesebb lény­ben, mely mindig velünk van, akár ellen­ségek, akár barátok vesznek körül, akár bánat sújt, vagy öröm ér. Ő érette élünk, őt szeretjük legjobban, a mindenség al­kotóját. A tudomány világossá teszi előttünk életünknek útját és célját. Általa ismerjük meg önmagunkat, gyenge lényünket és az akadályokat, melyekkel küzdenünk, a ve­szélyeket, a melyeket kerülnünk kell. Tisz­tában vagyunk földi rendeltetésünkkel és esakis ennek szolgálatában működűnk. Az egyenes úttól semmi sem téríthet el, mert ismerjük az eltévesztő utakat is, a fényt, a porapát, a múló gyönyört és élvet, ennek mentén a nyomort és szen­vedést. A tudomány világos napként vilá­git fölöttünk az élet nagy látókörsikján, a- meddig csak lelki szemeink beláthatnak, és csak igy láthatjuk az utat, a melyen haladnunk kell, a célt, a mely felé törek­szünk, hogy úgy magunknak, mint a ha­zának és az emberiségnek hasznára le­hessünk. Az eszményi boldogság harmadik a- lapköve a művészet. A művészet közelebb viszi lelkemet Isteshez, megszilárdítja a belé helyezett bi­zalmat, mert látom és érzem ezt a gyö­nyörű világot, amelyet csak az embernek te­remtett ée mindent, ami benne van, az emberért, lelkének gyönyörködtetéséért. Figyeljük meg csak az emberek tö­megét: mit tesznek, mi indítja őket küz­delemre, mik a szórakozásaik ? Szóval: ho­gyan élnek? Az emberek legnagyobb részét a lé­tért való küzdelem úgyszólván rabszolgává avatja. Testtel, lélekkel robotmunkát vé­gez és amidőn már ereje nem bírja to­vább, az álom ad neki felfrissítő erőt. A munka és pihenés, vagy az alvás ezen mil­lióknak foglalkozásuk. A munka és alvás azonban nem sokáig elégítik ki. Erezni kezdi, hogy még valamit tennie kell; szó­rakozás után vágyik. Családi életében ain- csen önzetlen szeretet, mely minden idő­ben, minden körülmények között lefoglalná. Otthonát tehát megunva, a kicsa­pongásokban keres élvezetet, avagy alko­hollal bóditja el fáradt idegzetét. Az embereknek másik osztálya az úgynevezett „müveit“ polgári néposztály. Itt már munka, a létért való küzdés ke- vésbbé fárasztja ki ug'vaz embereket, több tehát a szabad idejük. Ez esetben még nagyobb kérdés, mit tegyen az ember a munka és az álom közötti üres időben? Általános unalomérzés venne erőt az em­bereken, ha nem volna ott a még nem megvetendő kártya, tánc, játék, sport stb. Ezeknek hiányában az evés, az ivás és az élvezetek állatias ösztönei után következnének az unalom szülte rossz és kicsinyes gondolatok, (téves politikai vitat­kozások, pletykák) rossz szokások és tet­tek, vallási bigottság. Végül arisztokraták palotáiban, az „előkelők“ már a létért való küzdéstől fel vannak mentve, úgy, hogy egész életü­ket hajlamaik és akarataik szerint oszthat­ják be, de éppen itt találjuk — kevesek kivételével — az erkölcsi elfajulás legbor­zasztóbb állapotát. Itt! ... az emberiség vezetői körében, kik abban találják örö­müket, ha látják az embertársaik százez­reit általuk lenyűgözve szenvedni. íme, kedves olvasóm, vázlatosan fel­jártam előtted a társadalmat, melyben lép- ten-nyomon kiérezni, hogy valami oly do­loggal is kell foglalkozni az embereknek, amely megtanít bennünket felemelkedni a mindennapiság alacsony színvonaláról az Istenség felé, hol minden kedves nekünk, hol lelkünk nem ismer más érzést, csak a gyönyört. A művészet által tündérvilágot várázsolhatsz magad elé, hol minden ne-^ mes, igaz, jó és szép együtt van, hol csak naponta 1—2 órát töltve, újra felfrissült lé­lekkel folytathatod tovább napi küzdelmedet. Milyen boldogság és megelégedés u- ralkodnék a sok miliő szegény ember otV honában, ha a fárasztó napi munka után a családi körbe vissza térve, az ő kedve­seinek társaságában egy-egy érdekes ol­vasmány, vers, avagy zene által élvezetet szerezhetne magának és öveinek. A középosztály és a magasabb körök életében a művészeti örömök varázsolnának teljes boldogságot a lelkekbe. Az élet igazi értékének azt a megbecsülését eredmé­nyezné, a mit csak a művészet szeretete nyújthat. Akire a művészet alkotásai va­lóban vonzóerővel bírnak, s azokkal tisztán lelki gyönyörből foglalkozik, nem pedig társadalmi hiúságból, mennyivel más an­nak egész életmódja és világnézete! . . , Szerény életviszonyokkal megelégszik; nincs oka rá, hogy megfeszített erővel tör­je magát előre. Legnagyobb kincse sza­badsága és szabad ideje. Lelke nyugalmát és a művészettel eltöltött órákat a csendes kis otthonban sokkal többre becsüli, mint a nagy jövedelmet és az „előkelő“ embe­rek kegyét. Milyen más az ilyen emberek önérzete és társasága! ? Nincsen feltű­nési vágy, az érdekek hajszolása, hanem ezek helyett nyíltak, egyszerűek s őszintek. A mi szerény kis mátészalkai társa­dalmunkban is mily kevés érdeklődés mu­tatkozik a festészet, a művészet egyik fő­faja iránt. A festőtanfolyamra alig 5—6 műkedvelő járt, ma már ezt megunva. A múlt tanév végi rajz- és festő kiállításon valóban, megdöbbenve láttam, hogy alig-alig érdek­lődtek iránta. Pedig gyermekeitek munkás­ságának eredményét mutattuk be, kiket a rajzolásra, festésre otthon is serkenteni kellene, mert ifjú, fogékony lelkűk legal­kalmasabb, hogy oda a művészetből né­hány cseppet elplántáljunk, hogy idővel, alkalmas talajra találva, szépen kivirágozzék a művészet megértése és szertete. Lerélbeli megkeresésekre árjegy­sekkel ét kéltségvetéssel díjtala­nul svelg&vnk. n MOTOR !! Karczag Testvérek S81 Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj- és benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplókészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtala­nul szolgálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom