Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-02 / 35. szám
Mátészalka, 1910. II. évf. 35. (74.) szám. szeptember hó 2. TÁRSADALMI HETILAP. i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. l* üT.m ■ - .7.»-7.'w 4.T7—~..T.T~ ■-i .-.■..... , ---EL ŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — -— — 4 korona. Negyedévre — — — — — —- — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. Felelős szerkesztő: Dr. YIZS0LY1 MÁN —- ■ Egy szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Ó. WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. Heti vásár áthelyezés. Évek óta állandóan kisért a heti vá- j sároknak, pénteki napról más hétköznapra való áthelyezése. És amióta ezen kérdés felvetődött, úgy mellette, mint ellene történtek felszólalások, miért is amidőn most i e kérdés napirendre került, lapunk is előadni kívánja az e tekintetben eddig elfoglalt álláspontját, illetve indokolni kívánja a többször hangoztatott azon elvét, hogy a hetivásárok áthelyezését a köz érdekében feltétlenül kívánatosnak tartja. Az ezen kérdésben felmerült ellen indokok kifejezetten vallási célzatuak voltak és rendszerint abba merültek ki, hogy az csak a zsidóság érdekében lehet szükséges, holott a vásárok áthelyezése egyáltalán nem vallásos, hanem a legnagyobb j mérvben szociális kivánalom, a mint azt a következőkkel feltétlenül bizonyítani lehet. Mátészalka és a mátészalkai járás közönségének feltétlenül érdekében áll az, hogy a mátészalkai hetivásárok élénkebbek legyenek, azokon több vevő, áru és eladó legyen és lehessen jelen, a mit pedig elérni, semmi egyébbel, — mint a vásár napjának keddi napra való áthelyezésével, — nem lehet. Ma ugyanis a mi heti vásárunkat megelőzi a szerdai napon tartani szokott szatmárnémeti-i,.a csütörtöki napon tartani szokott nyírbátori és a hétfői napon tartani szokott nagykárolyi heti vásár, sőt megelőzi azt a fehérgyarmati és vá- sárosnaményi heti vásár is, és igy a vevő és eladó közönség környékünkön, már több helyen kielégítheti eladási vagy vételi kedvét, addig a mig a mi hetivásárunk elérkezik s ezen vevők, illetve eladók a mi hetivásárunkra ennélfogva már nem is jönnek el. Mig ellenben, ha a heti vásárok nálunk kedden lennének, a nagykárolyi hetivásárt kivéve, a .öbbi hetivásárok mindegyikét a mi hetivásárunk eiőzné meg, s igy a venni vagy eladni szándékozó közönség nagyrésze itt kisérlené meg elsősorban vételi és eladási kedvét kielégíteni, s azzal heti vásárunk forgalma igen jelentékenyen emelkednék. A képviselő-testületi közgyűlés, hogy ezen elvltázhatatlan igazsággal szemben, honnan meríti azt, miként a vásár napjának áthelyezése, annak forgalmát kedvezőtlenül befolyásolná, megérteni nem lehet, hiszen régi Igazság az, hogy »aki korán kel aranyat lel.* Az egyesek által felhozott azt az állítást, hogy a heti vásárok áthelyezésével csak a zsidóság érdekében tétetik előny, már az elmondottak is, de a következők még inkább megdöntik sőt azt, hogy a vásár áthelyezése fontos szociális követelmény, teljesen bizonyítják is. Látszólag ugyan úgy tűnik fel, mintha csakugyan a zsidóságnak állana érdekében a vásár napjának áthelyezése, azért hogy szükségleteit előbb beszerezhesse továbbá, hogy azon atávolabbi lakosok, vallási érzületük kielégítésének akadályozása nélkül, részt vehessenek. A valóság azonban az, hogy amidőn az áthelyezéssel egyrészt lehetővé tesszük, hogy a távol lakó zsidóság részt vészén hetivásárainkon, egyúttal annak forgalmát tetemesen is fokozzuk, mert ha az más napon, nem pénteken van, a távolabbi vidékekßudapesf éjszakája szól. Budapest éji nagy álmát hozom. Be víg város vagy én bus városom. Zsibbadtan tapint fáradt két kezem, Cigánnyal, borral nővel érkezem. Budapest éjt nagy álmát hozom. Én vagyok a mámoros, kusza est. Egy városom van: szegény Budapest. Máshol keserű borom és söröm. Itt számba ömlik az édes öröm. r f En vagyok a mámoros kusza est. Én hozom az álmot, hétbe vizet És Budapest ujjongva dalol, fizet, Bizáncban is nőtt feledés moha, De igy feledni nem tudtak soha. En hozom az almot, hétbe vizet. Itt mindenkinek utolsó tor int, Itt a cél: esti öt vagy száz forint, Itt ezentúl mind királyok vagyunk, Holnap már letörünk vagy meghalunk Itt mindenkinek utolsó tor int. Itt mindenkinek temető-láng vakít, Itt mindenki gyászol már valakit. Rossz asszony, váltó, betegség, kaland, Rossz férfi, vak bűn, ártó tiizharang. Itt mindenkit temető-láng vakít. Itt mintha a víg halál lengene, Színház, kávéház, cigány, bor, zene. Csók, ájulás, láz, és mai siker, Mit bánjuk ma, a holnap mit mivel, Itt mintha a vig halál lengene. Hajszás nap után éji örömök, Kigyulnak a szivek, ha én jövök, Ugye hogy jó az éji mérés, Ugye, hogy jó a vidám feledés ? Hajszás nap után éji örömök. Holnap már újra jövök, érkezem, Most. a hajnal vad szagát érezem, Bár Budapest száguldj rohanj tovább, Szedd össze a jövő év zálogát, Holnap már újra jövök, érkezem. Irta Ady Endre. Kaland. (3) Akkor vettem észre, hogy elég csinos fiú különben és kezdtem magamra gyanakodni, hogy ez a fiú az oka mindennek, de nagyon megsértődtem ezen rágalomra és elhessegetve magamtól az ilyesfajta gondolatokat, megnyugtattam magam ama biztatással, hogy méltó unokája vagyok rab- lólovag Ősömnek, ki belém plántálta kalandori hajlamaimat: még pedig oly alaposan, hogy eleddig a percig egy pillanatra sem jutott eszembe megbánni elkövetett bűnömet. Ez mind egy perc alatt száguldott végig a fejemen, és már bele is éltem magam azon tudatba, hogy nagyon kellemes éjjelt töltöttem el részemről. Sokkal kellemesebbet, mintha különböző ifjak karjai között ugráltam volna hajnalig- . . . És itt már nincs többé sok irni való! A legényke valami mentegetőzés félét hebegett, de én gyorsan kituszkoltam. A mamának semmi sopánkodására, ájuldozására feleletet nem adtam. Mire a reggel megérkezett, mi már idehaza voltunk a tanyán. Esküszöm mindenre, ami szent előttem, ennyi volt az egész! Engem számkivetett, erkölcstelen, úgynevezett »perszónának» bélyegez a familia. Ellenben szinte alkami ajándéktárgyak legolcsóbban elsőrangú ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, VAROSHAZ-UTCZA 3. SZÁM Lapunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva.
