Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-01 / 26. szám
3 öldal. M Á T É S Z A L K A 26. (65.) szám. szerepében, a második és harmadik felvonásban Kovács kitűnő volt, Csáky a nem egyéniségéhez illő s nem szerepköréhez tartozó »Artanezzo« szerepében dicséretes igyekezettel, de színtelenül játszott. Török Cornélia »id. Ferioulné« (az anyós) szerepében ismét ragyogtatta tehetségét. Lelkiismeretes tudással játszották meg hálátlan szerepűket Bognár és Nyáray. No aztán szerepe volt a világ legédesebb fiugyerekének Csáky Gyurikának. Ez a bájos kis szinészcsemete már 5—6 evével teljesen otthonos a színpadon. Már második szereplése ez s kedves bátorságával mindkétszer elragadta a közönséget. Csütörtökön Németh János jutalomjátékául Herman Annusba kisasszony műkedvelő felléptével a »Sárga csikó« keriiit színre, természetesen zsúfolt ház előtt. Azok, akik nagy várakozással tekintettek a Herman Annuska fellépte elé, nem csalódtak, mert a kisasszony annyi komoly ambícióval s olyan meglepő rutiussal játszotta határozott tudást igénylő szerepét, hogy bizony-bizony nem egy vidéki szubrettecskének dicséretére válnék. Biztos, bátor felléptével, csinos, tiszta énekével rászolgált virágra, tapsra, dicséretre, melyben bőségesen volt is része. Németh János, a jutalmazott is kitett magáért. Olyan jóízű, magyaros pusztabirót mutatott be nekünk, hogy szívesen beleképzeltük magunkat a romantikus béíyárvilágba. Kitűnő alakítást produkált Kovács Andor ez alkalommal is »Csorba Márton« szerepében, Arnold »Laci« szerepében és Nyáray »Icig zsidó« kacagtató maszkjában. Kellemes jelenség a kis Kellen Rózsi a színpadon apró szerepeiben s hisszük, hogy mihamar nagyobb szerepekben fogjuk viszontlátni. Csókolni való volt »Pista« szerepében a kis Csáky Gyurika. Egyik barátnője szép ajándékkal is kedveskedett neki. Általában összhangzó jó előadás volt, vajha csak ilyenekben volna részünk. Nagy az érdeklődés Nyáray szombati juta- tomjátéka iránt, melyre előjegyzéseket már ma lehet a pénztárnál eszközölni. A kedvenc színész »Lili«-ben lép fel, R. Billik Emmával egyetemben. Tűzess Lenke jutalomjátéka előreláthatólag hétfőn lesz s ha jól értesültünk a bájos művésznő e »cifra« »Nebánts virág«-ot választotta. —kas. * Műsor: Ma: » Trenk báró.« Szombat: »Lilie (Nyáray Rezső jutalomjátéka R. Billik Emma felléptével.) Vasárnap: » Laxenburg grófja. — A további műsor egyelőre közölhető nem volt, miután az igazgató várja Szentgyörgyi Lenke fővárosi vendégmü- vésznó értesítését, hogy mely estéken s mely szerepekben szándékozik itt fellépni. HIRE k. ’Előfizetési felhívás ! Az uj évnegyed alkalmával tisztelettel kérjük t. olvasóinkat; hogy elöfiizetésü- ket megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése akadályokba ütközzék. Mátészalkai hullámok. Ez a bét gyászszal kezdődött. Városunknak egyik legrégibb és legelterjedtebb családja, mely a Schvarc—Szálkái és Engel családokkal tulajdonképpen egy törzsből származik, gyászba borult. Meghalt egyik fiatal, rokonszenves tagja: Keller Jenő 35 éves korában. Keller Jenő az utóbbi időben nem szerepelt, visszavonult életet élt, mert nagy, sorvasztó betegség emésztette. De sokan emlékeznek még rá, mint deli szép ifjúra, ki sorra táncolta a bálokat. Nemsokára aztán a szenvedés köszöntött be az életébe. Keller család tagjai egymásután elszármaztak az ősi házból és Jenő maradt egyedül az édes anyjával, ki szeme fénye volt, akinek eletét szentelte, lemondva az élet örömeiről, csak édes anyja körül foglalatoskodott, kedveskedett. Ott j lehetett mindég látni édes anyja körül, ! ott volt talán még.a gyertya-gyújtásnál is. Együtt mentek a szombat elébe, vagy mint a héber imák mondják, a menyasz- szony elébe. Jaj, de lehullt a fájdalom gyümölcse és édes anyja halálával nagy, sorvasztó betegség roncsolta össze a nagy bánattól elgyengült szervezetét. A -A erős itju napról-napa betegebbé lett és mindinkább szenvedésteljessé változott élete. Szegény anyja, ha tudta volna! ... Az utóbbi időben azonban mintha javult volna egészsége, mindinkább kedélyesebb lett, jó arcszine volt és kezdett az elvonultsággal felhagyni. Már kezdett reménykedni, különösen egy újabb szer csodás hatásában bizolt, mely talán őt is megfogja váltani a szenvedésektől, midőn hirtelen, váratlanul beleszólott e tervezgetésekbe a Halál és elszólitotta az élők sorából. Igen sokan, köztük e sorok írója is, ki előtt többször feltárta nem mindennapi lelkének gongolkozását, ki megértette őt és át tudta erezni az ő tragikumát, szeretette! őrizzük emlékét. Bánat után öröm, öröm után bánat váltakoznak az emberi életben. Az emberi lélek úgy van alkotva, hogy mindezt bevegye, megeméssze, mert ez az élet, hogy aztán egy csendes gondolkodó pillanatban újból elővegyen bennünket és előtörjön lelkűnkből a már eitemetett- nek hitt fájdalom. Temetésről ünnepélyre mentünk, a helybeli polgári fiúiskola zárünnepélyére. A zárünnepély lefolyásáról lapunk.más helyén hozunk tudósítást. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy ilyen szép ünnepélyben litkán volt részünk és annak nem egy művészi színvonalon álló programpontja ragadta el a közönséget. Általában a polgári iskolának minden ünnepélye eseményszámba megy Mátészalkán és lelkes tanári kara minden alkalmat megragad a közönség szórakoztatására. Az iskola nagyérdemű igazgatója elérte célját, midőn a polgári iskolát bevitte a közönség szivébe, szeretetébe. Ezt a tanév végeztével meg kellett mondanunk, valamint meg kell mondanunk azt is, hogy a polgári iskola beváltotta mindazon reményeket, melyeket a nagy- közönség hozzá fűzött. S ebben legnagyobb érdeme kétségkívül az igazgatónak van, ki kiabált, szaladgált, veszekedett, kilincselt, költséget nem kiméivé minden alkalommal a minisztériumba termett és mindezt azért tette, hogy az iskola a legkényesebb, a legmodernebb követelményeknek megfeleljen, hogy legalább megközelítse azt az ideális iskolát, mely jeles tanfé^fiu lelkében élt. Talán nem járt e! mindenben keztyüs kézzel, talán ezt a célját nem a legud vadasabb, hajlongó poziturában érte r talán éppen ezért sokan félreértheti de tagadhatatlan, hogy semmit sem önző célból, sohasem tolta személyé térbe és haladt fellartóztathatlanúl nesen és bátran, minden eszközt gadva azon az utón, mig el r célját, hogy ime a polgári iskol tészalkai közönségnek egyik t gévé vált. A mátészalkai polgári iskola , iskola, Deine Károly minta-igaz^ messze földén nincsen párjuk! . . . * Csoda-e ha ezek után nagyvárosi ? lürök fognak el bennünket ? Csoda-e, a jó „Wiegen Hugó“ „de la Boche“ b rónő százakat érő parfümjeinek izgai illatját* érzi: ki Füzess Lenke öltözőj bői? Csoda-e ha megvetjük azokat a jár bor, üres söröshordókat, melyeken Th lia temploma Mátészalkán felépült és ho mi arénákról kezdünk álmodozni? Csoda-t ezek után mindez ? . . . Hát nem csoda kedves olvasóim, csak egyre kérlek benneteket: arra, hogy a gyorsfényképészeket meg ne tűrjétek Mátészalkán. Ha ilyen merényleteket vesz észre valaki, felkérem polgártársaimat, hogy hiúsítsák meg, hogy tartsák tenyerüket a gép lencséje elé. Mert kinevetnek bennünket, mert nevetségessé leszünk téve, mert mucsai képeket lógnak rólunk közölni. Én tegnap ütöttem le egy ilyen gyorsfényképészt. Éppen a Kossuth utcáról akart egy fotográfiát csinálni. Éppen akkor, midőn két rendőr arra haladt, fegyver nélkül, hajdonfővel vagy száz libát jobbra- balra hessegetve. A libák gágogtak, a rendőrök nevettek, kiabáltak. — Nemsokára egy részeg ember trágár dalokkal botránkoztatta meg a járókelőket. Szembe jött egy rendőr.— No, gondoltam -— most lesz hadd-el-hadd !... — A rendőr az ipsét alázatosan kikerülte. Szóval igen sok mucsai képét tudna egy haszontalan fotográfus nálunk készíteni. Ezek után az a javaslatom, hogy hagyjunk fel egyelőre a . városias ábrándokkal, az arénával stb. Elégedjünk meg a sörös hordókkal és sürgessük, ami hamarább megvalósítható, a rendőrség fel- fegyverkezését, a járdát, az egyenes-utat. Mert utoljára fegyver nélkül a rendőr sem rendőr, legföljebb csak liba-pásztor. A . . . /. — Á polgári iskola évzáró ünnepsége. Szép és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le folyó hó 29.-én délelőtt a polgári iskola évzáró ünnepélye a következő programmal: 1. »Szülőföldem« Erödi E.-től. Énekli a tamiló-ifjuság. 2. »Tetemre hivás« Arany J.-tól. Szavalja Kormány László IV. oszt. tanuló. 3. »Kuruc dalok« Énekli a tanuló-iíjuság. 4. »A walesi bárdok« Arany J.-tól, melodráma. (Zenéjét szerzetté Révfy Géza.) Szavalja Péner Jenő IV. oszt. tanuló, zongorán kíséri Keller Aladár tanár. 5. »Petites Symphonies“ Dancla-tól. Hegedűn előadják Medzihradszky Péter és Laza- kas Sándor tanárok, zongorán kiséri Keller Aladár tanár. 6. »Edward«, angol népballada, fordította Szász K- Szavalja Sikli Gyula IV. oszt. *'J nuló. 7. »Hymnus az éjhez« Beethoven-*”' li a tanuló-ifjuság. 8. Jutalmak km csuzás a IV. osztály részé-” Gusztáv IV. oszt. tanuló »Szózat« Vörösmar,: Az ügyesen össze által előadott valló élveze tanárt die ler tan? hatásc te
