Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-08-13 / 19. szám
19. szám. 2. oldal. VÁROSI-ÜGYEK. A vasúti útról. (!) Mióta — most négy éve lesz az őszszel — Mátészalka állomását régi helyéről az isten háta mögé vitte a képviselő-testület indolenciája s a magánérdekkel fűszerezett pártoskodás, polgárságunkban altalános a panasz a jelenlegi vasúti ut hosszú s százszorgörbe volta miatt. Így történt aztán, hogy Mátészalka polgárságának nincs ma előbbre való óhaja, mint az, hogy az állomás épülethez egyenes utat nyissanak. Ezt az egyenes utat megnyitni annál köny- nyebb, mert megnyitása nem ütközik technikai nehézségekbe. Az egész technikai munka egy kis planrozással — mely közmunka utján is elvégeztethető — teljesen ellátatnék (a kövezésen kívül) s a planirzáshoz szükséges anyag magából a pia- rirozandó területből bőven 'kikerülne. A kőszükséglet pedig (legalább is részben) a mostani ut feleslegesé vált részéről volna behasználható. Az egyenes ut megnyitása tehát, a természet részéről nagyobb akadályokba nem ütközik. Talán ez a körülmény volt az, amely állandóan felszínen tartotta ezt a kérdést, s amely négyévi várakozás után a forrpontra hevitette városunk polgárságának keserűségét, melyet ezen igazán tűrhetetlen állapot miatt s a közélet vezetőinek bűnösségéből Yoh kénytelen elviselni. Az egyenes ut megnyitásának kérdése tehát állandóan napirenden volt s mi is minden alkalommal s teljes erőnkből harcoltunk azért, mert jóltudtuk, hogy ez föltétlenül és kiszámíthatatlanul nagy anyagi érdeke városunk egész polgárságának. Mi már nagyon régen, még lapunk első számának egyikében megírtuk, hogy jól informált e- egyéntől vettük a hirt, hogy illetékes helyen megbarátkoztak azzal a gondolattal, hogy a temető saroknál a mai úttól körülbelől derékszökben eltérő irányban s a Szálkái Gyártelep hátamögött elhaladó s egyenesen az állomás épületnek vivő útvonal megnyittassék. Most ez a korai hírünk kétségtelenül igaznak bizonyult. Puskás Lajos, ki városi közéletünknek egyik szerény, de törhetetlen harcosa elkészítette az uj vasúti ut tervrajzát. E terv szerint az uj ut hossza az eltérő ponttól (az a hely, ahol Métészalka községi táblája áll) 1606 egész és 615/100 m. hosszú, mig a régi, ugyan azon ponttól 11030. egész és 24/100 m. Szélessége 11 m. 34 cm. összterülete 6879 Q ölt tenne ki. A burkolási szükséglet 6 m. szélességbea j _| ölenként 25 /100 köbméterrel számítva 910 köbméter. Kisajátítandó volna a 7 53 sz. betétből az 5087 hrsz.-ból 40 Q öl,a 2090 hrsz. ingatlanból 384 Q öl és a 752 sz. betétbzl 1128 Q — összesen 1552 Q öl. Ezt a tervet Puskás bemutatta Szálkái Sándornak, kinek ingatlanán a leendő vasúti ut átvonulna, majd pedig kérvényt szerkesztett a községi képviselő-testülethez s azt több képviselő-testületi taggal aláíratva, a községi főbíróhoz, mint a képviselő-testület elnökéhez benyújtotta. Ezt a i kérvényt aláíróival együtt szószerint leközöljük. Aztán pedig utalunk mai számunk vezércikkére, a mely szintén a vasúti ut kérdésével foglalkozik s amelynek szerzője éppen Puskás Lajos, aki a vasúti ut kérdését <a’án legalaposabban tanulmányozta és ismeri. Szálkái Sándor — mint értesülünk — kijelentette, hogy át van hatva ama tudattól, miszerint a város minden polgárának mennyire érdeke s épp ezért mennyire óhaja a vasúti ut ügyének eredményes megoldása és éppen ezért a maga részéről semmi féle akadályt a kivitel elé nem gördít. Ha ez értesítésünk igazai mondott, úgy azt hisszük hogy városunk fölött egy szebb és boldogabb jövő, egy egészségesebb köz és társadalmi élet — s ami ezeknek a gyökere : egy egészségesebb köz- gazdasági élet hajnala dereng. Tizenötévi stagnálás, sit szégyenletes visz- szafejlődés után, a vasúti ut megújítása lesz az első lépésünk — előre. Hisszük és reméljük, hogy a képviselő-testület ezt be fogja látni s képes lesz hivatásának magaslatára emelkedni. Ezt különben nem csak kérjük, de egyenesen el is várjuk és megköveteljük a képviselő-testülettől. Ott leszünk uraim és jaj annak, aki utunkba áll s aki akár szükkeblüségével akár korlátoltságával útját állja boldogulásunknak, fejlődésünknek és haladásunknak! * A képviselö-testíilat összehívása iránt beadott s a fennubb már említett kérvény így síól: Érdemes községi bíró és képviselő-testületi Elnök Urnák Mátészalkán. Tisztelettel alulírottak, a Vasut-utca egyenes meghosszabbításaként — a helyi érdekű vasutak állomásához — a csatolt és Mátészalkán, 1909. augusztus 8.-án kelt tervrajznak megfelelő egyenes útvonal megnyitását óhajtván, felkérjük Elnök Úrat, hogy óhajunk tárgyában képviselő-testületi gyűlést a lehető legrövidebb idő alatt összehívni szíveskedjék. Az összehívandó képviselő-testületi gyűlés elé, mint képviselő-testületi tagok elé terjesztjük a következő indítványunkat, kérvén annak tárgyalását és elfogadását. I n d i 17 á a y. »Mondja ki a képviselő-testület, hogy Mátészalka nagyközség belterületéből kiindulva, a mai vasut-utca egyenes meghosszabbításaként a helyi érdekű vasutak állomási épületéig egyenes községi, illetve törvényhatósági útvonal nyitását akarja és pedig a mellékelt, Mátészalkán 1909. augusztus 8.-án kelt tervrajznak megfelelő módon. Felhatalmazza a képviselő-testület elnökét, Mátészalka nagyközség nevében arra, hogy a szükséges kisajátításokat, útszolgalmat és a község tulajdonául telekkönyvezett, de Szálkái Sándor és társai által felszólalással megtámadott 626 hr. sz. ingatlanra nézve 574 Q öl területnek a felszólalás jogkövetkezménye alóli kibocsátását — eszközölni szíveskedjék. Megemlíti a képviselő-testület, hogy a mostani ut'600 méternél kezdődő feleslegessé váló ré4 széról, a kő felszedését és az uj útra a behasz* nálását nem ellenzi. Jelen indítványunkat tisztelettel a következő* leg okoljuk meg: Már azon körülmény, hogy a létesíteni szán* dékolt uj útvonal a mainál 424 méterrel rövidítené meg az állomáshoz vezető utat, egymagában oly fontos, hogy indítványunk bővebb indokolást nem igényelne, mindazáltal reá mutatunk azon mai ferde állapotokra, melyek bennünket az indítvány megtételére bírnak. Pár év óta a közönség hangulata mind ha- tározattabb formában lép fel, követelvén, az egyenes útvonal létesítését, mert a mai ut kiszámilhat- lan gazdasági kárt okoz úgy az egyenes polgároknak, mint a polgárság egyetemének mivel az állomáshoz kijutni az ut ide-oda csavargó voltánál fogva nehézkes, az átutazó közönség pedig községünket teljesen elkerülni, mivel házat az állomástól egyáltalán nem lát, se megfelelő utat, s igy nehogy eltévedésnek és lekésésnek tegye ki magát, készebb 2—3 órát rettentő unalom közt az állomás épületében eltölteni; ha azonban egyenes ut volna, szét nézne községünkben is és költekezésével emelné hiányzó forgalmunkat. Közbiztonsági szempontból is kívánatos az útvonal létesítése, lévén éjjeli vonataink is, de mert téli időben már az esti vonatok is koromsötétben érkeznek, igy csak a véletlen mentett meg eddig bennünket attól, hogy valami nagyobb szabású élet és tulajdon elleni bűncselekmény áldozatai nem lettünk; — de ami késik nem múlik, eljöhet, mitől Isten őrizzen bennünket, az idő arra, hogy a mai állapot fentartásának következményét borzalommal fogjuk tapasztalhatni, hiszen nap-nap után hallunk róla, hogy más helyeken — oly helyeken is, ahol közbiztonsági közegek szolgálatot teljesítenek, rablások és gyilkolások fordulnak elő, mig itt közbiztonsági közegek nincsennek (a maiak azoknak nem nevezhetők) sőt azt sem érhettük el, hogy legalább 4 csendőr teljesítsen állandó szolgálatot, holott ezt az államhatalomtól fizetett adónk Összegének ellenszolgáltatásul teljes joggal igényelhetnénk. A vármegyei Törvényhatóság anyagi támogatását az indokolja, hogy Mátészalka község polgársága tekintélyes évi útadót fizet, s hogy a létesítendő útvonal nemcsak helyi, hanem járási érdeket is szolgál, s hogy a hosszabbítandó Vasut- utca törvényhatósági ut, végül hogy a 424 méter utrövidülés által a fentartási költség a törvényhatóság javára lenne jövőben kevesebb. Az államkincstárnak is érdekében áll az útvonal létesítése, és igy hozzájárulása indokolt, mert ha a vasút országos érdeket szolgál, következés képpen országos érdeket szolgái a hozzávezető ut is. Mszalkán, 1909. aug. 8.-án. Tisztelettel Csizmadia Ferenc, Nemes Ferenc, Csizmadia Zsig- mond, Rác István, Mándy Kálmán, Szabó Sámuel, Néma Mihály, Nagy Károly, Cine József, Mándy Sámuel, id. Oláh István, id. Kursinszky Pál, Szabó Antal, Kincses István, Dr. Szepessy Károly, Hat, hét, vagy nyolc... Irta : L. JAKOBOVSKY. Az utcákon, a bozótban, Több a virág mindennap, Rózsák nyílnak és vidáman Röpköknek a madarak. Túloldalt, az utcát néztem, Lányok mennek ott, az ám,... Hirtelen megáll előttem Hat, vagy hét, vagy nyolc leány. A ruhájuk csupa szalag, És a fejükön virág, Oh, az utcán úgy haladnak, Mint megannyi rózsaág. Mindnek vágytól tüzes ajka, Mind nevetgél és vidám.... Bár ölelne, csókolgatna Hat, vagy hét, vagy nyolc leány. Ford. Radvány E. *0 Az én történetem. Irta: Biberach. Minden boldogtalanságomnak az asszony, a feleségem volt az oka. Meg is átkoztam már azt a percet, amelyben eszembe jutott, hogy én is családot alapítsak. Megátkoztam a feleségemet is, mert az én áldott jóságu főnökömre, — ki felügyelt arra is, hogy alkalmazottainak magánélete is kifogástalan legyen — nehezen elviselhető csapást hozott. Hogy miben állott ez az elviselhetlen csapás, azt szerénységem tiltja elmondanom. Leirom az életem rövid történetét, hogy láthassa mindenki, mily végtelenül jó volt a főnököm, pedig a jóságát meg sem érdemeltem. Tizenöt éves koromban kerültem »Káldor és Társa« mag-nagykereskedő irodájába, mint gyakornok. Reggeltől estig szakadatlanul dolgoznom kellett, de szívesen dolgoztam, mert az én jó főnököm annyira tudta méltányolni szorgalmamat, hogy már 30 éves koromban 600 frt. fizetésem volt. Ekkor történt velem az első szerencsétlenség: megnősültem. Akkor ugyan nősülésemet nem szerencsétlenségnek, sőt igazi szerencsének tartattom s csak most — sokkal, de sokkal később — kellett belátnom, hogy még is csak szerencsétlenség volt az a tettem. Reám is, főnökömre is. Történt egyszer, hogy házasságom hatodik hónapjának egyik vasárnap délutánján, a mint a feleségemmel a városliget felé haladtam, találkoztam a főnöhömmel. Egész testemen borzongás futott át, mikor láttam, mily szigorú tekintettel mér végig főnököm. Mert azt tudnia kell mindenkinek, hogy főnököm nem tűrte, hogy alkalmazottai a »cég jó neve miatt« — mint mondá — ismeretlen nőkkel sétáljanak. És az én főnököm nem tudta, hogy és nős vagyok. Másnap, alig hogy az irodába beléptem, főnököm rögtön maga elé hivatott, mikoris szigorú leckéztetés után, melyben tudtomra adta, hogy ő nem tűri, hogy kétes hírű nők társaságába keveredjem, — megkérdezte, ki volt az a nő, a kivel vasárnap délután látott. Mikor aztán tudattam a főnökömmel, hogy az a nő a feleségem volt, a főnök ur szigorúsága azonnal elszállott, helyét a kimondhatatlan jóság foglalta el. Értésemre adta, hogy tulajdonképen azért hivatott magához, mert működésemmel nagyon meg van elégedve s ezen megelégedés nyomósabb kifejezéséül fizetésemet 1000 forintra emeli fel. 2—13 .1! MOTOR 1! Karczas; Testvérek Aulich-utca 7. szám. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel dijtalann* szolgainak. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj" és benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgaiunk.
