Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-08-13 / 19. szám

19. szám. 2. oldal. VÁROSI-ÜGYEK. A vasúti útról. (!) Mióta — most négy éve lesz az őszszel — Mátészalka állomását régi helyéről az isten háta mögé vitte a képviselő-testület indolenciája s a magánérdekkel fűszerezett pártoskodás, polgársá­gunkban altalános a panasz a jelenlegi vasúti ut hosszú s százszorgörbe volta miatt. Így történt aztán, hogy Mátészalka polgárságának nincs ma előbbre való óhaja, mint az, hogy az állomás épü­lethez egyenes utat nyissanak. Ezt az egyenes utat megnyitni annál köny- nyebb, mert megnyitása nem ütközik technikai ne­hézségekbe. Az egész technikai munka egy kis planrozással — mely közmunka utján is elvégez­tethető — teljesen ellátatnék (a kövezésen kívül) s a planirzáshoz szükséges anyag magából a pia- rirozandó területből bőven 'kikerülne. A kőszükséglet pedig (legalább is részben) a mostani ut feleslegesé vált részéről volna behasználható. Az egyenes ut megnyitása tehát, a természet részéről nagyobb akadályokba nem ütközik. Talán ez a körülmény volt az, amely állandóan felszínen tartotta ezt a kérdést, s amely négyévi várakozás után a forrpontra hevitette városunk polgárságá­nak keserűségét, melyet ezen igazán tűrhetetlen állapot miatt s a közélet vezetőinek bűnösségéből Yoh kénytelen elviselni. Az egyenes ut megnyitásának kérdése tehát állandóan napirenden volt s mi is minden alka­lommal s teljes erőnkből harcoltunk azért, mert jól­tudtuk, hogy ez föltétlenül és kiszámíthatatlanul nagy anyagi érdeke városunk egész polgárságának. Mi már nagyon régen, még lapunk első szá­mának egyikében megírtuk, hogy jól informált e- egyéntől vettük a hirt, hogy illetékes helyen meg­barátkoztak azzal a gondolattal, hogy a temető saroknál a mai úttól körülbelől derékszökben eltérő irányban s a Szálkái Gyártelep hátamögött elha­ladó s egyenesen az állomás épületnek vivő útvo­nal megnyittassék. Most ez a korai hírünk kétségtelenül igaz­nak bizonyult. Puskás Lajos, ki városi közéle­tünknek egyik szerény, de törhetetlen harcosa el­készítette az uj vasúti ut tervrajzát. E terv szerint az uj ut hossza az eltérő pont­tól (az a hely, ahol Métészalka községi táblája áll) 1606 egész és 615/100 m. hosszú, mig a régi, ugyan azon ponttól 11030. egész és 24/100 m. Szélessége 11 m. 34 cm. összterülete 6879 Q ölt tenne ki. A burkolási szükséglet 6 m. szélességbea j _| ölenként 25 /100 köbméterrel számítva 910 köbméter. Kisajá­títandó volna a 7 53 sz. betétből az 5087 hrsz.-ból 40 Q öl,a 2090 hrsz. ingatlanból 384 Q öl és a 752 sz. betétbzl 1128 Q — összesen 1552 Q öl. Ezt a tervet Puskás bemutatta Szálkái Sándornak, kinek ingatlanán a leendő vasúti ut átvonulna, majd pedig kérvényt szerkesztett a köz­ségi képviselő-testülethez s azt több képviselő-tes­tületi taggal aláíratva, a községi főbíróhoz, mint a képviselő-testület elnökéhez benyújtotta. Ezt a i kérvényt aláíróival együtt szószerint leközöljük. Aztán pedig utalunk mai számunk vezércikkére, a mely szintén a vasúti ut kérdésével foglalkozik s amelynek szerzője éppen Puskás Lajos, aki a vasúti ut kérdését <a’án legalaposabban tanulmá­nyozta és ismeri. Szálkái Sándor — mint értesülünk — ki­jelentette, hogy át van hatva ama tudattól, mi­szerint a város minden polgárának mennyire érde­ke s épp ezért mennyire óhaja a vasúti ut ügyé­nek eredményes megoldása és éppen ezért a ma­ga részéről semmi féle akadályt a kivitel elé nem gördít. Ha ez értesítésünk igazai mondott, úgy azt hisszük hogy városunk fölött egy szebb és boldogabb jövő, egy egészségesebb köz és társadalmi élet — s ami ezeknek a gyökere : egy egészségesebb köz- gazdasági élet hajnala dereng. Tizenötévi stagnálás, sit szégyenletes visz- szafejlődés után, a vasúti ut megújítása lesz az el­ső lépésünk — előre. Hisszük és reméljük, hogy a képviselő-testület ezt be fogja látni s képes lesz hivatásának magaslatára emelkedni. Ezt különben nem csak kérjük, de egyenesen el is várjuk és meg­követeljük a képviselő-testülettől. Ott leszünk uraim és jaj annak, aki utunkba áll s aki akár szükkeblüségével akár korlátoltságá­val útját állja boldogulásunknak, fejlődésünknek és haladásunknak! * A képviselö-testíilat összehívása iránt beadott s a fennubb már említett kérvény így síól: Érdemes községi bíró és képviselő-testületi Elnök Urnák Mátészalkán. Tisztelettel alulírottak, a Vasut-utca egyenes meghosszabbításaként — a helyi érdekű vasutak állomásához — a csatolt és Mátészalkán, 1909. augusztus 8.-án kelt tervrajznak megfelelő egye­nes útvonal megnyitását óhajtván, felkérjük Elnök Úrat, hogy óhajunk tárgyában képviselő-testületi gyűlést a lehető legrövidebb idő alatt össze­hívni szíveskedjék. Az összehívandó képviselő-testületi gyűlés elé, mint képviselő-testületi tagok elé terjesztjük a következő indítványunkat, kérvén annak tárgyalá­sát és elfogadását. I n d i 17 á a y. »Mondja ki a képviselő-testület, hogy Máté­szalka nagyközség belterületéből kiindulva, a mai vasut-utca egyenes meghosszabbításaként a helyi érdekű vasutak állomási épületéig egyenes községi, illetve törvényhatósági útvonal nyitását akarja és pedig a mellékelt, Mátészalkán 1909. augusztus 8.-án kelt tervrajznak megfelelő módon. Felhatalmazza a képviselő-testület elnökét, Mátészalka nagyközség nevében arra, hogy a szükséges kisajátításokat, útszolgalmat és a község tulajdonául telekkönyvezett, de Szálkái Sándor és társai által felszólalással megtámadott 626 hr. sz. ingatlanra nézve 574 Q öl területnek a felszóla­lás jogkövetkezménye alóli kibocsátását — eszkö­zölni szíveskedjék. Megemlíti a képviselő-testület, hogy a mos­tani ut'600 méternél kezdődő feleslegessé váló ré­4 széról, a kő felszedését és az uj útra a behasz* nálását nem ellenzi. Jelen indítványunkat tisztelettel a következő* leg okoljuk meg: Már azon körülmény, hogy a létesíteni szán* dékolt uj útvonal a mainál 424 méterrel rövidí­tené meg az állomáshoz vezető utat, egymagában oly fontos, hogy indítványunk bővebb indokolást nem igényelne, mindazáltal reá mutatunk azon mai ferde állapotokra, melyek bennünket az indít­vány megtételére bírnak. Pár év óta a közönség hangulata mind ha- tározattabb formában lép fel, követelvén, az egye­nes útvonal létesítését, mert a mai ut kiszámilhat- lan gazdasági kárt okoz úgy az egyenes polgá­roknak, mint a polgárság egyetemének mivel az állomáshoz kijutni az ut ide-oda csavargó voltánál fogva nehézkes, az átutazó közönség pedig közsé­günket teljesen elkerülni, mivel házat az állomás­tól egyáltalán nem lát, se megfelelő utat, s igy nehogy eltévedésnek és lekésésnek tegye ki magát, készebb 2—3 órát rettentő unalom közt az állo­más épületében eltölteni; ha azonban egyenes ut volna, szét nézne községünkben is és költekezésé­vel emelné hiányzó forgalmunkat. Közbiztonsági szempontból is kívánatos az útvonal létesítése, lévén éjjeli vonataink is, de mert téli időben már az esti vonatok is koromsö­tétben érkeznek, igy csak a véletlen mentett meg eddig bennünket attól, hogy valami nagyobb sza­bású élet és tulajdon elleni bűncselekmény áldoza­tai nem lettünk; — de ami késik nem múlik, el­jöhet, mitől Isten őrizzen bennünket, az idő arra, hogy a mai állapot fentartásának következményét borzalommal fogjuk tapasztalhatni, hiszen nap-nap után hallunk róla, hogy más helyeken — oly he­lyeken is, ahol közbiztonsági közegek szolgálatot teljesítenek, rablások és gyilkolások fordulnak elő, mig itt közbiztonsági közegek nincsennek (a maiak azoknak nem nevezhetők) sőt azt sem érhettük el, hogy legalább 4 csendőr teljesítsen állandó szol­gálatot, holott ezt az államhatalomtól fizetett adónk Összegének ellenszolgáltatásul teljes joggal igényel­hetnénk. A vármegyei Törvényhatóság anyagi támo­gatását az indokolja, hogy Mátészalka község pol­gársága tekintélyes évi útadót fizet, s hogy a lé­tesítendő útvonal nemcsak helyi, hanem járási ér­deket is szolgál, s hogy a hosszabbítandó Vasut- utca törvényhatósági ut, végül hogy a 424 méter utrövidülés által a fentartási költség a törvényha­tóság javára lenne jövőben kevesebb. Az államkincstárnak is érdekében áll az út­vonal létesítése, és igy hozzájárulása indokolt, mert ha a vasút országos érdeket szolgál, követ­kezés képpen országos érdeket szolgái a hozzá­vezető ut is. Mszalkán, 1909. aug. 8.-án. Tisztelettel Csizmadia Ferenc, Nemes Ferenc, Csizmadia Zsig- mond, Rác István, Mándy Kálmán, Szabó Sámuel, Néma Mihály, Nagy Károly, Cine József, Mándy Sámuel, id. Oláh István, id. Kursinszky Pál, Szabó Antal, Kincses István, Dr. Szepessy Károly, Hat, hét, vagy nyolc... Irta : L. JAKOBOVSKY. Az utcákon, a bozótban, Több a virág mindennap, Rózsák nyílnak és vidáman Röpköknek a madarak. Túloldalt, az utcát néztem, Lányok mennek ott, az ám,... Hirtelen megáll előttem Hat, vagy hét, vagy nyolc leány. A ruhájuk csupa szalag, És a fejükön virág, Oh, az utcán úgy haladnak, Mint megannyi rózsaág. Mindnek vágytól tüzes ajka, Mind nevetgél és vidám.... Bár ölelne, csókolgatna Hat, vagy hét, vagy nyolc leány. Ford. Radvány E. *0 Az én történetem. Irta: Biberach. Minden boldogtalanságomnak az asszony, a feleségem volt az oka. Meg is átkoztam már azt a percet, amelyben eszembe jutott, hogy én is családot alapítsak. Megátkoztam a feleségemet is, mert az én áldott jóságu főnökömre, — ki felü­gyelt arra is, hogy alkalmazottainak magánélete is kifogástalan legyen — nehezen elviselhető csa­pást hozott. Hogy miben állott ez az elviselhetlen csapás, azt szerénységem tiltja elmondanom. Leirom az életem rövid történetét, hogy lát­hassa mindenki, mily végtelenül jó volt a főnököm, pedig a jóságát meg sem érdemeltem. Tizenöt éves koromban kerültem »Káldor és Társa« mag-nagykereskedő irodájába, mint gyakor­nok. Reggeltől estig szakadatlanul dolgoznom kellett, de szívesen dolgoztam, mert az én jó főnököm annyira tudta méltányolni szorgalmamat, hogy már 30 éves koromban 600 frt. fizetésem volt. Ekkor történt velem az első szerencsétlenség: megnősültem. Akkor ugyan nősülésemet nem sze­rencsétlenségnek, sőt igazi szerencsének tartattom s csak most — sokkal, de sokkal később — kellett belátnom, hogy még is csak szerencsétlenség volt az a tettem. Reám is, főnökömre is. Történt egyszer, hogy házasságom hatodik hónapjának egyik vasárnap délutánján, a mint a feleségemmel a városliget felé haladtam, találkoz­tam a főnöhömmel. Egész testemen borzongás fu­tott át, mikor láttam, mily szigorú tekintettel mér végig főnököm. Mert azt tudnia kell minden­kinek, hogy főnököm nem tűrte, hogy alkalmazot­tai a »cég jó neve miatt« — mint mondá — is­meretlen nőkkel sétáljanak. És az én főnököm nem tudta, hogy és nős vagyok. Másnap, alig hogy az irodába beléptem, fő­nököm rögtön maga elé hivatott, mikoris szigorú leckéztetés után, melyben tudtomra adta, hogy ő nem tűri, hogy kétes hírű nők társaságába keve­redjem, — megkérdezte, ki volt az a nő, a kivel vasárnap délután látott. Mikor aztán tudattam a főnökömmel, hogy az a nő a feleségem volt, a fő­nök ur szigorúsága azonnal elszállott, helyét a ki­mondhatatlan jóság foglalta el. Értésemre adta, hogy tulajdonképen azért hivatott magához, mert működésemmel nagyon meg van elégedve s ezen megelégedés nyomósabb kifejezéséül fizetésemet 1000 forintra emeli fel. 2—13 .1! MOTOR 1! Karczas; Testvérek Aulich-utca 7. szám. Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel dijtalann* szolgainak. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj" és benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgaiunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom