Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-11-26 / 34. szám
3 .oldal. meggyőződésének adott kifejezést, hogy az espe- ranto segéd-nyelv, bár az egyes nemzetek nyelvét, faji és kulturális egyéniségét nem érinti, kiválóan alkalmas eszköz arra, hogy a különböző nemzetek közt évezredek óta fennálló válaszfalainkat ledöntse és az összes nemzeteket, az egész emberiséget a kölcsönös megértés alapján egy nagy családi körbe egyesítse. Az általános tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után az alakuló gyűlés a mátészalkai csoport megalakulását elhatározta és a csoport vezetőjéül (grupestro) dr. Fuchs Jenőt választotta meg, kinek nditványára a gyűlés az Öszes jelenvoltak által aláirt esperanto nyelvű üdvözlő-iratot küldött dr. Zamenhof Lajos varsói orvosnak, az esperanto j nyelv feltalálójának, egyszersmind megbízta az elnököt, hogy a megalakulásról Maríc/i Ágostont, a magyarországi propaganda lelkes vezérét és a többi csoportok vezetőit, üdvözlő irat kíséretében értesítse. Ezután dr. Fuchs Jenő nehány Petőfi költemény (Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet stb.) fordítását és Vörösmarty Szózatának általa készített sikerült fordítását olvasta fel annak kimutatására, hogy az esperanto nyelv könnyen elsajátítható, könyen érthető, zengzetes nyelv, mely a verselésre j is kiválóan alkalmas. Végül elhatározták a tagok, hogy minden külön meghívás nélkül, vasárnaponként d.u. 3 óra- | kor összejövetelt fognak tartani a grupestro vezetése alatt, a Közgazdasági bank igazgatósági termében, az esperanto nyelv tanulása és gyakorlása végett. A grupp tisztviselőit (titkár, pénztárnok és választmányát) most vasárnap, a fentjelzett időben és helyen tartandó gyűlésen fogja megválasztani. — Yárosiascdílflk és a városiasodás magával hozza a városi erkölcsöket és erkölcstelenségeket. Arról értesülünk ugyanis, miszerint az Újvároson, egv »pesti ur« megnyitja az első mátészalkai örömtanyát amire — állítólag — már engedélyt is nyert. Midőn a városiasodás e legújabb nyilvánu- lását regisztráljuk, igazán nem tudjuk hamarjában, hogy a városi erkölcsök, vagy erkölcstelenségek sorába tartozó intézményről van-e itt szó, mert amig egyfelől a szociológusok szerint a prostitúció a levezető-csatorna, az erkölcs villámhárítója, addig másfelől a bordélyház mégis csak bordélyház ! Annyi bizonyos, hogy a városiasodásnak sokkal szívesebben registrálható nyilvánulásai is lehetnének ! — Bizalom-küldöttség. Szerdán a mátészalkai választó-kerületből egy hatvantagu küldöttség tisztelgett Szunyog Mihály dr.-nál, a kerület orsz. gyűl. képviselőjénél, hogy a képviselőt, a Justh-párthoz való csatlakozása alkalmából a választók további bizalmáról biztosítsa. A bizalmi nyilatkozatot 'lukacs Lajos nyirmeggyesi lelkész tolmácsolta. Szunyog válaszában kiemelte, hogy Mátészalka mindég fő-fészke volt a hazafias mozgalmaknak és kíméletlen ostorozója a hazafiatlan törekvéseknek. A válasz-beszéd után a képviselő a küldöttséget Justh Qvula elé vezette, kit Szunyog Mihály, majd pedig Juhász László lelkész üdvözölt. Justh Gyula lelkes szavakban felelt az üdvözlésekre, majd pedig Holló Lajos szólt a küldöttséghez, mely a pártkört elhagyva, a Royal éttermébe vonult, hol a képviselő látta vendégéül. — Két játékszer. Városunk elöljárósága egész öntudatlanul csináltatott két játékszert a református templom sarkára. Felállítottak ugyanis két tiltófát, az arra járó szekerek megakadályozására — az inasok és iskolás gyermekeknek játékszeréül. Kora reggeltől, késő estig lehet ott látni iskolás gyermekeket. — Még szerencse, hogy a kisebbek nem érik el. — Egyik felül a keresztalaku fára, a másik nagy kedvteléssel hajtogatja, mig valamelyiknek a nyaka ki nem törik. Akkor a két forgó tiltófát majd kiveszik, s helyettük alkalmasabb tiltót, vagy egy pár akácfát fognak ültetni. E két játékszer helyett jobb lett volna, ha a reform, templom és a reform, iskola közti átjárót csináltatta volna meg elöljáróságunk. Hisz forgalmas helyen, hol napjában csaknem 300 iskolás gyermek fordul meg, nyakig járnak szegény kis fiuk a sárba, ha beállanak az esős, havas idők. Mindezekért kérjük tehát elöljáróságunkat, tekintsen városunk a- zon helyére is s mielőbb távolítsa el a falusias forgó fákat és inkább csináltasson egy alkalmas átjárót. — Yitkán f. hó 17.-ről 18.-ra virradó éjen | ismeretlen tettesek Frisch Sámuel kereskedő boltját feltörték és onnan 4—500 korona értékű karton és barchet szövetet, kendőket, trikó alsó ruhákat elemeitek s arról sem feledkeztek meg, hogy a jól végzett munka után való pihenést kellémesMÁTÉSZALKA 34. síám. sé tegyék. E célból egy üveg szilvóriumot 'és három karika dohányt is magukkal vittek. Frisch Sámuel boltja s az ezzel szomszédos helyiségben lévő korcsma csak a nyáron épült újonnan és homlokzatával a község főutcájára nyílik. A tettesek — valószínűleg gyakorlott betörők — nagy könnyedséggel és ügyességgel végezték munkájukat. Valószínűleg már előzetesen megismerkedtek a helyi viszonyokkal és a sötét, esős éjszakát felhasználva, a korcsma utca felőli ablaka alatti falrészt, a hol a fal legvékonyabb, vésőkkel áttörték, olyan hézagot vágva, hogy azon egy ember bebújhatott s azután az ablakon adogatták ki a portékát. Megdézsmálták az áruasztal fiókját is, melyben 40—50 korona készpénz lehetett, aztán az éj leple alatt, önzetlen szerénységgel s feltűnés nélkül távoztak. A csendőrség erélyesen folytatja a nyomozást, de, hogy annak lesz-e valami eredménye, az vajmi kétes mert sem a károsult nem vette észre a betörőket, sem más nem tud útbaigazítást adni, az éjjeli őrökről pedig egyenesen becsület- sértés lenne feltételezni, hogy ők eféle romlott lelkű emberek közelében megfordulnának. Ilyesmi igazán még álmukban sem jutott eszükbe. — Üzíeíátadás. A Mátészalkán Franki Mór cég alatt 1870 óta fennálló rőfös,- és divatáru üzletet eddigi tulajdonosa, Franki Mór, fiának, Fazekas Arthurnak adta át, ki azt frank! jtfor fia tör- vényszékileg bejegyzett cég alatt fogja továbbvezetni. — A .sátászalkai iparosok körének választmánya folyó hó 27.-én, saját helyiségében ülést tart, melyre az elnökség ez úttal is meghívja az érdekelteket. — Akik neat fizetnek az újságért. Nagyon elterjedt nézet az, hogy az előfizetni nem szándékolt újságok visssaküldése nem kötelező. Ledig eltekintve ennek az eljárásnak morális oldalától és a jóhiszemű kiadóhivatalnak kiszámítva okozott megkárositási szándéktól, már csak azért sem okos ez az eljárás, mert a kiadóhivatalnak olyan jogot adunk ezzel, amit legfeljebb jó Ízlésből nem érvényesítenek. A lapok egy újabb kúriai döntvényt ismertetnek, mely határozottan kimondja, hogy a { huzamosabban elfogadott lapok előfizetési diját bi- | rói utón joguk van követelni, még abban az esetben is, ha időközönként egy-egy példány visszaküldetett is; a megtartani nem szándékolt lappéldányok következetes visszaküldése ugyanis a feleknek semmiféle költséget nem okoz, tehát az alól nem menthetők fel csupán azzal az indokolással, hogy a lapot nem rendelték meg. A lapok előfizetés nélküli következetes megtartása csak abban az esetben jogosult, ha a címszallag nyilván- valólag elárulja, hogy az mint tisztelet-, csere-, vagy támpéldány küldetik. — A nyircsaholyi halálos verekedés. Megírtuk a multkorában, hogy Nyircsaholyban Alexa Gusztáv és Pál egy lakodalom után agyonverték ifj. Egri János ottani jómódú gazdát. A négy letartóztatott. Alexa fiú közül: Gusztávot és Istvánt védőjük közbenjárása folytán szabadlábra is helyezték. — Ij kőuyomaíos. Dr. Vadász Sándor, városunk fia, Politikai Híradó cimerr megindult kőnyomatos lap szerkesztését vállalta el. Az uj lap a Justh párt hivatalos kőnyomatosa. — Nagy (iábor szőlőnagybirtokos KÓLY (Bihar m.) annyi köszönő és elismerő levelet kapott az utóbbi időben az ő világhírű DELAWARE szőlőjét és borát illetőleg, hogy egész (bizonyos, miszerint szőlőgazdáink rövid időn belül mindent el fognak követni, hogy a »DELAWARE« szőlőikben ne hiányozzék. Oly sok előnye van e kitűnő szőlőnek és bornak, hogy kötelességet vélünk teljesíteni, midőn t. olvasóinknak ajánljuk, hogy hozassák meg Nagy Gábor, Kóly (Bihar m.) képes árjegyzékét, mely különben is mindenkit érdeklő, igen hasznos tartalmú könyves ingyen küldi mindenkinek. A „Telekkönyv“ ciinii szaklap új meliéklapja. Káplány Géza ny. kir. ítélőtáblái bírónak 1 4 év óta fennálló „ Telekkönyv“ cimü folyóirata, amelyet a m. kir. belügyminiszter már 1896. évi julius hó 22-én 64, 766. sz. alatt és később 1906. évi junius 23-án 65,953/11. c. 1906. sz. alatt — a m. kir. igazságügyminiszter pedig 22,734/1. M. E. 1907. és 212/11. Eg. 1908. sz. alatt — megrendelésre ajánlott, uj- jabban „Felsöbirósági határozatok rendszeres gyűjteménye“ cimü, 16 oldalas, igen becses és hasznos melléklappal jelenik meg, amelyben elsősorban a végrehajtási törvényt és novellát az évtizedek óta gyűjtött és keletkezésük ideje szerint rendezett felsőbirósági határozatokkal és döntvényekkel együt közli, úgy, hogy e melléklapot beköttetni és kézikönyvül használni lehet. E közhasznú és hézagpótló szaklapnak — mely a telekkönyv, végrehajtási eljárás, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás és be- létszerkesztés köréből vett kérdésekre a legnagyobb gonddal kidolgozott szakszerű szerkesztői üzenetekben és önálló cikkekben adott válaszaival megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz — előfizetési ára i melléklappal együtt egész évre csak 8 korona. Azok az új előfizetők, kik e folyóiratot még eddig nem járatták és akik arra folyó 1909. évi december hó 15-ikéig 8 korona öszegnek a lap kiadó- hivatalában (Budapest, Vili., Qyöngytyuk-utca H.sz.). beküldésével 1910-ik évre előfizetnek, az 1907. 1908. és 1909-iki évfolyamokat — amig a készlet tart— ingyen kapják meg. A legmelegebben aján'juk a megrendelést. — Méraöki irada átbelyeié*. G á 1 Jenő- mérnöki irodáját Batthyány-utca 15. szám, Pál János házába helyezte át. Telefon-szám 189. 2—10KÖZGAZDASÁG. v Őszi veíéseiak veszélyben forognak! Ha a mezőgazdasági állapotot szemügyre vesszük, ama közmondás ébred lelkűnkben »Adtál uram áldást, de nem lesz. köszönet benne.« Az őszi vetések a kedvező időjárás folytán oly fejlődésnek indultak, amilyent hosszú évek során át nem tapasztaltunk. Az első vetésünk, a repce helyenként oly buján nő, hogy a dús levék- zeten kívül szárat hajt. A rozs is a legtöbb helyen annyira fejlődött, hogy a téli kaszálást a legnagyobb valószínűség szerint nem kerüli ki. Ezen veszedelmet a körültekintő mezőgazda látja s töprenkedik azon, vájjon miképen lehetne e bőséges áldást az elpusztulás veszedelmétől megmenteni s a mezőgazda további károsodásának, tekintettel az utolsó évek szomorú viszonyaira, elejét venni ? Valamit kell tenni, mert máskülömben. baj leszL Erre vonatkozólag csak egy mód áll rendelkezésünkre, a t. i. túl buja vetést lombjától részben megfosztani 1 Ez pedig történhetik legeltetés, sarlózás és kaszálás által. A legeltetés repcénél kerülendő, mert az állatok azt gyökerestől kitépik. Alkalmazható azon- ' ban a rozsföldeken, ahol ezen hasznos munkát legjobban a birka végzi. Ennek hiányában azonban szarvasmarhát is járathatunk a veszedelemben forgó területeken. Helysebbnek gondolom a lesarlózás, avagy a lekaszálás alkalmazását. Ezen eljárásnak többszörös haszna van. A levágott, lekaszált levélzet elsősorban takarmányul szolgál s hozzájárul a takarmány- inség enyhítéséhez, amelyet a kedvezőtlen, száraz tavaszi időjárás előidézett. Ha a gondosan összegyűjtött zöld takarmányt szalmával összeszecskázzuk, illetve törekkel, polyvával összekeverjük, táplálótakarmány lesz belőle, különösen szarvasmarhák számára. Másodsorban biztosítjuk vetéseinket a lesar- j lózás, vagy lekaszálás által az elpusztulás veszélye j ellen: mert a dús levélzet az esetleg bekövetkezendő vastag hótakaró alatt, a legnagyobb valószínűség szerint, kipálik s ezzel a vetés teljes mértékben tönkre megy. Úgy a lesarlózás, valamint a kaszálást óvatosan végezzük s ne teljesen tövön vágjuk a vetést. Az idő még nem késő, mentsünk tehát, amit menteni lehet! Schiváb János, gazdasági szaktanár. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. (Kéziratokat nem adunk vissza.) — Sz. M. Opályi. A versek hangúlatosak, de a verstani szabályokkal nincs tisztában s még kevésbe gyakorlott azok alkalmazásában. Ez azonban a kissebbik hiba, mert e szabályokat s az azok kezelésében való jártasságot el lehet szorgalommal és kitartással sajátítani, mig hangulatot „tanulni“ nem lehet. Tanuljon hát egy kis poétikát sakkor remélhetőleg közölhetők lesznek versei. K. B. Vitka. Poétikai hibák miatt nem üti meg a mértéket. Érdeklődő. 1) A szanatórium estélyen jelen voltak névsorát megtalálja lapunk mai számának tárcája végén. Ebből a névsorból megállapíthatja, hogy a környékbeli urak közül nem vett részt az estélyen senki. Ezen pedig nem szabad csodálkoznia. Ez egészen természetes. Hiszen itt nem agárról vagy lóról, hanem csak szegény, tüdő-beteg emberekről volt szó! . . . 2) Tisztek zártkörű estélyeken waffenrockban, vagy attilában szoktak megjelenni.
