Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-11-26 / 34. szám
34. szám 2. oldal. MÁTÉSZALKA veltebb, világosabban lát, idősebb. ..Aránytalanul többet élt át, mint régi évtársa. Ö- régebb, élete viharosabb, gyorsabban, szinte sűrítve szedi az élvezeteket, éli át a fájdalmakat, szerelmeket. Akárhány diák 17 esztendős korában férfi. így persze nehéz megmaradni az iskolapadokban. Előttünk állanak Wedekind tragikomikus gyerekférfiai és gyerekasszonyai. A tanár és tanítvány között való viszony íérti és férfi között való viszonynyá lesz. Az iskola pedig: komikummá. A disztinkció: „érettségizett“, vagy „főiskola“ és „középiskolai“ diák, már a matúra előtt is aktuálissá válik. Az emberek hamarább nőnek, öregednek. Az életviszonyok megváltoznak. És ezekkel nem tart lépést a középiskola. Ebben van a hiba. Csak úgy lehetséges, hogy sztrájkolnak a diákok. És ez a sztrájk nem ifjúkori föllelkesülés, de érett megfontolás. ~Hi|í -|i ,-| ifi -----f—.yor—• *_ — — . ■ ■ —r— -■ ■' ■■ -----■■■,' —y HÍ REK. — Az állandó éjjeli őrség. Kisvárosi, mucsai morál, hogy minden felvetett uj eszme igen nehezen valósul meg. Így van ez, úgy látszik, nálunk is. Élénk figyelemmel, hogy ne mondjuk, aggódva lestük, hogy a maradisággal szemben határozattá emelt éjjeli őrség ügye ellen nem adatik-e be fellebbezés? Örömmel győződtünk meg, hogy nem, s igy nov. 10.-én a községi hképviselő-testület ez ügyben hozott határozata jogerőssé vált. Lestük imár az eszme megtestesítését. Hát iszen, leshetjük ! Még mindég a polgáriőrség ósdi intézménye boldogíts molestál bennünket. Az okt. 26.-i közgyűlés imperátive kimondotta, hogy a rendes éjjeli őrség a jogerőre emelkedés után azonnal szervezendő. S noha a jogerőre emelkedés után már két hét is eltelt,még semmijei a felállítandó rendes őrségről. Mozgás, mozgás uraim ! Mozgásban az élet. Kérünk egy kis gyorsabb tepmót a közgyűlési határozatok végrehajtása körül! Ugyancsak itt kérdezzük meg, hogy mi lesz a vasúthoz vivő egyenes úttal ? Szálkái Sándor, a szükséges úttest birtokossá, már kijelentette, hogy hajlandó átengedni a kivánt területet. Ne késleltessék tehát e nagyfontosságu lósulva ilyen helyzetet teremt — mondta a felszólaló — hogy rni, férfiak kényelmesen ülünk s a nők elénk rakják mindazt, amire csak szüksá- ségünk van, akkor az is huncut, aki ellenzi a nők emancipálását, mert annyi szívélyes gyöngédséggel még minket soha se szolgáltak ki, mint ez estélyen, a mi kis Kalikós nő-pincéreink, kik az elismerés fakasztotta »éljen !«-t méltán megérdemlik ; de mert a lányokat nem éljenezni, hanem táncoltatni kell, tehát indítványozta, hogy kezdődjék meg a táncz. S a tánc megkezdődött. Voltak kik finoman discréten járták, voltak, kik kirezegtették fájós lelkűket s voltak végre olyanok, kik nagyon rúgták, s kiknek arcán, mint vihar után a jótékony eső, megjelent az izzadtság. Végül, mint hűséges tudósítónak, egy kutyaugatást sem szabad elhallgatnom, mert úgy látszik, Mátészalkán már e nélkül se ünnepség, se mulatság meg nem lehet. Ha ez igy megy, kénytelenek leszünk rendezőinket, a frakjuk alatt egy finom drót hurkocskával látni el. De csakhamar elfelejtettük a kellemetlen incidenst, különösen, midőn Varjas Tóni megbabonázta a Dezső hegedűjét és abból művészies játékával édes-bus magyar nótákat csalt ki. Dezső csak bámult, de a közönség tapsolt. Varjas csak el-ellátogat hozzánk, igazolva a költő mondását: »A bokorban itt az ősi fészek, megpihenni mégis ide tértek, ha bár a fellegekben jártatok !« Még egy darabig a közönség együtt maradt. — Aztán elmúlt minden. Az utcáról mégegyszer ügyet! Csinálják meg már egyszer a költségvetést az arra hivatottak! Állítsák munkába a mérnöki erőt, egy-kettőre rendeztessék össze az ügy komplexuma s hadd szóljon az a nehezen várt uj ut! Kár ezt az étetbevágó kérdést is a Pató Pál módszerével kezelni. Egy évig tart amig megírjuk nagynehezen az i betűt és azután egy esztendeig tart, amig fölébe rakjuk a pontot. — Vicinális Klisárlák. Botrányos állapotok u- ralkodnak a mi kávédarálós vasutainkon. Jól tudjuk, mert tapasztaltuk mindnyájan, ha vasutainkon utaznunk kellett, hogy rozoga, özönviz előtti, kimustrált kocsik fogadtak kebelökbe, szemvakitóan rósz világítással tetőzve az utazás kellemetlen érzetét. Pedig jóval drágábban utazunk, mint a fővonalon. A fűtés is a legtöbször miserabilis. Hát még a folytonos óriási késések ?! Az utas jól teszi ha otthonról duzzadt tarisznyát visz, nem tudva, ha nem fog-e valahol Kutyabagoson, a hol nincs restóratió, megrekedni ? Ki kell jelenteaünk, hogy tapasztalatunk szerint az inditó-állomások az okai e botrányos állapotoknak, melyeket az illetékes tényezők szives figyelmébe ajánlunk. — Kedden Jegyen a heti-vásár! Szó volt lapunkban, hogy mily előnyös lenne helyi életünkre átlalában, de főleg kereskedelmére, iparára, állatforgalmára, szóval közgazdaságunk minden ágazatára a heti-vásároknak a mostani, felette alkalmatlan s hátrányos pénteki napról, keddre való áttétele. Hisszük, hogy ezen üdvös eszme megvalósulásának semmiféle akadály nem áll, minthogy nem is álihat, útjában. S mégis azt kell tapasztalnunk, hogy ez eléggé nem hangsúlyozható nagyfontosságu ügy nem mozog. Ismételten rá kell mutatnunk egy kiváló momentumra. Hogy t. i. kedden a vásár jóval tovább eltarthat, mint pénteken, amikor is a délelőtti órákban le kell bonyolulnia a vásárnak, mert a kereskedelem terét uralgó zsidóság pénteken d. u. — pláne a rövid téli napokban _ valósággal haza szaladj hogy az estével beálló szombat itt ne rekessze és hogy kedden lefolyván a vásár, másnap egyenesen Szatmárra mshetne a vásárló közönség. Miért e stagnátió ? Miért ? Azt hiszük nem a malomalatti kupaktanács hátráltatja az ügyet? Ki hát? Tán a helyi omnipotentátok? Kérjük az illetőket, ne suba alatt dolgozzanak, hanem nyiltan valljanak szint, hogy tudjuk meg kikkel állunk szemben és merről fuj a szél ?! — A doháaybeváitási határidők. A magy. kir. dohányjövedék központi igazgatósága az 1909. visszanéztem a terembe, ahol álmos pincérek az asztalokat tologatták és a villanylámpákat csavarták le. A mellékteremben egy hangos férfi-társaság mulatott. S mialatt már otthon a bájos mädi- kék álmatlanul hánykolódtak s analyzálták a nagy >ő« mondásait, a férfi társaságból rejtelmesen osont ki egy-egy alak és visszafojtott lélekzettel hivta félre a cigányt, — csak egy szóra! . . . Jelen voltak : Leányok: Tóth Irmuska, Ney Margitka, Szőke Anna (Ecsed), Reök Margit (N.-károly), Rohay Margit, Mező Marcsa (N -káról}'), Berger Írónké, Szatmári Margitka (Szamosszeg), Wahrmann Ilonka (Beitek), Szobosziay Piroska, Nagy Ida, Bomyik Margit (Kölese) és Huszti Mariska. Asszonyok: özv. Welentiny Józsefné, Ney Pálné, özv. Léhnerné, Szálkái Sándorné, Sp itz Dezsőné (Ecsed), dr, Csató Sándorné, dr. Grosszmann Henrikné, Feldmann Dezsőné, Rc- ök Gyuláné (N.-károly), Rohay Gyuláné, dr. Fárnek Lászlóné, Wahrmann Józsefné (Beitek), Klein Andorne, Feldmann Árminná, di, Rosenberg tgnácné, dr. Steinberger Samuné, Deme Károlyné, Földes Lipótné és Sornyik Györgyné (Kölese). Az étlapon a következő ételek szerepeltek : Húsfélék: Sonka, hidegfelvágott, borjufelvágott. nyulpástétom, őzpástétom, libamáj, kappan, kacsa, liba, pulyka, malac, kolbász. Tészták: Mignon sütemény, vegyes sütemény, torták, gesztenyepirre. továbbá savanyu saláta, ugorka, compot, vegyes gyümölcs, déli gyümölcs és sajt. Ezek szerint a kiárusított pezsgő, feketekávé és cigaretta jövedelmével együtt az össz-bevéte! körülbelül 600 koronát teszen ki. évben az egyedáruság részére engedély mellett termelt dohány beváltásra kiküldött bizottságok működése tartamáról a következő kimutatást közli: Szatmárnémeti január 3—-február 11, Nagykároly január 3—február 28, Nagykálló december 20—február 4, Nyírbátor december 15—február 26 és Vá- sárosnamény december 20—február 25. — A vármegyei Hivatalos Lapból. Kérsemjén község elöljárósága az újonnan szervezett szülésznői állásra pályázatot hirdet. Díjazás: 120 kor. készpénz és minden szülési esettől 4 kor. kezelési dij. Szegények ingyen kezelendők. A választás f. hó 28.-án d. e. 9 órakor ejtetik meg. Nyircsaholyban Papp Mihály udvaráról f. évi okt. 28.-án egy drb. másfél éves fekete szőrű, hátsó jobb lábára sánta koca elbitangolt. Körözését és eredmény esetén értesítést a községi elöljáróság kér. Nagyecseden Biró Gergelynek 1 drb. két éve* fekete kancája, mely hátsó lábain kesely, homlokán pedig csillagos, a ménesből f. hó 3.-án elbitangolt. Némedi Károlynak pedig 2 drb. 5 éves pej kancája és 2 drb. 2 hónapos, egyik sárga, másik pej csődör csikója, homlokán mindenik csillagos. Körözését és eredmény esetére értesítést a községi elöljáróság kér. — A közvetlea kocsik ügye. A »Debrecenben* olvastuk a következő, minket is érdeklő — hirt: Dr. Tüdős János városunk első kerületének or- szággyülési képviselője üdvös indítványt terjesztett a közigazgatási bizottság elé. Az indítvány igy hangzik : A vasúti közlekedésben Debrecen a kereskedelmi kormány mostoha gyermeke. Eddig a Budapestről induló gyorsvonattal jött közvetlen kocsi Debrecen, illetve Szatmárig, most ezt az esti 9 órás és a reggeli 7 órás gyorsnál, valamint az éjjeli omnibusz vonatnál, amely Püspökladányban a gyorshoz nyer csatlakozást, beszüntették, aminek folytán Püspökladányban át kell szállani. Továbbá a legrozogább kocsikat járatják Debrecenen keresztül, pedig a személyforgalom igen élénk. Ezen bajok megszüntetése végett felirat terjesztendő a kereskedelmi kormányhoz, hogy mindazokhoz a pesti gyorsvonatokhoz, melyekkel azelőtt közvetlen kocsi járt Debrecen—Szatmárig és viszont, e közvetlen kocsik újra rendszeresítessenek, s az ösz- szes gyorsvonatokkal uj rendszerű elsőrendű kocsik közlekedjenek. Ennek az indítványnak a közvetlen kocsikra vonatkozó részével azonos indítványt a mi vármegyénk közigazgatási bizottsága is felterjesztett volt ez év május havában, — amikor a közvetlen kocsikat megszüntették — a kereskedelmi miniszterhez. Akkor meg is volt a foganatja, mert már június havában ismét megadták. De október elsejétől megint megszüntették, hogy ismételni kellett a felterjesztést. Sajnos, eredménytelenül. Most, hogy Debrecen városa is támogatja e kérést, reméljük, hogy teljesítik — már csak kortestfogásul is. — Megalakult az esperaato grupp. A »La Verda Standardo« esperanto-egvesület mátészalkai csoportja f. hó 21.-én tartotta ineg alakuló gyűlését a Közgazdasági Bank igazgatósági termében. Jelenvoltak : Szálkái Sándorné, Földes Pálné, Fuchs Gyuláné, Róth Irma, Ney Margit, Szobosziay Piroska, Grünbaum Kató, Schwartz Janka és Alice, Weisz Sárika, Kelier Magitka és Etelka, Szálkái Sándor (mint vendég), Földes Lipót, Dr. Fuchs Jenő, Fuchs Gyula, Fazekas Arthur, Dr- Bródi Sándor, Almer Károly, Kálmán Ernő, Földes Jenő, Weisz Ernő, Weisz Antal stb. stb. A meg nem jelent tagok közül Dr. Vizsolyi Manó, Berger Irénke, Berger Tercsiké, Weisz Piroska, Tauszig Sándor, Rohay Margit és Berta, Berger Endre és Weisz Ignác elmaradásukat kimentették. Dr. Fuchs Jenő a gyűlést megnyitván, örömmel üdvözölte a fényes társaságot és megnyitó beszédében részletesen ismertette az esperanto nyelv és esperanto-mozgalom magasztos céljait. Azon ÜZLET ÁTHELYEZÉS! Van szerencsém Mátészalka és üidéke nagyérdemű közönségét értesíteni, miszerint a Va5tit- . ... — ............. utczán, 'L'ótl? Bálintné gázában, érek óta fennálló -----VA Sés FÜSZERÜZLETEMET megnagyobbítva, ugyancsak a Vasut-utczán a volt Róth Sámuel (Fekete" kutya)-féle házba helyeztem át. Midőn ezen körülményről t. vevőimet tájékozom, egyben megemlítem, hogy ez alkalommal raktáramat dúsan felszereltem. Raktáron tartok mindennemű gazdasági- kertészeti és háztartási czikkeket. — Továbbá dús választék mindennemű vasakban, vadászfegyverek és zománcozott edényekben és különféle sodrony kerítésekben. A nagyérdemű közönség b. pártfogását továbbra is kérve, vagyok tisztelettel Osí flCSák ÜÓT’SO'F»
