Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-10-29 / 30. szám
TÍRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. M ‘ fBiavi • ;JE)V ELŐFIZETÉSI ÁRaK : Egész cvre — — — — — — — 8 koron*. FClévre — — — _ — — 4 korona. Kegyedévre — — — — — — 2 korona. Egy hóra — — — — — — 1 koronaEgy szám ára 20 fillér. ---Felelős szerkesztő : fir. YIZSQLY1 MANÓ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. L^ A képviselő-testület közgyűlése. 0) Régen határozott oly nagy fontosságú és a község jövőjére annyira kiható életkérdések fölött a községi képviselő-testület, mint a kedden d. u. megtartott közgyűlésén, melynek napirendére, a többek között, Mátészalka legégetőbb kérdésé : a vasútállomáshoz vivő egyenes ut kiépítése és egy csaknem hason horderejű kérdés: az éjjeli őrség szervezése volt kitűzve. A képviselő-testület ez úttal — úgy láttuk — át volt hatva hivatásának fontosságától s tisztában volt azzal, hogy állásfoglalása évtizedekre kihat községünk fejlődésére, életére. És ha voltak is pillanatok, amelyek visszása« tűntek fel a hallgató szemében és ha néha-néha a megcsontosodott s oktalan ellenzés tiltakozása ki-kitört is, ha a szükkeblüség és szüklát- kör jellemző sajátságai olykor kisértettek is, a végeredmény az, hogy a képviselőtestület közgyűlést a tárgyúit nagy kérdések megvalósításának színvonalára tudott emelkedni s tőle telhelőleg—amint azt méltán el is vártuk — Mátészalkát a fejlődés és a felvirágzás utjara igyekezett terelni. És ez a Klein Móric, az Almer Béla és a Rohay Gyula elvitathatatlan érdeme. Szeretjük hinni, hogy ezek az urak nem állanak meg az alap lerakásánál, hanem tekintélyük es befolyásuk egész erejét latba vetve oda fognak hatni, hogy a keddi közgyűlésen lefektetett alapokra felállit- tassék e szerencsétlen, átok súlya alatt nyögő város fellendítésének, haladásának és boldogulásának modern épülete. Nem hallgathatjuk azonban el másfelől azon rég táplált meggyőződésünket, hogy a mai képviselő-testületet képtelennek tartjuk arra, hogy Mátészalka nagy köz-kérdéseit megoldva, Mátészalka sorsát egy helyes, modern, előrehaladást és fokozatos fejlődést biztositó községi politika szerint intézze. Ezt mindenkinek be kell látnia, aki csak valaha képviselő-testületünk csak egyetlen közgyűlését is végig hallgathatta. Fiatal, ambiciózus, agilis és erélyes emberekre volna itt szükség, akik összefüggő egészben és nem az egymást-zavaró közbeszólásokban fejtenék ki nézeteiket, akik tanulmány tárgyává tennék a szőnyegen lévő kérdéseket, melyeknek helyes elbírálásához nemcsak a józan eszük es a pénztárcájuk, de tudományos előképzettségük is segédkezet és tanácsot nyújtana. És éppen ezért mi sem, fontosabb községi életünkre, mint az, hogy a legközelebbi képviselő test ületi-tag-valaszta- soknát oda hassunk, hogy a maradiság háttérbe szorításával, a huszadik század eszmeitől átitatott gondolkodással bíró olyan emberek kerüljenek ki győztesekként, akik tudnak és akarnak a köz javaért dolgozni, sőt ha kell: harcolni is. A keddi gyűlés tárgysorozatába felvett főkérdésekről (egyenes ut, éjjeli őrség, járda építés és világítás) untig ismeretes már álláspontunk, melyet legutoljára éppen múlt heti számunkban összegeztünk. Nincs hát ezekre nézve semmi uj, amit elmondjunk. Legfeljebb az egyenes utat illetőleg jegyezünk meg annyit, hogy őszinte’ sajnálattal nélkülöztük Szálkái Sándort a keddi közgyűlésen. Mert ha ott jelen van, az egyenes ut kiépítése ma már egy nagy lépéssel minden bizonynyal előbbre volna. Mert hiszen Szálkái Sándor jól ismeri azokat a a bajokat, amelyek e várost bénítják és jól ismeri az egyenes ut iránti közóhajt is, amely ott ül e város minden polgárának az arcán. Csak természetes tehát, ha ilyen körülmények között föltesszük, hogy Szálkái Sándor készségei engedi át, megfelelő ellenérték fejében, a városnak azt a tulajdonát képező területet, amely az uj vasúti úthoz szükségeltetik. És épp ezért nélkülöztük oly sajnálattal s oly nehezen Szálkái Sándort azon a közgyűlésen; mert ha ott lett volna, az átengedésre és az átengedés ellenértékére vonatkozó nyilatkozatát — amely pedig a kiinduló pontja mindennek — ma már ismernők, sőt ez a közgyűlésen a további tárgyalás alapjául szolgálhatott volna. * Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Pontban Vs 4 órakor nyitotta meg Jeszenszky Sándor községi főbíró az ülést, amely a félórás várakozás után s a gyűlés tárgysorozatában szereplő fontos kérdések dacára is oly néptelen volt, hogy a békés természetű főbíró se állotta már meg szó nélkül, s sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy a városatyák oly csekély érdeklődést tanúsítanak. Szabó Sándor egész találóan jegyezte meg a főbírónak a jelenlevőkhöz címzett, de a jelen nem levőknek szóló jól kiérdemlőt dorgatóriumára, hogy »Pedig az »urak« ráérnének!« . . , No mert az »urak« közül akkor csak Szabó Antal ügyvéd egymaga volt jelen. A biró ur azonban leleményes ember s jóval leleményesebb elnök, mint Justh Gyula, akinek majd huszonnégy órájába került a multkorá- ban, hogy a »t. Ház«-at határozatképessé tudja verbuválni. A mi elnökünk félóra alatt segített magán, pedig nekünk se automobil.se telefon rendelkezésünkre nem áll. De van tüzoltószolga s a szomszédban a kaszinó! A főbíró ur hát átküldött az »urak«-érta kaszinóba egyszer, . . . kétszer, . . . háromszor... és — »három az isten igazsága« — tényleg, mire Rohay a múlt ülés jegyzőkönyvének elolvasásával elkészült, megérkeztek az »urak« és immár 27 képviselő-testületi tag ülte körül a zöld asztalt. Jelenvoltak-. Papp Géza (özv. Tisza Kálmánná megbízottja), Klein Mór, Weisz Lajos, Csizmadia József, Weisz Miklós, Goldblatt Jakab, Szemári oózsef, Rác István, Weisz László, Almer Béla, dr. Csató Sándor, dr. Szepessy Károly, (Budaházy Kálmán megbízottja) Franki Albert, (özv. Köm lg- nácné megbízottja) Szabó Antal, id. Izsó Ferencz, Czine József, szv. Szabó Sándor, id. Oláh István. 'Párkányi Lajos, Steinberger Sándor, Veress Lajos, Kosa Ignác, Radványi János, Csizmadia Zsigmond, Gosztonyi Lajos, Rohay Gyula és Jeszenszky Sándor. A mait ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Szabó Antal bejelentette, hogy a felolvasott jegyzőkönyvben foglalt egyes hátározatok ellen feleb- bezést adott be s felebbezését —- egész terjedelmében— a közgyűlés előtt fel óhajtja olvasni, mivel ebben sok olyan foglaltatik, amiről a képviselő-testület nem tud, de amiről pedig jó lesz tudnia. Az elnöklő főbíró urnák erre az előterjesztésre nem volt semmi megjegyezni valója. Pedig hát konstatálnia kellett volna, hogy 1) meg kell várni, amig megkérdivan-e valakinek a felolvasott jegyzőkönyvre vonatkozóan észrevétele, 2) a felszólaló nem a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételeket ad elő, 3) a felszólalásnak csak mint napirend előtti felszólalásnak van helye — a jegyzőkönyv hitele- lesitése után és 4) a felebbezés felolvasása fölösleges, és meg nem engedhető. Levélheti megkeresésekre árjegy* zékfeei és költségvetéssel dijtatana* szolgainak. !! MOTOR !! Karczag Testvérek motortelepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj- és benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegy zékkel és költségvetéssel dijtaíc— látni \
