Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-10-03 / 26. szám
2. oldal. Nem vonjuk kétségbe, hogy a szegényügynek rendkívül fontos részét képező gyermekvédelem Magyarországon oly magas fejlődési fokot ért el, hogy a legtöbb aüamnak mintaképül szolgálhat és hogyha teljes egészében még nincs is kiépítve, ha továbbá gyakorlati eredményeiről végleges Ítéletet ma még nem is mondhatunk, mégis az az egy biztosra vehető, hogy a magyar gyermekvedelem nagyarányú koncepciója, bármily nagy költségekkel is jár annak teljes keresztülvitele, eredményeiben a létező állapotnak óriási javulását fogja jelenteni. Ámde a gyermekvédelem a szegényügy rendezésének bármily fontos, de mégis csak egy részét képezi és a hozzáfűzött íeményeket mindaddig nem fogja beváltani, amig a szegényügy általános rendezéséből kiszakítva, az általános rendezés rovására, különös protekcióban részesül. A betegápolás országos állapota a gyermekvédelem mögött már annyira elmaradt, hogy szervezett betegápolásról modern értelemben beszélni egyáltalában nem lehet és az országos betegápolási alap fel- használásával csak a szervezett betegápolás rendkívül szüle kereteit tudták létesíteni. A szegényeknek azt a legnagyobb osztályát pedig, amely a gyermekek és a kórházi ápolásra szoruló betegek közé nem tartozó többi szegényeket öleli fel, törvényeink jóformán megsem említik, mert hiszen azok az intézkedések* amelynek egy mellékesen közbeszurt törvényszakasz alapján a szegények legtöbbje javára már soksok év elolt meg kellett volna születniük, ma még csirájukban sem léteznek és még a fölött se n vagyunk tisztában, hogy ebben az országban tulajdonképen ki is tartja kötelességének, hogy ezeket az intézkedéElég volna megkeresni! Rablók azok instálom. Kiszipolyozzák az embert, elbolonditják, aztán alá- szolgája*. Igen furcsán kezdtem magamat érezni erre a sok beszédre. Először is arra a 15 koronára gondoltam, mit naponként elköltöttem. (Csaknem 2-szer annyit egyedül, mint a Zsuszka néni pósía- mertere a feleségével együtt.) Aztán meg kezdtem ledöntve érezni Össze3 reményeimet. Nem voltam többé oly nyugodt, megelégedett. Valami harag támadt bennem az egész fürdőre, gyógyvizével és jó levegőjével egyetemben. Hátha— legalább részben : *— mégiscsak igaza van ennek a vén asszonynak? Hátha tényleg nem használt az egész üdülés semmit ? Csak humbug, divatos költekezés, eredménytelen szemfényvesztés az egész s semmi más, hátha? —- Véletlenül a szemközti falon függő tükörbe pillantottam és azt találtam, hogy nem is vagyok én olyan piros, sőt talán sápadtabb, mint mikor eljöttem hazulról. Utitársaim agyában is ilyen gondolatok kóvályoghattak, mert nagyon mozgolódtak a faülésen. Ha- raggal néztem a vén banyára, ki bőbeszédűségével megzavarta a mi jóleső megelégedettségünket, öntelt nyugalmunkat. Mit trecsel ez annyit itt kérde- zellenül ? Mi az ördög hozta ezt ide éppen a síi kocsinkba? »Kérem a jegyeket!« szakiíá félbe a kalauz az öreg asszony végnéküli szónoklatát és a mi kellemetlen töprengéseinket. Átadtuk jegyeinket. Aztán a néni nyújtotta át jegyét, melyet eddig dis- créten szorongatott markában. »Hisz ez 111-ad osztályú jegy« mondd a kalauz a banyának. »Ménjeit át rögtön a Ili. osztályba!« »Hát ez nem az?« kérdé csodálkozó képpel az asszonyság. »Pedig belülről is úgy néz ki, én legalább mérget vettem vóna rá, hogy bizonyosan az.« Majd föltápászkodott és nagy sopánkodások és bocsánatkérések között elhagyta a 11-ik osztályt. seket megtegye és a hézagot végre kitöltse. Mindezek a mulasztások a magánjótékonyságra is kárhozatos hatással voltak. A közsegélyezés rendezetlenségével párhuzamosan a magánjótékonyság is olyan irányban fejlődött, hogy jótékonyságnak majdnem nem is nevezthető. Alig akad ország, amelyben a magánjótékonyság a szegényeket annyira lealacsonyító formában nyilatkoznék meg, mint rriinálunk. A megállapított napra összecsőditett alamizsnakéregetők kellemetlen és úgy a kéregetőre, mint a szemlélőre kínos csoportjai a nagy dobra vert öltöztetések, a tüdőbetegek részére kolduló gyermekek mindmegannyi fattyúhajtásai a i n a gyár szegé nyügynek. És mit mondjunk még az ugyancsak magyar különlegességként említhető szegényügyi „irnok-referensekről“. Hazánkban, még pedig nem csak a vidéken, hanem a főváros kerületeiben is a legjobb esetben dijno- kokra bízzák a szegényügy ellátását. Ezek az filsórar.gu hivatalnokok „gondozzák“ a szegényeket, sőt ők hozzák meg vitás ü- gyekben rendszerint a jogerős Ítéletet is, mert hiszen hazánkban még nem igen volt eset arra, hogy szegényügy az első fórumtól feljebb került Volna, Ezek az állapotok valóban tarthatatlanok. Ahol az állam még azzal sem törődik, hogy polgárai az Ínségtől és nyomortol megóvassanak, ott javitó hatásokról, ideális javak megmentéséről beszélni valóban túlzás volna. A szegényügy Magyarországon teljesen parlagon hever, se szabályozó rendelet, sem pedig az égető kérdéssel foglalkozó irodalom nincsen, százezrek sorsa, temérdek ártatlan exisztencziának elpusztulása nyomja az állam lelkiismeretét. És mégis minden csendes. Dr. Forbáth Tivadar. KÖZGAZDASÁG. Az országos vásár. A f. hó 27-én lefolyt országos vásáron már meglátszott, hogy aratás, sőt cséplés után vagyunk. Több volt a vásárlás végett beérkező vidéki, s nagyobb volt a pénzforgalom, mint a legutóbbi vásáron. A nagyobb forgalom azonban inkább a rőfös kereskedők során volt, ez is főleg délben kezdődött, de az eredmény közepes volt. A párhuzamosan haladó kész ruha sor kongott az ürességtől; ezek a kereskedők nagyon sokat vittek haza áruikból. A többi árusító helyek állandóan tömve voltak s nagyjában mindenki meg volt elégedve a bevétellel. A szarvasmarha vásár még reggel 8 órakor üres volt, s csak 9 óra után élénkült fel. A felhajtás elég nagy volt, de hitványabb jószágot nem igen láthatni egy-cgy vásáron, mint a mennyi itt volt. Egy nyíregyházi mészáros reggel 8 óráig 1 darabot tudott megvenni, mert a többi nem volt arra való. A későbbi élénkség alatt piacra került néhány jobb darab is, s ezek elég jó áron s gyorsan keltek el. 5—600 kgos fehér ökrök átlag-ára 44—46 korona volt métermázsánként. Elszállítás is történt: Budapestre 1 waggon, nehány waggon pedig a közeli városokba. A sertések és birkák is nagyobb számban kerültek vásárra, a kínálat azonban csekély volt. Terményben nem volt forgalom. A káposzta szállítás már megkezdődött, kevés M Á T É S Z A L K ______ 26 . saám. volt, s drága. Feltűnő nagy volt a dinnye-hozatal. Csakhogy ez egy kicsit elkésett s igy az idei árakhoz képest olcsón árulták, csak ne kellessen haza vinni 20—22 koronáért 100 nagy dinnyét adtak. A nyomoréknál nyomorékabb koldusok most is hemzsegtek a vásáron. Megfigyeltem, hogy ezekre nagyon rossz volt a vásár eredménye, mert a ki csak tehette, kerülte szegényeket, annyira visszataszító volt a külsejük. Ezeknek a szerencsétleneknek az érdekében még mindég nem történt semmi féle intézkedés arra, hogy nyomorultságu- kat ne kelljen a piacon árulniuk egy darabka száraz kenyérért. Volt a vásárnak egy nevezetes embere is. Itt volt Róth Albert, a múlt hetekben lefolyt nyíregyházi esküdtszéki tárgyalás hőse. Minden felé megbámulták amerre ment. Az úttestet most is elfoglalták a sátorok. Pe- dig elég nagy az a vásártér s bátran épithették volna oda is azokat, de erre csak akkor jönnek majd rá az urak, ha egy jól sikerült elgázolás véres felkiáltójelet rak immár a második figyelmeztetésünk után. (—n. —a.) HÍRE K. Felkérjük azon tiszteit előfizetőinket, kik előfizetési dijaikkal még hátralékban vannak, szíveskedjenek előfizetési dijaikat a kiadóhivatal címére mielőbb beküldeni. — A téli sea e íré ad nem sok változást hoz. Ami változást találunk, az a köröttünk fekvő nagyobb városoknak, vagy a vasúttársaságnak szolgál előnyére, de nekünk mi hasznunk se lehet belőle. Ami kívánságunk, hogy t. i. a délutáa-i szatmári vonat kimaradjon, illetőleg a délután Nyíregyháza felől ide érkező vonat menjen Szat marig s főleg, hogy a Nyíregyházáról esti 1 óra tájt induló vonat 9 óra táján induljon, hogy ezzel elérjük azt, hogy d. u. elindulva Pestről este hon lehessünk, nem teljesült. Persze : a mi érdekünket, nincs aki képviselje, nincs aki azoknak utána járjon. Közeleg a karácsony s igy a karácsonyi cukorkák kötik le az érdeklődést, az időt és a munkaerőt. Az uj menetrendbeni változások abban állanak, hogy a Csapról ide 2 órakor érkező vonat ezentúl 10r>1-kor d. e. fog érkezni s igy Mátészalkán csatlakozást nyer úgy Szatmár, mint Nyíregyház felé. A második változás az, hogy a jelenleg 103i-kor Nyíregyháza felé induló vonat indulási ideje 11 órára tolatott ki, végül: a Nagykárolyból ez előtt d. u. induló vonat ezentúl 305-kor fog indulni s igy d. u. 4j0-kor érkezik ide, csatlakozást nyervén Nyíregyháza felé. — Ev. ref. tanító-egyleti közgyűlés. A ref. tanítók évenként egyszer, az őszi időszakban, a ref. egyházmegyei közgyűlést megelőző napon szokták itt tartani Mátészalkán gyűléseiket. Most amazt jóval megelőzve e hó 27.-én rendkivüli közgyűlésre jöttek egybe az egyház-kerület által megvitatás végett leküldött tanterv ügyében való állásfoglalás céljából. A gyűlésen az egyleti tagok — ha nem is a szokott számban — elég szép számmal gyűltek egybe. Nagy Ferenc elnök, géresi tanító tartalmas megnyitójában rámutatott a szőnyegen levő tárgy fontosságára és in médiás rés rátért a dolog tárgyalására. A tárgyaláshoz hozzá szóllottak: Szoboszlay Pál és Tóth Imre helybeli tanítók, Nagy Sándor ócsvai, Német Sándor apáti-i, Kovács János dobosi, Sebestyén gencsi, Kormány Miklós gebei tanítók és Szabó Lászldné szamosszegi tanítónő, jó tollú szakirónő, kik mindnyájan meggyőző érvekkel támogatták felszólalásaikat, igen élénk eszmecserét keltve. A gyűlés általánosságban elfogadta az egyházmegyei tantervet, de egyes részleteiben több módosítás tétetett: igy az egyesület a magyarok történetét a IV. osztályba óhajtja kezdeni, noha a leküldött tanterv szerint az állami tantervvel összhangzásban az V. osztályban kezdendő meg. tevélbeli megkeresésekre árjegy* lékkel és költségvetéssel dijtalaaií* szölgaianL Cyrasto. !! MOTOR !! Karczag Testvérek motortelepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj- és benzinmotor-gépüket, benzinlokotnobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett, Levélbeli megkeresésekre arjegy- zékkei és költségvetéssel díjtalanul szelgálöoL
