Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-08-20 / 20. szám
TÁRSADALMI HETILAP. N MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. H •SLÍ3! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre — — —— — — — 8 korona. Kelévre — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — r— — 2 korona. Jégy hóra — —— — — — 1 korona----— Egy szám ára 20 fillér. mmm---Eö jjzerkts/.tii: DEME KÁROLY. Felelős szerkt'Hztö: Pr. VIZSOLY» MANÓ. SZERKHSZTÓSKQ f.S KIADÓHIVATAL: WglSZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. Az egyenes ut ára. E lap f, hó 13.-i számában az egyenes útra vonatkozó cikkemet elégnek véltem arra, hogy a mátészalkai közönség előtt a mai állapotok tarthatatlan voltát bebizonyítsam, s a közönséget a felvetett eszme megvalósítására bírjam. E szempontból nem volt szándékomban e tárgyról további fejtegetésekbe bocsátkozni, s hogy azt ezúttal mégis megteszem, arra azon egyszerű indok bir; hogy az ellentábor kialakuló félben van, és a mint tudomásomra jutott, azzal akarja a felvetett eszmét meghiúsítani, hogy a nyitandó ut 21000 forint költséggel járna, ami a község nagyfokú anyagi megterhelését igényelne. Állítólag az ellenpárt, magát az utat akarja, meg nyitását nem ellenzi, de teltételül köti ki azt, hogy annak felállítása a községnek egy fillér kiadást se okozzon. Ez a feltétel pedig véleményem szerint igen. .szépen bizonyítja, hogy azon kijelentés, miszerint ők maguk is akarják az egyenes utat s annak felállítását nem ellenzik: mennyire őszinte, hiszen köztudomású, hogy mindennel tojást festeni nem lehet. Ha visszaemlékezünk a közelmúlt alkotásainak idejére, tudnunk kell, miszerint itt minden úgy volt tervezve, hogy a községét az, anyagilag, ne terhelje, s akivitel annál nagyobb megterheléseket okozott. Itt van a polgári iskola kérdése, a Kristóffy féle főispáni látogatás diadal kapuja, a mostani ut stb. a mikkel szemben a mai ut- létesités kérdése már eleve úgy vettetett fel, hogy az igenis költséggel jár, ha éppen nem is 21000 forinttal, mint a mit ijesztőként beadnak a közvéleménynek. Véleményem szerint ugyanis, ezen uj ut létesítése 21000 forintba egyáltalán nem kerülhet, sőt annak felállítása távolról sem érheti el ezt az összeget. Ha ugyanis a nyitandó Uj utat, mely 606 métert tenne ki, 11 méter szélességében felakarjuk állítani, azt a következő módon is eszközölhetjük. Először is a mostani utkanyarodó ponttól, a Szálkái Sándor birtokáig kitér© 181 méter hosszú vonalat V* méter magasan ha a vásártérről homokkal hordjuk meg, s?ükségünk van 498 szekér homokra, ami, mert közelről kell hordani, szekerenként 50—60 fillérnél és igy összesen 349—298 K. 80 fillérnél többe nem kerülhet, az ut■ I ■■'■■■■■ I ■ I...... ■' 1 fl ."■■■l» ' " vo nal többi részét pedig úgy lehet egyenlővé tenni, hogy a vasút felőli felerészéről a talaj a község felőli felerészére szállítható le, ami szintén, mert a feltöltendő, rész körülbelül 200 métert teszen és 520 fuvarnál többet nem igényel, 50—60 fillérrel számítva, 260—312 korona kiadást eredményezhet. Ezek szerint az útvonal egyenlősítése 509—610 K. 80 fillérbe kerülne. Mármostan ezen meghordott ut alap anyagát ha le veretjük, ahoz készítendő düröckölő fákkal, és középen a vasúti állomástól, s a Szálkái gyártelepről 6 méter szélességben 30 centiméter vastagon szénsalakkal meghordhatjuk, amihez, valamint a szénsalak megöntözéséhaz és leveréséhez 300 kézi napszámos és 700 fuvar tökéletesen elég, — s az körülbelül 800 koronából kitelik — elő áll egy, a kövcsutnál sokkal szebb, és tökéletesebb útvonal, melyet aztán a megye, évről-évre a tört kőnek rajta való elegyengetése és térítése által gondozna szívesen. Minthogy ezek szerint az ut ekkénti felállítása 1309—1610 koronából eszközölhető, azt, hogy miként kerülhet az ut 21000 forintba megérteni egyáltalán nem tudom, mert, hogy a fundus, vagyis a kisajátítandó 1552 |~| öl s igy nem egész katasztrális hold ut-telek 20,355 forintba kerülhetne azt teljesen kizártnak tartom. Azt hiszem, 1000—1500 koronát a helyi érdekű vasutak igazgatóságai igen szívesen adnának ezen terv kivitelére, már a magok jól felfogott érdekében is, mert felszabadulnának 400 méter köves ut fent- tartásának kötelezettsége alól, ami nekik ezen áldozat hozatalt kívánatossá is teszi. Ennyi hozzájárulást a megye is adna, s igy véleményem szerint a községet sem terhelné nagyobb összeg, ami azt hiszem, hogy a nevetségesség alóli szabadulásáért sem nagy s ha figyelembe vesszük a létesítéséből eredő anyagi előnyöket, elenyésző csekélységét, mindenkinek el kell ös- mernie. A fent javasolt útépítés szokatlan ugyan, de ha megnézzük a róm. kath. temető melletti hasonló utat, el kell ösmer- nünk annak tökéletes és helyes voltát, sőt én ajánlatosnak tartanám ha ezen útrendszerrel bent, mint gyalogjáróval is kísérleteznénk akként, hogy szegélyül élére rakott téglát használnának. Ezekből kitetszőleg úgy vélem, tovább felesleges bizonyítanom, hogy még csak nagy jóakarat, sem kell, s az ut létesíthető. Puskás Lajos. A fogyasztási szövetkezetekről. Hálátlan témát választottam magamnak, a mi dón a szövetkezeti mozgalmat akarom e lap olvasóival megismertetni. A téma hálátlán, mert a szövetkezeti eszme maga ideális fogalom s én éppen azt akarom megírni, hogy ezen ideális fogalom mennyire ki van ma használva a szegényebb néposztály rovására s néhány érdekelt magánember javára, sokszor épp egy politikai párt, vagy vallásfelekezet érdekében. E lap olvasói között is vannak bizonyára olyanok, kik egy-egy ilyen szövetkezetnek tagjai, barátai, vagy épp alapítói, fizeket kérem első sorban, hogy ne ítéljék el vállalkozásomat, még mielőtt a cikket elolvasnák, hanem a cikk végére érve, gondoljanak az illetők saját tapasztalataikra, melyeket a fogyasztási szövetkezetekről szereztek, s amelyek bizonyára a legjobb bizonyítékok az én állításom mellett, hogy a >szövetkezet« maga csak lepel, melyet ha lerántunk, ott találjuk a maga meztelenségében a rut lólábat. A fogyasztási szövetkezetek eszméjét a felszínre olyanok vetették, akik a vallási türelmet óhajtották megbolygatni. Mert kétségtelen, hogy. olyan jó egyetértés, mint a minőt ami magyar munkás- népünk és a kis falusi szatócsboltosaink között', a szövetkezeti eszme felkarolása előtt tapasztalhattunk, nem látni sehol a külföldön, mert ott ez a fogyasztási szövetkezet módszer már rég megvan s a maga romboló hatását már rég meg tette. Ez az osztrák recept tehát eljött hozzánk néhány reakciós mágnásnak jóvoltából, s elhitették a szegény emberrel, hogy ez szinmagyar fogalom, a szövetkezeti eszme felkarolása tehát hazafiság. Ez a nemzeti-szinü máz nálunk be szokott válni, s igy néhány helyen felállítottak egy-egv bótot részint »keresztény«, részint «nép« —: stb. jelzővel. Részjegyeket vétettek a néppel s igy automatic« kialakult vevőkör. A vég azonban előre látható volt. A zsidó boltost kerülték, s vették a szövetkezet állítólag olcsó portékáját drágán, méregdrágán. Ezáltal a jó viszony is meglazult, s megteremtették a felekezeti harcot, melynek fokozódása még beláthatatlan következményeket rejt méhében. Már pedig az egyetértést, a békét igazán kár megbontani egy ilyen sippal-dobbal feldicsért eszmeért, mert egy pillantást vetve egy ilyen szövetkezeti üzletre, tisztában vagyunk azzal is, hogy ennek alapja, vezetése, jövője egy fabatkát sem ér. Egy vidéki szatócsbolttal szemben nincsennek s nem lehetnek igényeink a szoros értelemben vett kereskedői vezetést illetőleg, de a mig az a szatócs, aki boltjából él, teljes odaadással, s saját tapasztalata alapján szerzett tudással igyekszik a vásárló közönség igényeit kielégíteni, addig a szövetkezet, melynek üzletvezetője egy amerikából hazajött napszámos, olykor a pap, vagy a tanító, sokszor éppen Lapunk mai számúhoz fél iv melléklet van csatolva.
