Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-07-16 / 15. szám
Mátészalka, 1909. I. évf. 15. szám. julius hó Ki TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Egész évre Félévre Negyedévre Egy hóra ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy szám ára 20 fillér. 8 korona. — 4 korona. — 2 korona. — 1 korona. Főszerkesztő : DEME KÁJ!OLY. Felelős szerkesztő: Dr. YIZSOLYI MANÓ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL r WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca)T A hirdetési dijak eledre fizetendők. A képviselő-testület közgyűlése. (V. M.) Mátészalka község képviselőtestülete f. hó 11.-én cl. u. Tórakor, Veres Lajos albiró elnöklete alatt közgyűlést tartott. E közgyűlés megtartásának idejét a községi elöljáróság szándékosan vasárnapra, tehát ünnepi napra tűzte ki, mikor általános munkaszünet van, azon célzattal, hogy napi teendője és kenyérkereső munkájának elvégzésében, hivatali kötelességeinek teljesítésében senki se legyen gátolva, ha a kep- viselő-testületi tagságával járó jogait gyakorolni akarja. Az elöljáróságnak e bölcs s tapintatos előrelátása után, tekintettel a napirendre tűzött fontos tárgyakra, azt reméltük s joggal el is várhattuk, hogy a városatyák városatyai jogaikkal élni fognak, sőt e jogok gyakorlását egyenesen kötelességüknek tartandják. Azonban csalódtunk! A képviselő-testületi tagok uborkaszezoni hangulatban vannak, a városatyák jó része már a különböző —bádokban üdül, a hon lévőket pedig — kis kivétellel — a vasárnapi malom-alja és Geszler Hermann köti le és vonja el a közfunkcióktól. Molnár Ferenc mondja hires darabjában: „Az Ördögiben, hogy a „szabadgondolkozás“ nem azt jelenti, hogy mindenki tud és mindenkinek muszály gondolkozni, hanem csak azt, hogy annak, aki akar és tud is, „szabad“ gondolkoznia, így vagyunk a városatyai tisztséggel is. Akit választás alapján illetnek meg a képviselő-testületi tagsággal járó jogok, az köteles azt gyakorolni, mert választói azon reményben adták rá szavazatukat, hogy őket, illetve érdekeiket a községi ügyek intézésénél legjobb meggyőződése szerint (és nem valamelyik „kolompos“ után menve, vagy plane — sehogyan sem) képviselni fogjk. Ha tehát valaki e megbízást elfogadta, úgy nemcsak joga, de morális kötelessége, hogy annak legjobb képességei szerint megfeleljen. Akik pedig ennek a megbánásnak teljes lelkiismerettel (ezt nem szubjektive értem, mert léteznek igen kis mérvű „teljes lelkiismeretek“ is) megfelelni nem tudnak, vagy nem akarnak, azok adják azt vissza s mondjanak le városatyai tisztükről. De áll ez a virilisek-ről is. Ha már a vagyon igazságtalan cenzusát respektálta a községi törvény, úgy a virilisek méltányolják ezt. Különben nagyon rászorult a mi képviselő-testületünk egy kis megújhodásra, egy kis felfrissülésre. Annak idején, ha majd a községi képviseleti-tagok választására kerül a sor, a „Mátészalka“ bőségesen ki fogja venni részét a válaszási küzdelemből s szerény erejével oda fog hatni, hogy modern és intelligens emberek nevei kerüljenek ki győztesen az urnából, akiknek megtiszteltetés a polgártársaik bizalma, melynek hűségesen megfelelni: becsületbeli kötelességüknek tartják. Milyen „érdeklődés“ és milyen „szorgalom“ jellemzi a mi községi képviselő- testületi tagjainak jórészét, annak illusztrálására csak azt hozom fel, hogy a tan- felügyelőnek a községi, illelőleg állami elemi iskola építése tárgyában küldött átirata a vasárnapi közgyűlésen harmadizben szerepelt napirenden és ámbár egy kulturális és finán- ciális szempontból ilyen nagy fontosságú kérdésről van szó, az e tárgyban hozandó határozathoz szükséges számban, vagyis 56 képviselő-testületi tag közül 36-an, már két ízben nem „verődtek“ össze. Most harmadizben is csak azért lehetett végre e sokat vajúdó ügyben határozatot hozni, mert a községi törvény szerint a minősített többséget kívánó kérdések, ha azokat már két Ízben nem lehetett határozatképtelenség okából eldönteni, a megjelent tagok számára való tekintet nélkül eldönthetők. * Ez általánosságban mondattak után hozzá fogunk a vasárnapi közgyűlés részletes referádájához. Jelen voltak: V e re ss Lajos albiró, R o hay Gyula főjegyző, Kincses István, Weisz Lajos, Csizmadia József, Goldblatt Jakab, Rác István, Almer Béla, Dr. Csató Sándor, Cine Józef, Mándy Sámuel, Dr. Fúrnék László, Szv. Szabó Sándor, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tarkanyi Lajos, Veres István, Steinfo erg er Sáudor, Kós a Ignác, Csizmadia Zsigmond, Nagy Károly és Gosztonyi Lajos képviselő-testületi tagok. A tárgysorozat első pontja a tanfelügyelőnek községi illetőleg állami elemi iskola építése iránti már említett ettirata volt. Ez a kis átirat, mely végre az elbírálás stádiumáig jutotott, élénk vitát provokált, melyben Kincses István, Dr. Fúrnék László, Dr. C sa t ó Sándor és Csizmadia Ferenc vettek részt. Kincses István igen helyesen helyezkedett a tanfelügyelő kérésével szemben a negáció álláspontjára. Kellő adatokkal — egy kis statisztikával is szolgált — kimutatta, hogy a tanfelügyelőnek az itteni iskolák túlzsúfoltságára való hivatkozása alaptalan. Zsúfoltságról egyedül a róm. kath. iskolában lehet beszélni, amelyet az okoz, hogy a kath. elemiben egy tanterem s egy tanító van mindössze alkalmazva. A bajon itt is igen köny- nyü segíteni, csak az ó-hitüek, kik szintén a róm. kath. iskolába járatják a gyerekeiket, járuljanak hozzá ahoz, hogy a róm. kath. egyház iskoláját egy tanteremmel bővíthesse, tanerőjét pedig egy tanítóval szaporíthassa. Ez annál könnyebb, — mondta Kincses —mert az állam az uj törvény szerint tetemes segélyben részesíti a tanítót. így hát mindössze pár száz koronáról van szó, mig ha a város épít, pár tízezer koronás kiadásunk lesz,, mely mindannyiunkat terhelni fog. holott az iskola- szükséget az ő-hEtü gyerekek okozzák. A község, 80 u/0 pótadóval van már ma is terhelve s- még; nagyobb s okvetlen szükséges kiadások előtt állunk ; hiszen előbb-utóbb városházát is építeni fog: kelleni, ha nein akarja a képviselő-testület,, hogy,- egyszer a fejére szakadjon a mostani rozoga,, dü- fedező épület. »A ref. egyház egyébiránt,« — végzi! találó s meggyőzően élénk érvelésit beszédét a< nagytiszteletü felszólaló — már itt bejelentem, hogy rövid időn belől (valószínűleg máraz 1900/10 tanévre) »egy uj tanteremmel fogja ma is öt szobás iskola-helyiségét bővíteni, ami a netán mutatkozó, zsúfoltságot teljesen képes lesz orvosolni.« Fúrnék László dr., (ki eleinte határozottam a tanfelügyelői átirat mellett volt hangolva, úgy látszik a Kincses logikus felszólalásának hatása alatt) a maga részéről is elismerte, hogy Mátészalka már eddig is sokkal nagyobb mértékben (ez évben 6050 koronát) áldoz az iskolákra, mintsem vagyoni viszonyai azt megengednék s mint a mily mérvben erre köteles volna. Dr. Csató szerint meg kell adni a tanfelügyelőnek az indokolt választ, melyben a Dr. Fúrnék által elmondottakon kívül hangsúlyozni kívánja azt is, hogy az izr. elemiben Szó> sincs túlzsúfoltságról. A ref. elemi egy terme zsúfolt ugyan, des mint Kincses autentikusan kijelentette,, ott éppen ezért már is építés küszöbén állanak. A. tóm., kath.. elemi tényleg zsúfolta (Dr. Fúrnék közbeszól: Ott is föltétlenül építeni fognak.) de ez is építeni fog. Csizmadia Ferencnek az a meggyőződése, hogy ezt az iskola dolgot erőszakolja, bizgatja valaki. A tankötelesek között ott szerepeinek a cigány és a batárbeli tanyasi gyerekek is, akik pedig ha emeletes s porcellán iskola lesz is, akkor se fognak bejárni az iskolába. Ugyancsak a Sán- dor-pusztai gyerekek is fel vannak számítva a község tankötelezettjei közé, holott a Sándor-pusz- taiaknak külön iskolájuk van. Felesleges a községnek 25—30000 kor. adósságot csinálni egy uj iskolára. A helyes felszólalás után a község a tanfelügyelői átiratban foglalt kérés felett egyhangúlag napirendre tért. Mondanunk se kell, hogy ez a határozat igen helyes, mert hiszen elemi iskolákkal el vagyunk látva bőven. Három felekezeti népiskolánk van, amely lelkiismeretesen végzi évtizedek óta a népnevelés nehéz, de ideális munkáját. Mire hát akkor ezt az amúgy is 200,000 K. adóssággal megLapunk mai számához melléklet van csatolva.
