Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-06-21 / 25. szám

4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 25-ik szám. zeti szinti zászló lengett a kismajtényi községházán is. Az utolsó automobil elrobogása után Vastag Péter kis­majtényi oláh létrát hozott, a község­házán levő zászlót levette, annak szö­vetét összetépte, lábbal taposta és végül a zászló rudját is eltörte. A megvadult Vastag Péter ellen, aki sze­rint magyar zászló nem kell oláh faluban, a csendőrség bűnvádi felje­lentést tett. — Sajtóper. A „Mátészalka“ c. lap kiadója, Weisz Antal könyv- és papirkereskedő és nyomdatulajdonos ellen, aki a lap fején kitüntetett felelős szerkesztőn kivül a lap hátsó olda­lán mint felelős van megne­vezve, Dr. Barta Ignác helybeli ügy­véd, lapunk munkatársának indít­ványa alapján a szatmárnémetii kir. törvényszék vizsgálóbiráj a 9653/1912. B. számú határozatával a „Mátészalka“ 7. számában megjelent „Feljelentett ügyvéd“ cimü hir szerkesztéséért nyomtatvány utján elkövetett rágalma­zás vétsége miatt a vizsgálatot elren­delte. Ugyancsak ezen határozattal elrendelte a vizsgálatot a törvényszék vizsgálóbiráj a dr. Vizsolyi Manó ügy­védjelölt, budapesti lakos, a „Máté­szalka“ felelős szerkesztője ellen, nyom­tatvány utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt a „Máté­szalka“ 8. számában által a „Förmed­vén y“ cim alatt megjelent liirben használt sértő kifejezések s állítások miatt. — Esküvő. Nagy Dezső, a máté­szalkai közkedvelt cigányprímás és neje nevelt leánya Juliska folyó hó 26-án délután 4 órakor a Helybeli ref. templomban tartja meg esküvőjét Bogdán Gyulával, a zenekar első he­gedűsével. Az esküvőt este 8 órakor Nagy Dezső házánál estebéd követi. — Az érettségi vizsgálatok eredménye a nagykárolyi főgimnáziumban a kö­vetkező : jelesen érettek: Király Ferenc, Mandel Májer, Melau György és Peisz- ner Endre. — Jól érettek : Andó Fe­renc, Braun József és Váci István. — Egyszerűen érettek: Csuka Zsigmond, Gyurovics Béla, Huszthy Zoltán, Rác István, Jenser Béla, Sternberg Ernő és Weinberger József. — Húsz éves találkozó. Azon iskola­társak, kik a nagykárolyi római kath. főgimnázium hatodik osztályának az 1891—92. tanévben tanulói voltak, kö­telezték magukat, hogy a húsz éves találkozóra, barátságos összejövetelre Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör­ben megjelennek. Ennélfogva felkérik alulírottak iskolatársaikat, hogy a jelzett időben a találkozón, mely az alábbiak szerint fog megtartatni, részt venni méltóztassanak. 1. 1912. julius 6-án, szombaton este 7 és 8 óra kö­zött a Polgári Kaszinóban barátságos összejövetel. 2. Julius 7-én, vasárnap gyülekezés fél 11 órakor a róni. kath. főgimnáziumban, d. e. 11 órakor ünne­pélyes, énekes szentmise a róm. kath. templomban. Szentmise után tisztelgés a főgimnáziumi igazgató urnái s volt, szeretett tanárainknál. Ezután testü­letileg kivonulunk a temetőbe, volt osztályfőnökünk és iskolatársunk sír­jának emlékbeszéd közben való meg­koszorúzása, illetve a kegyelet adójá­nak szív szerinti érzelmes lerovása végett. Ezt követőleg csoport lefény- képeztetés. Délután 1 órakor társas­ebéd. — Nagykároly, 1912. junius 12-én Dr. Brugos Gyula m. kir. honvéd ezredorvos, Mikes a János m. kir. adó­hivatali főtiszt. A fiatal mákvirág. Szántó Ilona 16 éves nagyecsedi leány felhasználva Kosa Sándor nagyecsedi lakos távol­létét annak házába, az utca felőli ablak tábla betörése által, behatolt és onnan a csendőri jelentés szerint, 7 drb fejre való kendőt, 1 drb házi vászonból ké­szült szakajtó kendőt, 8 kiló sertés zsírt egy egy porcelán tányérral együtt összesen 33 korona 60 fillér értékben elemeit. A károsult csak a mezei mun­káról hazajőve értesült háza kifosztá­sáról. Szántó Ilona ellen megindult a bünfenyitő eljárás betöréses lopás miatt. — Kutyamarás. Weisz Antal helybeli szabó 8 éves leányát Hegedűs Ferenc helybeli mészáros-mester fehér kutyája a főutcán megmarta. A gyanús állar pótban lévő kutyát az állatorvosi vé­lemény alapján 21 napi megfigyelés alá helyezték. — A nagy bombardó és a hangos dobszó nélkül is mindenki tudja, hogy mindnyájunk­nak el kell menni abba a szép és kellemes, árnyas kerthelyiségbe, mely Mátészalka szi­vében, mindenki által hozzáférhető helyen fekszik s melyet a Központi szálló vál­hat büszkén magáénak. Árnyas gesztenye fa alatt, Nagy Dezső primás lágy, buja ke- ringőinek hatása alatt kikéi és szövődhet az áttört csipkebluz ős a fehér flanel tenisz­nadrág szerelme. Minden szombaton este uj műsor és zeneestély. Kelle­metlen idő esetén a tágas szaletliben elfér az ujatlan, csipkekeztyü és a panama kalap. — A tágas és jól szellőztetett „Központi Kávéház“ kedvenc találkozó helye Máté­szalka és vidéke inteligens és úri közönsé­gének. A legnagyobb kényelem, szolid árak és udvarias kiszolgálás, figyelmes és előzé­keny modoráról közismert kávés, ezek azok, melyek megállapítják a sarkigazságot. Min­denütt jó, de legjobb a Központiba. 2—8 Szerkesztőség : Mátészalka, Kossuíih-utca 245. (Dr. Török Árpád ügyvéd irodája.) Hiadóhivatal : Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyilttér sora 40 fillér. Előfizetési árak : Egész évre .............................................. 8 korona. Fé l « 4 « Negyed« 2 « Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. CSARNOK. ÍHáriha nővér. Irta: Titán Laci A szatmári szürke nénikék komor, rideg zárdájában kísértetiesen kongott a tágas hosszú folyosó a májusi áj tatosságokra az összeépített templomba siető nénikék léptei­nek zajától. A főajtó feltárul és az apácák sorba járulnak a szentelt víztartóhoz, majd az oltár előtt meghajolva némán foglalják el az üres padsorokat. Felhangzik az ének, az orgona kiséret mellett visszaverődik a felszálló dallam mo- notom refrainja: ora pró Nobis . . . A litania is bevégződött már, mikor végre lassú kopogó léptek zaja jelzi a vissza­vonulást. Szigorú egyszerűséggel rendezett terem tág ajtója nyeli el a májusi este ti­tokzatos félhomályába burkolt zarándok menetet. A nővérek csendesen foglalják el helyeiket az ódon tölgyfa asztal mellett. A falon függ a feszület, az asztalon kinyitva fekszik a szent könyv. Könyveikre hajolnak bele mélyednek, ebbe rejlik számukra a pihenés, lelkűknek az erő. Egy fiatal, üde arcú nővér, ki csak három hónapja öltötte magára a lemondás ruháját, nyughatatlanul néz körül, szép arca megrándul és elhagyj a helyét. A fej edelemnő kívánja őt magához. Nesztelen léptekkel siet célja felé s az ajtó előtt mőgegyszer arca idegesen összehuződik, hogy a nyugalom bájos varázsának adjon helyet. Belép. Szelíd alázattal hajol meg a kegyes, jóságos arcú matróna előtt: Mártha nővér! Ön az Isten végtelen kegyelme által nagy, fenkölt, dologra van hivatva. Kérvény érkezett ma hozzám, melyben a bécsi cs. és kir. első számú katonai kórház, melyben jelenleg is több testvérünk teljesít ápolónői szolgálatot, újabb ápolónőt kér tőlem. Ismeri rendünk viszonyát a hadsereghez, rendünk nagyobb részben azokból a kegyes alapítvá­nyokból tartja fent magát, melyet a hadve­zetőség a katonatiszti árvák részére rendelt. Önt szemeltem ki. A hajnali vonattal útra fog kelni. Vegye áldásomat, ha Isten végte­len kötelességének úgy tetszik, hogy meg­próbáltatásoknak lesz kitéve, ne feledje, hogy Jézus jegyesse s rendünk felszentelt tagja. Mártha nővér mélyen meghajolva kezet csókolt. Hajnalban a vonat már robogott vele. A nyitott ablakon beözönlött hozzá az üde, tavaszi levegő. A felkelő nap beragyogta a zöld köntösben pompázó táját. Pazar fény­nyel mutatta be magát e reggelen a termé­szet és az ifjú zárdaszüz, kinek szive még nem régen is meleg, olvadékony volt, fogé- konynyá vált az élet varázsa, a természet szépsége iránt, melynek ily gazdagon való megnyilatkozása, önkénytelen hatalmába ke­rítette lelkét. A magas lombu fák széles ko­ronái felé lassú méltósággal emelkedett a felkelő nap s pazarul lövelte tündöklő suga­rait a legmagasabb tölgy és a legparányibb virágra egyaránt. A fénysugár végig csókolta a leány habfehér arcát, piros ajkait. A gyors vonat pblakai előtt mesesze­rűen változott a táj. Mártha nővér egész fiatalos lényével adta át magát az elragad­tatásnak, amit a vidék festői szépsége lelké­ben előidézett. Hiszen úgy hasonlított az ő kis városban, akáclombok alatt eltöltött fiatal élete ahhoz a szelid, bársonyos, májusi reg­gelhez. Apja a kisvárosi hivatalnok előtt nem lehetett olyan kívánsága neki ős idősebb nővérének, kinek csodálatos szép volt a profilja, de annál szomorúbb a sorsa, hogy ne teljesítette volna. Abban a kisvárosban mindenki emlékszik a kőt magas fehér flanel ruhás leányra az élet vidám Márthára, kinek ha mosolygott gödröcskőbe húzódott össsze az álla és ragyogott a fogsora és nővérére a halovány, szótalan, klaszikusan szabályos arcú leányra, kinek szeme alá kört rajzolt a sok álmatlanul eltöltött éjszaka. Ott tipegett a kisvárosi rossz kövezeten utánnuk jóságos édesanyjuk, az alacsony, kissé hízásnak indult asszonyság, mikor vasárnap templomba mentek. Nővérét, a szép profilt megkérte egy fiatalember, a kinek jó állása volt, simára volt borotválva az arca és fekete kőt soros zakójába állandóan vörös szegfűt hordott. A leány szerette lelkének egész hevével vőlegényét és csak az esküvő előtt közvet­lenül sült ki, hogy a hóditó kiilsejü fiú állása inog, haszontalan, könnyelmű életet ólt ős hogy egy más leánynak adott szava becsü- letbelileg kötelezi. Nővére szomorú sorsa megrendítette lelkileg Márthát, világgyülölővé tette, pedig már szivében ott volt a kikelet, a szerelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom