Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-09-12 / 37. szám

4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 37-ik szám. — Tűz. Katona József kocsordi lakosnak egy kazal szalmája elégett, jó szerencsére a csendőrök közbejöttével a lakosok eloltották s a közelben volt s a még Csepeleden több kazal gabona nem esett a tűz martalékává. A tűz valószínűleg a közelben volt Katona Lajos téglaégetőjétől származott. — Elhullott sertések. Szőke József nagy- ecsedi lakos birtokán naponkint több V2 éves malac döglik el, mint az ott lakó cigá­nyok észrevéve a már földbe ásott malaco­kat kiásták és Haga Illés és több társa megette. A csendőrség az esetet a helybeli szolgabirósághoz bejelentette, ahol a cigányok méltó büntetésben fognak részesülni. — Anyagi bajok miatt a halálba. Folyó hő 4-én délután Vitkán halántékon lőtte magát Kovács Gábor gazdálkodó. Az öngyilkos gazdálkodó zsebében levelet találtak, amely­ben azt Írja, hogy anyagi bajok miatt lett öngyilkos. Szerkesztőség > Mátészalkán, Nagyvég-utca. (Dr. Stein Zsigmond ügyvéd irodájában.) Kiadóhivatal: Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyilttér sora 40 fillér. Előfizetési árak : Egész évre ..................................................... 8 korona. Fél « 4 * Negyed« 2 « Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. KÖZGAZDASÁG. A pénzszükség és következményei. A szűkös pénzviszonyok következmé­nyeit hazánkban mindenki érzi. Természetes, hogy legnagyobb sulylyal nehezedik a sze­gényebb néposztályokra, az úgynevezett kisemberekre, de azért (csapásaitól a gazda­gok, a tőkepénzesek sincsenek megkímélve. A máskülönben nagyobbára arisztokrata jellegű pénz, melyet nem sajnálnak a legma­gasabb — a „felség“ titulussal megtisztelni, igy dokumentálja és egyúttal keservesen érezteti demokratikus voltát, egyaránt sújt­ván nagyokat, kicsinyeket. Nem először fordul elő, hogy a pénz zsarnoksága bénitőlag hat közgazdaságunkra, sőt egész közéletünkre is. A legutóbb lefolyt két évtized csaknem minden esztendejében többször, néha rövid megszakításokkal gyors egymásutánban kötötte le bénitőlag a köz- gazdasági fejlődést. Kelletlenül bár, de szinte megszoktuk már. Ám a mostani pénzszükség elődeitől elüt oly általános kihatásával, ami- nővnl ezelőtt — 1893-ban — csak egyszer találkoztunk, azonkívül pedig konok tartós­ságával is. 1873 a bécsi hírhedt krach ideje volt. Ez egyszerre elseperte, elfujta mindazokat a széllel bélelt gründolásokat, melyeket kapzsi financierek szegény, léprecsalt kisemberek krajcárjaiból, forintocskáiból létesítettek. A krachot az idézte elő, hogy a támolygó ala­pon nyugvó kártyavárak, melyeknek termé­szetszerűen előbb-utőbb össze kellett ömöl­niük, mind egyszerre dűltek össze, mqrt egyik a másiknál angazsálva lévén, egyetlen­egynek bukása magával rántotta a többieket is. A hatás az egész monarchiában általános volt. Túlzás volna azt a mostani pénzszükség hatásával egyenlőnek tartani. De ha a kettőt összehasonlítjuk, nem tudjuk távoltartani azt a félelmet, hogy a mostani válság lassan végzi azt, ami bécsi krach alkalmával úgy­szólván pillanat müve volt. Hazánk legtisztességesebb szövetkezete, mely éveken át ellent tudott állani a szövet­kezetek pusztító áramlatnak, megbukott. Egy fővárosi nagy bank, mely a vidéki pénzin­tézeteknek legbuzgóbb támogatója volt, már régebben beadta derekát. Egyéb hitelintéze­tek — közepesek, kisebbek — hol bukás, hol csendes felszámolás utján szüntetik be működ ésöket. Sorra buknak a kevésbbé jól fundált kereskedők is, nem csekély veszteségeket okozván hitelezőiknek, egész kereskedelmi világunknak. A vagyonbukottak közül sokan akadnak, kik a válság által megtántoritva, a büntető törvénykönyvvel kerülnek össze­ütközésbe. S mindez a felfordulás egyre tart, min­den nap újabb szomorú szenzációt hoz, ha ugyan még szenzációnak lehet nevezni az intézetek és egyesek oly sűrűn fellépő letö­rését. De az egész válságnak mindenesetre legszomorubb jelensége az általános hitel­megvonás, mely legkíméletlenebbül a kisem­bereket sújtja. Ezek kénytelenek valóságos tojástáncot járni, hogy tönkremenésöket el­odázhassák. Még ennél is elszomorítóbb, hogy egye­lőre a válság végét sem lehet belátni. Európa- szerte nagy a pénzhiány, Magyarországnak hitelforrások szerzéséhez alig lehet reménye s ennek következtében a máskor annyira üdvös óvatosság a hitelezés körül rettenetes csapássá vált. Nincs más segítség, mint nyugodtan bevárni a fejleményeket és kínos gondos­sággal megszorítani minden kiadást, hogy ekként a bevételek csökkenését némileg ellen­súlyozhassuk. Felelős szerkesztő: HIRDETÉSEK. 4148/1912. Tksz. Árverési hirdetmény kivonat. A mátészalkai kir. járásbíróság köz­hírré teszi, hogy a kir. Kincstár végrehaj­tatnak Braum Menyhért végrehajtást szen­vedett ellen — K — í. tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék a mátészalkai kir. járásbíróság területén levő, Mátészalka község határában fekvő, a mátészalkai 1098. sz. betétben A I. 549. hrsz. a. fölvett ingatlannak Braum Menyhért végrehajtást szenvedőt illető felül- épitmény és földhaszonélvezeti jogára az ár­verést 800 K — f. kikiáltási árban elrendelte s hogy a fenti ingatlanok közül a házbér- adó alá esők a kikiáltási ár 2/3-án alul el­adatni nem fognak. Az ingatlanok nyilvános árverésére határidőül a mátészalkai kir. jbíróság árve- relő helyiségében az 1912. évi október hő 3-án d. e. 8 órára tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának — °/o-át készpénzben vagy az 1881 : 60. t.-c. 42. §-ában és a 3333/881 I. M. r. 8 °/o-ban jelzett árfolyammal számí­tott óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy ennek az 1881 : 60. t-c. 170. §-ában megjelölt módon a bíróságnál történt elhelyezéséről kiállított elismervényt átadni s amennyiben a vételár a kikiáltási árat meghaladná, vevő tartozik bánatpénzét a vételár 10 °/o kiegészíteni. Mátészalkai kir. jbíróság, mint tlkvi hatóság 1912. évi julius hó 25-én, Deme s. k. kir. jbiró. Kiadmány hiteléül Dr. Stein Zsigmondi, ügyvéd. Reichmann kir. jb. irodatiszt. szereti egészségét, úgy csakis a törvényesen védett „Erzsébet“ sósborszeszt használja, mert: elsőrangú, bedörzsölő, (masszírozó)bőr­ápoló, desinficiáló, fogtisztitó, száj- és toroköblitő szer. Ära kis üveg 44 f. Közép üvegl K10 f. Nagy üveg 2 K 20 f. Kapható : Kálmán Ernő, Almer Béla gyógyszerész uraknál, Fülöp József, Feldmann testvérek, Erdélyi Bertalan fűszer­kereskedő uraknál. Nagybani raktár a készítőnél: Polacsek Lajosnál, Dyirbátor. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástalanul a leg- jutányosabbárak mellett. DEBRECEN. “S® Gyár és főüzlet: Telefon 701. flrany János-utca 10. sz. Telefon 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. □ Fiók-üzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám. É

Next

/
Oldalképek
Tartalom