Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-05-09 / 19. szám
4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 19-ik szám. — Az ártatlanul megvádolt gazdálkodó. Lapunk ez évi január 11-iki számában, a rövid hírek rovatában téves információ alapján közöltük, hogy Földváry Károly hodászi lakos gazdálkodó Spielberger Lajos ugyanottani lakostól három szekér szalmát ellopott. Miután hírünket Spielberger egy oldalú feljelentéséből vettük s ezen feljelentés valótlannak bizonyult, mert Földváry teljes ártatlansága a legfelsőbb fórumon, a szatmári kir. Törvényszéknél is bebizonyult, mikor őt felmentette, az igazság érdekében tartozunk annyival az ártatlanul megvádolt gazdálkodónak, hogy hírünket a fenti értelemben helyreigazítsuk. — Az aszfalt ügye a folyó hó 9-én tartandó vármegyei közgyűlésen kerül döntés alá. Városunk lakossága nagy érdeklődéssel néz a vármegyei döntés elé, mert általános a remény, hogy most már eldől végre-vala- hára, egy a városunkra nézve nagyfontos- ságu kérdés. Mert tudvalévő dolog, hogy az aszfalt építését a város Mensel K. C. pozsonyi cégnek adta ki, de ezt a határozatot meg- felebbezte Helvey Tivadar pozsonyi cég, ki szintén elszerette volna nyerni a járda építését, továbbá Dóri Manó és más helybeli lakosok. A felebbezés indokait nem ismervén afelett véleményt nem mondhattunk, csak sajnálattal láttuk, hogy városunk e fontos érdeke mindég halasztást szenved, de lapunk megjelenésekor már remélhetőleg megszűntek a munkálatok megkezdése elé állított akadályok. — Bábahiány Szatmármegyében. Szatmár- megye területén több mint száz községben az asszonyok még mindig nélkülözik a szülésnél segédkező bábát. Ez okból az alispán felhívja a főszolgabirákat, hogy a bábát nélkülöző községeket írassák össze és egyidejűleg utasítsák a községeket olyan megfelelő nők kijelölésére, kik a rövid két hétig tartó máramarosszigeti másodrendű bábatanfolyamon kiakarják magukat képeztetni az állam költségén. — A lótenyésztési bizottság elnöke. A vmegyei gazdasági-egyesület a szat- mármegyei lótenyésztési bizottság elnökévé Domahidy István földbirtokost választotta meg. — Tüzek. Nagy tűzvész pusztított tegnap Nyirmegyesen. Leégett 2 ház, egy istáló és egy sertésól. Emberéletben kár nem esett. Az istállóban is akkor szerencsére jószág nem volt, mert a mezőn dolgoztak, de a sertésólban volt egy anyasertés 4 malaccal, azok odaégtek. A nyomozás során megállapították, hogy a tűz gondatlanságból eredt, amennyiben egy lakőné a szomszédba ment egy kis friss pletykára, 3 és 5 éves két kis gyermekét az udvaron hagyta, kik játszás közben az udvaron levő szalmarakást gyufával felgyújtották. A gondatlan anya ellen a feljelentést a járásbíróságnál megtették. Szamoskeér községben pedig 2 kazal szalma égett le egy ház udvarán, de egyéb kár nem történt, mert a falu népe csakhamar oltáshoz látott. De, mert oltani nem lehetett, a tűz tovaterjedését akadályozták meg. — Esküdtszéki tárgyalások. A május 20-án kezdődő esküdtszéki ülésszakon a következő ügyeket tárgyalják: május 20-án Buzsik János kántorjánosi dohánykertősz ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt. (Szabadlábon). Május 21-én: Keresztesi Lajos sonkádi napszámos ellen halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt. (Fogoly). Május 22-én: Hanusz Péter bocskói napszámos (fogoly) s 3 szabadon levő társa ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt. Május 23-án: Kólb János szamosdarai kertész ellen szándékos emberölés büntette miatt. (Fogoly). N Y I L T T É R.*) *) Az e rovatban közlöttekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Szerk. MÁSOLAT. 1911. B. 358/8. sz. Ő Felsége a király nevében! A mátészalkai kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Kovács János és társai és becsület- sértés vétségével viszonvádolt Jakab Tibor elleni bűnügyben Jakab Tibor és Kovács János főmagánvádlók által emelt vád felett Mátészalkán 1911. julius 8-án Balássy Miklós kir. aljárásbiró, Unger Béla joggyakornok jegyzőkönyvvezető, dr. Steinfeszt Ödön ügyvédjelölt, mint főmagánvádló képviselője, Budaházy Sándor ügyvéd, mint védő, valamint Kovács János és Nagy Sándor vádlottak részvétele mellett és Bartha Lajos vádlott távollétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: A kir. járásbíróság Kovács János vádlottat, aki 46 éves, ref. vallásu, alsóvadászi születésű nagydobosi lakos, tanító, nős, 3 gyermek apja, vagyontalan, katona nem volt, tanítói oklevele van; továbbá: Bartha Lajos vádlottat, aki 22 éves, ref. vallásu, érhatvani születésű, nagydobosi lakos, nőtlen tanító, vagyontalan, hadköteles, tanítói oklevele van; és Nagy Sándor vádlottat, aki 1884 november 2-án Kistárkányban született, ref. vallásu, nagydobosi lakos, nős, családos, szövetkezeti üzletvezető, vagyontalan, a cs. és kir. 65. gyalogezredben tartalékos katona, ir, olvas, bűnösöknek mondja ki a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségében és pedig Kovács János vádlottat 2 rendbeliben, ama cselekménye miatt, hogy 1911 május 7-én Nagydoboson Jakab Tibor nagydobosi lakost a nagydobosi szövetkezeti raktárhelyiségből Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakkal együtt kitaszította és hogy ugyanaznap az előbbinél későbben Jakab Tibort „részeg disznó, lerőkázta a liszteszsákokat“ meggyalázó kifejezéssel illette; Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakat pedig ama cselekményük miatt, hogy 1911. május 7-én Nagydoboson Jakab Tibor nagydobosi lakost a nagydobosi szövetkezet raktárhelyiségéből Kovács János vádlottal együtt kitaszították; s ezért Kovács János vádlottat a Btkv. 261. és 102. §-ai alapján, a Btkv. 91. §-ának alkalmazása mellett az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ban meghatározott célokra fordítandó, ezen kir. járásbíróságnál az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlan- ság esetén a Btkv. 53. §-ához képest 1—1 (egy—egy) napi fogházra átváltoztatandó 20—20 korona pénzbüntetésre, Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakat egyenként ugyancsak a fenti célokra fordítandó, idő és jogkövetkezmények terhével fizetendő, be- hajthatlanság esetén a Btkv. 53. §-ához képest 1 (egy) napi fogházra átváltoztatandó 20 (húsz) korona pénzbüntetésre Ítéli. A Bp. 479. és 480. §-ai alapján kötelezi vádlottakat, hogy a kir. kincstár részére a felmerülendő rabtartási, mint bűnügyi költsége az 1890. évi XLIII. t.-c. 9. §-ához képest közadók módjára behajtandólag egyenként, a főmagánvádló részére pedig 24 kor. ügyvédi képviseleti költséget és 45 kor. 60 fillér tanu- dijat 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen fizessenek meg. A Btkv. 277. §-a alapján az Ítéletnek egész terjedelmében indokaival együtt a „Mátészalka és Vidéke“ cimü, Mátészalkán megjelenő lapban a vádlottak költségén való közzétételét elrendeli. Ezen ítélet jogerőre emelkedés után Kovács János és Bartha Lajos vádlottaknak felettes hatóságaival a nagykárolyi ref. Egyházmegye esperesi hivatalával és Nagy Sándor vádlott felettes katonai parancsnokságával közli. Ellenben Jakab Tibor vádlottat, aki 27 éves, ref. vallásu, kocsordi születésű, nagydobosi lakos, nőtlen, községi aljegyző, vagyontalan, katona nem volt, jegyzői oklevele van, a Kovács János által ellene emelt s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségének vádj a s következményeinek terhe alól a Bp. 326. § 2. pontja alapján felmenti. Dr. Fuchs Jenő ügyvéd diját 24 koronában, Budaházy Sándor ügyvédét szintén 24 koronában állapítja meg megbízóikkal szemben. Indokok: A vádlottak előadása és a kihallgatott tanuk vallomása alapján tényként állapította meg a kir. járásbíróság, hogy Jakab Tibor nagydobosi lakos folyó évi május hó 7-én reggel ittas állapotban bement a nagydobosi fogyasztási és értékesítő hitel- szövetkezet üzlethelyiségébe s innen a raktár- helyiségbe, mely az üzlethelyiség közvetlen szomszédságában van. A raktárhelyiségben egy létrára ült s azon elaludt. Később bement a szövetkezeti üzlethelyiségbe Kovács János ref. tanító, szövetkezeti könyvelő és Bartha Lajos szintén ref. tanító. Ezeknek Nagy Sándor vádlott, szövetkezeti üzletkezelő elmondotta, hogy Jakab Tibor főmagánvádló a raktárhelyiségben a létrán alszik. Ezután mindhárman a raktárhelyiségbe mentek, ahol Nagy Sándor Jakab Tibort felköl- tötte s a Kovács János felszólítása után, hogy menjen ki a raktárhelyiségből, mindhárman együttesen onnan kituszkolták és utána a raktárhelyiséget bezárták, illetve Kovács János bezárta. Nemsokára ezután Kovács János is kijött az üzlethelyiségből s az utcán többek hallatára azt káli tóttá, hogy Jakab Tibor részeg disznó, lerókázta a liszteszsákokat a szövetkezeti raktárhelyiségben. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy főmagánvádlőt 1911. május 7-én a szövetkezeti raktárhelyiségből kituszkolták, valamint Kovács János vádlottnak a kituszkolás után főmagánvádlóra vonatkoztatva használt e kifejezése „részeg disznó, lerókázta a liszteszsákokat“ ; a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének alkatelemeit foglalja magában, abban vádlottakat és pedig Kovács János vádlottat kótrendbeliben, mert velük szemben büntethetőséget kizáró ok fenn nem forog, bűnösöknek kimondani, megbüntetni s a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezni, a bűnügyi költségek közül a közadók módjára behajtandókat egyelőre vádlottak igazolt vagyontalansága folytán behaj thatlanoknak nyilvánítani kellett. A lefolytatott bizonyítási eljárás renden vádlottak azzal védekeztek, hogy főmagánvádlőt azért tuszkolták ki a raktárhelyiségből, mert ez Kovács János vádlottat a kutya Istennel szidta s ezt megakarta ütni, tehát azért, hogy a tettlegességet megakadályozzák, szóval jogos védelemmel, e védekezésük azonban igazolást nem nyert, sőt Jakab Tibor főmagánvádló, kivel szemben e körülményt Kovács János vádlott viszonvádként érvényesítette, tagadta. Vádlottakkal szemben tehát ez alapon a büntethetőséget kizáró ok nem volt megállapítható. De nem volt megállapítható okul azon körülmény sem, hogy főmagánvádló a szövetkezeti raktárhelyiségbe jogos indok nélkül ment volna be, mert hiszen ilyennel vádlottak nem is védekeztek ; már pedig ilyen körülmények között főma- gánvádlónak a jelentésében irt előadását, hogy sörözni ment be a raktárhelyiségbe s hogy a sört neki Nagy Sándor vádlott kiszolgáltatta, valónak kellett elfogadni. Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottak büntetlen előélete, Kovács János vádlottal szemben pedig, hogy mint szövetkezeti főkönyvelő, a szövetkezet anyagi érdekének megvédésében, nehogy főmagánvádló, mint ittas ember, égő gyufát vagy cigarettát elejtve, tűz keletkezzék, vélt eljárni tette elkövetésekor, e körülmények, mint nyomatékos enyhitőkörülmé- nyek a Btkv. 91. §-ának alkalmazását vádlottakkal szemben indokoltá tették. Az Ítélet hírlapi közzétételének elrendelése a Btkv. 277. § rendelkezése alapján történt. Jakab Tibor viszonvádlott tagadta a Kovács János által ellene emelt viszonvádba tett s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségét, azt hogy ő Kovács Jánosnak a kutya Istenét szidta volna s hogy ütésre emelt kézzel ment volna Kovács Jánosnak. Vádlott tagadásával szemben a tárgyalás adatai mi bizonyítékot sem nyújtottak vádlott bűnösségének megállapításához; miért is Jakab Tibor viszonvádlottat az ellene Kovács János által emelt s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségének vádja s következményeinek terhe
