Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-05-09 / 19. szám

4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 19-ik szám. — Az ártatlanul megvádolt gazdálkodó. La­punk ez évi január 11-iki számában, a rövid hírek rovatában téves információ alapján közöltük, hogy Földváry Károly hodászi lakos gazdálkodó Spielberger Lajos ugyan­ottani lakostól három szekér szalmát ello­pott. Miután hírünket Spielberger egy oldalú feljelentéséből vettük s ezen feljelentés valót­lannak bizonyult, mert Földváry teljes ár­tatlansága a legfelsőbb fórumon, a szatmári kir. Törvényszéknél is bebizonyult, mikor őt felmentette, az igazság érdekében tartozunk annyival az ártatlanul megvádolt gazdál­kodónak, hogy hírünket a fenti értelemben helyreigazítsuk. — Az aszfalt ügye a folyó hó 9-én tar­tandó vármegyei közgyűlésen kerül döntés alá. Városunk lakossága nagy érdeklődéssel néz a vármegyei döntés elé, mert általános a remény, hogy most már eldől végre-vala- hára, egy a városunkra nézve nagyfontos- ságu kérdés. Mert tudvalévő dolog, hogy az aszfalt építését a város Mensel K. C. pozsonyi cégnek adta ki, de ezt a határozatot meg- felebbezte Helvey Tivadar pozsonyi cég, ki szintén elszerette volna nyerni a járda épí­tését, továbbá Dóri Manó és más helybeli lakosok. A felebbezés indokait nem ismervén afelett véleményt nem mondhattunk, csak sajnálattal láttuk, hogy városunk e fontos érdeke mindég halasztást szenved, de lapunk megjelenésekor már remélhetőleg megszűntek a munkálatok megkezdése elé állított aka­dályok. — Bábahiány Szatmármegyében. Szatmár- megye területén több mint száz községben az asszonyok még mindig nélkülözik a szü­lésnél segédkező bábát. Ez okból az alispán felhívja a főszolgabirákat, hogy a bábát nélkülöző községeket írassák össze és egy­idejűleg utasítsák a községeket olyan meg­felelő nők kijelölésére, kik a rövid két hétig tartó máramarosszigeti másodrendű bábatan­folyamon kiakarják magukat képeztetni az állam költségén. — A lótenyésztési bizottság elnöke. A vmegyei gazdasági-egyesület a szat- mármegyei lótenyésztési bizottság el­nökévé Domahidy István földbirtokost választotta meg. — Tüzek. Nagy tűzvész pusztított tegnap Nyirmegyesen. Leégett 2 ház, egy istáló és egy sertésól. Emberéletben kár nem esett. Az istállóban is akkor szerencsére jószág nem volt, mert a mezőn dolgoztak, de a sertésólban volt egy anyasertés 4 malaccal, azok odaégtek. A nyomozás során megálla­pították, hogy a tűz gondatlanságból eredt, amennyiben egy lakőné a szomszédba ment egy kis friss pletykára, 3 és 5 éves két kis gyermekét az udvaron hagyta, kik játszás közben az udvaron levő szalmarakást gyu­fával felgyújtották. A gondatlan anya ellen a feljelentést a járásbíróságnál megtették. Szamoskeér községben pedig 2 kazal szalma égett le egy ház udvarán, de egyéb kár nem történt, mert a falu népe csakhamar oltáshoz látott. De, mert oltani nem lehetett, a tűz tovaterjedését akadályozták meg. — Esküdtszéki tárgyalások. A május 20-án kezdődő esküdtszéki ülésszakon a következő ügyeket tárgyalják: má­jus 20-án Buzsik János kántorjánosi dohánykertősz ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt. (Sza­badlábon). Május 21-én: Keresztesi Lajos sonkádi napszámos ellen halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt. (Fogoly). Május 22-én: Hanusz Péter bocskói napszámos (fogoly) s 3 sza­badon levő társa ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt. Május 23-án: Kólb János szamosdarai kertész ellen szándékos emberölés bün­tette miatt. (Fogoly). N Y I L T T É R.*) *) Az e rovatban közlöttekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Szerk. MÁSOLAT. 1911. B. 358/8. sz. Ő Felsége a király nevében! A mátészalkai kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Kovács János és társai és becsület- sértés vétségével viszonvádolt Jakab Tibor elleni bűnügyben Jakab Tibor és Kovács János főmagánvádlók által emelt vád felett Mátészalkán 1911. julius 8-án Balássy Miklós kir. aljárásbiró, Unger Béla joggyakornok jegyzőkönyvvezető, dr. Steinfeszt Ödön ügy­védjelölt, mint főmagánvádló képviselője, Budaházy Sándor ügyvéd, mint védő, vala­mint Kovács János és Nagy Sándor vádlot­tak részvétele mellett és Bartha Lajos vád­lott távollétében megtartott nyilvános tár­gyalás alapján a vád és védelem meghallga­tása után következőleg Ítélt: A kir. járás­bíróság Kovács János vádlottat, aki 46 éves, ref. vallásu, alsóvadászi születésű nagydobosi lakos, tanító, nős, 3 gyermek apja, vagyon­talan, katona nem volt, tanítói oklevele van; továbbá: Bartha Lajos vádlottat, aki 22 éves, ref. vallásu, érhatvani születésű, nagydobosi lakos, nőtlen tanító, vagyontalan, hadköteles, tanítói oklevele van; és Nagy Sándor vád­lottat, aki 1884 november 2-án Kistárkányban született, ref. vallásu, nagydobosi lakos, nős, családos, szövetkezeti üzletvezető, vagyonta­lan, a cs. és kir. 65. gyalogezredben tarta­lékos katona, ir, olvas, bűnösöknek mondja ki a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségében és pedig Kovács János vádlottat 2 rendbeliben, ama cselek­ménye miatt, hogy 1911 május 7-én Nagy­doboson Jakab Tibor nagydobosi lakost a nagydobosi szövetkezeti raktárhelyiségből Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakkal együtt kitaszította és hogy ugyanaznap az előbbinél későbben Jakab Tibort „részeg disznó, lerőkázta a liszteszsákokat“ meg­gyalázó kifejezéssel illette; Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakat pedig ama cselek­ményük miatt, hogy 1911. május 7-én Nagy­doboson Jakab Tibor nagydobosi lakost a nagydobosi szövetkezet raktárhelyiségéből Kovács János vádlottal együtt kitaszították; s ezért Kovács János vádlottat a Btkv. 261. és 102. §-ai alapján, a Btkv. 91. §-ának al­kalmazása mellett az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ban meghatározott célokra fordítandó, ezen kir. járásbíróságnál az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végre­hajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlan- ság esetén a Btkv. 53. §-ához képest 1—1 (egy—egy) napi fogházra átváltoztatandó 20—20 korona pénzbüntetésre, Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottakat egyenként ugyancsak a fenti célokra fordítandó, idő és jogkövetkezmények terhével fizetendő, be- hajthatlanság esetén a Btkv. 53. §-ához ké­pest 1 (egy) napi fogházra átváltoztatandó 20 (húsz) korona pénzbüntetésre Ítéli. A Bp. 479. és 480. §-ai alapján kötelezi vádlottakat, hogy a kir. kincstár részére a felmerülendő rabtartási, mint bűnügyi költsége az 1890. évi XLIII. t.-c. 9. §-ához képest közadók módjára behajtandólag egyenként, a főma­gánvádló részére pedig 24 kor. ügyvédi kép­viseleti költséget és 45 kor. 60 fillér tanu- dijat 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen fizessenek meg. A Btkv. 277. §-a alapján az Ítéletnek egész terjedelmében indokaival együtt a „Mátészalka és Vidéke“ cimü, Mátészalkán megjelenő lapban a vád­lottak költségén való közzétételét elrendeli. Ezen ítélet jogerőre emelkedés után Kovács János és Bartha Lajos vádlottaknak felettes hatóságaival a nagykárolyi ref. Egyház­megye esperesi hivatalával és Nagy Sándor vádlott felettes katonai parancsnokságával közli. Ellenben Jakab Tibor vádlottat, aki 27 éves, ref. vallásu, kocsordi születésű, nagy­dobosi lakos, nőtlen, községi aljegyző, vagyon­talan, katona nem volt, jegyzői oklevele van, a Kovács János által ellene emelt s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségének vádj a s következményeinek terhe alól a Bp. 326. § 2. pontja alapján felmenti. Dr. Fuchs Jenő ügyvéd diját 24 koronában, Budaházy Sándor ügyvédét szintén 24 ko­ronában állapítja meg megbízóikkal szem­ben. Indokok: A vádlottak előadása és a ki­hallgatott tanuk vallomása alapján tényként állapította meg a kir. járásbíróság, hogy Jakab Tibor nagydobosi lakos folyó évi május hó 7-én reggel ittas állapotban bement a nagydobosi fogyasztási és értékesítő hitel- szövetkezet üzlethelyiségébe s innen a raktár- helyiségbe, mely az üzlethelyiség közvetlen szomszédságában van. A raktárhelyiségben egy létrára ült s azon elaludt. Később be­ment a szövetkezeti üzlethelyiségbe Kovács János ref. tanító, szövetkezeti könyvelő és Bartha Lajos szintén ref. tanító. Ezeknek Nagy Sándor vádlott, szövetkezeti üzlet­kezelő elmondotta, hogy Jakab Tibor főma­gánvádló a raktárhelyiségben a létrán alszik. Ezután mindhárman a raktárhelyiségbe men­tek, ahol Nagy Sándor Jakab Tibort felköl- tötte s a Kovács János felszólítása után, hogy menjen ki a raktárhelyiségből, mind­hárman együttesen onnan kituszkolták és utána a raktárhelyiséget bezárták, illetve Kovács János bezárta. Nemsokára ezután Kovács János is kijött az üzlethelyiségből s az utcán többek hallatára azt káli tóttá, hogy Jakab Tibor részeg disznó, lerókázta a liszteszsákokat a szövetkezeti raktárhelyi­ségben. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy főmagánvádlőt 1911. május 7-én a szövetke­zeti raktárhelyiségből kituszkolták, valamint Kovács János vádlottnak a kituszkolás után főmagánvádlóra vonatkoztatva használt e kifejezése „részeg disznó, lerókázta a lisztes­zsákokat“ ; a btkv. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének alkatelemeit fog­lalja magában, abban vádlottakat és pedig Kovács János vádlottat kótrendbeliben, mert velük szemben büntethetőséget kizáró ok fenn nem forog, bűnösöknek kimondani, megbüntetni s a bűnügyi költségek megfi­zetésére kötelezni, a bűnügyi költségek közül a közadók módjára behajtandókat egyelőre vádlottak igazolt vagyontalansága folytán behaj thatlanoknak nyilvánítani kellett. A le­folytatott bizonyítási eljárás renden vádlottak azzal védekeztek, hogy főmagánvádlőt azért tuszkolták ki a raktárhelyiségből, mert ez Kovács János vádlottat a kutya Istennel szidta s ezt megakarta ütni, tehát azért, hogy a tettlegességet megakadályozzák, szó­val jogos védelemmel, e védekezésük azon­ban igazolást nem nyert, sőt Jakab Tibor főmagánvádló, kivel szemben e körülményt Kovács János vádlott viszonvádként érvé­nyesítette, tagadta. Vádlottakkal szemben tehát ez alapon a büntethetőséget kizáró ok nem volt megállapítható. De nem volt meg­állapítható okul azon körülmény sem, hogy főmagánvádló a szövetkezeti raktárhelyiségbe jogos indok nélkül ment volna be, mert hi­szen ilyennel vádlottak nem is védekeztek ; már pedig ilyen körülmények között főma- gánvádlónak a jelentésében irt előadását, hogy sörözni ment be a raktárhelyiségbe s hogy a sört neki Nagy Sándor vádlott ki­szolgáltatta, valónak kellett elfogadni. Bartha Lajos és Nagy Sándor vádlottak büntetlen előélete, Kovács János vádlottal szemben pedig, hogy mint szövetkezeti főkönyvelő, a szövetkezet anyagi érdekének megvédésében, nehogy főmagánvádló, mint ittas ember, égő gyufát vagy cigarettát elejtve, tűz keletkez­zék, vélt eljárni tette elkövetésekor, e körül­mények, mint nyomatékos enyhitőkörülmé- nyek a Btkv. 91. §-ának alkalmazását vád­lottakkal szemben indokoltá tették. Az Ítélet hírlapi közzétételének elrendelése a Btkv. 277. § rendelkezése alapján történt. Jakab Tibor viszonvádlott tagadta a Kovács János által ellene emelt viszonvádba tett s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vétségét, azt hogy ő Kovács Jánosnak a kutya Istenét szidta volna s hogy ütésre emelt kézzel ment volna Kovács Jánosnak. Vádlott tagadásával szemben a tárgyalás adatai mi bizonyítékot sem nyújtottak vád­lott bűnösségének megállapításához; miért is Jakab Tibor viszonvádlottat az ellene Kovács János által emelt s a Btkv. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vét­ségének vádja s következményeinek terhe

Next

/
Oldalképek
Tartalom