Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-08-16 / 33. szám
33-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 5-ik oldal héten 38 tifuszeset fordult elő. Geiger járásorvos nem győzi a munkát és őppen azért táviratilag fordult Bereg vármegye alispánjához, hogy a betegek ápolására apácákat rendeljen ki. A vizsgálat megállapította, hogy a községnek egyik forrása megfertőzött vizet szolgáltatott. Az emberek ettől betegedtek meg. Az alispán rendelkezésére a kutakat azonnal elzárták. A járvány tovább terjedt, mert a községben lakó műveletlen tótok nem respektálják az óvóintézkedéseket. A házakon levő piros cédulákat letépik és azokat az orvosi utasításokat sem tartják be, amelyek az egészséges emberek elkülönítésére vonatkoznak. Az erkölcs védelme. Gondolkodó ember számára nem érdektelen az a kérdés, vájjon milyen hatása van a civilizációnak az emberek bűnösségére ? Nem érdektelen, mert tanulságos azzal foglalkozni, vájjon az általános emberi művelődés által érzésben, felfogásban és gondolkozásban nyerte a társadalom, mikor ennek kézzel fogható eredményét abból akarja megállapítani, hogy a bűncselekmények apadtak avagy emelkedtek-e ? Mindenkor aktuális a kérdés, mert hiszen naponként halljuk visszasóhajtani a régi jó időket, melyek az összehasonlítás révén azt váltják ki az emberekből, hogy talán még sem volt olyan gonosz, ^elvetemült az emberiség régen, civilizáció nélkül és a civilizáció kezdetén, mint most, mikor civilizált világban élünk. A társadalom tudomány szakszerűen foglalkozik e kérdéssel s megfigyelései alapját képező tünetek és jelenségek ismétlődése által megállapított szabályaiban bárha határozott feleletet nem is ad e kérdésre, ténymegállapításai olyan határozottak, hogy ezeket elfogadva, ki-ki egykönnyen megfejelhet reá. E szaktudomány két szellemóriását idézzük ez alkalommal. Annak a meggyőződésének és tapasztalatának ad kifejezést Ferri Enrico, olasz kriminalista, hogy a társadalom magasabb osztályához tartozók körében a környezet (vagyon, hatalom, befolyás, a közvélemény) elfojthatja a bűnözési hajlamokat, melyek megnyilatkoznak bár, eredményük nem a tételes büntető törvényekbe ütköző alakban nyilvánul, hanem alkalmazkodik — fejezzük ki igy magunkat — bizonyos társadalmi felfogáshoz. Példákkal is igyekszik e tételt megmagyarázni, mikor azt mondja, hogy a modern társadalom magasabb klaszisu bűnöse nem tőrrel szúrja le áldozatát, hanem veszélyes vállalatokba kergeti: nem rabolja ki az országúton, hanem tőzsdejátékban szedi reá; nem tesz erőszakot a nőn, hanem elcsábítja s azután elhagyja. Ferri mestere, a Lombroso Caesar irói álnevén ismert turini egyetemi tanár még szélesebb körben és vonatkozásban mozog. Bűnszövetséget ismer fel a kultúra által felállított egyes intézményekben. Egész meggyőződéssel hirdeti, hogy ily bűnszövetség szelídített formája sok részvénytársaság, szövetkezet és ügynökség. A gyilkosság helyettesitőjeként jelöli meg a mai társadalom körében a szabálytalanul megvívott párbajt, a veszélyes rágalmazást és a kiszámított furfanggal, nem kisebb vakmerőséggel és hidegvérrel tett hamis feljelentést. Állítja, hogy becsvágy, birvágy, udvariaskodás, bátorság nem egyebek, mint fokozatosan szelídített vad ösztönök. Megállapítása abban csucsorodik ki, hogy a civilizáció által bizonyos bűncselekmények látszólagos apadása csak a társadalom nivelláló munkájának a folyománya. Hasonlata, melyei e tételt elénk állítja, plasztikus. A hegyláncoknál jelenség, — igy mondja — hogy az ormok omladóban vannak ugyan, de a mily mértékben omlanak a csúcsok, oly arányban magaslik fel körülöttük ismét a talaj, úgy, hogy amit a hegységek magasságukban veszítenek, visszanyerik kiterjedésük növekedésében. És valljuk meg, plasztikus hasonlata által oly meglepően híven elénk állított megfigyelése igaz. Az úgynevezett főbenjáró cselekmények száma civilizált országokban apad ugyan, de ugyanakkor a kisebb beszá- mitásu bűncselekmények emelkednek. A statisztikát lehetne hívni ennek igazolására, a statisztikát, mely mindenekben igazat ad. De e nélkül is látjuk a korszellem által világszerte alkotott büntető szakbeli törvények egész sorozatából, hogy az alkotások alkalmi oka, célja mindenkor az, hogy a társadalmi felfogás befolyása alatt, de nem aljas indokból elkövetett bűncselekmények megtorlási eszközeiben az államhatalom védelmi eszközöket szervezzen társadalmi körben. A mi újabb törvényalkotásaink közül a büntető novellában szabályozott kerítés bűncselekményének a megállapítása, a fiatalkoruakra vonatkozó intézkedés és különösen a büntetés felfüggesztésének az intézménye ezt igazolja. Mindez helyes megállapítás eredménye. A bűncselekmény létrejöttének valódi okai felismerésén alapulnak és ezek az okok éppen a civilizáció gyökeréből táplálkoznak. A társadalmi életjelenségek közül a túlságos nagy fényűzés, a fokozott igény és urhatnámság, az érzékiség erőre kapása s ezzel összefüggőig a családi élet romlása mind-mind a civilizáció fattyúhajtásai. A civilizáció váltja ki ezeket s az fejleszti is. Legtöbb bűn ezekből fakad. A tiszta erkölcs, mely minden ország támasza, talpköve züllőfélben van s az akarat gyengesége, az önfegyelmezés hiánya: alapmotívuma, oka első sorban minden bűnnek. Az erkölcs védelme pedig nem az idealisták merész fantáziájában rejlik, hanem a vallásos hit erejében, az iskoláFelelős szerkesztő: Dr. Stein Zsigmond, ügyvéd. Az Újváros részen a „GOLDBLAT“-féle telepen eladásra kerülnek: négyszögöles házhelyek négyszögölenként három koronától négy koronáig. Vásárolni szándékozók Katona Pál úrnál jelentkezhetnek, ki a telkek eladásának közbenjárását eszközli. A szerződés megkötése, úgyszintén az előleg lefizetése dr. Groszmann Henrik, mátészalkai ügyvéd úrnál eszközölhető. KARDOS LIPOT, tulajdonos. # Ha szereti egészségét, # úgy csakis a törvényesen védett rzse II sósborszeszt 99 használja, mert: elsőrangú, bedörzsölő, (masszírozó)bőrápoló, desinficiáló, fogtisztitó, száj- és toroköblitő szer. Ára kis üveg 44 f. Közép üvegl K10 f. Nagy üveg 2 K 20 f. Kapható : Kálmán Ernő, Almer Béla gyógyszerész uraknál, Fiilöp József, Feldmann testvérek, Erdélyi Bertalan fűszerkereskedő uraknál. Nagybani raktár a készítőnél: Polacsek Lajosnál, Dyirbátor.
