Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-08-16 / 33. szám

33-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3-ik oldal. Fiirdozünk, unatkozunk . . . Már akik fürdőznek s akik unatkoznak. Az egyiknek kijut a nyaralásból messze ide­genben, a másiknak az unalomból itthon. Mindkettő egyszerre ritkán pároml. A kik tehetik, ajnyári kényelmetlenségek elől valami kiesebb helyre menekülnek, az itthon mara­dottak pedig a lankasztó hőség és bágyadt aléltság atmoszférájában fürödnek. Minden évszaknak megvan a maga sóvárgott és iri­gyelt alkalma, mely a jólétet és a földhöz- ragadotságot egymással szembe állítja. Mintha a praktikus életnek nem volna más gondja, minthogy az elméleti egyenlőségnek a sze­mébe kacagjon s az azon lelkesedőket a sferikus magaslatokról a földi nyomorúságok mélységeibe taszítsa. Télen a nyugodt meg­elégedést és pajzán jókedvvel feltételező és vagyont emésztő pazar báli mulatságok, nyáron a drága tengerparti fürdőzéstől az egyszerű, igénytelen nyaralóhelyeken való üdülésig a szórakozás és élvezeteknek vál­tozatos költségű és rangú lehetőségei élesen jelképezik a Vagyonbeli éskulturbeli különb­ségeket és igényeket, Mióta az emberiség elhagyta az állati élet pusztán fiziológiai lépcsőfokát és egyre nagyobb mértékben a szellemi élvezetek ne­mesitő és elpuhitó modern szellemi életmód felé törekszik, azóta az utazás, a szórako­zásból való helyváltoztatás elengedhetetlen hozzátartozója volt az előkelőség és civili- záltság attribútumainak. De ezelőtt csak a társadalmi rétegek ormán álló csekély számú kiválasztott csoportnak a sajáta volt ez. Az egyszerű, polgári jómód boldog tulajdonosa nyugodt felegmával pöfékelve s magát a szemhatárán kívül eső világ behatásai ellen félénken elsáncolva, a küria ámbitüsán bé­késén izzadott, szenvedett, szunyókált és hüsült, vagy egy felrissitő zivatar jótékony légáramlatában és esőjében kénytelenségből megfürdött, de idegen helyen idegen embe­reket felkeresni, egyenlő lett volna az apai tradíciók kegyeletien elvetésével. A régi konservaíizmus volt ez, mely mellől bátran elhagyhatjuk az annak kijáró szokásos jel­zőket, de tagadhatatlanul becsületes volt. Se gazdasági, se művelődési szempontból nem volt ugyan előnyös, mivel a már úgy is meglevő jómódnak magasabbrendü igényei s azoknak költségesebb drágább kiegyenlítése kísérője és előfutárja a gazdasági és műve­lődési előhaladásnak, elősegítvén a gazda­sági és szellemi javaknak hasznos differen­ciálódását. Azonban becsületes volt e conser- vatizmus, melyet szűk látóköre mellett is a helyes számítással beosztott reális életmód jellemez és egyben igazol is. Ma már az intelligens ember rendes szükségletei közé úgy beletartozik a nyári üdülés, akár a divat szerinti ruházkodás. A nyári szórakozás megszűnt luxus lenni, hanem bevonult, mint nélkülözhetetlen szük­séglet. Ez a különben helyes szokás, melyet jórészben a fokozottabb életküzdelemmel járó lázas és intenzivebb szellemi munkál­kodás tett kényszerű szükletté, mint sok más a külföldi szokások céltalan és egészségte­len majmolásához vezetett. Nálunk azt is a szélsőséges elfajulások s indokolatlan túlzá­sok lehetetlenségeibe sülvesztették alá. Nem az intelligencia és a jólét kívánja gyakran a nyaralást, hanem azoknak tehetetlen után­zása. Ő e látszat elérését gyakran bizony megfeszített anyagi áldozattal s hosszabb időre kiható súlyos teherrel sinylik meg. S lihegva hajszolják e nyári sportot azok is, kikre nézve ez tisztán sport, mivel alacsony műveltségi fokuknál fogva a kulturális élve­zetek iránt teljesen érzéketlenek. A nyári pihenést pedig az is ép úgy megtalálja, ki Baden-Baden helyett — teszem — Pecel- Pécelben üti fel nyári tanyáját. Annyi magyar hemzseg a külföldi fürdő­helyeken és nagyvárosok terén, hogy ez a szám semmikép sem áll arányban primitiv gazdasági, népességi és kulturális viszonya­inkkal. A kulturasszony és annak csillapí­tása utáni epesztő vágyakozás távolról sem oly égető nálunk, hogy azt a példátlan nép- vándorlást s lábrakapott utazási lázt a nyu­gati kultúrának reánk gyakorolt vonzó ere­jével és hatásával lehetne megmagyarázni. A kultúra mágnetikus hatalma bennünket is igájába hajtott már, de mondhatni legkevésbé a társadalomnak azon rétegét, mely külföldi kirándulásokkal márkirozza az előkelőséget és a műveltséget. Ezek legfeljebb a külföld levegőjét szívják magokba, szelleméből édes­keveset. S fájó szívvel utánzóit luxusból jövőre megint csak a bűvös kiilföldieskedő láz fogja el őket, hogy hunyt szempilláju ablakok lebocsátott redőnyei beszédes néma­sággal hirdessék az utcának gazdájuk tün­döklő távollétét ős rangbeliségőt. Mert a látszat a fő s annnak a megtartásáért semmi­féle áldozat nem súlyos. A látszat csal — mondják, de Potemkin országban épen ezért van oly nagy becse. Szikra. Ef HIRE k. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök, agg korára való tekintettel, koadjutör ki­nevezése iránt tett lépéseket. Hir szerint Giesswein Sándor kanonok, orsz. képviselő utódlási joggal fog kvadjutorrá kineveztetni. Az eltörölt ünnepnapok. X. Pius pápa a múlt évben junius 2-án kelt „Supremi Dis­cipline“ kezdetű motupropriójában az egyházi ünnepeket redukálta s a magyar püspöki kar feliratára az a válasz, hogy a pápa ra­gaszkodik elhatározásához. Eszerint kará­csony, husvét és pünkösd másodnapján, Űr­nap, Gyertyaszentelő boldogasszony (febr. 2) és Gyümöicsoltó boldogasszony (márc. 25), Kisasszonynapja (szept. 8), valamint minden­féle ország-, nemzet-, egyházmegye, tarto­mány-, község különleges védőszentjeinek ünnepein a misehallgatás és a szolgai mun­kától való tartózkodás többé nem kötelező. Ezek az ünnepnapok tehát eltöröltettek. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Géza és neje mezőpetrii állami ellemi népiskolai tanítót, illetve tanító­nőt a nagysomkuti, Haluván János kraszna- horváti állami elemi népiskolai tanítót a rézteleki, Vörös Julianna szatmárudvari ál­lami elemi nép tanítónőt a szaniszlői, Kara- bélyos Andor és neje szaniszlői állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt a tyukodi állami elemi iskolához helyezte át. — Eljegyzés. Több lapból a következő hirt vesszük át: Dr. Bródy S. Sándor hely­beli orvos eljegyezte Berger írónkét, Berger Dezső, a helybeli Közgazdasági Bank igaz­gatójának leányát. — Névmagyarosítás. Weisz Ernő hely­beli lakos belügyminiszteri engedéllyel nevét „Halasiéra változtatta. — Uj szivattyú a mátészalkai tüzoltó- egyesüíetnek. Mátészalka község a nyár folyamán egy uj szivattyút vásárolt 5000 koronáért a helybeli tűzoltó-egye­sület részére. A szivattyu a napokban megérkezett s mondhatni, hogy a ki­vánalmaknak teljesen megfelel. A szat­márnémeti Tűzoltó-Egyesülettől rövid időn belül egy küldöttség fog ide ér­kezni, mely a gépet megvizsgálja és annak helyes kezelésére a helybeli tűzoltóságot kioktatni fogja. — Sikkasztó körjegyző. Sokkal job­ban érdekli Mátészalkát e lap multheti számában e címen közölt hir, semhogy arra vissza ne térnénk. Nagy Gyula, aki Mátészalkán több évig volt köz- kedveltségü segédjegyző s aki innen lett évek hosszú sora előtt oda jegyzővé megválasztva — tényleg fegyelmi alatt volt. Azonban — mint értesülünk — az oly régen történt, hogy az ügy nemcsak régen befejezést nyert, hanem az állása már régen be is töltetett, pedig tudjuk nagyon jól, hogy milyen ólomlábon jár a jegyzők fegyelmi ügye. Hiány a pénztárvizsgálatkor nem volt, mert ha volt is, az hiány­talanul visszafizetve lett. Épen ezért ügyének újra felvételéért folyamodott az illető, ahol is igazolni akarja azt, hogy az eljárás nem volt tévedés és hiba nélkül. Pá'yázat. A Szatm ár vármegyei Gazdasági-Egyesület egy pályázati hirdetményt bocsátott ki, mely szerint az egyesület gyümölcs és konyhaker­tészetébe 3 korona' napidij mellett tanoncok vétetnek fel. Pályázhatnak 16—30 év közötti férfiak s pályázati kérvényüket az egyesület titkárához, Szatmárnémetibe kell benyújtani. — Bővebb felvilágosítást nyerhetni a helybeli főszolgabírói hivatalhoz ér­kezett pályázati hirdetményből. — Á gór. kath. magyar püspökség székhelye körül forog a kérdés most a magyar gör. katholikusok között. Mint hajdan Kecskemét és Nagykőrös, úgy gyűjti most táborba Hajdudorog ős Nyíregyháza is embereit a döntő ütközetre, mely a püspöki székhely kérdésében megvivatik. Áldozatot mind­két község szépen ígért! Hoz is! — Hajdudoroghoz egész tradíció köti a püspöki széklielyt; de elzárja attól kedvezőtlen geográfiái helyzete, amely­nél fogva megközelíteni is csak annak lehet, aki direkte oda akar menni. — Nyíregyháza? ... az egy fejlődő, ha­ladó olyan város, amely forgalmat vasút melletti fekvésével, modern ha­ladásával, városias jellegével sokkal jobban lenyomja az érdek serpenyőjét, mint Hajdudorog s hisszük, hogy az arra hivatottak szavazata Nyíregyhá­zának is ítéli a székhelyet. Nagy je­lentőségű kérdés ez egy város törté­netében, mert ez a fejlődésre és for­galomra minden irányban igen lénye­gesen emelőleg hat. Ami a püspökséget illeti, legkevésbé hisszük, hogy az Méhes Emil budapesti apátblébános ; és pedig azért: mert nős ember s a püspöki stakimokra csak nőtlen vagy özvegy ember nevezhető ki, de igen, kombinátorban van Mitrovich Elek nagykárolyi esperes, aki állásának el­foglalásakor már fennen hirdette: hogy ő nem orosz, hanem gör. kath. magyar pap! Magas műveltségű, megnyerő modorú, világlátott olyan ember, aki székhelyén is vezető szerepet játszik! ^0 ICONCZ fest és vegyileg tiszti! mindennemű ruhát kifogástalanul a leg- jutányosabbárak mellett. 0EBREGEN. TBB Gyár és íőüzleí: Telefon 701. János-uíca 10. sz. Telefon 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. □ Fiók-üzlet: Nyíregyháza, Vay Adám-utca 5. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom