Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-08-16 / 33. szám
33-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3-ik oldal. Fiirdozünk, unatkozunk . . . Már akik fürdőznek s akik unatkoznak. Az egyiknek kijut a nyaralásból messze idegenben, a másiknak az unalomból itthon. Mindkettő egyszerre ritkán pároml. A kik tehetik, ajnyári kényelmetlenségek elől valami kiesebb helyre menekülnek, az itthon maradottak pedig a lankasztó hőség és bágyadt aléltság atmoszférájában fürödnek. Minden évszaknak megvan a maga sóvárgott és irigyelt alkalma, mely a jólétet és a földhöz- ragadotságot egymással szembe állítja. Mintha a praktikus életnek nem volna más gondja, minthogy az elméleti egyenlőségnek a szemébe kacagjon s az azon lelkesedőket a sferikus magaslatokról a földi nyomorúságok mélységeibe taszítsa. Télen a nyugodt megelégedést és pajzán jókedvvel feltételező és vagyont emésztő pazar báli mulatságok, nyáron a drága tengerparti fürdőzéstől az egyszerű, igénytelen nyaralóhelyeken való üdülésig a szórakozás és élvezeteknek változatos költségű és rangú lehetőségei élesen jelképezik a Vagyonbeli éskulturbeli különbségeket és igényeket, Mióta az emberiség elhagyta az állati élet pusztán fiziológiai lépcsőfokát és egyre nagyobb mértékben a szellemi élvezetek nemesitő és elpuhitó modern szellemi életmód felé törekszik, azóta az utazás, a szórakozásból való helyváltoztatás elengedhetetlen hozzátartozója volt az előkelőség és civili- záltság attribútumainak. De ezelőtt csak a társadalmi rétegek ormán álló csekély számú kiválasztott csoportnak a sajáta volt ez. Az egyszerű, polgári jómód boldog tulajdonosa nyugodt felegmával pöfékelve s magát a szemhatárán kívül eső világ behatásai ellen félénken elsáncolva, a küria ámbitüsán békésén izzadott, szenvedett, szunyókált és hüsült, vagy egy felrissitő zivatar jótékony légáramlatában és esőjében kénytelenségből megfürdött, de idegen helyen idegen embereket felkeresni, egyenlő lett volna az apai tradíciók kegyeletien elvetésével. A régi konservaíizmus volt ez, mely mellől bátran elhagyhatjuk az annak kijáró szokásos jelzőket, de tagadhatatlanul becsületes volt. Se gazdasági, se művelődési szempontból nem volt ugyan előnyös, mivel a már úgy is meglevő jómódnak magasabbrendü igényei s azoknak költségesebb drágább kiegyenlítése kísérője és előfutárja a gazdasági és művelődési előhaladásnak, elősegítvén a gazdasági és szellemi javaknak hasznos differenciálódását. Azonban becsületes volt e conser- vatizmus, melyet szűk látóköre mellett is a helyes számítással beosztott reális életmód jellemez és egyben igazol is. Ma már az intelligens ember rendes szükségletei közé úgy beletartozik a nyári üdülés, akár a divat szerinti ruházkodás. A nyári szórakozás megszűnt luxus lenni, hanem bevonult, mint nélkülözhetetlen szükséglet. Ez a különben helyes szokás, melyet jórészben a fokozottabb életküzdelemmel járó lázas és intenzivebb szellemi munkálkodás tett kényszerű szükletté, mint sok más a külföldi szokások céltalan és egészségtelen majmolásához vezetett. Nálunk azt is a szélsőséges elfajulások s indokolatlan túlzások lehetetlenségeibe sülvesztették alá. Nem az intelligencia és a jólét kívánja gyakran a nyaralást, hanem azoknak tehetetlen utánzása. Ő e látszat elérését gyakran bizony megfeszített anyagi áldozattal s hosszabb időre kiható súlyos teherrel sinylik meg. S lihegva hajszolják e nyári sportot azok is, kikre nézve ez tisztán sport, mivel alacsony műveltségi fokuknál fogva a kulturális élvezetek iránt teljesen érzéketlenek. A nyári pihenést pedig az is ép úgy megtalálja, ki Baden-Baden helyett — teszem — Pecel- Pécelben üti fel nyári tanyáját. Annyi magyar hemzseg a külföldi fürdőhelyeken és nagyvárosok terén, hogy ez a szám semmikép sem áll arányban primitiv gazdasági, népességi és kulturális viszonyainkkal. A kulturasszony és annak csillapítása utáni epesztő vágyakozás távolról sem oly égető nálunk, hogy azt a példátlan nép- vándorlást s lábrakapott utazási lázt a nyugati kultúrának reánk gyakorolt vonzó erejével és hatásával lehetne megmagyarázni. A kultúra mágnetikus hatalma bennünket is igájába hajtott már, de mondhatni legkevésbé a társadalomnak azon rétegét, mely külföldi kirándulásokkal márkirozza az előkelőséget és a műveltséget. Ezek legfeljebb a külföld levegőjét szívják magokba, szelleméből édeskeveset. S fájó szívvel utánzóit luxusból jövőre megint csak a bűvös kiilföldieskedő láz fogja el őket, hogy hunyt szempilláju ablakok lebocsátott redőnyei beszédes némasággal hirdessék az utcának gazdájuk tündöklő távollétét ős rangbeliségőt. Mert a látszat a fő s annnak a megtartásáért semmiféle áldozat nem súlyos. A látszat csal — mondják, de Potemkin országban épen ezért van oly nagy becse. Szikra. Ef HIRE k. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök, agg korára való tekintettel, koadjutör kinevezése iránt tett lépéseket. Hir szerint Giesswein Sándor kanonok, orsz. képviselő utódlási joggal fog kvadjutorrá kineveztetni. Az eltörölt ünnepnapok. X. Pius pápa a múlt évben junius 2-án kelt „Supremi Discipline“ kezdetű motupropriójában az egyházi ünnepeket redukálta s a magyar püspöki kar feliratára az a válasz, hogy a pápa ragaszkodik elhatározásához. Eszerint karácsony, husvét és pünkösd másodnapján, Űrnap, Gyertyaszentelő boldogasszony (febr. 2) és Gyümöicsoltó boldogasszony (márc. 25), Kisasszonynapja (szept. 8), valamint mindenféle ország-, nemzet-, egyházmegye, tartomány-, község különleges védőszentjeinek ünnepein a misehallgatás és a szolgai munkától való tartózkodás többé nem kötelező. Ezek az ünnepnapok tehát eltöröltettek. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Géza és neje mezőpetrii állami ellemi népiskolai tanítót, illetve tanítónőt a nagysomkuti, Haluván János kraszna- horváti állami elemi népiskolai tanítót a rézteleki, Vörös Julianna szatmárudvari állami elemi nép tanítónőt a szaniszlői, Kara- bélyos Andor és neje szaniszlői állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt a tyukodi állami elemi iskolához helyezte át. — Eljegyzés. Több lapból a következő hirt vesszük át: Dr. Bródy S. Sándor helybeli orvos eljegyezte Berger írónkét, Berger Dezső, a helybeli Közgazdasági Bank igazgatójának leányát. — Névmagyarosítás. Weisz Ernő helybeli lakos belügyminiszteri engedéllyel nevét „Halasiéra változtatta. — Uj szivattyú a mátészalkai tüzoltó- egyesüíetnek. Mátészalka község a nyár folyamán egy uj szivattyút vásárolt 5000 koronáért a helybeli tűzoltó-egyesület részére. A szivattyu a napokban megérkezett s mondhatni, hogy a kivánalmaknak teljesen megfelel. A szatmárnémeti Tűzoltó-Egyesülettől rövid időn belül egy küldöttség fog ide érkezni, mely a gépet megvizsgálja és annak helyes kezelésére a helybeli tűzoltóságot kioktatni fogja. — Sikkasztó körjegyző. Sokkal jobban érdekli Mátészalkát e lap multheti számában e címen közölt hir, semhogy arra vissza ne térnénk. Nagy Gyula, aki Mátészalkán több évig volt köz- kedveltségü segédjegyző s aki innen lett évek hosszú sora előtt oda jegyzővé megválasztva — tényleg fegyelmi alatt volt. Azonban — mint értesülünk — az oly régen történt, hogy az ügy nemcsak régen befejezést nyert, hanem az állása már régen be is töltetett, pedig tudjuk nagyon jól, hogy milyen ólomlábon jár a jegyzők fegyelmi ügye. Hiány a pénztárvizsgálatkor nem volt, mert ha volt is, az hiánytalanul visszafizetve lett. Épen ezért ügyének újra felvételéért folyamodott az illető, ahol is igazolni akarja azt, hogy az eljárás nem volt tévedés és hiba nélkül. Pá'yázat. A Szatm ár vármegyei Gazdasági-Egyesület egy pályázati hirdetményt bocsátott ki, mely szerint az egyesület gyümölcs és konyhakertészetébe 3 korona' napidij mellett tanoncok vétetnek fel. Pályázhatnak 16—30 év közötti férfiak s pályázati kérvényüket az egyesület titkárához, Szatmárnémetibe kell benyújtani. — Bővebb felvilágosítást nyerhetni a helybeli főszolgabírói hivatalhoz érkezett pályázati hirdetményből. — Á gór. kath. magyar püspökség székhelye körül forog a kérdés most a magyar gör. katholikusok között. Mint hajdan Kecskemét és Nagykőrös, úgy gyűjti most táborba Hajdudorog ős Nyíregyháza is embereit a döntő ütközetre, mely a püspöki székhely kérdésében megvivatik. Áldozatot mindkét község szépen ígért! Hoz is! — Hajdudoroghoz egész tradíció köti a püspöki széklielyt; de elzárja attól kedvezőtlen geográfiái helyzete, amelynél fogva megközelíteni is csak annak lehet, aki direkte oda akar menni. — Nyíregyháza? ... az egy fejlődő, haladó olyan város, amely forgalmat vasút melletti fekvésével, modern haladásával, városias jellegével sokkal jobban lenyomja az érdek serpenyőjét, mint Hajdudorog s hisszük, hogy az arra hivatottak szavazata Nyíregyházának is ítéli a székhelyet. Nagy jelentőségű kérdés ez egy város történetében, mert ez a fejlődésre és forgalomra minden irányban igen lényegesen emelőleg hat. Ami a püspökséget illeti, legkevésbé hisszük, hogy az Méhes Emil budapesti apátblébános ; és pedig azért: mert nős ember s a püspöki stakimokra csak nőtlen vagy özvegy ember nevezhető ki, de igen, kombinátorban van Mitrovich Elek nagykárolyi esperes, aki állásának elfoglalásakor már fennen hirdette: hogy ő nem orosz, hanem gör. kath. magyar pap! Magas műveltségű, megnyerő modorú, világlátott olyan ember, aki székhelyén is vezető szerepet játszik! ^0 ICONCZ fest és vegyileg tiszti! mindennemű ruhát kifogástalanul a leg- jutányosabbárak mellett. 0EBREGEN. TBB Gyár és íőüzleí: Telefon 701. János-uíca 10. sz. Telefon 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. □ Fiók-üzlet: Nyíregyháza, Vay Adám-utca 5. szám.
