Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-08-02 / 31. szám

4-ik oldal.

— Bűnvádi feljelentés egy kereskedő ellen.

A budapesti hitelezői védegylet, dr. Vándor Mihály fővárosi ügyvéd utján csalárd bukás miatt a szatmári ügyészségen bűnvádi feljelentést adott be Szóbél Mór mátészalkai kereskedő ellen. A kereskedő már régebb idő óta küzd fizetési zavarokkal. Mikor ezt a hitelezők megtudták, csődöt akartak kérni ellene. A kereskedő ekkor halasztást kért. Ezt meg is kapta. Fizetési kötelezettségének azonban az Ígért határnapon sem tudott eleget tenni s ekkor csődöt kértek ellene, a mit a törvényszék el is rendelt. A hitelezők csak akkor tudták meg, hogy Szóbél őket kijátszotta, az áruk egy részét még az állomáson eladta, a másik részét pedig elzálogosította. Mikor Szóbél ezen intézkedése kiderült, csalárd bukás miatt feljelentették. A szatmári királyi ügyészség a nyomozás teljesítésével a mátészalkai főszolgabírót bízta meg, ki julius 26-án őrizetbevette és másnap előzetes letartóztatás végett a kir. ügyészséghez átkisértette.

— A Máv. felhívása. A magyar királyi államvasutak igazgatósága felhívja az utazó közönség figyelmét arra a körülményre hogy, a személykocsikba a törvényerejű vasúti üzletszabály 22. §-a értelmében csak annyi podgyászt szabad bevinni, amennyi a saját ülőhelye alatt és fölött elhelyezhető. Az ülőhelyeken, de különösen a kocsik folyosóján podgyászt elhelyezni tilos. E tilalmak valamennyi kocsiosztályra egyaránt fennállanak és a személyvonat III. osztályú utasaira nézve csak annyiban tétetik kivétel, hogy ezek szerszámokat, tarisznyákat, zsákokban és általvetőkben hordott terheket és hasonló oly tárgyakat is vihetnek magukkal, melyeket a gyalogjárók magukkal szoktak hordani. Ha azonban e tilalom dacára a kocsik folyosóin vagy az ülőhelyeken podgyász helyeztetnék el, azért a rendes podgyászviteldijak 1 korona pótilletékkel felemelve fognak beszedetni s amennyiben erre mód és idő van, az illető podgyászdarab a podgyászkocsiba fog áttétetni.

— Megörült arató. Wiener Pál turterebesi nagybirtokos uradalmában most kezdődött az aratás. Tegnap délben tizenkét órakor a munkások egy része pihenni tért, a másik része pedig a tanya udvarán ebédelt. Az egyik munkás hirtelen fölugrott az asztal mellől és átkozni kezdte társait. A munkások a düköngő ember elől elmenekültek, hogy a tiszttartót hivják. Két-három munkás maradt csak közelében a dühöngőnek, aki fejszét fogott és odarohant az egyik társához, Tetz Mihályhoz és fejét két csapással valósággal kettéhasitotta. Tetz holtan esett össze. A vér láttára még sokkal jobban megdühödött, nagy konyhakést rántott elő és a hulla fejét levágta a törzsről. A munkásoknak nagy nehezen sikerült megfékezniök. A csendőrséget értesítették az esetről, amely azonnal megjelent a helyszínen. A gyilkost vallatni kezdték, aki azonban a nevét nem akarta megmondani, folyton értelmetlen mondatokat beszélt összevissza, átkoződott és azt mondotta, hogy azért ölte meg társát, mert az aratók Istene igy akarta. A községi orvos megállapította, hogy a gyilkos közveszélyes őrült. A meggyilkolt Tetz Mihály hőt gyermeket hagyott hátra. A felesége, a mikor meghallotta urának szörnyű végét, dühöngeni kezdett és gyermekeit el akarta pusztítani. Nehezen sikerült a falubelieknek ártalmatlanná tenni. Az orvos konstatálta, hogy az asszony megőrült.

— Hirdetmény. Az érdeklődőknek szives tudomására hozzuk, hogy Nyírbátor község ben a nyírbátori községi polgári leányiskola négy osztállyal f. év szeptember hó 1-őn megnyillik. Az első osztályba felvétetnek mindazok, akik az ellemi népiskola IV. osztályának sikeres elvégzését bizonyitványnyal igazolják. Azok, akik az elemi népiskol V-ik osztályának sikeres elvégzését bizonyitványnyal igazolják Il-ik és azok, akik az elemi népiskola VI. osztályának sikeres bevégzését bizonyitványnyal igazolják s megfelelő felvételi vizsgát tesznek a III-ik osztályba vétetnek fel. Az évi tandíj 30 korona, mely negyedévi részletekben is fizethető. Jó elő- menetelii és viseletű tanulók vagyontalanság esetén egész és fél tandíjmentességben részeMÁTÉSZAUKA ÉS VIDÉKE

sülnek. Beiratáshoz iskolai bizonyítvány, ujraoltási bizonyítvány szükséges. A beiratkozás folyó évi szeptember hó 2-ikán veszi kezdetét, de előjegyzeteket az iskolaszék elnöksége is elfogad. Vidéki tanulók részére addig is, mig a tanerők működésüket meg nem kezdik — az iskolaszék elnöksége készséggel ajánl megfelelő és megbízható úri családokat, ahol ellátásban és kellő felügyeletben részesüljenek. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgálunk. Nyírbátor, 1912 julius hó 18. Simák János elnök, Kandel Ödön jegyző.

— A nagy bombardó és a hangos dobszó nélkül is mindenki tudja, hogy mindnyájunknak el keli menni abba a szép ős kellemes, árnyas kerthelyiségbe, mely Mátészalka szivében, mindenki által hozzáférhető helyen fekszik s melyet a Központi szálló válhat büszkén magáénak. Árnyas gesztenye fa alatt, Nagy Dezső prímás lágy, buja ke- ringőinek hatása alatt kikéi és szövődhet az áttört csipkebluz és a fehér flanel tenisz- nadrág szerelme. Minden szombaton este u j m ü s o r és zene estél y. Kellemetlen idő esetén a tágas szaletliben elfér az ujatlan, csipkekeztyü és a panama kalap. — A tágas és jól szellőztetett „Központi Kávéhá z“ kedvenc találkozó helye Mátészalka és vidéke inteligens és úri közönségének. A legnagyobb kényelem, szolid árak és udvarias kiszolgálás, figyelmes és előzékeny modoráról közismert kávés, ezek azok, melyek megállapítják a sarkigazságot. Mindenütt jó, de legjobb a Központiba. 8—8

Szerkesztőség :

Mátészalkán, Nagyvég-utca.

(Dr. Stein Zsigmond ügyvéd irodájában.)

Kiadóhivatal :

Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u.

Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyiltter sora 40 fillér.

Előfizetés; árai« :

Egész évre ....................................................... 8 korona.

Fél <1 4

Kegyed <• 2

Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész évre 5 korona.

Egyes szám ára 20 fillér.

KÖZGAZDASÁG.

A legelők kiégése.

Nagy baja ami alföldi legelőinknek, hogy csak kissé melegebb időjárás mellett is julius végére rendszerint kiégnek és semmiféle táplálékot többé nem szolgáltatnak s legfeljebb késő ősszel javulnak ismét. Ennek a nagyon is káros körülménynek oka, hogy legelőink megjavításával, ápolásával, kihasználásának rendszerességével egyáltalában nem törődnek. Pedig az elmondottak figyelembevételével vagy teljesen meg lehetne akadályozni a legelők kiégését, vagy legalább is minimálisra kvrlátozni azt az időszakot, amely alatt a legelők nem használhatók.

A legelők kiégését akadályozó munkálatokat ősszel kellene megkezdeni azáltal, hogy a legelőket minden ősszel keresztül- kasul éles boronával megjáratjuk, miáltal nemcsak a mohától tisztítjuk a levegőt, de főleg megnyitjuk talaját, miáltal módot adunk arra, hogy a levegő, meg a nagy tömegű téli nedvesség behatoljon a talaj belsejébe. Mennél több nedvesség szivárog be ugyanis télen át a talajba, adnál hosséasabban fogja tűrni az illető talaj a szárazságot. Gondolnunk kell az őszi boronálás alkalmával a legelők trágyázására is, mert hiszen ha soha sem juttatunk a legelőnek tápláló anyagot, nem teremhet az örökké, mert nincs miből. Minden második évben, őszi boronálás előtt 1 112 q szupperfoszfátot kell a legelőre kiszórni, tavasszal azután ismét meg kell boronálni minden évben a legelőt, mert télen át a talaj összetömődött s igy létrejött az a hajcsöves- ség, amely a talajban lévő vizet elvezeti, elpárologtatja. Ha ellenben tavasszal is bo- ronáljuk a legelőket, ezáltal megszakítjuk a talaj hajcsövességét s igy akadályozzuk a viz elpárolgását.

A harmadik teendő nyárra marad a legeltetés idejére t, i. ha a föld be van árnyékolva a növényzet által, akkor a viz el31-ik szám.

párolgása kisebb mérvű. Ha tehát az egész legelőt folyton és egyszerre járatjuk, az állatok állatok által, azok többé kevésbé mindenütt lelegelik, összetapossák azt, s igy a viz elpárolgását mindenütt fokozzák. Ha azonban részletekben legeltetünk, akkor a legelőknek legalább egy része mindig be van árnyékolva s ezen beárnyékolt részen a viz elpárolgása kisebb mérvű, miáltal szintén hozzájárulunk ahhoz, hogy a legelő későbben égjenki, vagy kiégése egyáltalán elmaradjon.

A legelők kiégésének megakadályozására tehát három fontos eljárás van, a két évenként való műtrágyázás, az őszi és tavaszi boronálás és a részletekben való legeltetés.

CSARNO K.

A társas családi házban.

Meghitt, jóbarátok voltunk és nem kívántunk jobbat, mint lehetőleg közel lakni egymáshoz. így történt azután, hogy boldogok voltunk, amikor alkalmunk kínálkozott arra, hogy egy bájos társas családi házat, egy valóságos ikerházat béreljünk ki együtt.

Az első éveket a legszebb harmóniában töltöttük.

Egyikünknek sem volt gyermeke és az asszonyaink épp úgy összefértek egymással, mint mi. Mígnem egy cselődleány ellenségekké tett bennünket.

Addig-addíg vitte a pletykát egyik lakásból a másikba, amig a rejtett indulatok — egy csekélységen összekapva — egymásra rontottak és két ellenséges párttá változtattak bennünket.

Meglehet, hogy mindazonáltal még va- lafnikép rendbe terelődött volna minden, ha nem történik azaz incidens, amely száz koronámba került és egyben szomszédomat, Bertramot halálos ellenségemmé tette.

Egy alkalommal ebéd idején jöttem haza, kényelembe helyezkedtem és vártam az eljövendő élvezeteket. A feleségem a konyhában volt, ahol Berta a szakácsnőnk, a tányérokkal lármázott.

Egyszeriben kozmaszag tölti be a szobát. Alia, gondoltam, valami megégett, de ebben a pillanatban berohant a feleségem is.

A lcandallabon valami baj van! — kiáltotta felém izgatottan.

— Mi történt? — kérdeztem és felugrottam helyemből. A szomszédom és az én szalonomban is nyitott kandallók voltak beépítve, amelyek általánosságban divatban voltak akkor és kiválóan díszítették a szobát. Ilyen kandallóról volt szó.

— Berta begyújtott — felelte a feleségem — és most olyan furcsán recseg és sistereg benne valami, hozzá még ez a fojtó füstszag.

Kirohantam. Berta az ajtóban állt és ijedten meredt a kandallóra, amelyben a lángnyelvek vadul fel-alá lobogtak.

— Maga úgy látszik felgyújtotta a házunkat ! — kiáltottam rá dühösen.

— Ezt már János is mondta — felelte helyeslőleg Berta.

— Vizet hozni! — ordítottam rá dühösen. Vizet akartam önteni a kéménybe és azáltal eloltani a tüzet. Berta két veder vizet hozott. Amilyen gyorsan a házicipőkben futni tudtam, felrohantam a lépcsőkön végig a padlásra, ott kibújtam a padlásablakon és csakhamar künn állottam a csaknem vízszintes háztetőn.

Miközben a feleségem, Berta segítségével — amennyire lehetett — kiürítették a szobát, én az egyik veder tartalmát beleöntöttem a kémény fekete torkába. Ebből csinos kis piszok lesz odalenn, gondoltam magamban, de mindenesetre jobb, minthogyha a tűzoltók mindent viz alá helyeznek és darabokra zúznak minden törhetőt.

A vizhullám végigzugott a füstölgő kéményen. Hallgatództam. Újabb zaj. Úgy hangzott, mint legyőzött tüzlángok ellenkezése. A másik veder nyilasát is belezuditot- tam a sötét nyílásba.