Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-05-31 / 22. szám

4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 22-ik szám. got a mérkőzés rendezése felől meg se kér­dezték, majd előkészítik akkor, ha a vagyo­nában tett pusztítások után az elesett „nép- martirok“ emlékezetére emelendő emlékmű­höz adakozásra szóllitják fel. Még ez is fö­lösleges lesz, majd jelentkezik a polgárság magától, hogy lerój ja kötelességét és nem fölösleges filléreit, hogy bemutassa áldozati hódolatát a mai kor uralkodó planétájának: a félremagyarázott „szocializmus“-nak, melyet kevesen értenek és még többen félreértenek. Az egész utcai harcban egyetlen felemelő, a szivet hevesebb dobogásra késztető mo­mentumot se lehet felfedezni. A grófi ura­dalmak, a szocialisták e gyűlölt várai teljes biztonságban voltak, ami végre is nagyon helyes, hisz azok tulajdonosai nem keresték és nem óhajtották a harcot. De, hogy a „népvezérek“ a harcnak értelmi szerzői és preperálói, a népszenvedély és fanatizmus szitói és állítólagos urai zárt ajtók mögül, a félrevonult'ság óvatos biztonságából nézték és még csak nem is dirigálták a harcot, az is nagyon helyes, észszerű, de már nem annyira tiszteletreméltó. Hiába, a vezéreknek az utcára való kiállása, meztelen mellüknek a villogó puskacső elé való szegezése oly elbűvölő látvány lett volna, mely a halál elébe vágtató, minden földi gondolattól men­tes szent meggyőződés megrázó erejével hat. E helyett a harcnak nem egészen prograinm- szerü lefolyása után megállapodtak a vezé­rek a takarodófuvás hangjában, akarom mondani szövegében is, ami megint a vezé­rek okosságára vall, de megint a kábult ön­kívületig menő, önfeláldozó meggyőződésnek teljes hijjával hat. Az istenadta nem felséges népről pedig, mely védelmi barrikádok és sáncok mögül lövöldözhetett, aztán ha úgy tetszett neki — s igen gyakran tetszett is igy neki — a megtorlás elől meg is futa- modhatott, ne is beszéljünk. Annál már tisz­teletreméltóbb és rőszvétkönyeinkre érdeme­sebb az a halálra lőtt rendőr, ki a süvítő golyók elől nem futamodhatott meg s akit kötelessége éppen a legsűrűbb golyózápor és a legöldöklőbb, harc halálos közepébe állított. De ki merné e kötelességtudó hősö­ket dicsőíteni? Minden dicsőség és elismerés kijár azon prófétáknak és apostoloknak, kik a régi prófétáknál és apostoloknál sokkal élelmesebbek, mivel őket nem fogta el az „isteni ihlet szent őrülete“; józanabbak, mert mindig megtalálják önmagukat. * A nép megostromolta a Karmeliták templomát és annak ablakait összelövöldözte. Ez igazán stilszerü. Sokkal stilszeriibb, mint az osztrák-magyar bank vagy a posta meg- ostromlása. A jegybankra szükség van, mert ha eljön a szocialisták országa, akkor nem a pártkassza fogja irányítani az ország pénzügyeit. A posta pedig a legdemok­ratikusabb intézményünk, mely mindenkit egyformán szolgál ki. De a templom, az más. Ez szimbolizálja a fennálló rend isteni ere­detét, igazoltságát a vallás képében, mely elismeri, védi a tulajdont, megtiltván a lo­pást, sőt még a más dolga utáni puszta vágyakozást is. A rombolók csak arról fe­ledkeztek meg, hogy egyelőre bizony még proletártestvéreik használják nagy részben a templomot s az ő lelki szükségletüket elégítik azok ki. S a megostromolt tem­plomban nem a hatalmasok fohászkodtak az istenhez, de az ő tulajdon testvéreik, kik • talán akkor, a véres felfordulásban az isten sújtó haragját akarták csendes imával el­hárítani. X. Most jönnének a konzekvenciák és ta- ä nulságok. Az egyik oldalról a jobb taktikát, a másik oldalon a még nagyobb fegyveres készenlétet fogják tanulságul levonni. Mind­kettő igaz, csakhogy akkor a két igazság egyformán megerősödvén, az erők aránya megint ugyanaz lesz. De mi legyen ebből a polgárság tanulsága? Egyelőre semmi. Majd csak akkor, ha a polgárság arra az elisme­résre jut, hogy a „szocializmus“ és egyéb irányzatokban ne magasztos eszméket s el­vont ideális tanokat keressen, hanem a gaz­dasági érdekközösséget felölelő, gyakran ön­érdekkel is vegyülő osztályharcot, az evolu­cionális fejlődés kényszerű törvényeit, akkor a divatos és népszerűséget szerző jelszavak helyett ő is megtalálja majd azt az irány­zatot, mely az ő osztályérdekének — melyet nem fog restelleni — legjobban megfelel, fik. Dr. S. Zsjl — Eljegyzés. Ungár Menyhért főkönyvelő Nyíregyházáról eljegyezte Péner Sámuel helybeli járásbirósági végrehajtó leányát, Belluskát. — Esküvő. Díszes esküvő folyt le vasárnap városunkban, Herceg Ar­mand szatmárnőmetii főkönyvelő es­küdött örök hűséget Schvarc Jakab helybeli tekintélyes kereskedő lenyának Margitnak. Az esküvőn, úgy helyből, mint a közeli vidékekről igen előkelő közönség vett részt, akik a szertartás után elárasztották jókivánataikkal úgy a népszerű örömszülőket, mint az uj párt. Este a vidéki vendégek és ro­konság tiszteletére a helybeli »Korona« szállodában fényes vacsora volt, mely vig és kellemes hangulatban folyt le. Az uj párt az ország külömböző ré­széből mintegy 200-an üdvözölték táv­iratilag. — Családi pótlék. A pénzügyminisztérium­ban már befejezték az állami tisztviselők családi pótlékára vonatkozó törvénytervezet munkálatait és beterjesztették a ház elé. A tervezet szerint a gyermekes tisztviselők részesülnek családi pótlékban. — Felvétel a pécsi és nagyváradi had­apród iskolába. Az I-ső évfolyamba az 1912—1913-iki tanév kezdetével (szep­tember hó közepe táján) körülbelül 25 oly testileg alkalmas ifjú vétetik fel, aki folyó év szeptember 1-ével a 14-ik életkorát" már elérte, de a 17-iket még át nem lépte, hajlammal bir a ka­tonai pálya iránt és valamely közép, vagy polgári iskola négy alsó osztályát legalább elégséges eredménnyel végezte. Fizetéses hely iránti felvételi kérvé­nyek már az 1911—1912-iki évi iskolai végbizonyítvánnyal is ellátva, legké­sőbb folyó év julius hó 8-án az iskola­parancsnokságnál nyújtandók be. Fia a jelölt esetleg pótvizsgára utasitatott, akkor a kérvényhez egy ideiglenes bizonyítvány melléklendő. Hiányosan felszerelt, közvetlen a beterjesztési ha­tárnapon (julius 8-án) beérkező kér­vények nem vehetők figyelembe. Ma­gyar állami alapítványi díjmentes helyre pályázóknak folyamodványa a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz terjesztendő be.. Az erre vonatkozó »Pályázati Hirdetmény«, a benyújtási időpont, valamint minden más adatok hirdetésével, a Rendeleti Közlönyben (esetleg a Budapesti Közlönyben) köz- zététetik. — Á cs. és kir. közös hadseregbeli hadapród iskolába, nevezetesen Budapes­ten, Pozsonyban, Kassán, Temesváron és Nagyszebenben megüresedett mint­egy 300 ingyenes helyre hirdetnek pá­lyázatot. Pályázati feltételek négy kö­zépiskolai osztály, testi alkalmasság 14—16 éves életkor. Bővebb felvilá­gosítást nyújt a helybeli szolgabirói hivatal. — A nagykárolyi főgimnáziumban az érettségi vizsgálatok junius 10—11-én lesznek. A miniszteri biztos dr. Károly Irén, a nagyváradi prem. rend tudós- tanára, egyetemi magántanár lesz. — A Szamos vízállása elérte azt a magasságot, hogy az árvédelmi intéz­kedések szükségessé váltak. A vár­megyei alispán táviratilag utasította a főszolgabirákat, hogy árvédelmi cél­ból kiküldött tisztviselőket kellő támo­gatásban részesítsék. — Protestánsok akciója. A protes­tánsok közös bizottsága gróf Dégen- feld József elnöklése alatt tartott ülésén elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez, hogy a protestáns vallásu állami és törvény- hatósági tisztviselőket nagypénteken mentse fel a hivatalos teendők alól. — Tanítók gyűlése. A tanítók gyű­léséről hozzánk beküldött és múlt szá­munkból tévedésből kimaradt tudósí­tást következőkben adjuk: A szatmár- megyei általános tanítóegyesület nagykárolyi köre f. hó 20-án rendkívül látogatott ülést tartott a városháza tanácstermében, amelyen részt vett, Bodnár György kir. tanfelügyelő is. Ülés előtt Nagy József tanító, az iz­raelita elemi iskolában ismertette általános érdeklődés mellett, az általa használatba vett írás és olvasási mód­szert. Az ülést Téglás Lajos köri elnök nyitotta meg, aki bejelentette a tárgy- sorozatot. Majd felolvasták a múlt ülés jegyzőkönyvét, melyet hozzászólás nélkül hitelesítettek. Ezután Hackl N. Lajos fővárosi ének és zeneoktatási felügyelő felolvasást tartott az ének- oktatásról. A nagy zenetudást eláruló és gonddal készített felolvasást élénk figyelemmel hallgatták ős lelkesen megéljenezték. Szalecky Miklós érend- rédi igazgató-tanító a nyolcadosztályu elemi iskoláról tartott tartalmas ős igen értékes felolvasást, Gábel Gyula székesfővárosi tanító gyakorlatilag is bemutatta az analfabétákon az irás olvasás módszerét, zajos tapsokat nyerve jutalmul. A tanítók fizetés és nyugdíjügye, valamint a patrónázs ügy­ről Téglás Lajos elnök tartott előadást. Őszintén megvallva, elvártuk volna az elnök úrtól, hogy különösen a fizetés­rendezés kérdését erélyesebb formába önti. A tanítóság fizetésrendezősőnek kérdése imár életkérdés s az a rokon- szenv, amely ezen mozgalmat a kö­zönség körében kiséri, külömb kidol­gozást érdemelt volna. Lehet, hogy a tanfelügyelő jelenléte feszélyezte s azt tartotta helyesebbnek, ha könnyedén át siklik a terv felett. Befejezte az ülést Dr. Glatter A. B. nagyecsedi körorvos szabad előadása a sebészet­ről. Gyűlés után a Polgári Olvasókör helyiségében társas ebéd volt, amelyen Bodnár György tanfelügyelő mondott Gábel Gyula, Hackl N. Lajos és dr. Glatter A. Bélára tartalmas pohárkö­szöntőt. — Uj ügyvédek a vármegyében. A szat­márnémeti ügyvédi kamara dr. Marko- vits Aladár ügyvédet Halmi, dr. Princ Aladár ügyvédet Szatmárnémeti szék­hellyel felvette az ügyvédek névjegyzé­kébe. — A nyíregyházi hetivásár junius 5-én az országos automobil verseny miatt, mely útjában Nyíregyházát is érinti, nem lesz megtartva, hanem e helyett junius 4-én kedden lesz a rendes heti­vásár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom