Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-12 / 2. szám
4-ik oldal. Minden készen van tehát arra, hogy vármegyénk gazdasági egyesületének 50 éves jubileuma egy gazdasági kiállítás keretében megünnepel tessék. Uradalmak, nagybirtokosok és kisgazdák eddig is többen jelentették be a kiállításban való részvételül et. Kern hiányzik most már a kiállítás megtartásához semmi más csak a pénz. A munkapárti érdek szövetség hamarosan össze tudott adni 70,CC0 kororát egy lapra, hogy nemzetellenes politikáját tetszetőssé tegye, de a gazdasági kiállításra rém jön össze 7000 korona sem. Vármegyénk közönsége kérhetne egy kis „áldozatkészséget“ kölcsön Szabolcsvármegyétől. Egy kis statisztika. Városkánk lakosának ma már a 7000 felé közeled'k a száma, s mégis szorrotuan kell tapasztalni, hogy a természetes szaporodás nem áll ar.myban a lakosok számával. A múlt évben születetlek száma 225, az elhaltaké 147. A külen bség teszi a múlt év természetes szaporodását s ez mindössze 78. Ennek jórészt a mi cidékünlön is terjedni kezdő „egy ke“ gyermekrendszer az oka. Ennek helytelenségével s a belőle ránk háramló hátrányokkal legközelebb tüzetesen fogunk foglalkozni. Kivándorlás. Egy por esztendő éta nagyon mozog a föld a s-a'mármegyei gazdák talpa a- latt. A mit a meglehetős rósz gazdasági viszonyok még meghagytak neki, sietve teszi pénzzé s merjen arany országba szerencsét próbálni. Százak, ezrek hagyják itt az országot, s ami ránk nézve szomorabbá teszi a kivándorlást az, hogy megyénk az ország kivándorlással sujoF megyei közt első helyen áll. A mólt évben is 2613 emberrel kevesbedett meg megyénk népessége s csak speciell járásunkban is 857 férfi és nő nyert külföldi útlevelet. Mátészalkán 51-en nyertek útlevelet és vándoroltak ki. Ezzel szemben vissza vándoroltak 26-on így végeredményben' a fogyás 25 volt. Mi ennek az oka? Az, bogy a járás lakossága túlnyomó részt fcldfnivelö napszámos, aki nek nyáron van ugyan kenyere, de ha jön minden nyomorával a tél, éhen vesz. A házi ipart kellene a réppel megkedvelteim. A földmiv. minister létesített hegyvidéki kirendeltséget s re- méljük is, bogy áldásosán fog működni s rövid néhány év alatt megapasztja a kivándoilók óriási tömegét, Felolvasó estély. A helybeli polgári fiúiskola agilis tanártestülete 11-én rendezte harmadik felolvasó estélyét. Az egész estély általában igen jól sikerült. A műsor első pontja: Der Geigenmacher von Cremona volt, melyet nagy művészettel adott elő Medzibradszky Péter tanár és leánya Elvira, aki őt zongorán kisérte igen ügyesen. Ezután Deine Károly igazgató tartott igen szépen megszerkesztett tartalmas felolvasást a so- ciálismusról. Igen nagy hatást keltett Fazakas Sándor tanár szabad előadása julius Caesárról s a Schakespeare Julius Caesar c. drámájából művésziesen előadott részlet. Az estélyt Medzihradszky Péler zongora játéka zárta be melyet a közönség zajos tapssal ujráíott meg. Az estélyen nem voltak sekan, de a szálkái társadalom szinét-javát ott láttuk, mely nagy megelégedéssel távozott a minden tekintetben sikerült estélyről. Megszökött gimnázista. Freier Lajos szatmári lakos 12 éves III. gimnásiumi tanuló 6 tárgyból kapott intőt karácsonykor. Emiatt szüleitől való félelmében megszökött hazulról és Mátészalka felé vette útját. Pénze azonban Szálkán teljesen elfogyott, amiért is e hó 6-án jelentkezett a rendőrségen, ahonnan a rendőr biró elvezették, aki alaposan megkorholta a gimnázistát s mint csavargót haza toloncoltatta Szatmárra. Gál Jenő oki. mérnök irodája Szatmár, Battyáni u. 15. Telefon 189 MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. Tiszt-újítások Mátészalkán. Szerdán — 11-én — már kora reggel nagy élénkség uralkodott a városháza udvarán. Kisebb-nagyobb csoportokban vonultak fel a szavazók a tisztujitás niegej- tésére. Mindenki türelmetlenül leste a hirt: kik lesznek jelölve?... Péchy László főszolgabíró d. e. valamivel 9 óra után nyitotta meg a képviselő testületi gyűlést s felolvasta a község egyes álláséira pályázók neveit. A bírói állásra pályáztak: Jeszenszky Sándor volt k. birö, Csizmadia Kálmán, Báthory György, Csizmadia Zsigmond és Doby Antal. A községi albirói állásra pályáz- ak: Veress Lajos eddigi altiró és Néma Mihály. A községi pénztárnoki állásra csak egy pályázat érkezett be a Szabó Sámuel eddigi pénztárnoké. Jelölés. Péchy főszolgabíró ekkor, hivatkozva az 1886. évi XXII. t.-c. 76. §-ában foglalt jogára hivatkozva a községi bírói állásra a következőket jelölte: Első helyre: Csizmadia 'Kálmánt, 2-ik helyre: Báthory Györgyöt, s a 3-ik helyre Doby Antalt. A többi állásra a képv. testület határozata alapján a következők jelöltettek: A községi albirói állásra: 1. Veres Lajos, 2. Néma Mihály. Pénztárnoki állásra: Szabó Sámuel. A hat esküdti állásra: 1. Csizmadia Zsigmond, 2. Radványi János, 3. Gosztonyi Lajos. 4. Szabó Mihály, 5. Nagy Károly, 6. Kursinszky Pál, 7. Mislay Sándor, 8. Eölyüs István. A jelölés után, szavazatszedő bizottság a következőképen alakíttatott meg: Elnök: Almer Béla, bizalmi férfiak: Weisz László és Kerekes János. Ezután a főszolgabíró berekesztette a gyűlést s elrendelte a névszerinti szavazás megkezdését. A jelölés kihirdetése. A gyűlés berekesztése után Péchy László főszolgabíró a városháza tanácsterme ablakából kihirdette a jelölés eredményét. Az udvaron levő hatalmas tömeg, melynek nagyrésze nem szavazókból állt hallva, hogy a k. főbírói állásra Jeszenszky Sándor eddigi főbiró jelölve nem lett, zúgolódni kezdett s állandóan éltette Jeszensz- kyt. Majd egyes demagógok biztatására elhatározta a tömeg, nem szavaz! De mikor látták hogy önfejűségükkel csakis maguknak ártanak, a lelkűkben meggyűlt dacjege kezdett engedni s kissebb-nagyobb csoportokban jöttek szavazatukat leadni... A szavazás. A szavazás 10 órakor vette kezdetét, a k. főbírói állásra való szavazással. De nagyon nehezen indult meg. Mikor azonban az udvaron levő tömeg is szavazni kezdett, megszakítás nélkül hallatszott a szavazók színvallása. Délelőtt 11 óra 16 perckor a k. birói állásra pályázók közül szavazatot nyertek: Csizmadia Kálmán 106, Doby Antal 25. Báthory György 2.. Ketten visszaléptek. Doby Antal és Báthory György látva, hogy megválasztásuk egyáltalán nem valószínű, d. e. 11 óra 40 perckor kérvényt adtak be a főszolgabíróhoz, melyben bejelentették a k. birói állásra való pályázatról való vissza lépésüket. A főszolgabíró a benyújtott kérelmet tudomásul vette, a további szavazást beszüntetette s kihirdette az udvaron levő szavazóknak Csizmadia Kálmánnak Mátészalka nagyközség főbírójává történt megválasztását, amit a szavazók hatalmas éljennel vettek tudomásul. Ki lesz az albiró ? DéPen vette kezdetét az albirói állásra való szavazás. Megválasztatott Veres Lajos 236 szavazattal Néma Mihály 94 szavazatával szemben. Pénztárnok. A községi pénztárnoki állásra, mint e- gyedüli pályázó Szabó Sámuel eddigi pénztárnok lett egyhangúlag megválasztva. Esküdtek. Az albirói és pénztárnoki választás kihirdetése után Péchy főszolgabiró által felolvasott jelöltek közül megválasztattak közfelkiáltással: Gosztonyi Lajos, Csizmadia Zsigmond, Kursinszky Pál, Szabó Mihály, Radványi János, Nagy Károly. „Isten engem úgy segélyen.“ A következő három évre megválasztott uj tisztviselők a választás befejezte u- tán letették az esküt a főszolgabiró kezébe. Az ünnepélyes „Isten engem úgy se- géljen!“ elhangzása után a főszolgabiró üdvözölte a tisztikart s azon reményének adott kifejezést, hogy a rájuk bízott feladatoknak pontosan és lelkiismeretesen fog az uj tisztikar megfelelni, mire Csizmadia Kálmán k. biró felelt s úgy a maga, mint megválasztott társai nevében lelkiismeretes munkásságot Ígért a főszolgabírónak. A vidék. A járás többi községeiben is megkez- dőttek a tisztujitások. Jármiban és Paposon f. hő 10-én volt. a választás. Paposi biró lett: Bogba Ferenc,, albiró: Illyés István. Jármiban biró lett: Szondy István, al- birö: Török István. Eddig kitűzve vannak a választásik e hó 21-ere Fábiánháza és Nyircsa-holy, 27-ére Györtelek és Tunyog községekben. A többi községek tisztújító napja véglegesen megállapítva még nincsen. Ezen pár szavunkat még azon községekben lakó polgártársainkhoz intézzük*
